Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-05 / 156. szám
4 SZOLNOK MEGYE] NÉPLAP 1972. július 5. A mesterheqedűk titka Fő a biztonság Ismeretes, hogy a biztonsági övék nem valami népszerűek a magasban dolgozó munkások körében, amiből igen sok súlyos baleset származik. Az idegenkedés egyik oka az. hogy a biztonsági övék akadályozzák őket a mozgásban, a munkavédelmi szakemberek világszerte olyan megoldások kialakításán fáradoznak, amelyekkel szemben kisebb az ellenszenv. Ezek egyike a képen látható „Manioc” elnevezésű angol biztonsági berendezés. Elsősorban acélszerkezetek építői számára készül. Az igen erős anyagból való derékövhöz nagy ívben hátul csatlakozik az 1,80 cm hosszú sodrott acélkötél, mely 130—140 kg súly hirtelen rántását is1 biztonsággal kibírja. A kötelet elcsúsztatható bőrburkolat védi az acéltartók élén való megsérüléstől, elnyíródás- tól. önzáró automatikus szerkezettel kapcsolódik a biztonsági berendezés a gerenda csavarlyukaiba; itt a rögzítést végző rugós keresztzárat a pisztolyszerű nyúlvány „ravasza” hozza működésbe. A bekapcsolási művelet egy mozdulattal, félkézzel végezhető. A derékövön bekapcsolható tartófülek is helyet kaptak, ahová n munkás a szerszámait teheti. Nem tudjuk, hogy ki találta fel a hegedűt; sokak szerint Andrea Amati, a híres cremonai hegedűkészitő iskola megalapítója. Ám valószínű, hogy ő csak töké'e- tesítője, végleges kifejlesztője volt a „hangszerek királyának”. Vannak, akik az 1560—1610 között Lombardiában élt híres hangszerkészítőt, Gasparo di Salo-t tartják a hegedű „apjának”, mások viszont az Olaszországba származott német mestert, Kasper Tieffenbruc- kert, aki már fél évszázaddal előbb is készített ilyen, hangszert. Az azonban bizonyos, hogy a hegedű őse a jóval „testesebb”, de mégis erőtlenebb ' hangú viola volt. A hangerő és a hangminőség szempontjából a hegedű legfontosabb része a „doboz”, a rezonátor. Fedele és hátlapja kissé boltozatos. A hátlapot juharfából (esetleg körte- vagy szikomorfából), a fedelet lucfenyőből gyalulják, vésik ki a hagyományos, pontos arányokkal bíró alakra. A felhasznált fát legalább tíz évig érlelik, szárítják, vagy igen régi, „megállapodott” faanyagot kutatnak fel a hegedű készítéséhez. A fedél két oldalán található f-lyukakon keresztül érintkezik a rezonátor belsejében lévő levegő a külső levegővel. Az oldallapokat juharfa- darabokból hajlítják megfelelő alakúra. A nyak a szépen faragott csigával jávorfából, az un. fogólap, a kulcsok és a húrtartó ébenfából. a húrokat tartó láb kemény juharfából készül. A hangszer külsejét egyes mesterek töltőanyaggal kezelik, és minden esetben lakkozzák. Nem kétséges, hogy az enyv, a töltőanyag és a lakk hozzájárul a hegedű hangjának minőségéhez, de bizonyos, hogy nem csupán ebben rejlik a mesterhegedűk titka. A felhangolt hegedűk húrjainak együttes feszítése mintegy 23 kilogramm. Ebből 9—10 kg egyenesen lefelé irányul és a lábon keresztül a rezonátor vékony fedelére nehezedik. Hogy ezt a terhet elosszák és növeljék a tető ellenállását, már a régi hangszerkészítők is fenyőfából való csíkot (gerendát) enyveztek a fedőlap (Erre utal a kicsinyítést érzékeltető olasz elnevezés, a violino is.) Az Andrea Amati alapította hegedűkészítő iskola azonban valóban mindmáig fogalom. Utódai és tanítványai. elsősorban, Nicola Ama- fci, Antonio Stradivári és Pietro Guameri rendkívül magas tökélyre emelték a hegedűkészítés művészetét. Még nem ismerhették a hangok fizikáját, mégis megtalálták a hegedűk legtökéletesebb akusztikai viszonyait, műremekeket alkottak. A cremonai iskolából kikerült hegedűk tisztán csengő, erős, kifejező hangját mind ez ideig csak megközelíteni sikerült, túlszárnyalni még nem. belső felületére, pontosan a lábnak a legmélyebb hangú húrt (G) tartó talpa alá. A láb másik talpát a fedél és a hátlap között nagyjából függőlegesen álló fenyőfaru- dacsfca — az un. lélek — tartja. A lélek helyének csekély megváltoztatása, vagy más faanyagból készítése gyökeresen megváltoztatja a hegedű hangját. A hegedűtestnek, a rezonátornak az a szerepe, hogy átvéve a húr rezgéseit, jóval nagyobb levegőmennyiséget hozzon mozgásba, s ezáltal a hangot felerősítse. Könnyű lenne a hegedűkészítők dolga, ha a rezonátor a különböző magasságú hangokat egyforma mértékben erősítené fel. Sajnos, nem így van. Tudjuk, minden rezgő rendszernek van saját rengése is, s ha ezzel megegyező frekvenciájú rezgés éri, azt különösen nagymértékben felerősíti. A hegedű szekrényében levő levegő maga is rezonál, s önrezgése különbözik s. szekrény saját rezgésétől. A fa és a bezárt levegő saját rezgésszámán mutatkozó legnagyobb erősítést fő fa-, illetve fő levegőrezonanciának nevezik; ezek ismerete támpontot adhat a mesterhegedűk készítéséhez. Stradivari hegedűin a fő fa- és a fő levegőrezonancia megközelítőleg egy zenei kvint távolságra .fekszik egymástól. Ugyanennek a két rezonanciapontnak a távolsága gyengébb minőségű hegedűn egy egész oktávnál is több. Mindez ma már elektromos hangszintmérővel ellenőrizhető, s a mérések Kiváló hegedűkészitők ma is élnek szerte a világon. Közéjük tartozik Alekszej Pehenyko, szovjet mesterhege- dűkészítő. A hegedű anatómiája Ismét napirenden a kasmíri kérdés alapján készített hangossággörbe jellemző a hegedű minőségére. Kopogtatás Indira Gandhi indiai miniszterelnök, és Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni elnök sim- lai csúcstalálkozóján a megvitatandó kérdések listáján Kasmir ismét fontos helyet foglalt el. India és Pakisztán között az elmúlt negyedszázadban a kasmíri probléma kétszer vezetett háborúhoz és a legutóbbi konfliktus alkalmával is jelentős szerepet töltött be az ellentétek elmélyülésében. 1947. augusztus 17-én — a volt Brit-India területén — létrejött a független India és Pakisztán. A 220 800 négyzetkilométer területű Kasmír fejedelemség, amely a Brit-India autonóm állama volt, a felosztáskor a függetlenség mellett határozott. Döntést az ország földrajzi fekvésével, a népesség vallási és etnikai összetételével indokolták. (A lakosság — kb. 5 millió fő — 80 százaléka muzulmán, a többi hindu, buddhista, és szikh.) A maharadzsa a hindu hitet valló dogra nemzetiségre támaszkodva nyomta el a többségben lévő muzulmán vallású kas- míriakat. Pakisztán a függetlenség felé hajló Kasmírt politikai és gazdasági nyomással igyekezett csatlakozásra bírni. majd 1947 októberében nagyarányú katonai támadást indított a fejedelemség ellen. (A támadás valódi oka a Nyugat-Pakisztán szempontjából olyan fontos öntözővíz biztosítása volt. Az Indus és több bővizű mellékfolyójának vize nélkülözhetetlen az élelmiszer- termelés szempontjából.) A pakisztáni támadások elhárítására Jammu és Kasmír Indiához fordult segítségért, majd bejelentette a fejedelemségnek Indiához való csatlakozását. A fegyveres összetűzéseknek az ENSZ 1948. augusztusi, majd 1949. januári határozatai vetettek véget. A létrejött tűzszüneti vonaltól északra és nyugatra fekvő területek (kb. Kasmír területének harmada), Azad (Szabad) Kasmír néven Pakisztán ellenőrzése alatt maradt. Az el nem kötelezettségi politikát folytató India, az Egyesült Államok és Kína felé orientálódó Pakisztán ellentétei egyre jobban elmélyültek. Az 1962-es indiai—kínai határviszály új helyzetet teremtett. Az 1963. március 2-án aláírt pakisztáni—kínai szerződés új határovalat jelölt ki Kasmír Pakisztán által megszállt területe és Kína között. (Ezt a megállapodást India nem ismeri el.) — TERBA — A rezonan.ciavlszonyok megállapításának van néhány hagyományos „fogása”. Amikor a mester a fedél és a hátlap vésésében már jól előrehaladt, mutató- és hüvelykujja közé fogva felemeli a falapot és különböző pontokon ujja bütykével megkopogtatja. A hallott hang magassága gyakorlott fül számára megfelelő tájékoztatást ad a lapok további formálására vonatkozóan. Ügy látszik, hogy a cremonai mestereknek e kopogtató hangok megítélésében rendkívüli jártasságuk volt.., Július fdmújdonsáqai a televízióban Július filmprogramjából különösen két igényes világhírű olasz film ígér tartalmas szórakozást. Július 15-én kerül képernyőre Federico Fellini 1957-es filmje a Cabiria éjszakái, Juliette Massinával a főszerepben. Egy hét múlva, július 22-én másik kiváló Fellini filmet tekinthet meg a nagyközönség. Az Édes életet amely a moziban is emlékezetes sikerrel szerepelt. Két kiváló színész, Sophia Loren és Antony Perkins játsszák a Gyilkos vagy áldozat című francia alkotás főszerepeit. Ez biztosítási csalásra épülő bűnügyi történet.- _ . .KÉPERNYŐJE ELŐTT Zenei figyelő A televíziónak vannak állandó, megbízható színvonalon jelentkező műsorai, amelyek jószerivel nem hivalkodnak, szépen és hasznosan illeszkednek a programok sorába. Ilyen a tv zenei újságja is. Többnyire csak a zenét, a komolyzenét szerető nézők tartják számon, pedig érdekes, a zenei élet eseményeit átfogó, jól szerkesztett műsorával a nézők szélesebb körében is rokonszenvre számíthatna. Ízlésesen tálalt zenei kóstolóival, frappáns értékelő és eligazító szavaival — a pontos beszédű Raics István vezeti — megbízható zenei fórum. Ha valamit mégis hiányolni lehet tartalmából: figyelő tekintetét valamelyest meszszebbre kellene vetnie, elsősorban a vidék zenei élete felé. Nagyobb figyelmet kellene szentelnie az itt kibontakozó, új, biztató kezdeményezésekre. Nem szabad volna, hogy figyelme körét elkerüljék a vidéki szimfonikus zenekarok élete. S talán érdemes lenne a komolyzene világába olykorolykor az igényes könnyűzene eseményeiből is beengedni kellő mértékkel. így teljesebb és egységesebb kéjét nyújthatna a zenei élet egészéről. A Kerekes János főszerkesztésével jelentkező tv-újság, amely múlt heti adáséval nyári „vakációra ment”, remélhetően ősszel, szeptemberben megifjodva és megfrissülve áll nézői elé. Üjabb szolnoki siker a képernyőn Volt idő, amikor a művészeti vagy egyéb vetélkedőkön a Szolnok megyeiek szereplését általában nem koronázta siker. Most azonban úgy látszik, fordult a kocka. Ä Ki mit tud-ban a jászberényi Szabó Olga már nemcsak’ meghódította, de meg is ríkatta a zsűrit. Alig tudott szóhoz jutni; Brecht versének lenyűgöző előadása olyan hatással volt a zsűri egyes tagjaira. És természetesen a közönségre is. Most mégsem erről a sikerről szólnék, hanem arról a játékos olvasóvetélkedőben született kiváló eredményről, amely a szolnoki csapat nevéhez fűződik. A játékban induló szolnoki hármas imponáló fölénnyel hagyta maga mögött a második forduló valamennyi csapatát. Nemcsak Fagyejev Tizenkilencen című regényéből „vizsgáztak” eminens módjára, hanem otthonosan mozogtak a szovjet szép- irodalom világában is. Méltán lett övék a pálma. (Volt csapat, amelyik jóformán meg sem tudott szólalni.) Ami azonban magát a játékot illeti, továbbra is gondot jelent a néző számára a játék helytelen alapállása, a feladatok megkomponálá- sában megnyilvánuló rossz kiindulási pont. Ezúttal is, miként az első fordulóban, többször is láthattunk, illetve hallhattunk olyan kiragadott részletet egy-egy regényből, amelyről — a játékvezető Horváth János is beismerte férfiasán — a nézőnek bizony dunsztja sem lehetett, hacsak véletlenül Röviden frissiben nem olvasta a kérdéses könyvet. A másik szeplő, nevezzük így, a műsor arculatán: a versenyzők nevének eltitkolása. Mi indokolja, hogy a háromtagú csapat résztvevőit a névtelenség homályába rejtsék. Vajon a szolnoki csapat tagjai Illyés István főhadnagy, és Trömböczky Péter, valamint Szatmári Györgyné, társak a szellemi versengésben, vajon nem érdemelték volna-e meg. hogy a televízió nézői éppúgy megismerjék őket, mint például a Ki mit tud versenyzőit. Mellesleg az adás ideje — vasárnap délután — sem a legszerencsésebb. Népművelők körében végzett amatőr felmérésem tanúsága szerint: száz népművelő közül csupán egy látta a szovjet irodalom, a jó könyvek népszerűsítését szolgáló műsort. Kell a jó könyv, de kell a jó műsor is. Az olvasóvetélkedő, bár valamelyest tisztult és világosabb lett az első forduló óta és a zsűri is többet vállal, helyesen, még mindig csak a lehetőséget reprezentálja. Mi volna tehát igazán jó? A jó könyvekről egy jobv, program, jobb műsoridőben. Itt említem meg a hét egy másik könyvpropaganda műsorát, a Nyitott könyv adását. Ezúttal Csurka István kötetébe lapozhattunk bele és élőben hallhattuk a szükséges elöljáró beszédet. Csurka magajellemzését. Szatirikus írásai, a Kint az életben kötet darabjai a képernyőn sem veszítettek sajátos varázsukból. A kétszer kettő — Vitray műsora — és a Jogi esetek mintha csak összebeszéltek volna. Mindkettő központi témája a sport volt. Az egyikben a labdarúgás szabályaiból vetélkedtek a játékosok, a másikban egy durva szabálytalanság jogi következményeit . hányták- vetették meg. Az előbbi a versenyzők rendkívül magabiztos tudásával, az utóbbi tiszta és világos beszédével szerzett örömet. Alattvalók és királyok — érdekes műsor lenne, ha kevesebbet beszélnének benne, és töbh lenne a látvány, a vizuális élmény. Elvégre a televízió mégis csak a távolbalátás és nem a távolba- hallás eszköze! Feleki Kamill ismét megjelent a képernyőn. (Elég régen láttuk.) És mint az operetthangverseny műsorvezetője sajátos hangulatot árasztott most is maga körül: kellemes humor, némi pikáns ízzel fűszerezve és bölcs derű.- Nem maradt adós a tőle megszokott cigánykerékkel sem. Az általa beajánlott operetthangverseny kellemes nyári perceket szerzett. A négy páncélos és a kutya háborús témájú kalandfilm. Egy bátor kis csapat kalandjait meséli el. Leg- utóbh például azt, hogy a derék katonák és a derék kutya közös erővel miként hiúsították meg a nácik garázda tervét, egy híd fel- robbantását. Ä váratlan fordulatokban bővelkedő, a jellemek rajzában azonban kissé sematikus lengyel film a tartalmas szórakozási igények kielégítését van hivatva szolgálni. V. M. Érdekes leletek Egyiptomban Rendkívül érdekes régészeti leletekre buKkantak az egyiptomi Fayoumban. Kairótól 150 kilométerrel délnyugatra. Az archeológusok 80 sírt találtak, amelyek mintegy 3000 esztendővel ezelőtt- ről származnak. Az egyik sírban például olyan mumifi- kált testekre akadtak a kutatók amelyeknek gerincoszlopát — a múmia szép testtartása céljából — pálmavesz- szővel helyettesítették. A lej letek arra engednek következtetni, hogy az ókori Egyiptomban nagyon is kiterjedt orvosi vizsgálatokat folytattak a holttesteken.
