Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-19 / 195. szám

1972. augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Köszönjük a vcndégkomhájnosok helytállását, hősies munkáját” Győr—Sopron megyei vezetők lere'e MSZMP SZOLNOK MEGYEI BIZOTT­SÁGÁNAK SZOLNOK MEGYE TANÁCSÁNAK Kedves Elvtársak! Győr-Sopron megyében is befejeződött az aratás, biztonságban tudjuk a megter­melt gabonát, jövő évi kenyerünket. Me­gyénk gabonaföldjeit hosszú heteken ke­resztül esőzések áztatták, az ígéretes, gaz­dag termés egy része már veszni látszott. Mikor újra a gabonatáblákra gördülhet­tek a kombájnok, megérkezett az Önök elvtársi segítsége, Szolnok megyei kom- bájnosok segítő keze. Ötvenöt kombájn­nal álltak csatasorba az esőáztatta föl­deken, a megye 722 kombájnja mellett. Becsületes, áldozatkész emberek jöttek segítségünkre. Nehéz talajon, sokszor föld­re dőlt gabonatáblákon segítettek men­teni jövő évi kenyerünket. A megye kö­zös gazdaságainak kombájnosaival együtt vállalták a nehéz aratást. Aratásból — aratásba érkeztek és a Szabolcs-Szatmár megyeiekkel együtt a gabonatáblák 16 százalékát aratták le. Tudjuk, odahaza a munka mellől szólította hozzánk hi­vatásuk, s ha megérkeznek otthonukba, gazdaságaikba, nem lesz idejük felléle­gezni, mert otthon is munka várja őket. Az MSZMP Győr-Sopron, megyei Bi­zottsága és a megyei tanács köszönetét fejezi ki a gyors és eredményes segítsé­gért Szolnok megye párt- és tanácsi ve­zetőinek, a két megye mezőgazdasági üze­meinek, hogy kezet nyújtottak nekünk az ország másik széléről, hogy megosz­tották velünk gondunkat. Köszönjük a vendégkombájnosok helytállását, hősies munkáját, mellyel elismerést vívtak ki megyénk lakossága előtt. Köszönjük a családoknak, hogy vállalták fiaik, apáik távoli étét. Mindannyiuknak további eredményes munkát, jó erőt és egészséget kívánunk. MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága Győr-Sopron megye Tanácsa nevében: Pataki László megyei első titkár Lombos Ferenc megyei tanácselnök Az IFA gépkocsik főjavítását futószalagon végzik. Képünk a túrkevei XVII. sz. Autójavító Vállalatnál készült. (Foto: N. Zs.) Sör — komló — hitel Tíz állami gazdaság és egy termelőszövetkezet kap ártámogatást és rendkívüli fejlesztési hitelt a sörgyár­tás legfontosabb alapanyaga, a komló termesztésének föl­lendítésére. A termelők hoz­závetőleg 10 millió forintos beruházással gépesítik a munkát, és — a fejlesztési tervek szerint — 700 hek­Az ország kendertermelé- sét és feldolgozását irányító Szegedi Rostkikészítő Vál­lalat szakembereinek végle­ges becslési adatai szerint az Az országoshírű Bólyi Ál­lami Gazdaság — számos új szervezési és termelési mód­szerek kezdeményezője — több éves programot dolgo­zott ki az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítésé­re. A gazdaság vezetősége minden termelési ágazatra vonatkozóan — mintegy húsz pontban — megszabta a korszerűsítést szolgáló konk­rét feladatokat. A növény- termelésen belül úgyneve­zett agrokémiai bázist hoz­nak létre, amely a kémiai szerek tárolásáról, s azok­nak — földi gépekkel és repülőgépekkel való — ki­juttatásáról gondoskodik. Je­lenleg két növényvédő re­pülőgép dolgozik Bolyban, közülük az egyiket meg­vásárolta a gazdaság. Az állattenyésztési ága­zatban a legfontosabb üzem­táron telepítenek komlót, 1975 és 1980 között hazánk­ban várhatóan ezer hektá­ron állítják majd elő a sör­gyári alapanyagot, amelyből jelenleg nagy hiány van. Ezért idén a söripari válla­latokat a csehszlovákiai komló termelő üzemek se­gítik ki. idén igen jó a kendertermés: a 16.000 holdon átlagosan 42 mázsás az átlag. Így az or­szág idei terméseredménye 670 000 mázsa, ami megfe­lel a várakozásnak. szervezési feladat a köz­ponti takarmánykeverő lét­rehozása. Ez az üzem lát­ja majd el a gazdaság va­lamennyi állattartó telepét különféle tápokkal. A ter­melékenység fokozása érde­kében új sertéshibrid és szarvasmarha típus kiala­kítását vállalták az állat- tenyésztők. Az élelmiszer- és fagazda­ság területén a munkavédel­mi feladatokat ellátó dolgo­zók részére a gödöllői agrár- tudományi egyetem gépész­mérnöki karán a közeljövő­ben újabb munKavédelmi szakmérnök- és szaktechnikus­képzés indul; erre a munka- védelemben dolgozó, kétéves nr rr • • r A r I luzijatek Szolnokon Yízikarnevál a Tiszán Ma alkotmány ünnepünk előestéjén a KISZ Szolnok városi Bizottsága ismét meg­rendezi a már hagyományos­sá vált Tiszai Vízikarnevált. Az idei jubileumi jellegű: tizenötödször vonulnak majd jel a különböző üze­mek és sportegyesületek ha­jói. Színes, érdekes prog­ram ígérkezik ma estére. Délután 17.30-kor a KISZ Központi Művészegyüttes világsikert aratott műsorát adja elő a szabadtéri szín­padon. (Rossz idő esetén a Ségvári művelődési ház­ban) 'A belépés díjtalan, helyfoglalás érkezési sor­rendben történik. Ezzel egy- időben a rendezőség hang­lemezparádéval kedveskedik a helyhiány miatt kívülma- radóknak a Marx-parkban. Az 1972-es táncdalfesjjtivái dalaiból áWtanak össze szí­nes csokrot. Rakétaj°lre indulnak a hajók 19 30-kor. a karneváli felvonuláson városunk min­den jelentős üeme részt vesz. A látványos tűzijáték tíz óráig tart. Az elmúlt évekhez hason­lóan minden bizonnyal most is megtelik a Tisza-parl kö­zönséggel. hisz a készülődés óriási _ a Siker nem ma­r adhat el. gyakorlattal rendelkező, egye­temet, illetve technikumot végzettek jelentkezhetne!!. A felvételi pályázatot az agrár- tudományi egyetem gépész- mérnöki karának dékáni hi­vatalához (Gödöllő) kell be­nyújtani. A jelentkezési ha­táridő a munkavédelmi szak­mérnöki tagozatra: 1972. de­cember 20. Jó a kendertermés Bólyi Állami Gazdaság Távlati program az üzem- szervezés korszerűsítésére Munkavédelmi szakmérnök- képzés a gödöllői agrár­egyetemen Fekete-fehér öltöző, modern étterem A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalata szászbe- reki gyáregységében 1971 eleién kezdték meg a szo­ciális létesítmény építését. Az újszászi Szabadság Tsz építőbrigádja és a tiszaföld- vári éoítőipari ktsz mint­egy 3 700 000 forintos költ­séggel felépítette az új lé­tesítményt. A képünkön lát­ható épületben kapott he­lyet a fehér-fekete férfi­női öltöző és a legszigorúbb egészségügyi követelmények­nek is megfelelő mosd óh e- lyiség. A tiszta, világos ét­teremben 40—50 dolgozó ebédelhet egyidejűleg. Te­kintve, hogy az üzemben savval és ólommal dolgoz­nak, a munkások egészség- védelme érdekében rendkí­vül nagy szükség volt már erre az épületre. Az új szociális épületet teg­nap délután, az alkotmány­napi ünnepség keretében adták át a gyáregység dol­gozóinak. f Kooperáció: Előnyökkel és hátrányokkal A hajó célja felé tart, ezen a hangsúly, ám a záto­nyok a megfeneklés veszé­lyére figyelmeztetnek. A kormány Gazdasági Bizott­sága 1970 végén foglalkozott a vállalatok kooperációs te­vékenységével. Rámutatva annak nagy fontosságára, kü­lönböző intézkedések meg­A szerződéses fegyelem be­tartása nélkül elképzelhetet­len a zavartalan kooperáció — hallani sűrűn a jogos megállapítást. Szervezés hí­ján még kevésbé. Sok helyen azonban még mindig ott tart a dolog, hogy magát a for­galmat vitatják: ki mit ért­sen rajta? Az iparban — ez tény — e kapcsolatok jórésze a tervutasításos irányítási rendszerben kényszerűen jött létre. Kijelölés útján, nem gazdasági érdekek alapján. A kooperációs szervezet ennek jegyeit ma is magán hor­dozza. Léteznek a kiváltságos helyzetből keletkező fe­szültségek. Van bizonyos fo­kú kiszolgáltatottság. S per­Természetesnek tűnik, hogy egy-egy vállalat ne termelje meg mindazt, ami­re késztermék előállításá­hoz szüksége van. A nagy­üzemi — nagysorozatú — gyártás fokozatosan kialakí­totta a specializációt, a munkamegosztás jellegű koo­perációt. A Diesel-mozdony­hoz. a tehergépkocsihoz több ezer alkatrész kell. Igencsak drága mulatság lenne, ha valamennyit — a csavarokat, műszereket, lámpákat, rugó­kat stb. — ott állítanák elő, ahol felhasználják. Értelmet­lennek bizonyulna, ha min­den konzervgyár megterem­tené a saját üvegüzemét, a textilvállalat maga készítené a festékeket, s így tovább. Sajnos, mégsem ritka példa a kényszerű „önellátás”.. A kapacitásbővítő koo­perációkra akkor kerül sor, amikor egy-egy üzem ön­maga már nem képes kielé­gíteni a keresletet. Ilyen esetekben alkatrészek, sze­relvények, esetleg komplett részegységek előállítására vállalkozókkal szerződik. Ve­szélyforrások itt is vannak. tételére hívta fel az érintett irányító szerveket. Van is javulás, de még mindig sok a víz alatt rejtőző, a hala­dást lassító, a hajótest ép­ségét fenyegető szikla, ho- mokpad. S ráadásul a hajó sem mindig arra megy, amerre legrövidebb útja vezetne. sze, szervezetlenség, rossz munka is. Két nagy csoportba sorol­hatjuk a kooperációs kap­csolatokat. (Pontosabban há­romba, de a külföldi cé­gekkel napjainkban érvény­ben lévő mintegy kétszáz kooperációs szerződést, amelyek tagadhatatlan sze­repet játszanak a műszaki fejlesztésben, az áruszerkezet javításában, az új piacokon való megjelenés elősegítésé­ben, most nem veszünk fi­gyelembe.) Ezek: a munka- megosztás. illetve a kapaci­tás-bővítő jellegűek. Mind­kettőnek vannak egyszerűbb és bonyolultabb formái, si­ma és nyílegyenes, viharvert és kanyargós útjai. ami egyben a kooperáció kri­tikája is. Papíron sem egyszerű fel­vázolni egy-egy vállalat koo­perációs kapcsolatait — sze­relő-tevékenységet folytató gyárak esetében száztól ezer- ötszázig terjed a partnerek­től érkező különböző termé­kek száma! — s még nehe­zebb azokat a gyakorlatban érvényesíteni. Hol a kapa­citás elmaradása az igények­től, hol az ingadozó, vagy éppen állandóan gyenge mi­nőség, a szállítás akadozása okoz zavarokat, veszélyezteti a végterméket kibocsátó üzem munkáját, hiszen egyetlen alkatrész hiánya miatt megtorpanhat az egész folyamat; a termék „majd­nem kész”, csak éppen ki­szállítani, eladnj nem lehet. Anyagellátási, műszaki, mi­nőségi gondok például. Az­után: ha fejlesztik a végter­méket, akkor a kooperálók- nak szintén korszerűsíteniük kell. Tapasztalható széles körben az is. hogy az „al­bérlők” — mivel az alkat­részek nagyobb hányada a szabadáras kategóriába tar* tozlk —. igencsak vastagon fogó ceruzával kalkulálnak, helyzetüket, az indokoltnál magasabb árakkal kamatoz­tatják. Ha ennyi a gond, érdemes egyáltalán bajlódni a koo­perációval? Nem azoknak van igazuk — mint történt ez a többi között az önt­vénykészítésnél, a csavarter­melésben, — akik megunva az ismétlődő bajokat, a ki­szolgáltatottságot, maguk rendezkedtek be az addig másutt gyártott áruk elő­állítására? A munkamegosz­tás nemcsak a tömegterme­lés természetes velejárója, hanem feltétele a műszaki haladásnak, azaz a verseny- képességnek. Tehát elkerül­hetetlen. Elemezni és cselekedni Népgazdasági összességben sok milliós veszteségek szár­maznak a kényszerűen meg­takarított kooperációból, az ilyen módon helyben — háromszoros, ötszörös ön­költséggel — termelt áruk­ból. Kevés a Ids- és közép­üzem, amely kooperációs ki­szolgálásra rendezkedett be, s ezért a nagyvállalatok legtöbbször rimánkodnak, fűt-fát ígérnek, csakhogy partnert találjanak. Akár egy termelőszövetkezeti ki­egészítő üzemet is. S mert a viszony már kezdetben sem az egyenrangúságra épül, ké­sőbb még inkább eltér at­tól; elmarad a minőségi ki­fogás, a késedelmes szállítás miatti kötbérezés, stb, ne­hogy a partner „megsértőd­jön”. Napjainkban, amikor az üzem- és munkaszervezés a vállalatok állandó feladatává, s legfontosabb teendőjévé lé­pett elő. nagy hiba lenne a kooperációs szervezet vizsgálatát mellőzni. A zá­tonyok között haladó hajó nemcsak egy-egy gyár, ha­nem 3Z ipar egészének jelké­pe is. Ezért az elemzés, s a cselekvés az irányítás min­den szintjének kötelezettsége. A kooperáció tökéletesítése olyan társadalmi érdek, amely összhangban áll — hosszú távon — valamennyi termelői csoport érdekeivel; a hatékonyabb gazdálkodás fontos feltétele. M. O. Szervezés és fegyelem Drága megoldás Vastagon fog a ceruza

Next

/
Oldalképek
Tartalom