Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-06 / 157. szám
1972. július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 TÖBB MINT EGYMILLIÓ FÜRDŐ VENDÉGET VÁR AZ IDÉN HAJDÚSZOBOSZLÓ. JELENTŐSEN NÖVEKEDETT A VAROSBAN A SZÁLLODALEHETÖSÉG, BŐVÍTETTÉK A FIZETŐVENDÉGSZOLGÁLATOT, ÚJ ÜDÜLÖK ÁLLNAK A BEUTALTAK RENDELKEZÉSÉRE. TÖBB ŰJ LÉTESÍTMÉNNYEL GAZDAGODOTT A GYÓGYFÜRDŐ IS. ELKÉSZÜLT A TERMÁL FEDETT CSARNOK, VERSENY- USZODA ÉPÜLT, ÚJ ÖLTÖZŐÉPÜLETET KAPÓIT A FÜRDŐ. Bár az elmúlt napok időjárása nem túlságosan kedvezett a fiirdőzőknek, mégis sokan látogatták a kellemes, 32° C-os vizű medencét. A háttérben a csaknem 10 millió forintos beruházással épült új tcrmálrészleg látható. V ' , ■ . \ ' . Gazdag kulturális program a Duna-kany arban Délutáni álmából riasztottam fel Tiszaroffon Bodon Bélát. Leeresztett redőnyök mögött kellemes hűvösben pihent. Egyetlen hang sem ért el az egyébként is kihalt utcáról a kert mélyén álló h^zba. — Egyhetes igazgatói tanfolyamon voltam, ez az első szabadabb napom. Persze még ez sem az igazi. Az iskolában kezdődik a takarítás, a karbantartás, igazi szabadságról csal? körülbelül két hét múlva lehet beszélni. — Mivel tölti a nyarat? — Pihenéssel. Kell egy kis nyugalom az egész évi hajrá után. — Itthon marad? — Nem. Pestre megyünk, ott töltjük a nyarat a lakásunkon. Más Pestről vidékre megy, mi éppen fordítva csináljuk. Megnézzük a nyári rendezvényeket, kiállításokat. Eddig minden évben külföldön voltunk, most is készültünk Svédországba. El is intéztünk mindent, azután mégis úgy döntöttünk, .hogy ezen a nyáron itthon maradunk. Nem leszünk végig Pesten, minden évben bejárjuk az ország valamelyik részét. Voltunk már Szegeden. Sopronban, Győrben, Székesfehérváron. Megpróbálom bepótolni, amit év közben kényszerűségből elmulasztottam. És nemcsak szakirodalmat akarok olvasni. Testnevelés szakos vagyok, de alapjában humán érdeklődésű. Sajnos a szépirodalomra is kevés időm marad és most kihasználom az alkalmat egy kis olvasásra. tűr Kunhegyesen gödrök, homokdombok között botorkálva lehet megközelíteni Cseh Zoltán hevelőtanár lakását. Az épületet fél éve adták át, közvetlenül mellette azonban még tart az építkezés. Cseh Zoltán egy három és fél szobás, kétszintes lakásban él a családjával. Jelenleg kollégiumi nevelőtanár. — Az új lakás bizony eléggé kimerítette anyagi erőnket, nagyon meg kell gondolni, mit csinálhatunk a nyári szünetben. Nyáron csak az alapfizetést kapjuk, s ez kevesebb, mint ami év közben összejön. Rendszerint kerestem magamnak valami munkát nyáron az utóbbi években. Főleg úszóoktatást vezettem a strandon, úttörőtáborban. sporttáborban voltam. Biológia-testnevelés szakos vagyok, ezért a nyári versenyekre be kell járnom. Dolgozom a helyi sportkör atlétikai szakosztályában és magam is játszom a röplabda-csapatban. A nyár nagyobb részét itthon töltjük, legfeljebb augusztusban megyünk el két hétre a Mátrába. Az apósom felcser, neki . segítek majd az állatok oltásában. Szerettem volna elmenni Bánhalmára az állami gazdaságba dolgozni, de annyiért, amennyit fizetnek, nem érdemes feláldozni 1 a nyarat. — Gyakori jelenség-e a fiatal pedagógusok körében, hogy a nyári szünetben munkát vállalnak? — "Eléggé gyakori, legalábbis az ismerőseim körében. — Nem megy ez a pihenés rovására? — .Szerintem nem.' A fizikai munka kikapcsolódás, pihenés a tanítás után. A napi munka befejezésével pedig marad még idő az önképzésre, szórakozásra is. Persze csak akkor, ha az ember nem hajszolja agyon . magát, tudja, hogy mennyi munkát vállalhat. ☆ Igazság szerint még nem is számít nyugdíjasnak, csuAz ország legszebb és méreteiben legnagyobb barokk épületében, a fertődi Esterházy kastélyban tizenöt évvel ezelőtt, dr. Rados Jenő professzor vezetésével kezdődött meg a helyreállítás. A munka azóta is megszakítás. nélkül tart. A fertődi Esterházy kastély főépületében jelenleg öt teremben dolgoznak a restaurátorok. Helyreállítják a kínai szobát, ahol a felbecsülhetetlen értékű kínai lakk és arany festésű faliképek már a helyükre kepán ősztől megy nyugdíjba. Sági Ferenc negyven évig tanított, legtovább mostani helyén Tiszaburán. Tavaly megkapta „Az oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetést. Nehezen törődik bele, hogy el kell válnia az iskolától... — Igazából nem is kellene; de az egészség... Mondták, hogy maradjak, de már nehéz. Helyettesíteni azért visszamegyek még. Nehéz negyven év után egyszerre csak abbahagyni. Az egésá család pedagógus. A feleségem is. a gyerekek közül is többen. Két gyerek itt lakik, kettő távol. Ők hazajönnek, az itteniek meg elmennek a rokonokhoz Baranyába. Ott él a rokonság nagyobb része. Most itthon maradunk a feleségemmel. Gyakran voltunk üdülni a korábbi években, Hévízen, a Mátrában, egyszer Lengyelországban is voltam. — Hogyan töltik a nyarat? . — El lehet menni a Tiszára, esténként a kulturház klubszobájába. A kertben is eltöltjük az időt, és az állatok gondozása is munkát kíván. A feleségem jövőre megy nyugdíjba. Ügy tervezzük, hogy több állatot tartunk, ipint eddig, lesz időnk. Persze ezek csak tervek. Egy évet mindenképpen pihenek, azután ha. lesz erőm, és szükség lesz rám az iskolában, még visszamegyek. B. A. rültek. A fára festett tíz nagyméretű kínai faliképet Borsa Antal győri festőmül vész restaurálta. A termekben valamennyi barokk díszítésű fafaragást kiegészítenek. Egy-egy negyven centiméter hosszú barokk fali díszléc elkészítése három-négy heti munkát igényel. Teljes pompájában ragyog az arany és fehér festésű, díszítésű hercegi hálóterem is, ahol rövidesen elhelyezik Esterházy Miklós baldachinos ágyát MIT ÍGÉR A TÉVÉ A JÖVŐ HÉTRE ? Július 11-én, kedden „Színházi esték Brüsszelben” címmel ízelítőt ad a televízió a belga színházművészetből. — Először Moliere Tartuffe-jé- nek belga tévéváltozatát láthatják a nézők. Ezután, újszerű televíziós műfajkísér- íet tanúi lehetnek a nézők. Bhakti’ címmel olyan filmet láthatnak, amely egy gondolati mag* köré csoportosítja témáit felhasználva Maurice Bejárt, a világhírű koreográfus és táncművész balettjét Július 12-én, szerdán az FTC—Tatabányai i Bányász labdarúgó MNK döntő mérkőzéséről adnak közvetítést a Megyeri úti pályáról. Július 13-án, csütörtökön a „Négy páncélos és a kutya” újabb kalandjai után a „Vasfejű ungoriak” címmel dokumentumfilmet sugároz a tévé. A filmben Urbán Ernő ismerteti meg a nézőkkel a kemény akaratú ungoriak erőfeszítéseit, amelyeket a kulturáltabb életkörülmények elérésére tettek. > Július 14-én, pénteken népszerű műsorok ígérnek jó szórakozást: A „Kétszer kettő” és a „Kék fény” adása szerepel műsoron. Július 15-én, szombatom Tabi László „Különleges világnap” című vígjátéka kerül képernyőre a veszprémi Petőfi színház előadásában, felvételről. Az „éjszakai előadás” keretében Fellini *195?- ben készült díjnyertes filmjét a „Cabiria éjszakáit” mutatják be, Giulietta Massiná- val a főszerepben. VII. 16-án, vasárnap este vetítik a „Gyilkos vagy áldozat” című izgalmas francia lélektani-bűnügyi filmet. A biztosítási csalással kapcsolatos történet főzereplői Sophia Loren és Anthony Perkins. A „Jó éjszakát felnőttek” sorozatban folytatódna^ Casanova és Kékszakáll kalandjai. | : 1 , i , i 1, 5 Évről évre növekszik a Duna-kanyarba látogatók száma. Tavaly 5,5 millióén keresték fel a festői táj kedvelt kirándulóhelyeit, gazdag történelmi múltú városait, községeit. Az idén 6 millió vendégre számítanak. akiknek szórakoztatására gazdag kulturális programot állítottak össze. A Duna-kanyar egyik leglátványosabb eseményének a Szentendrei Teátrum ígérkezik. A város barokk-házakkal övezett főterén felállított színpadon már próbálják a Botcsinálta bölcsek, A szüzesség acél- tüköre. a Comico tragoediát, valamint Pikko Hertzeg és Jutka Persi című darabo- ‘ kát. Az első előadást pénteken tartják, s utána a hétvégi napokon még 13 alkalommal lépnek színre a darabok neves szereplői. Esztergomban nyolcadik alkalommal szervezik meg az Academia Istropolitana Nova-t, amely az idén a Kodály tanítása alapján kialakult magyar zenei neveléssel foglalkozik. Az ősi városban az idén emlékeznek meg a humanista érsek, Vitéz János halálának 500. évfordulójáról. Gazdag a nyári hangversenyprogram is: a győri filharmonikusok, az esztergomi Balassa kórűs, a Vasas Művészegyüttes szerepel majd a városban. Az prgonamuzsika kedvelői számira a Bazilikában rendeznek hangversenyeket. Teljes fényében ragyog A Nádass József: A király órája Az óráknak is van társadalmuk, talán még világnézetük is. Gondoljatok csak arra, milyen régen élnek már órák. Dehát ez természetes is. ősi nemzetség ez bár kissé tompaujju kísérlethez szolgál eszközül. Már az ókorban is volt napóra, meg homokóra. A legifjabb fajta, á kerékjáró, rugós, azonban alig nyolc-kilenc- száz esztendős. A századok alatt millió és millió óra született és halt meg, úgy hiszem, e pillanatban is legalább százmillió óra mutatja a gyönyörűen berendezett világnak a helyes vagy helytelen időt. Bocsánat: száz-K millió és egy. Majdnem megfeledkeztem arról, amelyik a Lajos-erdői kovács háza melletti sorompóőr konyhájában kakukkoL.. Mennyiféle óra, biztosabb és bizonytalanabb, nemesebb és közönségesebb. Karórák, zsebórák, toronyórák, finomkodó nők gomblyukában viselt díszórák és izzadó, izgatott paraszti szerkezetek. Magam is sokféle órával találkoztam, nem rövid életemben, néhánnyal szerződéses viszonyban is állottam. Öt vagy hat óra robotolt eddig szolgálatomban, az első ifjúságom messze ho- , mályában ketyeg elhaló hangon, alakjára alig, csak csendes szavára emlékezem és fedelének síkos belső lapjára, amelyre vöröshajú szerelmem arcképét, ragasztottam. A . második világító számlapú karóra volt, ott maradt a kórházvonat ablakának párkányán, amikor a lázban fetrengő fiút a lem- bergi állomáson hordágyra emelték. A harmadik arany- nya] díszített tulaezüst volt, akkoriban nagyon divatos, igen előkelő; ezt egy luxemburgi. környéki bisztróban hagytam zálogul a József Attilával és Tihanyi Lajossal elfogyasztott közös ebédért — mivel, hogy egyikünknek sem volt pénze. A negyediket iMáthausenben vették el tőlem, hogy kinek a zsebében 'ketyeg most, nem tudhatom, fontos, hogy vála- kit csak felvilágosít, hogy hányat ütött az óra... Ha ugyan ráébred. • Lehet, hogy a gazdáik szokásai fertőzték meg őket, bizony az órák nem tartanak össze. Az együttérzés teljes hiányáról kapok állandóan hírt. A nemesfémbe öltözött például semmibe se veszi az acélórát. Láttam egyszer, amikor egy előkelő úr autójába bepillantottam, hogy Patek-órája nyelvet nyújtott a sofőr szerény karórájára/ Az órásboltokban is igyekeznek túlkiabálni egymást, szóval nagyonis embertelenül, vagyis inkább ember- módjára — viselkednek.. Az órák közötti vitának, a gőgösködésnek és széthúzásnak legmegdöbbentőbb példáját nemrég, északon jártamban hallottam. A messze északon fekvő városka polgármesterének remekbe készült órája volt. Aranyóra, bizony, drágakövekkel kirakva, a tetején mindenféle cirádák díszelegtek és még külön harangocska mondogatta a negyed- és félórákat, a betelt órát meg kürt harsonázás, jelezte. Nagyszerű, csodálatos óra volt, alapjában véve megmagyarázhatatlan, hogy egy ilyen is'ten és hegyek háta- mögötti városkába, még ha polgármesterhez is, ilyesmi elkerülhetett. Nos, a dolog úgy történt, hogy egy király vagy herceg a közeli fjordban csónakázott, a korona hirtelen leesett a fejéről, mert a felséges úr elfelejtett bukósisakot húzni rá. Bele is veszett volna a tengerbe, de a polgármester, pedig már volt egy kis pocakja, utánaugrott, a tengerfenékre bukott és felhozta. Ezzel tulajdonképpen a szórakozó uralkodó tekintélyét mentette meg. Mert hogyan mehetett volna haza a király korona nélkül? Világgá kellett .volna bújdosnia. A király örömében előbb tapsikolni kezdett, aztán keblére ölelte a polgármestert. — Te, a IV/b fizetési osztályba sorolt, valóságos köz- szolgálati alkalmazotti renomémat mentetted meg. Kérj, amit akarsz, minden kívánságodat teljesítem. Akkorra már sok ■ nép gyűlt egybe a parton, roppant kíváncsi volt mindenki, mi történik most, mit felel a polgármester. A polgár- mester kinyitotta a .száját és beszélni akart, de csak eltüsszentette magát. (Ezt nem is lehet rossznéven venni, bár nyár volt, alig 10 Celsius fok volt a víz..; Ezt később olvastam a lapokban. Még egyszer kinyitotta ' a száját, megint nem tudott válaszolni, mivel megint csak tüsszentett egyet. A király, ez a jóságos kéj- utazó, akinek a szíve teavajból volt, látta, hogy a szegény polgármester szubjektív nehézségek miatt nem tud felelni, segíteni akfrt neki és megkérdezte:— Mivel háláljam meg nemes és önfeláldozó cselekedeteidet? Képzeljék el “a polgármester zavarát. Mit illik ilyenkor kérni ? A király türelmetlenkedett, unta az álldo- gálást, nem akarta lekésni a repülőgépet, este nyolckor örökbarátsági szerződést kellett aláírni egy országgal, amit másnap meg akart támadni a hadserege, elővette az óráját, rápillantott. De a polgármester is odapillantott elbűvölten, mert az aranyóra gyémánt, rubint és zafír' kövei gyönyörűen csillogtak. A király észrevette a tekintetet és mosolyogva kérdezte: — Akarod az órát? A polgármester nyelt egyet ég kinyögte: — Igenis, felség. Mire megkapta az órát, az odaugró főhadsegéd még egy bársony bélés tokot, egy oklevelet és tisztogatásra egy aranyszélű szarvasbőrt is nyújtott át. Földhözragadt naturalizmus lenne, ha én most végre nem beszélnék az óra gondolatairól is. Nem, senkit nem lephet meg, hogy az ára nagyon rosszul érezte maiját új tulajdonosánál. Az Óra előkelő környezethez szokott. micsoda sérelem, a fővárosból. megkérdezés nélkül vidékre helyezték át. És nemcsak a lakosok voltak egyszerű emberek, de ráadásul milyenek voltak a többi órák! Micsoda társaság volt ez! A királyi óra mélyen szégyellte, hogy őt is órának nevezik, őt, a felsőbbrendűt, ha ezeknek a horpadt, vaskos, nehézkes acél- és nikkel szerkezeteknek ez a nevük. Majd megpukkadt, ha újdonsült gazdája néha összehasonlította őt a többiekkel, hogy vajon jól jár-e..; Mi• jut ezeknek az eszükbe, hogy őt egyábr- ba helyezik őzekkel? Hogyan mutassa meg az egész bandának, hogy ő egészen más valaki... Végre ráeszmélt mit kell tenni. Egy szép napon elkezdett hátrafelé járni. Hatvan perccel nyolc után nem kilencet, hanem hetet mutatott, majd ötöt és így tovább. Ijesztően különleges dolog volt. A polgármester egy ideig azt gondolta/ rosszul lát, eszébe sem' jutott, de-r hogy merészelt ilyesmit, hogy a királyi órában lehet talán a tóba. Végül elfogadta az előkelő óra utasításait. És mert a környéken a polgármester volt a legtekintélyesebb úr, az emberek kénytelen-kelletlen elfogadták az új időmérést, órajárást. Mindenki a különleges óira után igazodott, azután igazította a saját szerény óráját. Eleinte ugyan néhányan, kellemetlen okve- tetlenkedők, izgágák, morogtak és kételkedtek, de miután a leghangosabbakat lecsukták, mindenki meghajolt és néhány nap múlva az új időmutatást találták természetesnek. És mert ez télen történt, és azon a vidéken olyankor hónapokig sötétség uralkodik, még a nap állása sem zavarta meg őket. A sötétség uralmának ideje alatt belenyugodtak, vagy beletörődtek: a visszafelé járó óra diadalmaskodott. De aztán. s. Nos aztán a sötétség oszlani kezdett, a jég a fjordokon, a hó a völgyekben elolvadt és a vidék felszabadult a zord idők rabsága alól. Az első ember, aki az ösvényen, a hegyeken át megérkezett a városba, egy vándorlegény volt. Csodálkozva látta, hogy reggeli kilenc órakor éjfélt mutat toronyóra! A megszólított emberek kijelentették, hogy ez a helyes idő és mert a legény makacsko- dott, mint legfelsőbb tekintélyre, a bíró gyémántos órájára hivatkoztak. A legény elment a polgármesterhez, megnézte az órát és nagyot kacagva felkiáltott: — De hiszen ez visszafelé jár! Nagy felzúdulás támadt, a polgármester utasítására a poroszlók el akarták fogni a felségsértőt. Csakhogy *most már sokan akadtak, akik a pártjára keltek, egyre többen felismerték az igazságot és kinevették az órát. A gyémántos óra pedig úgy felmérgesedett, hogy dühében elpattant a rugója. \Mit tehetett a polgármesten a tengerbe hajította a haszontalan holmit. Később az újságból értesült róla, hogy magával n királlyal is körülbelül ez történt. — Tény, hogy ettől kezdve a kisvárosban is előre for-; gott az idő kereke..^