Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-07 / 158. szám

1972. július 7. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 Szolnok megye ipartelepítésének helyzete Az iparfejlesztésre kijelölt városok és nagyközségek infrastrukturális fejlesztésének lehetőségei Jó a búzatermés Tiszainokán Nagy Imre traktoros brigádvezető és Egyeki Béla kombáj- nos a mag tisztaságát ellenőrzi Néhány év óta az élet­színvonal-emelkedés egyik legfontosabb tényezője, a vi­déki ipar átlagosnál gyor­sabb ütemű fejlesztése, te­rületi differenciáltságának csökkentése, a keresők szá­mának növelése, előtérbe került. Ez figyelhető meg Szolnok megye gazdaságá­ban is. I. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetését kö­vetően — központi erőfor­rások felhasználásával — megyénkben nyolc budapes­ti és tizennégy megyei szék­helyű iparvállalat és ipari szövetkezet telepítését, illet­ve fejlesztését segítjük elő. Közülük 19 beruházóval a megyei tanács szerződéses jogviszonyban áll. Az ipari beruházások több mint egy- milliárd forintos költségelő­irányzatán belül 15,5 száza­lékban megyei iparfejlesz­tési, 6,8 százalékban fővá­rosi iparkitelepítési, 6 szá­zalékban pedig tanácsi saját forrásból és szövetkezeti kölcsönös támogatási alap­ból nyújtunk támogatást. A kormány által biztosí­tott központi alap segítsé­gével olyan jelentős vállala­tok üzemeit telepítettük megyénkbe, mint például a Szerszámgépipari Művek, a Híradástechnikai Vállalat, az Alumíniumgyár, a Pan­nónia Szőrmekikészítő és Konfekció Vállalat, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár. Ezek a telepítések a köz­ponti támogatásban részesü­lő Karcag, Mezőtúr, Kun- szentmárton és Tiszafüred területén valósulnak meg. Gazdaságpolitikai érdekein­ket figyelembe véve, az ipar- fejlesztési alapból nem ré­szesíthető területeken is hozzájárulunk az ipar fej­lesztéséhez. Többek között Jászárokszálláson a Hűtő­gépgyár, Túrkevén a Május 1. Ruhagyár, Kunhegyesen a Beloiannisz Híradástech­nikai Gyár és a Vízgépé­széti Vállalat új üzemeinek telepítését, bővítését segít­jük. A megyei, városi és nagy­községi tanácsok saját erő­forrásaikból összesen 34,5 millió forint támogatást nyújtottak az 1968—71-es években a vidéki iparfej­lesztésekhez. Az ipartelepí­tések, fejlesztések eredmé­nyeként több mint 6600 új ipari munkahely kialakítá­sával számolunk, amelynek közel 40 százaléka már meg­valósult. Az ipari beruházások összhangban állnak a nép­gazdasági é<; területfejlesz­tési célkitűzéseinkkel. Hoz­zájárulnak az ipar ágazati szerkezetének célszerű ki­alakításához, az ipari de- centrumok és vonzáskörze­A közlekedéspolitikai kon­cepció Végrehajtásának ta­pasztalatairól, további tenni­valóiról, a közlekedés fej­lesztésének időszerű kérdé. seiről tájékoztatta a sajtó képviselőit, — dr. Csanádi György közlekedés- és pósta- ügyi miniszter tegnap a Par­lamentben. Eddig 633 kilométer hosz- szúságú kisforgalmú vasút­vonalát és 140—150 vasútál­lomást szüntettek meg. Kez­detben sokan kifogásolták ezt az intézkedést, most azonban a végrehajtás gyorsítását sür­getik — mondta bevezetőjé­ben a miniszter. A koncepció egyik legfőbb célja, a vasút modernizálása a tervek sze­rint halad. A közlekedés ge­rincé ugyanis — továbbra is a vasút. Ennek nem is any­agira a belföldi, hanem in­teik munkaerőtartalékának lekötéséhez, fokozatosan ki­kényszerítik a települések sokirányú fejlesztését, az életszínvonal növelését. A foglalkoztatottság alap­ján megyénk iparának leg­fontosabb ágai a gépipar és a könnyűipar. Középtávú te­rületfejlesztési tervünkben az iparosításra kijelölt tele­pülések átlagában biztosíta­ni kívánjuk az iparilag fej­lett kategóriának megfelelő szintet. Ezen belül Szolnok valamennyi jellemző muta­tó alapján elérte az iparilag erősen fejlett színvonalat. A munkaerő ipari foglalkozta­tottsága a megyeszékhely után legnagyobb Jászbe­rényben, majd Törökszent- miklóson és Kunszentmár- tonban. A tízezer lakosból iparban foglalkoztatottak száma alapján egyelőre még az iparilag közepesen fej­lett települések közé tartoz­nak olyan jelentősebb vá­rosaink, mint Karcag és Me­zőtúr, amelyeknek a telepü­léshálózati hierarchiában középfokú funkciót kell be­tölteniük. A IV. ötéves tervidőszak­ban rendelkezésre álló ipar- ' fejlesztési alap 83 százalé­kának felhasználására már megkötöttük beruházó part­nereinkkel a szerződéseket. Feladatunk elősegíteni, hogy a fejlesztésekkel létrejövő ipari kapacitások minél előbb belépjenek a terme­lésbe, gyorsítsuk a beruhá­zások átfutási időjét. A leg- íontosabh beruházásoknál — mint pl. a Könnyűipari Gép­gyártó Vállalat, a Pannónia Szőrmekikészítő és Konfek­ció Vállalat, a Magyar Ha­jó- és Darugyár, vagy a Hűtőgépgyár esetében szocia­lista együttműködési szerző­dések megkötésében és vég­rehajtásában veszünk részt. Az iparfejlesztésben érin­tett helyi tanácsaink terü­leti szervező, gazdaságirá­nyító, befolyásoló és orien­táló munkája is konkrét eredményekben realizálódik. Tanácsaink mind nagyobb szerepet töltenek be iparo­sodó területük komplex fej­lesztésének célszerű koordi­nálásában a nem termelő ágazati (infrastrukturális) összhang megteremtésében. II. A megyében az iparfej­lesztésben érintett települé­sek termelő ágazatainak di­namikus fejlődése mellett az infrastrukturális ellátottság mérsékeltebb ütemben fej­lődött az elmúlt 10 évben. A feszültségek elsősorban a népesség-számban növekvő Szolnok és Törökszentmiklós városokban, valamint Jász­berényben érződtek a leg­erőteljesebben. A kun-váro­sok infrastrukturális fejlő­dése — a csökkenő népesség­szám miatt — viszonylag kúbb a tranzit szállításoknál van jelentősége —; hangsú­lyozta dr. Csanádi György. A továbbiakban elmondotta, hogy a szerelvények 80 száza­lékát jelenleg villamos-, il­letve Diesel-mozdonyok to­vábbítják. A keleti és a nyu­gati határ közötti fő vasút­vonal villamosításával elké­szültek, s a tervidőszak vé­gére északi—déli irányban ts befejezik a nagy munkát. A tájékoztatás szerint a közlekedés-irányítás egyik legnehezebb kérdése a közúti közlekedés. Az ezzel kapcso­latos kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta, hogy a személyautóállomány alaku­lását nem kívánják korlátoz­ni. nagyob gondot fordítanak viszont a tömegközlekedés féjlesztéséfe, mindenben an­nak adnak előnyt. megfelelt a helyi igények­nek. Kommunális ellátottsá­guk azonban alföldi mére­tekben sem éri el az „átlag­város” színvonalát. Az ipa­rosítás előrehaladása követ­keztében jelentkező sajátos igények már újabb követel­ményeket támasztottak e helységekben is, különösen a gyermek- és oktatási in­tézmények, a kereskedelem és az energiaellátás tekin­tetében. A települések között az 1970. évi tényleges és az 1975. évi várható ellátott­ság-helyzet alapján a me­gyében — Szolnok után — Tiszafüred, Mezőtúr és Kun- szentmárton infrastrukturá­lis fejlődésében várható az átlagosnál i magasabb ütem. Néhány területen ugyanak­kor nem kielégítő a terve­zett fejlesztés, így: — Szolnokon az általános iskolai tanteremfejlesztés és a bolti kiskereskedelem; — Tiszafüreden a lakás­óvoda és vízellátás; — Mezőtúron a közműves vízellátás és a vendéglátó­ipar; — Kunszentmártonban a csatornázás. bölcsődei és óvodai ellátásban, valamint a vendéglátóiparban. A gazdasági fejlettség és az infrastrukturális ellátott­ság színvonala között ta­pasztalható feszültségek át­hidalására — Karcagon a körzeti orvosi és óvodai el­látás, bolti kiskereskedelem és a vendéglátóipar; — Kisújszálláson a lakás, bölcsőde, orvosi és szakor­vosi ellátás; — Túrkevén a csatorná­zás és közműves vízellátás, továbbá a vendéglátóipar lendületesebb fejlesztésére lenne szükség. Törökszentmiklós, Jász­berény városok, Jászárok- szállás és Kunhegyes nagy­községek előreláthatóan 1975- ben is az ellátottsági rang­sor végén helyezkednek el. Jászberény alacsonyabb infrastrukturális szintje a víz- és csatorna, a bolti kis­kereskedelem és vendéglátó- ipar kedvezőtlen ellátottsági helyzetéből adódik. Törökszentmiklósón a köz­művesítés fejlődése lassú és nem kielégítő az óvodai és az alsófokú oktatás terüle­tén várható fejlődési ütem sem. Kunhegyes és Jászárok- szállás nagyközségekben a közművesítés és egészség- ügyi ellátás javítását, a bol­ti kiskereskedelem hálóza­tának növelését, Kunhegye­sen a vendéglátóipar gyor­sabb ütemű fejlesztését te­szi Indokolttá az iparfej­lesztéssel együttjáró lakos­sági igények emelkedése. (Folytatjuk) Barta László a megyei tanács vb. terv­osztályának vezetője Hét fajta levestésztát ké­szítenek a csépai MÉK kiren­deltség tésztaüzemében. Ha­v Az ezredik lakásért A megye 22 építő és ve­gyesipari szövetkezetének el­nökei, műszaki vezetői, mun­kavezetői tegnap szakmai ta­pasztalatcserét' tartottak Jászberényben. A házigazda a Jászsági Építőipari Szö­vetkezet volt. Két előadás hangzott el. ,.A termelés és munkaszervezés az építőipar­ban,” címmel dr. Kocsis Fe­renc, az ÉVM osztályvezető­je tartott előadást. Ezt köve­tően, a másik előadásban, a személyzeti munkáról és a munkalélektanról esett szó. Papp Lajos, a Jászsági Építőipari Szövetkezet elnö­ke pedig a jászberényi, a jászapáti és a jászárokszál­lási építőipari szövetkezet munkájáról számolt be. Az elmúlt ötéves tervben 732 új lakást épített a szö­vetkezet a Jászságban. A negyedik öféves tervben már 980 a tervezett lakások szá­ma, s ezek közül több mint 40 százalék többszintes lesz. A három építésvezetőség kö­zött már az ezredik lakás felépítéséért indítottak mun­kaversenyt. A szakmai tapasztalatcse­rével egyidőben a jászberé­nyi Déryné Művelődési Köz­pont klubjában két kiállí­tás is nyílt, amely a magyar egyedi és társasház építés jelenét mutatja be nyolcvan tablón. A jászberényi szövetkezet központjában pedig az épí­tőipari gépesítő vállalat kis­gépkiállításán, 27 szakipari gépet mutattak be. Olajkutatás és számítógép A technika sokoldalú fejlő­dése a számítógépek széles­körű elterjedését és alkalma, zását igényli az olajkutatás­ban is. Már kidolgozták az univerzális, úgynevezett ka- rottázs értékelési rendszer el­vi alapjait, amely lehetővé teszi a számítógépek általá­nos használatba vételét a mélyfúrási geofizikában. Az elvek alapján megkezdődtek az első gyakorlati lépések. Hangversenyek a halászbástyán Júliusban és augusztusban ismét birtokába veszi a mu­zsika Budapest egyik legfor­galmasabb, — legnépszerűbb kilátóhelyét, a Halászbástyát. A következő két hónapban tíz hangverseny örvendezteti meg a zene híveit nagy mes­terek halhatatlan alkotásai­val. A szabadtéri zenei éva­dot július 1-én magyar ze­neszerzők: Erkel, Bartók és Liszt műveiből összeállított koncert nyitja meg. A halász­bástyái koncertek este 8 órakor kezdődnek. vonta mintegy 400 ezer fo­rint értékű tészta kerül innen az ország boltjaiba. Jó ütemben halad az ara­tás a tiszainokai Szabadság Tsz-ben. A takarmánybúzát Egy hónapja értékelte a városi tanács Szolnok gyó­gyító-megelőző orvosi ellátá­sát és határozatot hozott annak továbbfejlesztéséről. A határozat végrehajtására a városi tanács vb egészség- ügyi és szociálpolitikai osz­tálya elkészítette az intéz­kedési tervjavaslatot. A tervjavaslat minapi el­fogadása után dr. Baki Mag­dolna osztályvezetőhelyettes a tervjavaslat egyik előké­szítője nyilatkozott munka­társunknak. — Országszerte gyermek­cipőben jár még á szakór- vosi alapellátás. Ez alól me­gyeszékhelyünk sem kivétel. Egyedül a gyeremkkörzetek számával lehetünk elégedet­tek. A jelenlegi tizenegy gyermekkörzetet hamarosan újabb kettővel növelhetjük, fgy az 1973/74-es tanévre átszervezhetjük az iskolaor­vosi rendszert. Szolnok ti­zennégy általános iskoláját gyermekkörzetenként ará­nyosan elosztjuk. Ezzel tel­jesen egységessé válik majd a gyermekellátás. rították, jelenleg a kenyér- gabonát aratják. Búzából na­gyon jó, 20 mázsás átlagter­més várható holdanként. ólomoxid festékgyártó üzem­ben a dolgozók munkaidejét 36 órára csökkentették. A mosószer-gyártóknál az el­szívó berendezés beépítése óta minimális a gáz- és por­ártalom. Zárt rendszerű technológia kialakításával teljesen megszűnt a porfes­ték-üzemben a kromát-árta- lom. A szociálpolitikai terv fon­tos része a vállalat és a me­gyei kórház közötti szocialis­ta szerződés, amely a nődol­gozóknak heti 8 órában nő­gyógyászati rendelést nyújt. A szervezetre veszélyes munkakörülmények között dolgozók negyedéves köte­lező felülvizsgálatát a kórház orvosai az üzemi rendelőben végzik. H. L. — És a nőgyógyászati ren­delés? — Jelenleg a városnak nincs külön nőgyógyász szak­orvosa. A megyei tanács rendelőintézeteiben a kórház szülészeti osztályának orvo­sai látják el a nőgyógyásza­ti rendeléseket, és a terhes­tanácsadást. Ezért zsúfoltak a várótermek, túlterheltek az orvosok. Jó elképzelések és tervek már vannak, de a személyi és tárgyi feltételek egy része még hiányzik. So­kat jelent majd az új szak­orvosi decentrum felépítése a Zagyva-parti lakótelepen. — Akik mindennap bosz- szankodrmk a. majdani ren­delő méteres gazzal benőtt, félig kész földszintje láttán, már abban is kételkednek, hogy ott valaha használható létesítmény lesz. — A módosított terv a napokban készült el. A szak­orvosi rendelő felépítésének határideje 1974. december 31. A Zagyva-parti lakótelepen lesz az első komplett — gyermek, bel- és nőgyógyá­szati — szakrendelő. H. tik. Á közlekedés gerince a vasút Készül a csépai Iiazitészta K;:,.V és tavaszi árpát már betáka­Munkavédelem — Egészségügy Szakorvosi decentrum Terv, az emberért Az ötthonos üzemi légkör, a biztonságtechnikai rend­szabályok betartása, az egészségügyi követelmények szükségessé tették a Tisza- menti Vegyiművekben egy szociálpolitikai munkaterv elkészítését. Alapos felmérő munka után 1975-ig terjedő időszakra meghatározták az üzem egészségügyi és mun­kavédelmi feladatait. A gyár jellegénél fogva veszélyes üzem. Az üzemben munkavédelmi őrhálózatot építenek ki, és tanfolyamot szerveztek a nyolcvan mun­kavédelmi őrnek. A munka­verseny értékelésében kie­melt vállalási pont a biz­tonságtechnikai, balestevé- delmi szabályok betartása. A szervezetre legártalma­sabb munkahelyeken, így az

Next

/
Oldalképek
Tartalom