Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-13 / 163. szám

1972. július 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Eoy romániai falutól ­Új-Zélandiq Kovács Apollónia alig tíz éve él Magyarországon. Ne­ve ez alatt a rövid idő alatt fogalommá vált. Kicsit fátyo­los, érdekes színű hangjá­val, egyéni előadásmódjával rangot teremtett egy műfaj­nak. a cigánydaloknak. Le­mezeit jól ismerik az egész világon. Hogyan jutott el egy romániai kis faluból egé­szen Oj-Zélandig? Szeren­csére — mint mondotta — nincs sok ideje ezen elmél­kedni. Egy Maros-Torda megyei kis faluban. Nyárádremetén nevelkedett, édesapja bá­nyász volt. Népdalokat már kislánykorában is nagy-nagy lelkesedéssel énekelt. Egyik nyári szünidőben, melyet ko­lozsvári rokonainál töltött, egy rokona felfigyelt hang­jára, szólt is édesapjának, hogy kincs van a kislány torkában, taníttatni kellene. Édesapja azt válaszolta, ő becsülettel felnevelte gyere­keit, aki többre akarja vinni közülük, próbálja meg egye­dül. Apollónia nagyon akart énekelni, megpróbálta. Fel­szökött Pestre, tanulni. Két évig tanult egy énekmepter- nőnél, akinél, az éneklés technikáján túl. megismer­kedett a magyarnóták rej­tett szépségeivel, azok mű­vészi tolmácsolásával. Egy alkalommal a rádió „Mikro­fonpróba” címen hangver­senyt rendezett a Zeneaka­démián: új, rádiószereplésre alkalmas hangot kerestek. Ezen a hangversenyen el­nyerte a közönség díját. Azon a napon, amikor elin­dult a rádióba, hogy élete első felvételét elkésztsék ve­le, az utcákon tankok álltak. Kitört a háború, azonnal ha­zautazott, Romániába, csa­ládjához. A háború után beiratko­zott a kolozsvári színiisko­lába, ahol folytatta tovább énektanulmányait is. Egyik vizsgaelőadása után szerződ­tette egy utazó színésztársu­lat, velük járta a falvakat és településeket, majd a Nagy­váradi Állami Színház szer­ződtette; annak volt tagja tizennégy éven keresztül. Félállásban a romániai Fil­harmónia Dankó Pista népi­zenekarával hangversenyezett azokon a napokon, melyeken nem játszott. Erdélyi, főként csíki népdalokat énekelt. Egyik ilyen szereplés után meghívták egy cigánytelepü­lés lakói. Énekelték, táncol­tak tiszteletére. Először ak­kor figyelt fel ennek a kü­lönös muzsikának varázsárai A cigánydalokat, csakúgy, mint a négerek dalait, két alapvető tulajdonság jel lené­zi : mélységekből felszakadó szomorúság és féktelen rit­mus. Ahogy visszaemlékezik arra az estére, az ragadta meg legjobban, ahogy a ci­gányok ösztönösen, kórusban kezdenek énekelni. Valaki elkezd egy dalt, egy másik azonnal csatlakozik és „hoz­za” a bőgő ritmusát, egy harmadik tercel hozzá — pillanatok alatt egy egész ze­nekart képesek megszólaltat­ni. Néhány dalt ott megta­nult tőlük, és legközelebbi fellépése után, ráadásnak el­énekelte. Fantasztikus sike­re volt. Attól kezdve rend­szeresen énekelt műsora vé­gén cigánydalokat. Családi okok miatt 1961- ben véglegesen Magyaror­szágra költözött. Az ezt meg­előző években a nyári szün­idő alatt gyakran jött meg­látogatni itt élő testvérét. Egyik látogatását az alábbi történet előzte meg: Nagyváradon, színházi elő­adás után egy társaságban halgatták a magyar rádiót, amikor megszólalt a bemon­dó: „...műsorunk követke-- ző részében Kovács Apolló­nia énekel.” Ugyancsak el­csodálkozott, hiszen a Ma­gyar Rádió vele nem készí­tett felvételt. Legközelebbi alkalommal, amikor Pestre jött, „ment P hangja után”, a rádió népzenei osztályára. Ott megtudta, hogy Grabócz Miklós, a népzenei osztály vezetője, romániai útja al­kalmából hozott néhány fel­vételt, azok között volt Ko­vács Apollóniáé is. Örültek, hogy jelentkezett, készítet­tek vele néhány felvételt, és az megismétlődött néhány éven át minden nyáron. Így történt, hogy nevét Magyar- országon kezdték megismer­ni, az ORI-n keresztül sok helyre hívták fellépni, és ne­hezen értették meg, hogy Kovács Apollónia Romániá­ban él. Az első évek Magyaror­szágon nagyon nehezek vol­tak. Bár nem volt állás nél­kül — rádió és lemezfelvé­teleket készítettek vele és vi­dékre járt fellépni — a szín­házat, úgy érezte, nem pó­tolhatja semmi. A nézőtér csendjét, a színházban meg­szokott rendet zajos, füstös vendéglők, nem ' egyszer konyhai „öltözők” váltották fel. A siker, a közönség sze- retete átsegítette ezeken a nehéz éveken. A Filharmó­nia is próbált segítségére lenni. Néhány személyes ka­maradarab főszerepét osztot­ták rá, ezzel az előadással jártak vidékre. Két és fél órán keresztül színpadon volt, ám előadás után a kö­zönség addig nem ment el, amíg nem énekelt néhány cigánydalt. Akkor már látta, hogy nincs más út, tőle a közönség ezt várja, ezt kell csinálnia. A színházat mé­lyen elrejtette emlékei közé, teljes hittel, energiával ezt a műfajt vállalta élethiva­tásuk Kovács Apollónia egyedül' álló népszerűségének látszó­lag egyszerű zenei magyará­zata van. Előadói stílusában román népzenei elemek ke­verednek a magyar népzene jellegzetes hagyományaival. Számunkra idegen zenei hangsúlyok. ritmusváltások,') nem utolsósorban tökéletes énekkultúráia teszi kü. lönleges élménnyé fellé­péseit. Ahogyan magyar­nótákat vagy cigánydalokat énekek az nemcsak újszerű, de egyben utánozhatatlan is’ mert a művész egyéni gaz­dagságából, többlettudásából fakad. ,Az elmúlt évek során be­járta úgyszólván az egész világot. Lemezei ismeretében mindenütt örömmel, szere­tettel várják. A siker jó ér­zés, de egyben nagy felelős­séggel jár. Minden fellépése előtt izgul, de különösen olyankor, amikor hallja a konferanszié hosszas szöve­gét eddigi sikereiről, külföl­di útjairól, és tudja, hogy kiment a színpadra — először találkoznak majd, ő és a zenekar. Érthetetlennek tartja, miért nincs ennek a műfajnak, amelynek sikere van, amelyre igénye van — otthona? Miért kell nem egy esetben próbalehetőség nél­kül színpadra menni? Ez szólistának, zenekarnak egy­aránt gyötrelmes. mert tud­ják, hogy a közönség — jo­gosan — „profi” műsort vár. A cigánydal-kultúra izgal­mas, mindenütt a világon megértik. Gyökerei a múlt­ból, mélyről erednek, ezért | kitéphetetlenek, ezért nem lehet múló divatjelenségnek J tekinteni sikerét. Felszín alatt lappangó ősi művészet az, melyet Kovács Apolló­nia méltó helyére, pódiumra segített. L. I. Asszuán, Felső-Egyiptom: Az UNESCO védnöksége alatt húsz állam anyagi segítségé­vel megkezdték a víztároló építése miatt vízzel elárasztott Philae-templom megmen­tését. Az akció kb. 13,5 millió dollárba kerül, és öt évig tartanak a mentési mun­kálatok Nyári egyetem Eger hagyományaihoz mél­tóan gazdag programmal készül a műemlékvédelem centenáriumára. A századik évforduló jegyében rendezik meg július 31-től augusztus 9-ig a nemzetközi nyári egyetemet, amelynek témája ezúttal a százéves magyar műemlékvédelem lesz. Egernek úttörő szerepe van a műemlékvédelem in­tézményes kialakításában. 1868-ban a magyar orvosok és természetvizsgálók Eger­ben rendezett országos ta­nácskozásán vetették ugyanis először papírra a magyar műemlékvédelem gondolatát. Ez a javaslat indítéka lett a műemlékvédelemről szóló törvénynek, amelyet 1872- ben — száz évvel ezelőtt alkottak meg. Az egri nyári egyetemre több mint tíz országból ér­keznek előadók és hallgatók. Pihenőhelyek a Bükkhen Megközelítőleg félmillió azoknak a hazai és külföldi turistáknak száma, akik évente a virágpompába öl­tözött nyári vagy a havas téli Bükköt felkeresik. A bükkösökön, tölgyeseken, fe­nyőerdőkön átvezető utak mellett azonban sem az au­tós, sem pedig a gyalogos turisták számára eddig nem volt megfelelő pihenő hely. Az erdészet most a két leggyakrabban látogatott út­vonal mentén több mint húsz helyen erdei pihenőt alakít ki. A tölgyesek kö­zötti tisztásokon autóparkí­rozót létesítenek. Múzeumvasút úttörőkkel Nagycenken helyreállítják a Széchenyi kastélyt, amely­ben részint Széchenyi re­form-kori munkásságát is­mertető, részint a közleke­dés érdekében kifejtett, ha­zánk életében korszakot nyi­tó tevékenységét bemutató kiállítás nyílik, a Közleke­dési Múzeum rendezésében. Elkészült a múzeumvasút befejező vonalszakasza: Fer­tőhöz állomástól a nagycenki Széchenyi-kastélyig keskeny- vágányú vasútvonalat épí­tettek társadalmi munkával. Első szakaszát Fertőboztól a Nagycenk közelében lévő Szovjet hősi emlékműig 1970. november 7-én már átadták a forgaolmnak. Innen foly­tatták az építést tovább, egészen a kastélyig, s most avatták fel a teljes szakaszt. A múzeumvasút a nagy­cenki kulturális központ tu­ristaközlekedését oldja meg. Ez a létesítmény őrzi meg a magyar közlekedésben hajdan nagy szerepet játszó keskenynyomtávú vasutak emlékét és még feltalálható rekvizitumait. Hiszen isme­retes, hogy a múlt századi. keskenynyomtávú vasutakat az ország minden táján fel­számolják. Itt azonban to­vább üzemeltetik a kis gő­zösöket, a romantikus, apró kocsikat. A járműveket üzemképes állapotba he­lyezve mutatják be a turis­táknak, vasútbarátoknak, akik a nagyvasutakon nem­sokára teljesen eltűnő gőz­mozdonyokat itt maguk ve­zethetik is, természetesen szakszerű felügyelet mellett. A vasutat úttörők üzemelte­tik, csupán a kis gőzöst irá­nyítja szakképzett felnőtt. A nagycenki vasút muzeá­lis jellegű lesz, a sorompók­kal, őrházzal, jelzőberende­zésekkel együtt, amelyek a Közlekedési Múzeum gyűj­teményéből kerültek ki. A szerelvények 40—60 éves ko­csikból állnak, amelyeket felújítottak és üzembiztossá tettek. A nagycenki vasút­állomás a keskenynyomtávú járművek múzeuma lesz. A skanzenben, ahol a régi kis­vasúti járművek is helyet kapnak, felépítenek 1000 és 600 milliméteres pályatest­szakaszokat is, bemutatásra. Védetté nyilvánítják Borsod régi építészeti emlékeit Borsod megyében két éve kezdődött meg a népi mű­emlékek számbavétele. Dr. Janó Ákos, a sárospataki múzeum igazgatója és mun­katársai a felmérés alapján védetté nyilvánították töb­bek között a filkeházai Bo­ronafalu, szabadkéményes múlt században épített csor­dásházat, a bódvarákói egy­kori kendertörő malmot, valamint a Hernád mellék­folyóin a fűrészmalmokat. A felmérést folytatva most a dél-borsodi rész, többek között a bükkaljai falvak, a matyó települések, valamint Cserehát és Ózd környéki palócközségek népi építé­szeti emlékeit gyűjtik össze. Ezekből válogatják ki azokat a jellegzetes létesít­ményeket, amelyeket a diós­győri vár mellett létesíten­dő szabadtéri múzeumban állítanak majd fel. JÖN JÖN PROBST CIRKUSZ július hónapban Tiszai öld vár 19—20 Szolnok 21—23 Jászladány 24 1 Jászberény 25—26 Figyelje a további plakátokat és újsághirdetéseket! — Rendezte: a természet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom