Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-29 / 177. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. július 29. Sallai és Fürst 1931. szeptember 12-én fel­robbantották a biatorbágyi vasúti hidat. Ezt felhasznál­va hét nappal később gróf Károlyi Gyula kormánya ki­hirdette a statáriumot az il­legális Kommunista Párt te­vékenységének megbénításá­ra. A kormány, a vasútrob- bantó fasiszta, Matuska Szil­veszter beismerő vallomása után sem szünteti meg a sta­táriumot. A belügyminiszter nyíltan elismeri nem annyi­ra a biatorbágyi eset, mint inkább a kommunisták moz­golódása miatt. 1932. július 15-én letartóz­tatják Sallai Imrét és Fürst Sándort és a Kommunista Párt 32 más tagját. Sallait és Fürstöt rögtönítélő bíróság elé állítják és két hétig szüntelenül kínozzák. 1932. július 29-én reggel kilenc órakor kezdték meg a bírósági tárgyalást és a ha­lálos ítéletet félötkor végre is hajtják. A magyar uralkodó osz­tálynak még ekkor is az első proletárdiktatúrától való fé­lelemtől remeg minden por- cikája. Károlyi Gyula mi­niszterelnök a statáriális el­járást éppen azzal próbálja igazolni, hogy „nem akarja a proletárdiktatúra megis­métlődését”. A proletárdikta­túra 133 napja óta az addig eltelt 12—13 év nem terem­tett olyan körülményeket, amelyek elfeledtették volna a földbirtokosokkal és az iparbárókkal 1919 dicső nap­jait. Ez volt az oka annak, hogy Magyarországon még a szó korlátozott, burzsoá ér­telemben sem volt igazi jog­rend, bár a kormánypárttól a szociáldemokrata jobbol­dalig mindenki erről papolt. A Kommunista Párt 1919 után 25 éven keresztül tör­vényen kívül állt, az illega­litás súlyos feltételei között volt kénytelen harcolni. Sallai Imre a magyar kom. munista mozgalom egyik nagy egyénisége volt. Első­ízben a Galilei körben talál­kozott a szocialistákkal. So­kat tanult tőlük, mindenek­előtt Szabó Ervintől. A for­radalmi szocialisták csoport­jának vezető tagja. Lelkes híve a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomnak. 1918 tavaszán letartóztatják és az őszirózsás forradalom szaba­dítja ki börtönéből. A Kom­munista Párt alapító tagja. A proletárdiktatúra idején Korvin Ottó közvetlen mun­katársa. Mint ilyen nem vé­letlen, hogy kiérdemelte a burzsoázia és a nagybirtokos osztály mérhetetlen gyűlöle­tét. A proletárdiktatúra bu­kása után résztvesz a párt újjáépítésében, ahol nagy szükség volt nagyszerű ké­pességeire. Fürst elvtárs fiatalabb volt Sallainál és csak a pro­letárdiktatúra bukása után kapcsolódott be a munkás- mozgalomba. Hamar felis­merte a jobboldali vezérek árulását, illetve azt, hogy hol a helye az osztályellen­ség elleni harcban. Részt- vett a Szociáldemokrata Pár­ton belüli ellenzék szervezé­sében, majd 1925-ben a Ma- gyar Szocialista Munkáspárt (Vági-párt) harcaiban. 1928- tól a Kommunisták .Magyar- országi Pártja egyik vezető­je. 1929-től 31-ig börtönben van, s azután már csak ille­gálisan dolgozhat. 1932. július 29-én délután fél ötkor a bitófa vetett vé­get e két kiváló kommunis­ta harcos ragyogó életútjá­nak. A magyar nép a fel- szabadulásért vívott harc ál­dozatainak emlékoszlopára örökre bevéste a két nagy­szerű ember, Sallai Imre és Fürst Sándor nevét. Kilenc nap Bulgáriában i Devnya és a barátság Vietnami műszak A néphadsereg csapatainál évek óta katonák ezreit ösz­tönzi cselekvésre a hős viet­nami nép harcát segítő szo­lidaritási mozgalom. Az ala­kulatok párt- és KlSZ-szer- vezeteinek irányításával az akciók eredményessége né­hány esztendő alatt több mil­lió forint értékű önkéntes anyagi segítségben is kife­jezésre jutott. Legutóbb a hadsereg egyik nagy javító bázisának fiatal polgári dolgozói és katonái — szabad szombatjukon — vietnami műszakot tartottak, s a több mint 500 fiatal önkéntes munkájának eredményeként 50 000 forintot fizettek be a vietnami szolidaritási alap javára. Nagyszabású kutatások Szerte a világon mindin- > kább tért hódítanak az alu­mínium csomagoló eszközök, egyre több konzervet és kozmetikai készítményt és más árut burkolnak a köny- nyű, tetszetős fémbe. Nép­szerűsége kedvező tulajdon­ságaiban rejlik, például ab­ban, hogy kiválóan ellenáll a korróziónak. Az alumínium-csomagolás megvalósításának nemzetközi programjához felzárkózik ha­zánk is. Tíz kutatóintézetben és vállalatnál kezdték meg azokat a nagyszabású kutatá­sokat. amelyek a fehér fém élelmiszeripari felhasználásá. nak lehetőségeit elemzik. A kutatások során új módsze­reket dolgoznak ki a kon­zervdobozok gyártására. A felszakítható alumíniumfede­lek előállítására, az automa- tazárásra alkalmas üvegfe­dők készítésére. Az NDK ipari termelése A Német Demokratikus Köztársaság ipari vállalatai jelenleg kilenc hónap alatt többet termelnek, mint amennyit 1965-ben egész év­ben termeltek. 1975-re az 1970-es év össztermelését ki­lenc hónap alatt érik el. Az ötéves terv utolsó évében, 1975-ben az ipari termelés eléri a 220 milliárd már­kát. Japán kölcsön Indonéziának Indonézia 200 millió dol­lár kölcsönt kap Japántól mindenekelőtt az indonéziai olajforrások fejlesztésére, amelyek kis kéntartalmuk­ról ismeretesek. A termelés­fejlesztésből származó ola­jat elsősorban Japán ellátá­sára fogják felhasználni. Mint ismeretes, Japán je­lenleg kőolajexport-szük­Úszó halgyár A kamcsatkai Avacsinszk kikötőben nemrég vetett horgonyt az „Arktika” ne­vű úszó halfeldolgozó bá­zis. A hajó hossza — 164 mé­ter és több mint 19 ezer tonna vízkiszorítású. Az úszó gyáróriást a legmoder­nebb berendezésekkel, gé­ségletének 90 százalékát a közel-keleti szállításokból fedezi. Az indonéziai olaj iránt igen nagy érdeklődést ta­núsítanak a külföldi, első­sorban az amerikai társa­ságok. A becslések szerint jelenleg legkevesebb 35 külföldi társaság műk«',J’- Indonéziában. pekkel, műszerekkel látták el, amelyek lehetővé te­szik, a nehéz időjárási vi­szonyok között is a halá­szatot ezen a területen. A hajót Lengyelországban a gdanski hajógyárban épí­tették. Ez a negyedik ilyen halfeldolgozó bázis, amely a kamcsatkai halászok szá­mára készült. r\ 9*; Már az első századból is­mert település Devnya. Ne­vét a trákoktól kapta, akik a római légiók ellen védel­mezték. A név különben a szláv „Dívna” szóból ered, amelynek jelentése „szép, gyönyörű”. A Várnától 25 kilométerre fekvő települé­sen valamikor harminc ví­zimalom volt. Az itteni ki­kötő építésénél 30 millió köbméter földet mozgatnak meg, hogy kémiai üzemet, cementgyárat, elektromos művet, cukorgyárat és más üzemeket építenek e nagy ipari kombinát keretében. Acélművet is építenek itt, hogy tovább javíthassák a gépgyártást, hiszen Bulgá­riában nem volt a felsza­badulás előtt. Ott tudtam Szófia. A városközpont egy meg, hogy magyar szerelő- csoport is dolgozik a dev- nyai ipari kombinát építke­zésén. Sajnos nem volt mó­domban velük találkozni, nem fért a programidőbe. Mégis jó volt hallani, hogy Bulgária legnagyobb építke­zésén, magyarok is dolgoz­nak, mint azt is, hogy az ipari kombinátnak kapcso­latai vannak a Győri Va­gon- és Gépgyárral. Konstantin bácsi, a Tal­palatnyi föld fordításával korábbi történelmünk egy darabját ismertette meg a bolgár emberekkel, a most ott dolgozó szerelőcsoport s a győri gépgyáriak a jelen­kor történelmét „tolmácsol­ják” a Duna—Tisza, a Rá­ba tájáról, mintahogyan mi az agyagos színű Jantra s a Fekete-tenger tájának je­lenkori történelméből sze­reztünk egy kis ízelítőt. Mi­közben a régi időkről azt is elmondták, hogy a tenger azért kapta a fekete nevet, mert sok szomorúság ta­padt hozzá, a nagy tengeri viharok sok ember halálát részlete okozták a régi korok kez­detleges tengeri közlekedési eszközei miatt. Embert szol­gáló hasznosságáért, szépsé­géért nagy árat kellett hosz- szú korokon át fizetniük. Ma már uralja az ember a ten­gert is. Amikor bulgáriai tartóz­kodásunk utolsó napján bel­földi járatú repülőgéppel Várnából Szófiába mentünk, azon, töprengtem, bizony az embereknek lesz mindig sok tennivalójuk, hogy a természet szépségeiből minél többet ragadjanak maguk­hoz. Ezért kell millió és millió köbméter földet meg­forgatni, azért kell gépé­szeti iskolát építeni Dev- nyában, hogy legyenek, akik az új gépeket kezelik. Azért kell nagyon sok műtrágyát gyártani, hogy többet te­remjen a föld, legyen minél több búza, abból meg ke­nyér, legyen több cukor­répa, abból meg cukor, legyen több kukorica és más takarmány, hogy a te­henek minél több tejet ad­janak, legyen sok hízó, hogy húst is, tejet is bőven ehes­senek az emberek, legyen több gyümölcs, hogy abból is több jusson az asztalra. Egyik este Konstantin bá­csi a magyar csoportot meg­hívta egy kis hegyi vendég­lőbe, a Szófiától nem mesz- szire fekvő Aranyhal-ba, melyet a Plana hegységben egy csörgedező patak mellé építettek. Az egyik asztalnál ismerősöket fedezett fel és természetesen mindjárt oda­ment. Alig üdvözölte őket, rögtön kivette a zsebéből a magyar Symphoniát és meg­kínálta őket, miközben ránk mutatott, hogy magyarok vagyunk és a cigaretta is magyar. Felvidulva vettek ki a csomagból egy-egy ci­garettát és integettek ne­künk, mi meg vissza. Az­tán ettük a lábasnyi nagy­ságú finom túrós lepényt, hallgattuk a patak csörge- dezését, ők pedig eregették a Symphonia füstjét. Köz­ben meg-megemelte ki a sö­rös, ki a boros, ki a sligo- vicás poharát s azzal kö­szöntötte a másikat. Újabb barátság szövődött a bolgá­rok és a magyarok köpött. Cserei Pál (Vége.) Meggy bravúr Másfél-két hónapra sikerül az eddig csupán két-három hetes meggyszezont meghosz- szabbítani. Nagymúltú, világ­szerte híres kertészeti kultú­ránk újabb, nagy jelentősé­gű nemesítéstechnikai bra­vúrja ez, amelyre nemcsak idehaza, hanem határainkon túl is felfigyeltek már. A kertészeti egyetem nö­vényörökléstani tanszékén másfél évtizedes kutatómun­ka gyümölcsei értek be az új meggyfajtajelöltek előállítá­sával. A meggy termesztés nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte komoly prob­lémákat okoz a növényneme- sí tőknek. Először is rendkívül érzé­keny az időjárásra és már a legcsekélyebb mértékű kli­matikus rendellenességre, na­gyon szeszélyesen reagál. Meggytermesztésünket eddig gyakran veszélyeztette a monilia nevű gombabetegség. Kedvezőtlen még termőfáink nagy magassága, ami a sze­dést megnehezítette és költ­ségeit tetemesen növelte. Sikerült kialakítaniuk ki­mondottan öntermékenyülő hibrideket, amelyek kevésbé reagálnak az időjárás szeszé­lyeire, emellett monilia-ellen- állók, törpe növésűek és le­hetővé teszik a folyamatos, biztonságos termelést. Ugyan­akkor, mivel az egyes hib­ridek érési ideje különböző, az adott esztendő időjárási viszonyaitól függően, másfél­két hónappal a fogyasztási idő is meghosszabbodhat. — Az új fajtajelölteknek még egy vonzó tulajdonsága van: kivételesen szép festő­iével „rendelkeznek”, emiatt fokozottan alkalmasak a konzervipari felhasználásra, s az ilyen színdús meggyle- vek iránt kü1 földön is élénk az érdeklődés. Az „Arktika” nevű úszó gyáróriás Olajszállító szuper-tengeralattjáró Amerikában egy 255 ezer tonnás tengeralattjárót ter­veznek, amely az északi sarkvidék jege alatt szállí­taná el az olajat Alaszká­ról és az észak-kanadai szi­getekről. A tervek szerint a Erőmű a Pasz-folyón A Szovjetunió, Norvégia és Finnország határainak találkozásánál folyik a Pasz folyó, amelynél most 17 km2-es mesterséges tavat létesítenek. Ennek vize hajt­ja majd a szovjet—norvég Hevoszkoszki erőmű tur­bináit, amelyeket a két or­szág szakemberei most sze­relnek. Az erőmű épülete hajó 1,8 millió barrel 1 barrel = 158,9 liter) olajat tud befogadni, s 150 méter mélységben haladva órán­kénti 17 csomós sebességet képes elérni (1 csomó = 1852 méter). már elkészült és hamarosan megkezdődnek az üzemi próbák. Már több mint 20 éve együttműködnek a három szomszédos ország energeti­kusai. A finn szakemberek például már 3 erőművet építettek itt a Szovjetunió számára. Új alumínium-ötvözetek Alumínium-szilícium ötvö­zetekből — köztük az egy­re nagyobb mennyiségben használt sziluminból — autó, traktor- és hajómotor házakat, karburátorokat, kartereket és kompresszor alkatrészeket öntenek. A sziluminöíjítvények, szilár­dak, külsejük tetszetős. Az alumíniumból és szi­líciumból készült ötvözetek mennyisége a világ alumí­niumötvözet termelésének mintegy egyharmada. A szi- luminok minőségüket te­kintve közel állnak a vas­öntvényekhez, de háromszor könnyebbek és öntészeti szempontból is kiválóak. A többéves munkával ki­dolgozott új szovjet eljárás szerint az ötvözeteket egye­nesen ércekből, nagyteljesít­ményű elektromos kemen­cékben olvasztják ki. Nincs tehát szükség drága szilíci­um alkalmazására, 20—25 százalékkal csökken a rá­fordított alumínium mennyi­sége és jelentős mérték­ben csökkennek az új üze­mek építési költségei. A jugoszlávok átlagkeresete Az egy főre jutó havi átlagkereset a jugoszláv tár­sadalmi szektorban ez év márciusában 1662 dinár volt, az első három hónap át­lagában pedig 1547 dinár. A gazdaságban foglalkozta­tottak március hónapban átlagosan 1582 dinárt keres­tek, a nem gazdasági ága­zatokban dolgozók 1830 di­nárt. A három hónapos idő­szakot tekintve az arány 1500 dinár, szemben az 1736 dinárral a nem gazdasági tevékenység javára. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a leg­jobbak a fizetések — mi­ként eddig is — Szlovéniá­ban. ahol az első három hó­nap átlaga 1788 dinár volt. A második helyen Horvát­ország áll (1723 dinár), a harmadikon Bosznia és Her­cegovina (1461 dinár). A negyedik helyen Szerbia kö-j vetkezik 1440 dínáros átlag­gal. Ugyanebben az időszak­ban Crna Gorában a havi átlagkereset 1375 dínánj

Next

/
Oldalképek
Tartalom