Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. augusztus 17. Pártnapi előadóknak ajánljuk Világpolitika és a pártszervezetek Magyar berendezések Moldavában Az egy főre jutó gyü­mölcs-, zöldborsó és hús­konzerv, valamint a szőlőlé és gyümölcsszörp gyártás­ban a Moldavai Köztársaság az első helyre került a Szovjetunióban és előkelő helyet foglal el a világrang­listán. Ezt egyrészt a ter­melés bővítésével és a meg­lévő gyárak rekonstrukció­jával érték el. Napjainkban szinte minden moldavai konzervgyárban gépesített és automatizált sorok üzemel­nek. Számtalan üzemben nagy teljesítményű magyar gépekkel és berendezésekkel találkozhatunk. így például az LU—3 jelű lésorral, da­rálókkal és borsófejtővei. — A magyar berendezé­sek üzemeinkben már kiáll­ták az idő próbáját — mon­dotta Oleg Jurászov, a mol­davai Konzervipari Főigaz­gatóság vezetője. — Több éve üzemel megelégedésünk­re a Long—300 sűrített pa­radicsomgyártó sor. Kezdet­ben csak két gyárunkban állítottuk üzembe, majd meggyőződve gazdaságossá­gáról, további megrendelé­seket adtunk fel. A főigazgatóság főmecha­nikusa Ljubov Golubjeva mérnöknő osztályán okmá­nyokkal dokumentálták a moldvadai élelmiszeripariak és a magyar gépgyártók gyümölcsöző együttműködé­sét. A moldavai konzervgyá­rakban járt például a bu­dapesti Élelmiszeripari Gép­gyár tervezőmérnöke, a pé­csi Sophiana gépgyár osz­tályvezetője és gépszerelője. Tanulmányozták a Komp­lex Külkereskedelmi Válla­lat által szállított gépek mun­káját. A Grigoriopoli Kon­zervgyárban a szovjet szak­emberekkel megvitatták az LU—3 jelű palackőzógép korszerűsítésének lehetősé­gét. A Kausani Konzervgyár­ban — a jótállási időn be­lül — hibás lett a folya­matosan pasztörizáló beren­dezés hőszabályozója és por­lasztója. A két ország szak­emberei közösen keresték és találták meg a_ hiba elhá- rftásának lehetőségét. Korábban is járt már ma­gyar küldöttség a Tkacsenkó Konzervgyárban. A vendé­geket a paradicsomfeldolgo­zó sorokon végrehajtott kor­szerűsítések érdekelték a legjobban. A gyár újítóinak kezdeményezését helyeselték és a későbbiekben gyártott berendezéseken konstrukciós változtatásokat végeztek. A közelmúltban járt Mol- Óavában az ÉLGÉP osztály- vezetője, műszaki ellenőre és a Komplex mérnöke. Az Oktyábr Konzervgyárban paradicsom magszárító be­rendezés szerelésénél segí­tettek. A szovjet munkások és mérnökök a magyar szakemberekkel együtt meg­beszélték a gép további kor­szerűsítésének lehetőségeit. A világpolitika szövevényében eligazodni nem könnyű. Nem elég is­merni a történteket, azt is tudni kell, milyen okok játszottak közre, melyek a mélyebb összefüggések, ho­gyan illeszkedik egyik-má­sik esemény a nemzetközi élet egész folyamatába. Mindezek alapján Vkotha- tunk csak véleményt az eseményekről, a kialakult helyzetről. Mindez nem teszi köny- nyűvé a pártszervezetek, a kommunisták dolgát. Egy- egy esemény kapcsán az emberek elsősorban tőlük várják a magyarázatot, az értékelést. Ennek a vára­kozásnak pedig csak akkor tehetnek eleget, ha képesek a háttér, a tendenciák, a mozgató rugók, a belső ösz- szefüggések felfedezésére és megítélésére. Ez pedig min­denekelőtt helyes, megala­pozott, reális szemléletet követel. Olyan nézőpontot, amely egységbe ötvözi vi­lágnézetünket, a realitások iránti érzékünket, a közeli következmények és a távoli perspektívák felismerését. Az értékelés csak ebben az esetben tükrözi elkötelezett­ségünket, csupán így lehet valósághű, logikus és ért­hető. Ha ugyanis egyik vagy másik esemény értékelésé­nél, vagy az egész nemzet­közi helyzet megítélésénél nem a helyes nézőpontból vizsgálódunk, akkor az ' adóit esetben teljesen hamis következtetésekre jutha­tunk, és az eligazodás he­lyett eltévedünk a világpo­litika útjain. Vegyünk egy példát — a problémák „sűrűjéből”. Miként ítélhetjük meg a mai erőviszonyokat? Vajon az a tény, hogy a burzsoá reakció egyik vagy másik országban átmenetileg elő­retör. változtat-e a szocia­lizmus, a haladás és a béke híveinek a második világ­háború után fokozatosan ki­alakult erőfölényén? Az igaz választ csak azzal a szem­lélettel adhatjuk meg, mi­szerint a nemzetközi erővi­szonyok a két világrend- szer, a szocializmus és a ka­pitalizmus erejének viszo­nyát fejezik ki. A kérdés tehát az, hogy — mondjuk — az egy vagy néhány or­szágban megnyilvánuló jobboldali előretörés döntő módon befolyásolja-e a két rendszer erőviszonyát? Ehhez viszont azzal kell tisztában lennünk, hogy a szocializmus, a haladás, a béke erőinek fölényét négy mozzanat határozza meg: dinamikusan fejlődik és egyre nagyobb világpoliti­kai befolyással rendelkezik a szocialista világrendszer; élesedik az osztályharc a tőkésvilágban; feltartóztat­hatatlanul bomlik a gyar­mati rendszer; a béke erői­nek mindeddig sikerült megakadályozni az új világ­háború kirobbantását. Ezek a vitathatatlan tények jogo­sítanak fel arra, hogy a két világrendszert tekintve jog­gal beszélhessünk a szocia­lizmus változatlan erőfölé­nyéről, miközben helyen­ként és átmenetileg lehet­ségesek és vannak is jobb­oldali fordulatok, puccsok. Ameddig tehát e négy terü­leten nincs változás, nem módosulnak az erőviszo­nyok sem. Véleményem sze­rint csakis ezzel a szemlé­lettel lehet megérteni és megmagyarázni napjaink e sokszor tárgyalt és valóban problematikus kérdését, az ezzel kapcsolatos konkrét eseményeket. A társadalmi rendünkből, eszméinkből fa­kadó osztályszemlélet nélkül aligha kerülhetünk közel pl. a közel-keleti helyzet lénye­géhez. Ennek kapcsán pedig nem kevesebbről van szó, mint arról, mivel magya­rázható a szocialista orszá­gok, köztük hazánk szoli­daritása a haladó arab né­pek harcával? Ezt a kér­dést is gyakran teszik fel, és az őszinte válasz ott kezdődik, hogy megvilágít­juk: a Közel-Keleten nem egyszerűen arab—izraeli konfliktus támadt, hanem ez voltaképpen a nemzet­közi osztályharc egyik frontszakasza. A harc egyik oldalról a gyarmatosítás minden formája ellen, a független nemzeti létért és önálló fejlődésért, az impe­rializmussal szemben küzdő országok, másik ooldalról a nemzetközi imperializmus és helyi kiszolgáló erői kö­zött folyik. Nos, ez a szem­lélet egy pillanatig sem te­szi kétségessé, hogy a front­nak melyik oldalán kell áll­mok a szocialista országok­nak: nyilvánvalóan az an- tiimperialista, antikolonia- lista erők oldalán. Ennek megértéséhez elengedhetet­len a hosszú távre tekintő osztályszemlélet, s ebből ki­indulva a pártszervezetek, a kommunisták egyértelműen állást tudnak foglalni. S ha már a nemzeti felszabadító mozgalom tér­ségénél tartunk, vajon bom- lik-e ma is a gyarmati rendszer? Ha valaki kizá­rólag a függetlenné váló országok számának növeke­dését figyeli, s csak abból vonja le következtetéseit (tehát egyedül abból ítél, szakad-e ki újabb ország a gyarmatbirodalmakból), nem kap teljes és helyes választ a kérdésre. Napjainkban ugyanis a gyarmati rendszer bomlasztásának döntő moz­zanata a gazdasági függet­lenségért folyó harc. Ami­kor tehát a fejlődő orszá­gokban a külföldi monopol­tőke ppzíciói gyengülnek, az államosítások eredmé­nyesek. a neokolonialista módszerek (politikai nyo­mással együttjáró gazdasági „segélyek”, stb.) kudarcba fulladnak, akkor mindezt éppen úgy a nemzeti fel­szabadító mozgalmak sike­rének könyvelhetjük el, mint a politikai független­ség kivívását. Vagyis helyes szemlélettel nézve ma is látható a gyarmati rendszer maradványainak bomlása, mégha nem is minden nap születnek új, független ál­lamok. A világpolitika még sok olyan problémát vet fel, amely csakis ilyen alapál­lásból érthető meg. E cikk keretei között valamennyi még vázlatosan sem érint­hető, pedig már címszavaik is izgalmasak: történelmileg ki van támadásban és ki védekezik, mi jellemzi a szocialista országok kapcso­latait van-e az imperializ­musnak egységes stratégiá­ja, a nem kapitalista út, és a szocialista fejlődés vi­szonya és így tovább. Ezek értelmezésében is csak az osztályszempontokból kiin­duló szemlélet lehet az egyetlen megbízható irány­tű a pártszervezetek, a kom­munisták számára. De miként sajátítható el ez az elengedhetetlennek tartott helyes szemlélet? A „recept” — legalábbis ki­mondva — egyszerű: „indulj ki a valós helyzet marxista értékeléséből, vedd hozzá az osztályérdekeket és ezen az alapon keresd meg az osz­tályharc összefüggéseit, majd mindezt helyezd be az elvi alapon álló politika kereteibe”. A gyakorlatban persze ez sokkal nehezebb. Közvéleményünk mégis lé­nyegében elkötelezetten, reálisan, józanul ítéli meg a nemzetközi helyzetet, s eszerint cselekszik. S ez a tény már önmagában is jelzi a pártszervezetek ez irányú politikai munkájá­nak eredményeit, a sikeres felvilágosítás és meggyőzés lehetőségeit. Pálos Tamás Augusztus 20-án a Ma­gyar Posta kétértékű soro­zattal köszönti az alkotmány módosítását. Vertei József tervrajza a Parlament külső és belső szépségét mutatja be bélyegeken. Az 5 forintos érték a kivilágított kupo­lát ábrázolja, ez a látvány Budapest esti panorámájának egyik ékköve volt. Az Or- szágház épületének javítása miatt a kivilágításban je­lenleg nem gyönyörködhe­tünk. A 6 forintos törvény- alkotás közben tárja elénk az üléstermet, ahol az alkot­mány módositását is meg­tárgyalták. Alkotmányunkról soroza­taink már többször megem­lékeztek. A köztársasági ál­lamformát 1946-ban bélyeg­pár üdvözölte. A Magyar Népköztárasaság alkotmá­nyának törvényerőre emel­kedését 1949-ben a címert ábrázoló három bélyeggel ünnepeltük. E sorozat gyári vagyis makkos tölgyfaleve­let ábrázoló vízjeles papíron készült változata nagyon rit­ka. Az alkotmány ötéves év­fordulóján három címlet ke­rült forgalomba, a záróér­tékre akkor is a Parlament kivilágított kupoláját nyom­tatták. Az 1957-ben történt módosítás alkalmából mai címerünket mutattuk be, ezt a kétértékű sorozatot egy év múlva újabb három címlet követte, amelyet a címer eredeti színei díszítettek. Augusztus 21-én az 1. bor­világverseny megnyitása napján, a rangos nemzetkö­zi esemény alkalmából két — egy és kétforintos névér­tékű — bélyeget hoz forga­lomba a posta. Az egyforintos bélyegen Eger XVII. századbeli lát­képe, a világkiállítás emb­lémája és egy egri borospa­lack látható. A kétforintos bélyeg — előterében egy to­kaji asszús üveggel — híres bortermő vidékünk, Tokaj látképét ábrázolja. Termesztési bemulató Jász- árok száll ásón „Hibrid takarmánycirok termesztésének időszerű kérdései” címmel szakmai bemutatót rendeztek Jász- árokszálláson a Táncsics Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetben, amelyen dr. Barabás Zoltán, a Gabona- termesztési Kutató Intézet tudományos kutatója tartott nagv érdeklődéssel kísért előadást. Az előadás után korrefe­rátumok és hozzászólások hangzottak el. majd a részt­vevőknek bemutatták az árutermelő és alapanyagelő­állító hibrid takarmányci- rok kísérleti területeit. a E8ZM •m.i Permetezés „légpárnás” védőruhában A nagyhatású növényvédő­szerek az emberre is ártal­masak. Különösen akkor, ha finoman elporlasztott for­mában kerülnek a test felü­letére, vagy a légutakon, a tek, amelyben nem érheti őket egészségkárosodás a permetezés során. A ruha csövön át összeköttetésben áll az épületen kívül elhe­lyezett elektromos turbo­szájon keresztül a szerve­zetbe. Az egyik angol botanikus kertben az ott dolgozók ré­szére éghetetlen PVC-anyag- ból teljesen zárt tetőtől-tal- pig védőruhát rendszeresítet­kompresszorral, amely állan­dóan friss levegővel látja el a zárt ruhában dolgozó sze­mélyt. Az elhasznált levegő a csuklónál és az övnél tá­vozik a védőöltözetből. Amerikai gabona a Szovjetunióban A Szovjetunió a következő három év alatt mintegy 750 millió dollárért vásárol ga­bonát az Egyesült Államok­tól. A napokban írták alá az erre vonatkozó megálla­podást Washingtonban. Ez a legnagyobb hosszú távú gabonavásárlási megállapo­dás, amelyet a két ország valaha is kötött. Azzal, hogy a Szovjetúnió három éven át minden év­ben körülbelül 250 millió Rózsavarázslat Még ma is Kazanlak a bolgár rózsa fő termőhelye. A hazai, vagy külföldi láto­gató, aki csak egyszer is részt vett a rózsaszüreten, visszaemlékezik rá, amíg él. A rózsák tömege csaknem beláthatatlan. A völgy 100 km hosszú; a Balkán és a Szredna-Gora hegység között terül el és tele-tele rózsával. A rózsavarázslat húsz-hu­szonöt napig tart, május má­sodik felétől június közepé­ig: ez az olajrózsák virágzá­sának időszaka. dollár értékben eszközöl vá­sárlásokat az Egyesült Álla­mokban, Amerika második legnagyobb gabonavásárlója lesz Japán után, amely éven­te 437 millió dollár érték­ben vásárol gabonát az Egyesült Államokban. Peterson amerikai kereske­delemügyi miniszter a közel­jövőben Moszkvába utazik, hogy elmélyítse ezeket az újonnan felvett kapcsolato­kat. A magasbanyúló Balkán­hegység és a Szredna-Gora meleg öle megvédi a rózsát a hidegtől. Az olajrózsa csak ebben a völgyben nyílik; si­kertelen maradt minden kí­sérlet, amely az olajrózsát Franciaországban. Törökor­szágban, Marokkóban és Németországban akarta meg­honosítani. A kazanlaki ró­zsa ma is az első helyen áll a nemzetközi piacon. Igen sok parfőm alapanyaga; pá­ratlan minősége hosszú és fáradságos kutatómunka eredménye. Perui agrárreform További 64 000 hektár nagy- birtokosoktól kisajátított földterületet adott át a pe­rui kormány az elmúlt na­pokban mintegy 2500 pa­rasztcsaládnak. Egyidejűleg további 39 nagybirtokot je­löltek ki kisajátításra. Enrique Valdez Angulo tá­bornok, földművelésügyi mi­niszter kijelentette a piurai kerületben, a mallaresi nagy hacienda átadása alkalmá­val, hogy 1972. májusáig a nagybirtokosok több mint 4 millió hektár földjét sajátí­tották ki és több mint 100 ezer család kapott földet. Francia földbirtokok A francia országos statisz­tikai és gazdaságkutató in­tézet (INSEE) felmérése sze­rint fokozódik a mezőgazda- sági üzemek koncentrációja. A 20 hektáron aluli egysé­gek azonban még mindig 70 Sivatagból oázis A Nilus-delta Nubarriva ágától nyugatra elterülő ha­talmas sivatag hasznosításá­ra az egyiptomi szakemberek szovjet támogatással átfogó tervet készítettek. Mintegy 125 000 hektár földet akar­nak termővé tenni az éle­tet adó víz segítségével, a 150 km hosszú és a Nílus egyik ágából kiágazó Nasszer százalékát teszik ki az 1 587 000 mezőgazdasági ter­melőegységnek. Ugyanakkor a 30 millió hektárnyi mező­gazdaságilag hasznosítható területnek csak 26,8 száza­lékát művelik. csatornával. Hat szivattyú- telep — a legnagyobbak egész Afrikában — látja majd el vízzel a ma naég csaknem teljesen vegetáció nélküli területet, amelyen 31 állami gazdaság, 100 te­lepülés létesül és 10 gyár épül agrártermékek feldolgo­zására. \ ‘ i.. íf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom