Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

1972. augusztus 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 g«]L.VASÖINK Aratás után Megyénkben gyakorlatilag befejeződött az aratás. Kom­bájnjaink már a Dunántúlon segítenek; ott „falják” a ga­bonatáblákat. Tanúskodik e tényről a szerkesztőségünkbe érkező sok-sok levél is. Íme, ízelítő kettőből: dl Szén, poros szén... Tudjuk a rádióból, a tele­vízióból, az újságokból, hogy egyes szénfajtákhoz olcsób­ban juthatunk hozzá, ha nyáron vásároljuk meg. Saj­nos, ebben a kedvezmény­ben mi, kengyeliek nemigen részesülhetünk. Pedig so­kunknak megvan még a jú­liusra, augusztusra szóló tü­zelőutalványa. Sok szén kell, mert a háztartások zömében még hagyományos tüzelésű kályha, tűzhely van. Hát ami azt illeti, szén is van, csak éppen régi, sok benne a por, ezért nem vi­szi jóformán senki. Nem tudjuk, az ÁFÉSZ hibás-e vagy a szállító cég, hogy nincs választék a telepen. Pedig mi is szeretnénk ked­vezményes áron hozzájutni a téli tüzelőnkhöz — írták Kengyelről. ☆ Szövetkezetünkben 792 hektáron húsz nap alatt le­arattunk. Terméseredmé­nyünk az elmúlt években hullámzó volt. Az idén olyan átlaggal dicsekedhetünk, amilyenre szövetkezetünk­ben még nem volt példa. Hektáronként 36,85 mázsa (korr.bájntiszta) termést arat­tunk le, a legjobb eredmény (szintén hektárra számítva) 42.15 mázsa volt. Eredményeinket elsősor­ban a szoros összefogásnak köszönhetjük, no meg a jó talajmunkának, a kiváló ve­tőmagnak. Szövetkezetünk párt- és gazdaságvezetősége a kombájnosokkal szocialis­ta szerződést kötött a munka gyors elvégzésére. Célunk az volt, hogy a búzát minél ke­vesebb szemveszteséggel, vi­aszélésben betakarítsuk. A szerződést mindenki betar­totta. Gönczi Lajos a kunmadaras! Kossuth Tsz elnöke s Tervünk túlteljesítésének körülményeit azért tartom érdemesnek elmondani, mert a nagyüzemi gazdálkodás ótá első esetben értünk el búza- termesztésben ilyen kima­gasló eredményt. Üzemegy­ségünk szikes talajon, ked­vezőtlen adottságok között gazdálkodik. Az előző öt év­ben 13,5 mázsa volt az át­lagtermés. Az idén 16 má­zsát terveztünk, amelyet mind a vezetőség, mind a dolgozók feszítettnek tartot­tak. Ezeken a földeken az egyénileg gazdálkodók 4—5 mázsa búzát tudtak csak termelni. Az -ugrásszerű fejlődést az új talajművelésnek, a kor­szerű gépek alkalmazásának, s nem utolsó sorban a több műtrágyának köszönhetjük. Üzemegységünkben 1124 kát. holdon vetettünk búzát, eredményünk: 21,24 mázsás átlagtermés, amely adottsá­gainkat tekintve, kimagasló­nak mondható. Így terven felül majd hatezer mázsa búzát termeltünk. Megítélésem szerint az eredményhez hozzájárult a vezetők és a dolgozók jó együttműködése, a technoló­giai fegyelem betartása, s az anyagi ösztönzés. A növény- termelésben dolgozók közül elsősorban Ciff Ernő, Borsi Ferenc, Papp Gábor és Ádám János munkacsapata érdemel elismerést. Ádám István a Mezőtúri Állami Gazdaság Soós üzemegységének vezetője Minősítés — szépséghibával Kinek van igaza? címmel írt munkatársunk április 20-i lapunkban a szolnoki Moz­dony falatozó osztálybasoro- lásáról. A IV. osztályú egy­séget február elsejétől III. osztályúvá minősítette a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat. Mi történt azóta? Semmi. Erre utalnak Juhász Ferenc szolnoki olvasónk sorai. £...Nem tudom a dátumot megmondani, de hivatkozom arra a cikkre, ami lapjukban .Kinek van igaza?’ címmel jelent meg, s a Mozdony falatozóval foglalkozott. Enged­jék meg, hogy idézzek a Jász-Nagykun Vendéglátó Válla­lat igazgatójának leveléből, amelyet 1972, március 11-én keltezett: .Természetesen az osztálybasorolás megváltoztatásával egyidejűleg követelményként határoztuk meg, hogy üzle­tünk az új feltételeknek megfeleljen. Erre már az első na­pokban is ügyeltünk, a berendezés belső képét előnyösen megváltoztattuk, színvonalasabbá tettük. Ugyanakkor ter­vünk a helyiség belső felújítása és karbantartása...’ (Mun­katársunk megállapította fent említett cikkében, hogy a .felsőbb osztályba’ minősítés kapcsán a világon semmi nem változott (csak az árak) a Mozdony falatozóban. A szerk.) Az ügyre vonatkozóan csak annyit, hogy a mai napig semmi nem történt. A nyáron egyszer-kétszcn volt csak hideg sör, sem jég, sem hűtés nincs... De egyéb, nagyobb kifogásolnivalót is talál a szemlélődő. Nekem és sok száz embernek van igaza, mert az a he­lyiség megérett — nem a III. osztályra, hanem a felszá­molásra. Mi is szeretnénk a szép, kulturált környezetet, nemcsak a város központjában lakók...” Üzemképes ZIL 164-es tehergépkocsi alkatrészenként is ELADÓ Érdeklődni lehet: SZOLNOKI ÉPÍTŐ és SZAKIPARI SZÖVETKEZET irodájában Szolnok, Költői u. 11. Háztartási szenet rendeltem július 4-én a jászberényi TÜZÉP-telepan. Július 21-én már ki is szállították, de nem leltem örömem benne. A 40 mázsa szénnele legalább egy- harmada por. Szóvátettem a fuvarosnak. Azt mondta, azért olcsóbb.. . Hát ez volna a „kedvezmény” ? Én azért ren­deltem július elején, mert júliusra szóló utalványom volt. Ha kevés is a nyugdíjam, inkább fizetek mázsánként 3,10 forinttal többet (ennyivel volt olcsóbb a szén), csak jó mi­nőségű tüzelőt kapjak. Azért írok Önöknek, mert beteges asszony vagyok, ta­nyán lakom, nem tudok sokat járkálni. Tudom, úgyis csak ide-oda küldözgetnének. Meg aztán egy utazás 10 forintba kerül nekem. Kérem, segítsenek. Szarvas Mária Jászfelsőszentgyörgy Ismét: a medencék vize Július 19-én közöltünk egy levelet „Se hideg, se meleg’’ címmel. írója azt kérte: az illetékesek gondoljanak a középkorúakra és az idősebb emberekre is, amikor a strandmedencék vizének hő­mérsékletét megállapítják. A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazga­tójának leveléből — amely­nek lényegét július 26-i la­punkban hoztuk — kitűnt: lehetőségeikhez mérten a többség óhaja érvényesül e kérdésben. A válasznak is ez volt a címe: Így kéri a többség. Nos, a magunk részéről a se hideg, se meleg vitát le­zárjuk. Majd csak „meg­egyeznek” a strandokat üze­meltetők és a fürdővendé­gek. Csupán egyetlen mon­datot idézünk még. O. J.-jié szolnoki olvasónk leveléből: „...Azt megértjük, hogy újabb medencét a vállalat nem tud építeni, de a Dam­janich gyógymedencéjének vize rendszerint több vala- inivel, mint 40 °C, láttuk, amikor mérték...” Van sok baba, olcsó is! „Vannak az életben furcsa dolgok . ” címmel adtunk helyet július 19-i lapunkban Cs. L.-né jászberényi olva­sónk levelének, aki úgy véli, nem ártana, ha olcsóbb babá­kat is lehetne kapni a jáitékboltoikban. A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat­tól érkezett válasz szerint a levél megjelenése után a vál­lalat képviselője Jászberénybe utazott. A 120. sz. játék­bolt kirakatában éppen 22 baba „kínálta” magát. Csupán egy várt „nagypénzes” vevőre, olyanra, aki 240 forintot tud fizetni érte. A többi 12—75 forintért csalogatta a vásárló­kat. Ugyanebben az időpontban 114 baba volt kirakatsze- rűen elhelyezve az eladótérben. Ezek közül ugyancsak egy­nek az ára volt 240 forint, a többié 7,20 (hét forint húsz fil­lér) és 165 forint között. (130 baba dobozban várja vá­sárlóit.) Az e/lmöndottakhorz nem is fűzünk kommentárt. Ol­vasónk bizonyára figyelmetlenül nézte meg a kirakatot. Hátha még be is ment volna az üzletbe, mielőtt tollat ra­gadott .,. Taxi-ügyintéző: 13—431 Július 5-i lapunkban ..Haj­nali vadászat taxira” cím­mel tettük szóvá: tarthatat­lan, hogy a megyeszékhe­lyen éjjel és a hajnali órák­ban az éjjel-nappal taxi- szolgálat mellett kizárólag saját lábaikban bízhatnak a vasútállomásra igyekvő, a város peremén lakók. Hiába az ígéret este a taxiállomá­son : lesz taxi hajnalban ... Nincs! Kerekes Ferenc, a VOLÁN 7. sz. Vállalat igazgatója a következőket válaszolta: fj...A Néplap július 5-i számában megjelent ,Hajnali vadászat taxira’ című cikk kapcsán vizsgálatot folytattam, amely azonban a szükséges adatok hiányában nem vezetett eredményre. Hasonló esetben csakis a taxi-ügyintézés köz­pontjában előjegyzett hajnali megrendeléseket tudjuk ér­demben elintézni. Taxit a személyforgalmi főnökség taxi-ügyintézőjénél (a vasútállomás mellett) szóban vagy telefonon — 13—431 — lehet kérni. Felhívom azonban az igénylők szíves figyel­mét, hogy hajnalban csak korlátozott lehetőségeink van­nak, mert 4—6 taxi fuvarozik a városban, s ezek eseten­ként állandó úton vannak. A fuvarok fontossági sorrendjét egyébként (orvosi segítséget igénylő rosszullét, vagy mint a cikkíró esetében, fontos utazást biztosító fuvar) a gép­kocsivezetők állapítják meg, természetesen megfelelő ok­tatást kapnak erre vonatkozóan.” Az új bírósági törvényről Csaknem két évtized telt el a Magyar Népköztársa­ság bírósági szervezetéről szóló 1954. évi II. törvény megalkotása óta. A gazda­sági-társadalmi viszonyok változása, az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének felada­tai azonban szükségessé tet­ték a bírósági szervezet megváltoztatását is. A bí­róságokról szóló új törvény az‘ 1972. évi IV. törvény. Elsődleges célja, hogy az igazságszolgáltatás feladatai­nak megvalósulásához meg­felelően biztosítsa a szüksé­ges szervezeti feltételeket. A bírósági szervezet A szervezeti törvény ren­delkezése szerint a bíró-. (Ság dönt a büntető ügyek­ben, a polgári jogi ügyek­ben, a családjogi vitákban, a munkaügyi vitákban és a szövetkezeti tagsági viszony­nyal kapcsolatos jogviták­ban. A felsorolt ügyekben esetenként más szerv is el­járhat. ha erre a jogszabály lehetőséget ad. Ilyen eset­ben is lehetőséget ad a törvény arra, hogy az ál­lampolgárok a bírósághoz forduljanak. Az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, a me­gyei bíróságok, a járásbí­róságok. a munkaügyi bí­róságok és a katonai bíró­ságok, gyakorolják, a fel­sorolt bíróságok között új bírósági szervek a munka­ügyi bíróságok. Ezek tulaj­donképpen az eddigi terü­leti munkaügyi döntőbizott­ságok helyébe lépnek. A munkaügyi bíróságok fel­állítása és a területi mun­kaügyi döntőbizottságok megszűnése a hatásköri sza­bályok egyszerűsétését is jelenti. Megjegyezzük hogy a törvény rendelkezései nem érintik a vállalati munkaügyi döntőbizottsá­gok eddigi hatáskörét s te­vékenységét. A bíróság tár­gyalása — ha a törvény ki­vételt nem tesz — nyilvá­nos. Általános szabály az is, hogy a bíróság első fo­kon hozott határozatát meg lehet fellebbezni. A bíróság eljárása során általában tanácsban jár el. Az első fokon eljáró bíró­sági tanács egy hivatásos bíróból és két népi ülnök­ből áll. A másodfokú bíró­ságok is tanácsban járnak el. azonban e szerveknél a tanács mindhárom tagja hi­vatásos bíró. Új rendelke­zése a törvénynek az, hogy egyes ügyekben népi ülnö­kök nélkül tart tárgyalást a bíróság. Ez azt jelenti, hogy a törvényben meghatározott ügyekben egyes bíró is el­járhat, alti mindig hivatá­sos bíró. A bírák választása A bírák választását már az 1949. évi alkotmány és a korábbi bírósági szerve­zeti törvény is előírta. E szabályok azonban a gya­korlatban maradéktalanul nem érvényesültek, mert a bírók többségét nem vá­lasztották, hanem az igaz­ságügyminiszter nevezte ki. Az új törvény szerint — az alkotmány rendelkezései­nek megfelelően — vala­mennyi bírót a Nénköztár- saság Elnöki Tanácsa vá­lasztja, éspedig határozat­lan időre. Hivatásos bíró­vá az a büntetlen előéletű, fedhetetlen magyar állam­polgár választható, akinek választó joga van, 24. élet­évét betöltötte. egyetemi jogi végzettsége van és a jogszabályban meghatáro­zott szakvizsgát letette. A bíróságok egyik főfela­data, hogy az állampolgá­rokat a törvény tiszteletére, a társadalmi együttélés szabályainak megtartására neveljék. E feladatok tel­jesítése során a bíró alap­vető kötelessége, hogy a jogszabályokat megtartsa, tisztségében részrehajlás nél­kül, lelkiismeretesen jár­jon el. A népi ülnököknek az ítélkezés során a hivatásos bírákkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. A bíró ítélkezése során függet­len. E szabály lénye­ge, az, hogy a bíró az ítélethozatal tekintetében mástól utasítást nem kap­hat. A bírói függetlenség biztosítása érdekében a bírót csak a törvényben meghatározott módon le­het tisztségétől megfoszta­ni. vagy büntető úton fe­lelősségre vonni. A bírói függetlenség megvalósulá­sát • segíti elő az a szabály is, hogy a bíró tudományos, művészi és oktatói munka kivételével más kereső fog­lalkozást nem folytathat. Az új jogszabály törvényerő­re emeli azt a kialakult gyakorlatot, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság nem­csak irányelvek, és elvi döntések hozatalával, hanem állásfoglalások és bírósági határozatok közzétételével is elősegíti a jogszabályok helyes értelmezését, s az egységes joggyakorlat ki­alakítását. Ezt segíti elő a törvénynek az az új ren­delkezése is, hogy a bírósá­gokra kötelező irányelveket és elvi döntéseket a hivata­los lapban is közzé kell tenni. Dr. Cs. I. A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS YASIFABI TAIULATA központi gyártó Szeme azonnali belépéssel felvess gyakorlott láng- Ss ívhegesztőket Fizetés megegyezés szerint Csökkentett munkabét Jelentkezési S Z O b N 0 EL, Hunyadi J. a 4. ^ocooooooocooocoooooooooooooo(^ Sztárok, új énekesek, „Kit mit tud” győztesek az idei TÁNCDALFESZTIVÁLÓN a három elődöntő után, de még a döntő előtt megjelenik minden fesztiválszám HANGLEMEZEN Két sláger — egy hanglemezen — ára darabonként 22,— Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom