Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. augusztus 24. Halott tenger lesz-e a Balti-tenger? A Balti-tenger méreteit tekintve nem nagy: vízfe­lülete mintegy 420 000 km2. Ugyanakkor a Balti-tenger meglehetősen sekély: átla­gos mélysége nem haladja meg az 55 métert. Helyzete és természeti feltételei mi­att meglehetősen gyér az élővilága. A szennyeződés a Balti-tenger élővilágát to­vább csökkentette. A Balti­tenger élővilágának kihalá­sa még reálisabb veszély­ként jelentkezik akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a Balti-tenger vizének teljes kicserélődése 24 évenként történik. Louis Pasteur ajándéka 1866-ban nemsokkal az­után, hogy megjelentek az első közlemények Pasteur felfedezéséről, a veszettség elleni szérumról, a szama­rai — ma Kujbisev — tudó­sok egy csoportja Párizsba utazott. A tudós, akit mé­lyen meghatott a volgaiak figyelme felfedezései iránt, hálája jeléül saját kézje­gyével ellátott mellszobrot ajándékozott orosz kollégá­inak. Szamarában rövidesen megnyílt Oroszország Pas­teur Intézete. A francia tudós — akinek ajándék­mellszobra ma a kujbisevi egészségügyi múzeumban látható — mindvégig íigve- lemmel kísérte az orosz ku­tatók munkáját. A legrégibb amerikai piramis A Délkelet-Mexikóban lé­vő La Venta szigetén lévő piramis — a legrégibb ilyen építmény az amerikai kon­tinensen: állapította meg R- Geiser amerikai antropoló­gus. Hosszú ideig tartó kuta­tások eredményeként sike­rült megállapítania, hogy a piramist időszámításunk előtt körülbelül 800 étivel ezelőtt egy olyan törzs épí­tette, amely az amerikai kontinensen az első indián civilizációt képviselte. Ez a piramis nem hason­lít az Amerikában lévő más piramisokhoz, és kisebb is a régi mexikóiak által épí­tett többi piramisnál. Ma­gassága 30 méter, alapza­tának átmérője 140 meter. Túl az Északi sarkkörön Tapiola, az alvóváros Helsinki belvárosától mintegy 20—25 kilométerre az elmúlt években, felépítet­ték a „huszonegyedik század városát”, Tapiolát, az alvó­várost. Tizenötezren lakták még két évvel ezelőtt. Ma már közel negyvenezer ember él és pihen itt. Szökőkutak, vi­rágok, tavacskák és erdők csendjében, három- és tíz­emeletes lakóházak csupa- üveg falai mögött. Három­vagy hatszobás lakásokban. Mesebeli játszóterek közelsé­gében, fékezéskor gumiju­kat égető autók, többszóla­mú kürtjeikkel hangverse­nyező motorok nélkül. A gépjárművek ugyanis a föld alá kényszerültek. A föld alatti garázssorokba, ahol automata mosók, s mé­regdrága szervize készítik elő a kocsit, rendelés sze­rint naponta, vagy hetente átvizsgálva azt. A sziklák hatalmas tömb­Játszótér-részlet Tapiolában. ben, jó levegőben, pihentető környezetben. Tulajdonképpen ez Tapiola, az alvóváros. Ut­cáin, parkjain csak a gyer­mekeknek és a turistáknak szabad zsibongani. S most legszívesebben beültetném az olvasót az elsötétített szo­'„Vi: Tapiola. Csend, pihentető környezet, építészeti remekmű­vek. Távol a világvárosok zajától. jei épp oly természetes ren­detlenségben maradtak itt meg, mint a nyírfák és a fenyők. Az építészek alkal­mazkodtak mindenhez: ta­lajhoz, környezethez, de leg­főképpen az emberhez. Az emberhez, aki napi nyolc órai megfeszített munka után — mert szoros munkafegye­lem, megfeszített munka­tempó van mindenütt! — regenerálódni akar. Csend­bámba, s minden további szöveg nélkül levetíteném azt a tizenkét percnyi fil­met, amelyet Tapiolában forgattam. Csendben, zenei aláfestés nélkül. Hogy lássák, mint cikáz­nak a sirályok és a fecskék az úttest felett, hogy mint lobban fel a színes szökő­kutak végtelen sora a szo­borcsoportok mögött, s mi­ként rolleroznak ifjak és öregek Tapiola utcáin azok­kal a kétkerekű kis közle­Űjdonságok Kanada új témával lepte meg a gyűjtőket: négy ér­tékű sorozattal köszönti a Föld megismerésével foglal­kozó tudósok kongresszusát. E kiadvány először hozza albumunkba a térképészet, a geológia, a fotogrammet­ria és a földrajztudomány jelképeit. — A technikát szerető gyűjtők a BBC. az m«i w» mmw'wmwm BBC 1922/1972 bélyegeken Marconi és Kemp 75 éve kezdődött kísérleteit; a mikrofon, öt évtized alat­ti változását és a legújabb színes TV-kamerát ismer­hetjük meg. — Luxemburg 3 frank névértékű bélyegen emlékezik meg arról, hogy a Renert (Róka frakkban) c. szatirikus eposzt száz éve írta Michel Rodange. a kü­m lyégről. Svédország 1.40 ko­ronás új bélyegén az északi sarkkör szomszédságában élő lappok nehéz körülményeit mutatja be: a vadász telje­sen bőrökbe burkolodzva utazik a rénszarvas von­tatta szánon. Hírek a ^ * -■ » . angol rádió és TV félévszá zados jubileumát üdvözlő sorozatnak örülhetnek, A lönleges, luxemburgi tájszó­lásban alkotott mű kedves főhősét ismerhetjük meg a bé­Z. Lefton. New Yorkban élő filatelista különleges magyar ritkaságokat tartal­mazó gyűjteményét százezer dollárért adta el. __ A B rüsszelben most lezajlott Belgica 72 elnevezésű bé­lyeg-világkiállításon 12 ma­gyar kiállító gyűjteménye kapott díjat. — Az Arany­bulla-blokk megjelenése né­hány napi késedelmet szen­ved, valószínűleg augusztus 28-án kerül forgalomba. — Befejeződött az 1973 évi. Magyar Bélyegek Árjegyzé­ke szerkesztése. Kiszivár­gott hírek szerint az év vé­gén megjelenő új katalógus sok jelentős árváltozást tar­talmaz — Az olimpiával egvidőben tartandó mün­cheni nemzetközi bélvegki- állításon Huszti Levente és a Zrínyi Miklós nevelő ott­hon gyűjteménye képviseli a magyar filatelistákat. kedési eszközökkel, amelye­ket csak fel kell venni bár­melyik tárolónál, s két, há­rom vagy öt kilométerrel odább letenni, egy másik „parkolóhelyen”. Kényelmi berendezések? Inkább az ember játékossá­gára épülő tornaszerek. In­gyen, szabad használatra. Meseország? No, egészen azért nem az, mert a leg­több helyen íotocellás mos­dók, W. C.-k bizony csak negyven pennj bedobása után lépnek működésbe, ami 3,20 forintnak felel meg tu- ristaárf olyamon! Órák 1ÍT, sőt hetekig le­hetne beszélni, mesélni az „Északi hölgyről”, ahogyan Finnországot becézi. Az ide­genforgalmi prospektusokon a finnek úgy is ábrázolják országukat, mint egy földig érő ruhában ülő hölgyet, aki jobbkezét üdvözlőn emeli magasba. S ezen a vörös vagy kék háttérrel ábrázolt fehérségen mindössze egy fekete vonal halad át, rajta egy vörös pont — akár övön a csat —, az Északi sarkkör, s rajta Rovaniemi, a Lapp­föld fővárosa. Békés, derűs kép. Az éle­tük is ilyennek tűnik. Hel­sinki már régen a békevá­gyak fővárosa címet nyerte el a világ közvéleményétől. Ám békéjükért, jólétükért keményen meg kell harcol­niuk. Feladataikkal, a ha­talmas tőkekoncentrációt még tovább fokozni akaró úgynevezett „húsz család­dal”, kiknek kezében van a vegyipar egésze, a papír­iparnak több, mint 80 száza­léka, s akik a nemzeti jö­vedelemnek felét lecsapol­ják. Meg kell ma már birkóz­niuk az egyre na"vobb ener­giával behatoló külföldi tő­kével is. Erre jellemzőként egy gazdaságpolitikával fog­lalkozó finn kollégám véle­ményét hadd idézzem: „Ma már eljutottunk odáig, hogy Helsinkiben, kettővel több japán bankház működik, mint ahány iskolánk ván”. Ügy tűnik, hogy az egyéb­ként tiszteletreméltó ügybuz­galommal ápolt barátsági, rokoni kapcsolatok mellett a lehetőségek szintje alatt — mélyen ezalatt! — marad­nak gazdasági kapcsolataink. Mert számomra érthetetlen, hogy az igen magas fogyasz­tói árfekvésű zöldség- és gyümölcsfélék között miért görög a görögdinnye, miért panamai a nyári alma, s holland a paradicsom, sárga­répa, káposzta... S a ma­gyar paradicsom ivóié — ami a finn ismerősök szerint igen keresett termék! — miért olyan „magyarosan igényte­len” csomagolásban kerül a kirakatokba? S miért, hogy a sok „önfelnyitós” nyugati konzervféleség mellett a kö­rülményesen felnyitható Globus-ok állnak rajthoz ebben a versenyben? Mert nemcsak Finn­országnak vannak kérdőjelei a gazdasági életben. Szá­munkra is adódik néhány időszerű kérdés. Mint pél­dául a VT—TV fényreklá in­ja, ami egymillió fényrek­lám között egyedül műkö­dött rosszul. — Vége. — Kátay Antal Burgonyaújdonság A francia piac „burgonya­újdonsága” az előfőzött ste­rilizált, 45 dekagrammos, lég­mentesen elzárt csomagolás­ban forgalomba hozott krumpli. A fogyasztóknál si­a francia piacon kert aratott. Normális hő­mérsékleten több hónapig is tárolható, anélkül, hogy ize vagy más tulajdonságai megváltoznának. Halfogás az óceánokon A halászat eredményeiből következtethetünk a Föld tengereinek halbőségére. Ta­valy a Csendes-óceánból ösz- szesen 35 millió tonna halat fogtak ki, az Atlanti-óceán­ból 23 millió tonnát, a Föld­közi-tengerből 970 ezer ton­nát és a Fekete-tengerből 1,1 millió tonnát. Az Indiai­óceán, amely a Föld vízfel­színének 20 százalékát kép­viseli, csupán 2,7 millió ton­na halat adott. Víz a sztyeppén Megkezdődött annak a csatornának az építése, ame­lyen az Amu-Darja vize el­juthat majd a Türkménia és Üzbegisztán területén fekvő hatalmas pusztaság, a karsi sztyeppe földjeire. A sivó földeket megművelik, gya­potot termesztenek majd rajtuk. Az első kétszázezer hektár szűzföld öntözését 1975. végén kezdik meg. Az új öntözőberendezések ki­építésének teljes költségét az állam viseli. Az ültetvénye­ket díjtalanul bocsátják a szövetkezetek rendelkezésére. A joghurt népszerűsége A nyugat-európai fogyasz­tók körében a többi tejter­mékhez képest a joghurt egyre népszerűbb lesz. Kü­lönösen gyors ütemben nőtt a joghurtfogyasztás tavaly Dániában és az NSZK-ban. Míg Dániában az egy lakos­ra jutó átlagos fogyasztás 23 százalékkal emelkedett (és elérte a 9 kg-ot), a Német Szövetségi Köztársaságban a joghurtfogyasztás növekedése 18 százalékos, és az évi át­lagos fogyasztás 4,5 kg... Egy svájci lakos tavaly 7,8 kg Joghurtot fogyasztott a nö­vekedés 7 százalékos). Fran­ciaországban a fogyasztási átlag az 1970-es 3,4 kg-ról 1971-ben 6,8 kg-ra emelke­dett. Csak Hollandiában ta­pasztalható a fogyasztás bi­zonyos csökkenése. Új édesítőszer: az ultrasweet Az amerikai Guardian Chemical Co. új édesítőszert hoz forgalomba. Az Ultra­sweet kétszer olyan édes, mint a cukor, de mindössze feleannyi kalóriát tartalmaz. A cég mindaddig nem kí­vánja nyilvánosságra hozni az új édesítőszer vegyi ösz- szetételét, amíg az ízesítőt nem szabadalmaztatta. Élelmiszerárak az USÁ-ban Az Egyesült Államokban 21 év alatt az élelmiszerek kiskereskedelmi ára tizen­nyolcszor nagyobb arányban nőtt, mint a mezőgazdasági termelői árak: az 1949-es in­dexet 100-nak véve,1970-ben a kiskereskedelmi árindex 156, míg a termelői árindex csak 103 volt. A hús kiskereskedelmi éra például ezen idő alatt 46 százalékkal, termelői ára vi­szont csak 25 százalékkal emelkedett. A tej esetében a megfelelő arányok: 48, illet­ve 32 százalék, a burgonyá­nál pedig 84 és 15 százalék. A kenyér 79 százalékkal lett drágább, míg a hozzá szük­séges búza ára 4 százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi ár egyetlen termék, a tojás ese­tében csökkent ebben az időszakban: 8 százalékkal. Ugyanakkor a termelői ár 20 százalékkal lett alacsonyabb. Brnoi „ismerős” Nemzetközi vására mellett traktorgyáráról is híres vá­ros a csehszlovákiai Brno. Ez a székhelye a Zetor Mű­veknek, amelynek traktorai­Gépkísérleti Intézet már megkezdte. E traktor motorja négy- hengeres, négyütemű, köz­vetlen befecskendezéses, víz­ből közel fél tucatnyi típus hazánkban is ismert. A leg­újabb, a Zetor 6718 traktor a közelmúltban érkezett Ma­gyarországra, s ennek vizs­gálatát a Mezőgazdasági hűtéses Diesel. 2200 névleges fordulaton 60—65 lóerő tel­jesítményt ad. Kétkerékhaj- tású gép, tíz előre meneti sebességfokozata van. Perui agrárreform További 64 000 hektár nagybirtokosoktól kisajátított földterületet adott át a pe­rui kormány az elmúlt na­pokban mintegy 2500 pa­rasztcsaládnak. Egyidejűleg további 39 nagybirtokot je­löltek ki kisajátításra. Enrique Valdez Angulo tábornok, földművelésügyi miniszter kijelentette a piu- rai kerületben, a mallaresi nagy hacienda átadása al­kalmával. hogy 1972 máju­sáig a nagybirtokosok több mint 4 millió hektár földjét sajátították ki és több mint 100 000 család kapott földet,1

Next

/
Oldalképek
Tartalom