Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-11 / 161. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. július 11. A NAGY TARTALÉK ® Népgazdasági célok, vállalati nyelven „A korszerű üzem- és munkaszervezés nagyjelen­tőségű a szocialista vállala­tok és az egész népgazda­ság fejlődésében. A gazda­ságpolitikai célok elérésé­ben döntő szerepe van an­nak, hogv a vállalatok ter­melő és szolgáltató mun­kájukat hogyan szervezik meg, hogyan gazdálkodnak a munkaerővel, az anyag­A gazdasági reform új le­hetőségeket és új követel­ményeket állított a vállala­tok vezetői elé. E lehető­ségekkel a vállalatok egy- része élni tud. A vállala­tok többségénél azonban a vezetők még nem tudták kielégíteni, illetve nem is­merték fel az új követel­ményeket. Ezért, az üzem- és munkaszervezésben nem érvényesülnek kellően a gazdasági reform célkitű­zései. Mindez komoly aka­dálya a népgazdasági haté­konyság gyorsabb növelé­sének. táptalaja az indoko­latlanul nagy munkaerőke­resletnek, és forrása annak a törekvésnek, hogy minden termelés-bővítési feladatot beruházással oldjanak meg a vállalatok. A Központi Bizottság em­lített határozata leszögezi, hogy az idei népgazdasági terv végrehajtásával együtt az anyagi termelés és szol­gáltatás területén országos aktivitás bontakozott ki. amelynek célja a vállalati üzem- és munkaszervezés­ben rejlő tartalékok mód­szeres feltárása és haszno­sítása. a KB. határozat részletesen elemzi e mun­ka céljait és módszereit is. A vállalati és üzem-szer­Á vállalati üzem- és mun­kaszervezés javítása érde­kében különösen nagy fi­gyelmet kell fordítani a termelőmunka különböző elemeinek (az emberek, a gép, az anyag, a technoló­gal. a gépekkel és az álló­eszközökkel.” Ezek a mondatok — ame­lyek az MSZMP Közpon­ti Bizottsága 1971. decem­ber 1-i határozatának be­vezető mondatai — lénye­gében azt jelentik, hogy a további gazdaságfejlesztés­nek nincs más útja módja, mint a termelő munka ra- cionálás megszervezése. vezőj munka népgazdasági céljai nagyjából a követ­kezőképpen vázolható fel: — a munkatermelékeny­ség növelése a munkaidő- alap jobb kihasználásával, illetve a gépesítéssel; — az álíóalapok jobb ki­használása a műszakszám lehetséges növelésével, és a felesleges és elavult gépek berendezések kiselejtezésé­nek gyorsításával; — az önköltség csökken­tése; — az ügyviteli rendszer javítása és fejlesztése, illet­ve a túlzott adminisztráció egyszerűsítése; — az üzem- és munka­szervezés javításával pár­huzamosan a munka- és kereseti feltételek javítá­sa; — az állami jövedelmek­hez való nagyobb vállalati hozzájárulás és az állami támogatás arányának mér­séklése. Ezek az általános célok, amelyeket minden vállalat­nak „le kell fordítani” sa­ját nyelvére, azaz minden vállalatnál, a helyi sajátos­ságok £i,gyelembevételéveil kell meghatározni azokat a konkrét célokat, amelyek végül is egybeesnek az imént említett népgazdasá­gi követelményekkel. gia, a készletek stb.) össz­hangjának biztosítására; a felesleges vagy rossz ha­tásfokkal foglalkoztatott lét­szám ésszerű átcsoportosítá­sára, a vállalaton belüli mun­kamegosztás, illetve kooperá­ció tökéletesítésére; a vál­lalat vezetési szisztémájá­nak és a különböző vezetők feladatainak. hatásköreinek egyértelmű kialakítására, illetve az általános válla­lati munkarend továbbfej­lesztésére. Lényegében mindenki szá­mára ismert, régóta emle­getett feladatok ezek. ame­lyek most — minden eddi­ginél — erősebb hangsúl­lyal — kerültek napirend­re. Ez nem jelentheti azon­ban a szervező munka idő­szakos, valamiféle kam­pány jellegét. A szervező- munka ugyanis állandó ré­sze a mindennapi vállalati gazdálkodásnak. Éppen úgy minf a technológiai munka, az anyagátvétel a gyártás­előkészítés stb. Ne o távoli JOVOt És éppen az a baj, hogy nálunk sok helyen üzem és munkaszervezés alatt afé- le látványos időszakonkén­ti akciókat értenek és meg­feledkeznek arról, hogv a legapróbb, a legjelentékte­lenebbnek látszó feladato­kat is a tudományos szer­vezés szemszögéből vizsgál­ják és oldják meg. Semmi szükség nincs arra. hogy a szervező-munkájuk közben, mindig a jövőt — a sokszor nagyon is távoli jövőt —, az európait, sőt a világszín­vonalat „célozzák meg” Sokkal eredményesebb len­ne. ha a legközelebbi, az éppen soronkövetkező ter­melési feladatokat próbál­nák az adott viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó szervezési módszerekkel megoldani. Ha a munka- és üzemszervezés megoldá­sait aszerint alkalmaznák, ahogy változnak a terme­lés mindennapi feltételei, akkor előbb-utóbb csökken­ne az ipari termelés hol kiugróan magas, hol mély­re zuhanó lázgörbéi e, egyen­letesebb megbízhatóbb len­ne a vállalati termelőmunka. K övetke7i k: Üzemszervezés bérmunkában Vértes Csaba Mongólia nemzeti ünnepén Ma, július 11-én ünnepli a baráti Mongol Népköz- társaság győztes forradal­mának 51. évfordulóját. Több mint fél évszázaddal ezelőtt vívták ki a függet­lenséget az ország legjobb­jai, a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével, s teremtet­ték meg a szinte példátlan ütemű fejlődés alapját. A sajátos társadalmi viszo­nyok miatt alkotmányos monarchia volt az első ál­lamforma, amelyet aztán az uralkodó halála után, 1924-ben fejlesztettek nép- köztársasággá. Megindult a szocialista fejlődés. amelynek néhány évtizede az ország történe­tének leggyorsabb ipari és gazdasági fejlődését nyitot­ta meg. Kiemelkedő ered­ményeikkel nemcsak saját népük felemelkedéséhez já­rultak hozzá, hanem ezzel egyúttal meggyőzően bizo­nyították a marxizmus-le- ninizmus életerejét, a feu­dalizmusból a szocializ­musba való közvetlen át­menet lehetőségét. Az ország gazdaságát a nemzeti sajátosságok figye­lembevételével alakították tovább tehát az állatte­nyésztésre, mezőgazdaságra alapozták az ipart, elsősor­ban a feldolgozóipart, 1959- ben megteremtették a me­zőgazdaság szocialista szek­torát, és ezzel lezárult a zö­mében állattenyésztő gaz­daságoknak szövetkezetek­ké való szervezése. A mongol közgazdászok napjainkban már a szoci­alizmus teljes felépítését veszik figyelembe az éves. illetve ötéves tervek össze­állításánál. A nemzetközi politika színterén a szocialista Mon­gólia a többi testvérország­gal együtt határozottan ki­áll a világbéke védelméért, a tartós nemzetközi bizton­ság megteremtéséért; a nem­zetközi munkásmozgalom kérdéseiben is teljes a né­zetazonosság. A Mongol Népköztársa­ság legnagyobb nemzeti ün­nepén őszinte szívvel kí­vánunk barátainknak továb­bi nagv sikereket ország­építő munkájukban, a bé­kéért és a haladásért vég1- zett tevékenységükben. D. P. Az általános célok Ember, gép, anyag... Barátok közt, Barátság A legendás Péter szobor Leningrádban. (Papp Imre felv.) Tallinni látogatásunkon alig találkoztunk úttörőkkeL Moszkvában és Leningrád­ban tudtuk meg, hogy mi­ért. A nagy állomások váró­termei tele voltak egyenru­hás gyerekcsapatokkal. A moszkvai széles utcákon egymásután tűntek fel a me­netelő, énekelő pionírok. Az utca közepén haladtak, előt­tük mindenütt az iskolaze­nekar játszott vidám indu­lókat. Kétoldalt, a gyalogjá­rókon pedig, a szülők nyo­multak bőröndökkel, csoma­gokkal. Bizonyítványosztás után, a Szovjetunió iskoláiból útra­kelnek a gyerekek a hatal­mas ország szebbnél szebb helyeire, üdülőibe, táborhe­lyeire. A diákok milliói hagyják el nyárra a várost, utaznak az üdülőkörzetekbe. Hosszú utakra mennek. Csakúgy mint a mi Barát­ság vonatunk is. Több mint hétezer kilométert tett meg különvonatunk a Szovjetunió négy köztársaságában, Uk­rajnában, Bjelorussziában, Esztóniában és az orosz fö­deratív köztársaságban. Ismerkedtünk szovjet em­berekkel. Georgijjal, a fia­tal leningrádi munkással vé­letlenül találkoztunk össze. Hajnali két óra körül járt az idő. A Schmidt hadnagy hídjánál, a Téli Palotától nem messze, a hídnyitást vártuk. A Néva partján vé­gig embértömeg. Fehér ten­gerészsapkák világítottak a sétányon, gitár és harmonika szólt a fehér éjszakában. Csoportosan sétáltak a fia­talok. Megálltak, énekeltek, táncoltak, zenéltek. Két óra előtt pár perccel a Kirov hídra felfutott egy gépkocsi, aztán gyorssan vissza is for­dult. Piros lámpát kapott. Nem sokra rá pedig megnyíl­tak a hidak a Néván, magas­ba emelkedett a két híd- számy. Szabad volt a Néva. És jöttek a hajók. A Volga tankhajó nagy sebességgel úszott ki a Balti-tengerre. — Talán éppen Kubába viszi az olajat — tűnődtek a szolnokiak. A Kuba szóra egy fiatal­ember szólalt meg mögöttünk oroszul. „ — Nagyon kicsi ez ahhoz. Kubába mi óriási tengerha­jókkal járunk. Szurcsik István túrkevei tsz-elnök lengyel egyetemen végzett, beszéli az orosz nyelvet is. Elkezdődött a társalgás. Georgij itt lakik Leningrádban, magyar pénz­be átszámítva 2400 forintot keres. Gépész. Holnap sza­bad szombatja van. A szov­jet munkások havonta csak egy szombatot töltenek benn az üzemben. Georgijt nem a hídnyitás csalta ki. Egyedül él a la­kásban, unta magát, sétál egyet. Itt született, nagyon vonattal szereti Péter és Lenin váro­sát. Apja is munkásember volt, hadirokkant nyugdíjas. Még a finn—szovjet háború­ban sebesült meg először, és Leningrád védelmében, má­sodszor. Georgij kisgyerek volt akkor. Mégis emlékszik sok mindenre. A műemléke­ket, szobrokat elásták a vé­dők, leengedték a Névába. I. Péter híres lovasszobrát is a Névába szánták a néme­tek elől. A Péter-szoborral szemben van a levéltár. On­nan jött ki egy idős hivatal­nok az előkészületeket lát­va: — írás van róla, hogy amíg Péter szobra a helyén van, addig az ellenség nem jut a városba. így tartja a hagyomány. A történelem pedig örökké tanítani fogja, Leningrád áll­ta a 900 napos borzalmas blokádot. Éhezett, fázott, rongyokban járt a város. De megvédte magát. Georgij apja is ott harcolt népfelke­lőként, Georgij már katona sem volt. A DOSZAF-ban tanult meg lőni. Georgij és a túrkevei Szur­csik István címet cserélt. Nem az első, nem is az utolsó címváltás a hosszú úton. A barátkozás, az is­merkedés velejárói. Ez is volt a Szolnok megyei Ba­rátság vonat úticélja: ba­rátokat szerezni, hazánknak, s még igazibb barátaivá len­ni a Szovjetuniónak. VÉGE. Borzák Lajos Helikopter villamosművek szolgálatában A Francia Villamosmű­vek a helikoptert az ember kisegítő munkaeszközének tekinti. Jelentős mértékben javítható például a Villa­mosművek szolgáltatásának minősége, ha olyan meghi­básodás kijavításáról van szó, amely hosszú időre le­állíthatja az üzem termelé­sét, vagy kedvezőtlenül érintheti a lakosságot. Ily módon a nagyfeszült­ségű távvezetékek felülvizs­gálata során több helikop­tert vesznek igénybe. Ez; a vizsgálat épp úgy lehet ru­tinellenőrzés, mint a vihár okozta vezetékszakadások felkutatása. A munkálatok így sokkal gyorsabban és aprólékosabban végezhetők el, mint a talajon. Hagyo­mányos módszerrel a sze­relők 20 km-es vezetéksza­kaszt tudnak felülvizsgálni egy nap alatt, ugyanezen idő alatt helikopterrel 300 —400 km-es vezetékszakasz vizsgálható felül. Ugyancsak helikoptert vesznek igénybe, ha nehe­zen megközelíthető, hegyes vidéken akarnak távvezeték- oszlopokat felállítani. A holnap vonata Óránként töbh mint 300 kilométeres sebességgel su­hanó vonatok forgalomba állítása a Szovjetunióban már a legközelebbi évek napirendjén szerepel — je­lentette ki Alekszandr Zolo- tarszkij professzor, a mű­szaki tudományok doktora. A légpárnán sikló szuper- expresszek tervezése már a mostani ötéves tervben meg­kezdődik. A repülő expresz- szek nemcsak gyorsabbak, hanem gazdaságosabbak is lesznek, mint a hagyomá­Kutya „fejcsere” nyos kerekes vonatok. Vas­betonágy fölött haladnak, aminek a megépítése ol­csóbb, mint a vágányoké. Energiafogyasztásuk egyhar- maddal kisebb. A gázturbinás motorral hajtott légpárnás vonatokat célszerűen használhatják majd a Szovjetunió sűrűn- lakott nagy iparvidékei kö­zötti forgalomban és az üdü­lőövezetekhez vezető vona­lakon, ahol a vasutak már most is túlterheltek. Játék az újfejű kutyával • Nem mindennapi műtétet hajtott végre Anatolij Ko- nyevszkij volgográdi pro­fesszor: egy kutyakölyök fe­jét átültette egy másik, idő­sebb kutya fejétől megfosz­tott testére. A fejcsere any- nyira jól sikerült, hogy az állat a műtét után egy órával már felismerte gon­dozóit, s később jó étvágy- gyal evett is. A kísérlet egy sok éve folyó kutatási prog­ram része, amelynek egyik célja a szervezet idegkap­csolatától elszigetelt agyvelő tevékenységének a vizsgála­ta, valamint az idegen szer­vezet immun reakcióinak a tanulmányozása. Konyevszkij professzor és munkatársai egy második szívnek az állatok szerve­zetébe való beültetésével is kísérleteznek. Az utóbbi négy évben több mint 300 ilyen műtétet végeztek, s ezek so­rán azt a tapasztalatot szűrték le, hogy a keringési rendszer két szívvel is mű­ködőképes. Elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben be­teg embereknél is sor kerül­het egy második szív „be­építésére”: időlegesen, amíg a károsodott eredeti szív „hibáit” meg nem szüntetik, vagy tartós használatra, mintegy állandó kisegítő­ként. i A fénykoagulációt már régen eredményesen alkal­mazzák recehártyaleválás vagy szakadás gyógyítására. Kutyákon végzett kísérletek szerint a folyamatosan al­kalmazott lézersugár fény­koaguláció alapján képes sebeket tartósan összefor­rasztani. A gyógyulási fo­lyamat gyors és kompliká­ciómentes., Ilyen eljárással elvben felolvasztott műanya­gokkal csontot is össze lehet forrasztani. Az alkalmazandó lézersu­gár erősségét és adagolását csak mindenre kiterjedő, körültekintő vizsgálatok tudják majd meghatározni. Teljesen ki kell küszöbölni például a sebkörnyék egész­séges szövetei megsértésé­nek a lehetőségét. A marihuána hatásának mérése Amerikai kutatók tíz ön­ként jelentkezővel végeztek marihuánás kísérletet. Kö­zülük négy még életében nem kóstolta ezt a kábító­szert. A páciensekre ható pszichikai faktorok kiküszö­bölése érdekében, a mari­huánát egyes esetekben ha­tástalan anyaggal helyette­sítették. A marihuánás kí­sérlet során az összes részt­vevő szívműködését EKG segítségével rögzítették. A kiértékelés után azt ta­pasztalták, hogy a marihuána pulzusszám-növekedést oko­zott a pácienseknél, és ez a növekedés egyenes arány­ban állt a fogyasztott drog mennyiségével. A hatástalan anyagot leszívott önkénte­seknél nem tapasztaltak vál­tozást. tehát a pulzus ezek­nél nem szökött fel. A ma­rihuána az idegrendszeren keresztül hat a szívre, és ennek ritmusában idéz éló változást. A lézersugár összeforrasztja a sebeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom