Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

XXIII. évf. 193. sz. 1912. aug. 17., csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Törvények törvénye T ársadalmi, állami és jogi életünk fejlődésének jelen­tős dátuma volt az országgyűlés áprilisi ülésszaka, mikor is elfogadták az 1949. évi XX. törvény módo­sításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egy­séges szövegéről szóló törvényt. Alkotmányunk, mint ismeretes, még 1949. augusztus 20-án lépett hatályba. Jelentős mértékben programjellegű volt, próbálkozás arra, hogy miként alakítsuk ki új szo­cialista intézményeinket. Az eltelt idő bizonyítja: az alkot­mány bevált, ellátta azokat a funkciókat, amelyeket egy szocialista alkotmánytól el lehet várni. Az 1949. évi elfogadás óta társadalmi, politikai, gaz­dasági. nem különben kulturális viszonyaink is jelentős fejlődésen mentek át. Továbbfejlődtek társadalmunk osztály­viszonyai, megnyílt az út a népi-nemzeti egység kibonta­koztatásához. zzel párhuzamosan fejlődött társadalmunk politikai szervezete is. Mindezek lehetőséget nyújtanak ma már arra, hogy a szocialista demokratizmus szélesí­tése kapcsán az állam minden polgára részt vehessen, még­hozzá mint a hatalom tevőleges részese, nagy társadalmi céljaink megoldásában. De jelentős változáson mentek keresztül gazdasági vi­szonyaink is. Az 1949-ben mégcsak programként megfogal­mazott célkitűzések is megvalósultak. Így kialakult és meg­szilárdult az egységes szocialista állami tulajdon, befejező­dött a szocialista mezőgazdaság átszervezése, megerősödött a szocialista szövetkezeti tulajdon is. Az 1949-ben megfogalmazott alapelvek jelentős segít­séget adtak ahhoz, hogy ma az állami tevékenység, vala­mint a jogélet egésze új, szocialista típusú intézményekre épül. A gyakorlati államszervező munka is számos olyan tapasztalatot hozott felszínre, amelyek ma már az alkot­mány szintjén is inkább kifejezhetők voltak akár a taná­csokra, akár a bíróságokra, vagy pedig az ügyészségek mun­kájára gondolunk. I smeretes a marxista állam- és jogelmélet tanítása alapján is a demokrácia közvetlen és közvetett for­mája. Az előzőkben jelzett fejlődés oda vezetett, hogy a közvetlen demokrácia fejlesztése is napirendre ke­rült. Ezt juttatja kifejezésre a módosított alkotmány ama rendelkezése, miszerint az állampolgárok munkahelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében. Természetesen a mi társadalmunkban az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének mégis a népképviseleti szervek tevékenységének fejlesztése képezi az elsődleges feladatát. Ez jut kifejezésre abban az alkotmányi megfogalmazásban, hogy „A város és a falu dolgozói vá­lasztott és a népnek felelős küldöttek által gyakorolják ha­talmukat". Ezek a rendelkezések az országgyűlésre és a tanácsokra vonatkoznak. A tanácstörvényben megfogalmazott új alapelveket al­kotmányos szintre emelte az országgyűlés, s ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az országgyűlés nemcsak a legfelsőbb államhatalmi, hanem a legfelsőbb népképviseleti szerv is, melynek legfontosabb funkciója: a törvényalkotás. A törvényhozói funkció további szélesítésére utalnak alkotmányunknak azok a rendelkezései, amelyek elő­írják, hogy a Magyar Népköztársaságban az állam­polgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó sza­bályokat törvényben kell megállapítani. A törvényesség biztosítása körében is jelentős lépéseket tettünk 1949 óta. Ezek közül csupán arra szeretnénk utalni, hogy ma már kialakult nálunk a törvényesség biztosításá­nak többcsatornás rendszere, a képviseleti-, az igazgatási-, a bírói szervek általános feladatai a törvényesség biztosítá­sában, az ügyészség speciális szerepe, az ügyészségi szer­vezet eddigi fejlődésének tapasztalatai alapján, egyes állam- igazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának intézménye. Ezért mondja ki alkotmányunk, hogy az állam minden szer­vének és minden állampolgárának kötelessége az alkot­mány és az alkotmányos jogszabályok megtartása. Ilyen módon tehát a törvényesség érvényesülése, az egész társa­dalom és az állam ügyévé válik. M eg kell említeni azt az egészen új alkotmányos tételt is, amely a törvényesség biztosításában a kormány szerepét is aláhúzza. E szerint: a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa véli és biztosítja az állami ren­det, valamint az állampolgárok jogait. Az új szövegezésben a Minisztertanács szerepe a tanácsok működése törvényes­ségének biztosításában ugyancsak megfogalmazást nyert. A Minisztertanács feladatköréhez tartozik tehát a tanácsok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet is. A törvényesség érvényesítésében továbbra is fontos sze­rep hárul az ügyészi szervezetre. Az új ügyészségi törvény az alkotmány rendelkezései alapján arról szól, hogy a társadalom törvényes rendjét és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető cselekményeket az ügyészi szerveknek követ­kezetesen üldözniük kell. De az ügyészség a bűnüldözés mellett továbbra is közreműködik a törvényesség általános érvényesítésében. Alkotmányunk módosítása óta rövid idő telt el. Ez a rövid idő is bizonyítja az egységes szövegű törvény élő voltát, hiszen azóta fogadta el országgyűlésünk a bírósá­gokról és az ügyészségekről szóló törvényt és éppen az országgyűlés ellenőrző funkciójának immár alkotmányos szabályának tett eleget akkor, amidőn a költségvetés végre­hajtásának jóváhagyása feladatát is ellátta. 4 1kotmányunk új szövege lehetővé teszi tehát, hogy az alkotmány mint politikai okmány és mint jog­szabály is egyaránt élővé váljék. Megteremtődtek ennek a hatályosulásnak mind jogi, mind politikai elő­feltételei is. Az alkotmányos szabályok ma hűen fejezik ki társadalmi berendezkedésünket, alapul szolgálnak az állami szervek felépítésének és egymáshoz való viszonyának, mű­ködésének szabályozásához, az állampolgárok alapvető jo­gait és kötelességeit széleskörűen fogalmazzák meg. Az állampolgárok jogai kibővültek és az alkotmányban Szereplő jogok érvényesülései is kiszélesedtek, a jogok ál­talában minden állampolgárra nézve egyenlő mértékben érvényesülnek. Az anyagi, a politikai, a kulturális fejlődés gazdag biztosítékot nyújtanak arra. hogy az alkotmány mint a törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja biztosítékot nyújt­son a benne rögzített jogok és kötelességek mind maradék­talanabb megvalósításához. T Uj mederben a Tisza Kiskörénél Megkezdődött a vízlépcső üzemi próbája A kiskörei vízlépcső főművel Fontos esemény történt teg­nap a kiskörei vízlépcső épít­kezésénél: pontban déli 12 órakor a kotrógépek átvágták az építkezés területének vé­delmére 1968-ban kialakított körgátat. A folyó vize :— egy 3 km-es szakaszon — új me­derben hömpölygött s ezúttal először áthaladt a vízlépcső nyitott zsilipjei alatt. A ha­talmas földkotrók — először csak egy 5 méteres rést nyi­tottak. hogy aztán fokozato­san 40 méternyire szélesítsék a beömlő víz ..kapuját”. A szakemberek számításai sze­rint a Tisza régi és új medre között előreláthatóan e hét végéig egyenlítődik ki a víz­állás. Az esemény a kiskö­rei vízlépcső üzemi próbái­nak kezdetét jelenti. Izsák Béla, az OVIBER kis­körei kirendeltségének veze­tője nyilatkozatában rámuta­tott, hogy a kiskörei kiemelt beruházás munkálatai szinte óramű pontossággal, a terve­zett ütemben haladnak. 1968 óta fölépültek a vízlépcső fő­művei, s a szerelési munká­latok is befejezésnél tarta­nak. Időközben elkészítették a Tisza új medrének három­A kánikula, a nyári szabad­ságolások ellenére is megje­lentek a megye áruellátásá­ban közreműködő jelentősebb kis- és nagykereskedelmi vál­lalatok igazgatói, szövetkeze­tek elnökei, valamint a ta­nácsok kereskedelmi irányí­tói. Érthető az érdeklődés, a megyei tanács vb kereskedel­mi osztály tegnapi értekez­letének napirendjén 1972 első félévének kiskereskedelmi forgalma szerepelt. — A megye kiskereskedelmi áruforgalma 2783 millió fo­rint volt 8.5 százalékkal több, mint 1971 első félévé­ben, és 1.5 százalékkal halad ­kilométeres szakaszát is. A Tisza új medrének elárasz­tása rendkívül gondos előké­szítést igényelt Az elmúlt napokban a nagyteljesítmé­nyű szivattyúk segítségével — vízzel árasztották el a vé­dőgáton belüli területet. Erre azért volt szükség, mert a fo­lyó hirtelen beáramlása ren­geteg törmeléket, iszapot so­dort volna magával. Inkább ta meg az országos átlagot — ismertette Márk István, az MTVB kereskedelmi osztá­lyának vezetője. Ennek ellenére a megye áruforgalma 47 millió forint­tal alatta maradt a tervezett­nek. A kiskereskedelmi árak — országos átlagban — 2.9 százalékkal voltak magasab­bak. mint tavaly, az év első felében. Az alapvető élelmi­szerek árában csupán néhány tized százalékos növekedés történt, míg az élvezeti cik­kek esetében a 3 százalékot is meghaladta. Ebben jelen­tősen közrejátszott az alko­holtartalmú italok, így a sör a kevésbé látványos, de mű­szakilag megbízhatóbb meg­oldást választották. A mun­ka jelenlegi állapotából ítél­ve minden remény megvan arra. hogy a kiskörei vízlép­csőnél 1973 nyarán az előírt határidőn belül megkezdjék a duzzasztást. A zsilipek ak­kor 87,50 méter tengerszint feletti magasságba emelik majd a Tisza vizét. 20 százalékos drágulása, és áz. hogy drágább borokat for; galmaztak, ami az elmúlt félévben 11.8 százalékkal emelte a borok átlagárát. Az előzetes felmérések szerint 1972 első félévében tapasz­talt 2.9 százalékos kiskeres­kedelmi áremelkedésben fele­fele arányú a központi intéz­kedések és a közvetlen piaci ármozgás hatása. A tanácskozás résztvevői megvitatták az első félévben megjelent belkereskedelmi miniszteri rendeleteket és azok végrehajtási tapasztala­tait is. Ma: Gazdag, változatos program alkotmányunk ünnepén Királyok itala — Italok királya Egy város nyugalma A világ mezőgazdasága Üt a tanyákról Debrecen keserű kötelezettsége Szolnoknál NYERS REZSŐ KECSKEMÉTEN Rendkívüli érdeklődés kí­séri a Krím—Bács-Kiskun megye szovjet testvérterülete — gazdasági és kulturális eredményeit bemutató kecs­keméti kállítást. A nagysza* bású reprezentatív kiállítást szerdán dr. Romány Pálnax, a Bács-Kskun megvei pártbi­zottság első titkárának társa­ságában megtekintette Nyers Rezső, az MSZMP Politikái Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára is. A vendégeket E. K. Pokrovszkij, a krími területi pártbizottság könnyű- és élelmiszeripari osztályvezetője, valamint V. G. Samangyikov, a kiállítás igazgatója fogadta és kalau­zolta. A Központi Bizottság titkára ezután a megye kilenc népművészeti és háziipari szövetkezetének első közös termékkiállítását nézte meg a Cifrapalotában. Nyers Rezső délután dr. Romány Pállal Tiszakéeskére utazott, ahol új létesítmé­nyek átadási ünnepségein vett részt. Felkereste a Remix rádió- alkatrészgvár 400 nőnek mun­kát adó új tiszakécskei üze­mét, amelyet ekkor avattak fel, __ M ásfél százalékkal az országos átlag fölött A kereskedelem irányit 3inak megyei tanácskozása Hifii h -- TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK. —..HÍREK Parlamenti delegáció utazik Csehszlovákiába Alois Indrának, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság szövetségi gyűlése el­nökének meghívására a kö­zeli napokban Apró Antal­nak, az országgyűlés elnöké­nek vezetésével parlamenti küldöttség utazik hivatalos látogatásra Csehszlovákiába. Bronzkori leletek A veszprémi várban az idei nyári ásatásokkal — Éry Istvánnak, a Veszprém megyei múzeumok igazgató­sága vezetőjének irányításá­val — számos 14—15. szá­zadbeli falmaradványt hoz­tak felszínre. A két méter vastagságú hamuréteg alól nagy tömegben kerültek elő a bronzkori mészbetétes edé­nyek törmelékei. A leietek — a korábban előkerült anyaggal együtt — megerősítik azt a feltevést, hogy a veszprémi Várhegy bronzkori, erődített település volt. Az ásatások alkalmával eddig többnyire 3000, illetve 4000 éves leletek kerültek elő. Európai polgármesterek Budapesten Pest, Buda és Óbuda egye­sítésének közelgő 100. évfor­dulója megünneplésére ké­szül a főváros. A centená­riumi ünnepség-sorozat egyik kiemelkedő eseménye lesz az európai polgármesterek budapesti találkozója, ame­lyet a városegyesítési év­forduló alkalmából kezdemé­nyezett a magyar főváros és amelyre szeptember 26—28 között kerül sor. 5000 új Polski Fiat Budapesten a Polmof és a MOGÜRT vállalatok szer­ződést írtak alá, amelynek értelmében Lengyelország 1912-ben 5000 db Polski Fia- tot szállít Magyarországnak 1300 és 1500 köbcentiméteres hengerűrtartalommal. Tokaj, virágokból A Miskolci Kertészeti Vál­lalat dolgozói készülnek a debreceni virágkarneválra, amelyet alkotmány ünne­pén rendeznek. Színes vi­rágkompozíciójukkal a száz évvel ezelőtti tokaj-hegyaljai szüretet és szüreti felvonu­lást elevenítik fel. Tizenkét méter hosszú és öt méter széles szőlőlevél alakú, gör­dülő kocsin helyezik el a sző­lőtőkéket, a régi prést és a taposó hordót, valamint a népviseletbe öltözött szőlő­szedőket. A szüreti eszközö­ket és a puttonyokat kü­lönböző színű virágokból rakják ki. Olimpiai láng Magyarországon Szombaton a Csongrád me­gyei Röszkénél reggel 9 óra 5 perckor éri el a jugosz­láv—magyar határt, s rövid ünnepség keretében történik a fáklya átadása. Alig 20 perccel később Antal Andor atléta személyében már ma­gyar sportoló fut vele to­vább. Délután a kecskeméti Széktó stadionban is lesz rövid tartózkodás, s ezután már a Pest megyeiek veszik kezükbe a fáklyát. Budapesten Takács Károly kétszeres olimpiai bajnok, sportlövő gyújtja meg a fáklya lángjával a Múzeum­kertben elhelyezett kandelá­bert. Éjszaka sportolók dísz­őrsége áll a kandeláber mellett és augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén reg­gel 8 órakor a staféta foly­tatja útját. Szárításról a Szovjetunióban A szovjet mezőgazdasági szakemberek rendkívül nagy érdeklődést tanúsítanak a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat szárítási eljárása iránt. A \ szovjet Mezőgazdaságügyi \ Minisztérium meghívta Grosz Sándort, a vállalat vezér- igazgatóját, hogy ismertesse a zöldség és gyümölcs szárí­tásának technológiáját. Grosz Sándort fogadta Vla­gyimir Mackevics, a Szov­jetunió mezőgazdasági mi­nisztere, s felkérte, hogy tartson bemutatóval egybe­kötött előadást a miniszté­rium vezető munkatársainak;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom