Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-12 / 162. szám
1972. július 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sikerrel biztat A tudomány a szocializmusban I. Derűlátó és pesszimista Az új gyárban a próbaüzem alatt Halápi Gábor savkeverő technológiai folyamatszabályozást végez ' (Fotó: Nagy Zsolt) Néhány héttel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia nagy jelentőségű közgyűlésén tárták fel először az ország távlati tudományos kutatási tervét. Ez a tudományos terv — magában véve is tudományos alkotás — a nyolcvanas évek közepéig kijelöli a magyar tudományok útját, kapcsolatban a népgazdaság hasonló időtartamú távlati tervével és a nemzetközi tudományos fejlődéssel. Fontos kérdés azonban, hogy milyen jellegzetességeket mutat a tudomány a szocializmusban, s helyzete, eredményeinek megítélése társadalmunkban miben különbözik a tudományok helyzetétől, hasznosításától a tőkés országokban? Egy neves szovjet filozófus, F. L. Iljicsov akadémikus foglalkozik ezzel a problémával tudományos dolgozatában (társadalmi haladás és filozófia), s idézi egy svájci tudós megállapításait a tudományos és technikai forradalom társadalmi hatásairól. „Az emberiség kora — írja G. Eichelberg, svájci mérnök és filozopter — a feltevések szerint körülbelül 600 ezer esztendő. Képzeljük el most a2 emberiség történetét, mint valami 60 kilométeres maratoni futást, amely valahol a távolban kezdődik, és egyik városunk központja felé halad, azt te-* kintve végcélnak. A hatvan kilométer távolság nagyobbik része igen göröngyös úton, ligeteken és őserdőkön át halad. Mi erről mit sem tudunk, mert csak a legvégén, körülbelül az 58—59. kilométernél találunk a kultúra első megnyilvánulásaként kezdetleges szerszámokon. kívül barlangrajzokat, s csak a legutolsó Útszakaszon, a 60. kilométer kezdeténél észleljük a földművelés egyre több jelét. Kétszáz méterrel a cél előtt a kőlapokkal borított úton római erődítmények mellett haladunk el. Száz méterrel távolabb középkori városok házai és palotái veszik körül futóinkat. Még ötven méter van hátra a célig. Egy ember áll ott, aki okos és megértő szemmel nézi a futókat: Leonardo da Vinci. Javult a lakásépítés üteme A Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium elkészítette az ÉVM vállalatok első félévi munkájának előzetes gyorsmérlegét. Az adatok tanúsága szerint a vártnál is gyorsabb ütemben növekedett az építőipar termelése; az ÉVM vállalatok 9,8 százalékkal több beruházási és egyéb építési munkát végezlek el, mint a múlt év első felében. A lakást építő ÉVM-vál- lalatok az első félévben 12.078 új otthont adtak át, 1413-al többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ebből mintegy ezerrel többet, — 3445-tel szemben 4461 úi lakást építettek a budapesti ÉVM vállalatok. Különösen örvendetes. hogy javul a lakásépítés ütemessége. Korábban az első félévben a teljes évi előirányzatnak alig 30 százalékát adták át. Az idén viszont az éves tervnek átlagosan 38 százalékát teljesítették az első félévben. A legna- gvobbak, többek között a 43-as, a Fejér-, a Győr- a Veszprém-, a Borsod-, és a Szolnok megyei ÉVM vállalat az éves lakása tadási előirányzatának már csaknem a felét valóra váitotik. Mar csak tíz méter van hátra. Kezdeténél fáklyafény és olajlámpák gyér világa. Ám az utolsó ötméteres hajrában meghökkentő csoda történik: káprázatos fény árasztja el az éjszakai utat, kocsik száguldanak tova, amelyek elé nem fogtak be állatokat, gépek zúgnak a levegőben, és a döbbent futót szinte elvakítja a fotó- és televíziós riporterek lámpáinak fény özöne... Tizenöt éve írták le ezeket a sorokat — alig több, mint egyetlen „méter” az emberiség hatalmas útján. S mekkorát ugrott azóta is a tudomány és a technika! De, a svájci szerzőt már akkor, amikor érdekes könyvét „Az ember és a technika” címmel megírta, rémképek gyötörték. Ugyanazt a kérdést tette fel könyvének végére érve, ami sok, egyébként jeles polgári tudóst, politikust és ideológust máig is foglalkoztat. Nevezetesen azt, hogy a jelenkori tudomány és technika fejlődése nem veszélyezteti-e az emberiséget, s véleménye szerint ez a fejlődés felelős a válságokért korunkban, s sok esetben az emberi kultúra hanyatlásának jeleit is mutatja. A kérdés lényege persze nem a tudomány és a technika fellendülésében és szédületes eredményeiben rejlik, amelyek éppen az emberi kultúra nagy lehetőségeit, újabb perspektíváit tárják fel. A válságos jelek sem magában a tudományban és a technikai fejlődésben mutatkoznak, hanem azokban a társadalmakban, amelyek a tudományt és a technikát elsősorban a fegyverkezés eszközének tekintik — mint ahogy mindig is annak tekintették, már akkor, amikor az egyszerű, dolgos szekerek kerekeire éles kaszákat szereltek fel, a gőzgépekből mielőbb hadigépeket kívántak gyártani, s akik az atomenergia felfedezése után az első atombombák kidolgozására parancsot adtak. Az élet azt mutatja, hogy az imperializmus korában a tudomány és a technika vívmányai egyre inkább a nyugtalanság és a félelem forrásaivá válnak. Az emberiség és a tudoi Összesen 435 féle iskolai cikk árusításáról számolt be kedden délelőtt a Magyar Sajtó Házában tartott sajtó- tájékoztatón Erdélyi György, a Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Válalat, azaz a PIÉRT vezérigazgatója és dr. Miklós László, az ÁPISZ igazgatóhelyettese. A csaknem 440 féle iskolai tanszerből — néhány cikk kivételével megfelelő ellátásra készült fel a nagy- és a kiskereskedelem egyaránt. Az APISZ 270 000 iskolai füzetcsomagot állított össze, amely bőségesen fedezi a szükségleteket, országosán 35 millió iskolai füzet az igény, de a PIÉRT a szükségletek maximális fedezése érdekében 42 millió füzettel készült fel. A közkedvelt nagyformátumú spirál füzetből a múlt évinél 20—30 százalékkal többet kaptak az üzletek. Az iskolai cikkek ára sem módosult, annak ellenére sem, hogy az év elején a papírárak emelkedtek. Az írószerek árát a közelmúltban már véglegemány viszonyában a reális kérdés úgy hangzik, hogy lehet-e korunkban, a társadalmi élet minden területén végbemenő gyors átalakulások, a tudomány és a technika viharos fejlődésének korában tudományos választ adni az emberiség eljövendő sorsáról? Előre látható-e az út, amelyen az emberi társadalom tovább halad? A szocializmus szemszögéből azt válaszoljuk, hogy az út előre látható, hiszen távlati terveink konkrétan ki is jelölik „kilométer köveit”. De a tartalmas válaszhoz nem elég a politikái nyilatkozatok optimizmusa, ezeket meg kell alapozni a tudományos munkának és kutatásoknak is. A Szovjetunió viszont, mint vezető tudományos nagyhatalom, példázza, hogy a jelenkor tudománya a szocialista társadalmakban válságmentesen és a társadalom szolgálatába állítva, a termelőerők alapjaként fejlődhet. Az amerikai ideológusok azonban gyakran felteszik a kérdést, hogy mi a távolabbi tudományos cél? Azt hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államokban, de például Svájcban, Svédországban, Dániában, a lakosság magas életszínvonalon él, de egyáltalán nem boldogabban, mint nagyapáik éltek. S, ha a kommunizmus céljai valósággá lesznek, nem következik-e be a szellemi válság kora éppen akkor, amikor minden anyagi létfeltétel rendelkezésünkre áll majd, s nem lesz semmi gondunk, sőt, jólétben élünk. A burzsoá társadalmak hivatalos ideológiája minden értelmet, gondolatot és törekvést egyetlen szenvedélynek — a pénzszerzésnek — rendel alá, és minden bűnt vállal a meggazdagodás érdekében. Most pedig tükörbe néz és megriad, mert saját tapasztalatai alapján hajlamos megtagadni az értelmes emberi életlehetőségek jogos ígéreteit is... Szluka Emil Következik: A tudomány és a társadalmi fejlődés kérdései sen mérsékelték, s ez a csökkenés évente 50 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. Tolltartókból a korábbinál 30 százalékkal több van, s nem lesz hiánycikk a fűzőtű sem. Bővítették a választékot műanyag számolópálcákkal, s az első osztályosoknak ajánlják a műanyag betűkészletet, amelyet az idén a korábbinál 50 százalékkal olcsóbban, 20 forintért vásárolhatnak meg gyermekeiknek a szülők. Gondot okoz azonban az ellátás vonalzókból, rajztáblákból, olcsó diáktoliakból. Táskákból a tavalyinál 30 százalékkal kevesebbet szállítottak a kiskereskedelmi bolthálózatba, de ellátási zavarok nem lesznek, mert a készleteket csak a kimondottan divat jellegű típusokkal csökkentették. A tanszervásárlási zsúfoltság csökkentése érdekében vidéken 160 iskolába telepítettek ki írószerboltrész- 1 egeket a kiskereskedelmi üzletek. . A múlt hónap végén, 28- án a nehézipari miniszter és vegyipari helyettese a Tiszamenti Vegyiművek igazgatójához írt levélben fejezte ki elismerését az új, negyedik kénsavgyár beruházásában és üzembehelyezésében dolgozóknak a próbaüzem sikeres megkezdéséért. Mint ismeretes — lapunkban is hírül adtuk —, az új gyár „vizsgáztatása” június 12 óta tart. s a hónap végéig eközben ötezer tonna kénsavat termelt. A miniszteri elismerés egyaránt szól lengyel szakembereknek és magyar építőknek. szerelőknek s az üzemeltetőknek is, akik létrehozták és termelésbe állítják az új létesítményt. Gyártóberendezései Lengyel- országban készültek, s lengyel szakemberek műszaki segítségével valósult meg Szolnokon a szerelésük, es az 5 közreműködésükkel indult a sikerrel biztató próbaüzem is. Ezalatt mint minden új beruházásnál — szükségessé vált néhány műszaki-szerelési javítás, amelynek az időtartamára pár napig szünetelt a termelés. Tegnap újból megkezdték a próbaüzemet, amelynek során júliusban mintegy nyolcezer tonna kénsav előállításává számolnak. Lehet.' — Mi tette szükségessé a bíróságokról szóló uj törvény megalkotását? — Csaknem két évtized telt el a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló 1964. évi II. törvény megalkotása óta. — A gazdasági-társadalmi viszonyok megváltozása szükségszerűen maga után vonja a jogi felépítmény változását is. Ezért — egyebek mellett — olyan bírósági szervezetről is gondoskodni kell, amely összhangban áll a gazdaságitársadalmi viszonyok fejlődésével, s leginkább megfelel a gyakorlati élet követelményeinek. Az alkotmány meghatározza az igazságszolgáltatás alapvető feladatait. A bíróságokról szóló új törvény e feladatok minél magasabb szintű teljesítésének feltételeit kívánja biztosítani. Ez egyébként fontos eszköze az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, a törvényességi biztosítékok megteremtésének. — Melyek a leglényegesebb változások a korábbi helyzettel szemben? — Négy ilyen alapvető változás kiemelése indokolt. Ezek: a bírósági út meghatározása, a munkaügyi bíróságok felállítása, a gazdasági szervek közti jogvitáknak a bírósági útra utalása és a bírák választása. — Ami az elsőként említett változást illeti, első ízben határozza meg magas szintű jogszabály a bírói igazságszolgáltatás körét, vagyis hogy milyen ügyek tartoznak bírósági útra. Eszerint a bíróság dönt a büntetőügyekben, az állampolgárok és szervezeteik közti vagyonjogi vitákban és más polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos vitákban. — A bíróságok eddig is eljárták a vállalatok és a dolgozók közti munkaügyi vitákban. Mi tette tehat szükségessé a minthogy e hónap végéig a gyár „vizsgáztatása” olyan szakaszba jut, amikor megkezdhetik a garanciális követelményszint rendszeres mérését, amely — ha megkaügyi bíróságok felállítását? ■— A járásbíróságok, illetőleg a fővárosban a kerületi bíróságok valóban eljártak a vállalati munkaügyi döntőbizottságok határozatai ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján, de csak a Munka Törvénykönyvében meghatározott ügyekben. A bíróságok elé azonban kevés ügy került. A törvényesség fokozott biztosítása érdekében azonban indokolt, hogy e szerv határozatait is bíróság vizsgálja felül. A törvény a fővárosban és a megyékben — 1973. január 1-től — új bíróságokként munkaügyi bíróságok felállítását rendeli el. Ezek tulajdonképpen az eddigi területi munkaügyi döntőbizottságok helyébe lépnek. A törvény a munkaügyi bíróságok haaáskörébe utalja a munkaügyi döntőbizottság és a szolgálati felettes határozata ellen, úgyszintén a szövetkezeti döntőbizottságnak és a közgyűlésnek a szövetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitáiban hozott határozata ellen benyújtott keresetek elbírálását. Ez a bíróság jár el azokban a munkaügyi vitákban is, amelyek a külön jogszabályban meghatározott esetekben közvetlenül terjeszthetők elé. A munkaügyi bíróságok határozata ellen csak az eljárási törvényben meghatározott ügyekben van helye fellebbezésnek a megyei, illetőleg a fővárosi bírósághoz. A munkaügyi bíróságok felállítása és a területi munkaügyi döntőbizottságok megszűnése megteremti az elvi irányítás egységét, biztosítja az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást. — A gazdasági szervek közti jogviták bíróság elé utalása mennyiben jelent változást az eddigi helyzettel szemben? — A vállalatok és más gazdálkodó szervezetek vitás vagyoni ügyei — a mező- gazdasági termeloszövetkezefelel az évi 200 ezer tonnás termelőképesség feltételeinek — egyúttal az új gyár teljes termelésbe állításának közvetlen előzménye lesz. tek ügyeinek kivételével — ez idő szerint a gazdasági döntőbizottságok hatáskörébe tartoznak. Az 1973. január 1-én hatályba lépő törvény a megyei bíróságoknál az eddigi büntető és polgári kollégium mellett gazdasági kollégium felállítását is elrendeli. Ez egyben azt is jelenti, hogy az év végével a gazdasági döntőbizottságok működése megszűnik, feladataikat rendes bíróságok veszik ót. E szervezeti változás a gazdaságirányítás új rendjének szükségszerű velejárója Nagyrészt megszűntek ugyanis azok á sajátosságok, amelyek a korábbi mechanizmusban a gazdálkodó szervezetek jogvitáinak elbírálásához és a főleg igazgatási jellegű többletfeladatok ellátásához különálló szervezet létrehozását, tették szükségessé. — A bírák választását már az 1949. évi alkotmány és a korábbi bírósági szervezeti törvény is előírta. Mennyiben jelentenek tehát változást az új bírósági törvénynek ide vonatkozó rendelkezései? — Az 1949. évi alkotmány és a korábbi bírósági szervezeti törvény vonatkozó rendelkezései csak részben léptek hatályba, amennyiben a Legfelsőbh Bíróság elnökét és bírái t az országgyűlés, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választotta, a többi bírót azonban az igazságügyminiszter nevezte ki. Az új törvény szerint — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — valamennyi bírót a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja, éspedig határozatlan időre. A bíró választása megvalósítja a szocialista demokratizmus alkotmányban rögzített alapelvét, ugyanakkor kifejezi a bíró ítélkező munkája iránti társadalmi megbecsülést is. Az Elnöki Tanács által történő választás a helyi befolyásolás lehetőségének még a látszatát is kiküszöböli, a határozatlan időre történő választás pedig a bírák biztonságérzetének fokozása mellett a hivatástudat erősödését is szolgálja. Lesz elegendő tanszer Nem módosult az iskolai cikkek ára Az új bírósági törvény és végrehajtása A Legfelsőbb Bíróság általános elnökhelyettesének nyilatkozata Dr. Gellért György az új bírósági törvényről, az ország- gyűlés jűniusi ülésszakán megalkotott jogszabály értelmezéséről és gyakorlati végrehajtásáról a következőket mondotta el:
