Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-17 / 193. szám
1972. augusztus 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 UT A TANYÁKRÓL „Tavaly október 1-i statisztikai adatok szerint a jászberényi általános iskolások 15 százaléka — kétszázhatvanöt gyerek, közülük kétszázhúsz alsótagozatos — tanyai iskolába jár. Különösen azok a gyerekek tanulnak hátrányos körülmények között, akik összevont tanulócsoportokba járnak”. „Az idén szeptembertől megszűnik a hajtai, a kormosparti és a rekettyési iskola. A negyedik ötéves terv során megszüntetnek további két iskolát: a meggyespeleit és a Szálai útit, 1980 után pedig az öregerdöi tanyai iskola kerül lebontásra”. Néhány sor egy statisztikai jelentésből és egy rendelet végrehajtásáról. Látszólag minden világos és egyszerű. A tanyai iskolák felszámolása olyan iskolapolitikai feladat, amely megszünteti az azonos iskolatípuson belüli különbségeket, tanyai kisiskolások hátrányos helyzetét. Mit jelent azonban a tanyai iskolák megszüntetése a pedagógusoknak, a szülőknek és a gyerekeknek? Gulyás Antal a kormos- parti iskolában tanított. Az elmúlt tanévben az összevont tanulócsoportjában első osztálytól a negyedikig kilenc gyereke volt, szeptembertől már csak hat tanulója lenne. — Tudom, — mondta — hogy az egyes tanyai iskolák megszüntetésével nem lehet tovább várni. Az összevont tanulócsoportokban a gyerekek soha nem szerezhetnek olyan tudást, mint az osztott osztályokba járók. Mégis be kell vallanom, hogy fájó szívvel válók meg ettől az iskolától. Évek óta tanítok Kormosparton, egy nagy család volt itt mindenki: a szülők, a gyerekek, a tanító. Most mintha szétesne ez a család, és egyelőre talajtannak vagyunk. Én éppúgy, mint az az elsős kislány, aki még nem tudja, hogyan jut majd el naponta a négy kilométerre eső iskolába, vagy a kislány édesanyja, aki nem látja biztosítottnak gyermeke iskolába járását. Szappanos Józsefné Marian nevű kislánya az idén megy első osztályba. Az aggódó édesanya hallott arról, hogy a tanyai iskolába járó gyerekek kevesebbet tudnak, mint más iskolások. Mégsem tud igazán örülni annak, hogy Kormosparton megszüntetik az iskolát. — Itt van nemsokára szeptember, kezdődik a tanítás, és mi szülők még nem tudunk semmit. Azt mondták, hogy kislányom Portelekre jár majd iskolába, csak azt nem tudja senki, hogy mivel. Buszjárat nincs, gyalog megtenni az utat sok egy hétéves gyereknek. Az se hagy nyugton, hogy útközben van, egy sorompó nélküli vasúti átjáró és Marian betegesen fél a vonattól meg a gépkocsitól. Szűcs Béla a pórtelki iskola igazgatója. A megszűnő rekettyési és kormosparti iskolákból a tanulók közül többen a pórtelki iskolába járnak szeptembertől. A rekettyési tanyákon lakó gyerekeket autóbusz hozza be naponta Pórtelekre, a kormospartiak bejárása még nincs megoldva. — Személyesen kerestem fel azokat a szülőket, akiknek gyereke a jövőben a mi iskolánkba jár. Igyekeztem meggyőzni őket annak jelentőségéről, hogy mit je’- lent a gyerek részére egy korszerűbb iskolában, osztott osztályban tanulni. Tumusz László a Volán Vállalat jászberényi üzemegységének személyforgalmi csoportvezetőjétől tudtuk meg, hogy szeptember 1-től autóbusz viszi majd naponta a rekettyési gyerekeket Pórtelekre és vissza. _— Négy kilométeres kitérőt és elég jelentős időveszteséget jelent a rekettyési szakasz bekapcsolása, mégis szívesen tesszük, hiszen iskolába járó gyerekekről van szó. Kormospartról Pórtelekre a közeljövőben sajnos nem lesz autóbuszjárat. Kluka István, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője a rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos gondokról beszél. — Az említett tanyai iskolák felszámolását az idén el kell kezdeni, azután folyamatosan tovább folytatni. Megszüntetésük gyakorlati végrehajtása azonban nem olyan egyszerű. Egy-egy tanyai iskola bezárása után biztosítanunk kell az ott dolgozó pedagógus további foglalkoztatását, meg kell oldani a gyerekek bejárását az uj iskolába. — Ülés Néhány sor egy statisztikai jelentésből és egy rendelet végrehajtásáról, amely korántsem megnyugtató. A vélemények tanúsága szerint sajnos a rendelet végrehajtását nem készítették elő kellő gonddal Jászberényben. Az egri vár Feltárása Az Országos Műemlék Felügyelőség egri kirendeltségének vezetésével feltárják az egri vár török és Rákóczi korabeli, eddig még ismeretlen részeit. Az ásatások során máris rendkívül fontos és érdekes barokk valamint török korabeli leleteket találtak. (MTI Foto Balassa Ferenc felv.—KS) Történelmi séták Debrecen keserű kötelezettsége Szolnoknál... ,,De Íme Szolnokbul Török Czauzoktul érkezik egy nagy levél. Az hid czinálásra Ácz Kovácz munkára s feles Embert küldenél. Annak is Írását ő paranczolattyát el nem mnlatathatod. Az szegény Emberek hogy el készüly- lyenek meg kelletik mondanod...” (Nagy Kállói Fényes István krónikája 1664-ből.) A vénasszonyok nyara még erősen tartotta magát. Az Ür 1664. esztendejében jó szüret ígérkezett: Tulajdonképpen Allah esztendeiét is mondhattuk volna, mert az úr akkor fele Magyarországon a török volt. Azon a gyászos 1552. éven mikor Nyári Lőrinc olyan gyáván megfutott, Szolnok várába is betelepedett. Nemcsak hogy elfoglalta a várost, de a budai pasalik, a magyarországi török kormányzóság innen irányította egyik legnagyobb birtokának, a szolnoki szandzsáknak egész szervezetét, így aztán mindennemű török szerzet, hivatalnokok, végrehajtók, tisztek, katonák hemzsegtek a Tisza- párti városban. Nem is igen volt maradása magyarnak ezen a környéken, alig néhány család vészelte át a végnéküli török uralmat. Olyannyira, hogy 1685-ben, mikor Mercy altábornagy visszafoglalta Szolnokot, alig talált magyar portát. Bizony nem volt valami megnyugtató a kontyos még barátnak sem. Ezért jobbnak látta a magyar, ha minél távolabb húzódik tőle. Szolnok városban így a török közigazgatás, a szandzsák emberei, maga a fé- nyességes bég, s személyzete tartózkodott. No és természetesen a katonaság, a közel 500 főnyi várőrség. Kívülük akadtak még szerbek, bosnyák harcosok, akik a kereskedelmet bonyolították. Az elöljáróság a várban székelt Itt fogadták vendégül a híres török világutazót. Evlia Cselebit is, aki immár negyedik esztendeje utazgatott Magyarországon. Hosszabban időzött a bég vendégeként Szolnokon is, s hálából megörökítette a jegyzetei között a várost, a várat. „A Tisza folyó partján egy sík réten, négyszögalakú, tömésfal kerítésű erős vár. Tömésfala teljes 15 lépés. Délkeletről keletre terjedöleg fekszik s keleti részét a Tisza folyó öntözi. Nyugati oldalán a Hatvan várából jövő Zagyva folyik s a szárazföld felőli árokban, a külváros erődítményének árkában körülfolyván, a Tiszával egyesül. A vár négy oldalán négy nagy bástya van. Három erős kapuja van: egyik, nyugat felé, a külváMesefilm készül a televízióban Gáli József népi hangvételű mese játékát Pauló Lajos rendezi. Főszereplők: Bessenyei Ferenc, Vencel Vera, Szabó Gyula. A készülő tévéfilm egyik jelenete. (MTI Fotó — Tormai Andor) Szeptembertől új tanteryek alapján oktatják a „világnézetünk alapjai66 című tantárgyat Készülődés az őszi szezonra A jászberényi Déryné Művelődési Központ az őszi évadkezdés előkészületein dolgozik. Német nyelvi, balett-társastánc-. szabás-varrás- illetve rádió- és tvszerelő tanfolyamok szervezését kezdték meg. Az eddigi tapasztalatok alapján az öt tanfolyamra összesen kb. kétszázötven jelentkezőt várnak. Szeptemberben ünnepük a Déryné centenáriumot, és ekkor kezdődik a szocialista brigádok hétfordulós vetélkedője. Indul az Onszágos Filharmónia felnőtt és ifjúsági bérleti sorozat, amelyhez komolyzenei ismeret- terjesztő előadások kapcsolódnak. Jövő hónapban lesz a Székely Mihály általános iskola és a művelődési központ által létrehozott gyermekszínpad nyitánya is. rosra nyíló nagy kapu (bőjük kapu), a másik keletre, a kertekre nyílik, a harmadik a révkapu (iszkele). A váron túl a Tisza folyón egy fahíd van, a Gyula vára felől, a Tiszántúlról érkező emberek e hídon mennek át..." Természetesen kitér a leírás a törökök büszkeségére, a művészi kupolával ékesített dsámira, amelyhez díszes minarét tartozott, s amelyet téglából építettek, nem úgymint a vár közönséges, fazsindellyel fedett vályogházai. Itt a várban az előkelőségek laktak, a szandzsák tisztviselői, s néhány magasabb rangú katona. A vár- őrség, s a harcosok, alacsonyabb beosztásúak a külvárosban éltek. Ez a rész ugyanolyan négyszögű formára épült, mint a vár, s annak nyugati oldalán, a Zagyva innenső partján helyezkedett el. öt bástya őrizte, s Hatvan vára irányában egy nagy kapu. A külváros szélén kertek, ligetek ékeskedtek. A meleg október sok bu- gyogóst kicsalt a várral át- ellenben folyó Zagyva szigetére, ahol sétakert s a török harcosok temetője adott pihenést élőknek és holtaknak. A nyugodt délelőttöt azonban a Tisza felől minduntalan kiáltások zavarták. Török vezényszavakat, ütemes kopácsolást és sóhajokat hozott a szél. Török kaA „világnézetünk ailapjai” című tantárgyat a gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatán az 1972— 73-as tanévtől — a művelődésügyi miniszter utasítása értelmében — új tantervek és tantervi utasítások alapján, kell oktatni. A tantárgy tanításához az 1965-ben kiadott tanterv és utasítás érvényét veszti, ezért a továbbiakban a kísérleti tankönyv sem használható. A művelődésügyi miniszter utasítása kimondja, hogy a tantárgyat a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt csak külön tanfolyam elvégzésével felkészült tanár taníthatja. A tonák ostorpattogása kíséretében félmezítelen magyar jobbágyok javították a Tisza fahídját. Néhány napja érkeztek fáradtan és rongyosan Debrecenből a szolnoki török elöljáróság parancsolatjára. A török császár bizony nem elégedett meg Debrecen 10 ezer talléros adójával, még közmunkák elvégzésére is kényszerítette. Ezek közül a legfontosabb a szolnoki Tisza híd karbantartása volt. A robo- tosokkal ácsok, kovácsok, mesteremberek érkeztek, akikre Budáról küldött török műszaki tisztek felügyeltek. Halomban állt a parton a különböző padlódeszka, láb-, és bálványoszlop, gerenda. Még a vasszegekről is Debrecennek kellett gondoskodnia. Ügy kellett a hidat rendbehozni, hogy ágyúk, hadi szekerek megtartására is biztonságos legyen. A török felügyelők bizony sokszor lebontatták a már elkészített részeket, újra erősíttették, alátámasztatták, hogy megfelelő legyen. De sok fohász, „jaj istenem”, szállt akkor az ég felé. A debreceniek keserű kötelezettségei csak a török uralom végére szűntek meg. A krónikások még hosszú évekig emlegették, mennyi verítéket hullatott Debrecen minden esztendőben a szolnoki Tisza hídnál. Egri Mária tantárgy oktatását a szeptember 1-én induló új tanévben — a személyi feltételek biztosításától függően — tovább kell szélesíteni. Ennek megfelelően a gimnáziumok és szakközépiskolák IV. osztályaiban mindenütt meg kell kezdeni, illetve folytatni kell a tantárgy oktatását, ahol kellően felkészített pedagógus áll rendelkezésre, és az egyéb feltételek is biztosítottak. A dolgozók szakközépiskoláinak esti és levelező tagozatán a tantárgy oktatása a tantervi rendelkezés és tankönyv elkészültéig szünetel. Külön utasítás szabályozza a világnézetünk alapjainak bevezetését a gimnáziumok esti és levelező tagozatán. Tanácskozás Báckevén Ráckevén szeptemberben tudományos tanácskozást rendeznek, amelyen muzeológusok, kutatók, történészek, irodalmárok ismertetik a XVI. századi mezővárosok fejlődését. Szó lesz majd a mezővárosok és a Dózsa-féle parasztháború kapcsolatairól, a törökök által meg nem szállt mezővárosok gazdasági, kulturális életéről. A Röpülj páva- körök bemutatkozása Másfél évvel ezelőtt, amikor szerte az országban egymás után alakultak a Röpülj páva-körök, a Pest megyei Tanács elhatározta, hogy idén augusztusban megrendezi az együttesek országos bemutatóját. Az Erkel Színházban tartják majd az együttesek bemutatóját. A szombaton kezdődő kétnapos progamban 18 megye, 69 Röpülj páva-köre lép fel. Szolnok megyét a túrkevei, a mezőtúri Röpülj páva-kör és az öcsödi, kisújszállási citerazenekar képviseli.
