Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-29 / 177. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. július 29. Tűzveszélyes július Sikeres volt a párizsi konterencia Sír Stanley Baldwin nevére talán emlékeznek még az idősebb olvasók. Nagy-Britannia miniszterelnöke volt a harmincas évek közepén, abban az időben, amikor sor került VIII. Edward királynak — a nemrég elhunyt v/indsori hercegnek — a trónról való lemondására. Első­sorban Baldwin ragaszkodott akkor a lemondáshoz. De most nem ezért idéztük fed emlékét. Hanem azért, mert az ö mondása volt: a brit kormány számára a július a leg­rosszabb időszak. Történelmi kutatásokra lenne szükség annak kibogozá­sára, milyen tények késztették Baldwint e megállapításra. Annyi azonban bizonyos, amint ezt a legtekintélyesebb an­gol napilap, a Times egyik minapi vezércikkében megálla- pitja: a Baldwin-mondás talán soha nem volt annyira ér­vényes, mint most, a Heath-kormánynak ebben az idei júliusában. Egyfelől a dokkmunkássztrájk s annak nyomában az általános országos sztrájk veszélye (amire egyébként 1926 óta nem volt példa Nagy-Britanniában) — mégha egynapos lesz is csupán — fenyegeti a Heath-kabinetet. Másfelől az idén júliusban minden korábbinál kiélezettebbé vált észak- trországi helyzet. Amelynek tüneti kezelésére a már ott lévő 17 ezer mellé — csütörtöki kormánybejelentés szerint — újabb négyezer főnyi angol csapategységet küld London. Az erősítést már meg is indították. Tavaly 8 ezer, ezekben a napokban már 21 ezer az A Béke-világtanács telhívása A Béke-világtanács pén­teken azzal a felhívással fordult a világ minden ál­lamának kormányához, hogy tegyenek lépéseket annak a katasztrófának az elhárí­tásáért, amely a Vietnami Demokratikus Köztársaság lakosságát fenyegeti a gá­tak bombázása miatt. A nyilatkozat leszögezi, hogy az Egyesült Államok barbár légitámadásai és meteoro­lógiai háborúja közvetlen veszélybe sodorja milliók életét A Béke-világtanács kép­viselőinek helsinki sajtóér­tekezletén, arra kérték az egyes államok kormányait, hogy a rendelkezésükre ál­ló eszközökkel akadályozzák meg a további pusztítást érjék el a gátbombázások és a rizs-ültetvények elpusz­tításának megszüntetését. A Béke-világtanács fel­szólította valamennyi kon­tinens népeit, hogy augusz­tus 1-én szervezzenek til­takozó megmozdulásokat a VDK gátjainak bombázása miatt, követeljék az indokí­nai béke helyreállítását, s az ott élő népek független­ségének biztosítását. Szódat elutasította GoJda Meir ajánlatát Anvar Szadat elnök, aki a júliusi forradalom husza­dik évfordulója alkalmából az alexandriai egyetemen rendezett nagygyűlésen be­szédet mondott, áz ország bel- és külpolitikai kérdé­seivel foglalkozott. Szadat határozottan el­utasított minden feltétele­zést a közvetlen egyiptomi- izraeli tárgyalásokról, mint az érdekelt imperialista kö­rök álláspontját tükröző fel- tételezéseket. Ezzel össze­függésben Washington poli­tikájáról szólva, Szadat a következőket jelentette ki: „Az Egyesült Államok ál­láspontja a közel-keleti vál­ságban nagyon veszélyes. Az Egyesült Államok ugyan­is támogatja az agressziót, miután bizonyos kötelezett­ségeket vállalt az agresz- szorral szemben”. Saigoni kudarc Nem érkeztek meg Quang Tri-be azok a saigoni tenge­részgyalogosok, akiknek a tartományi székhely citadel­lájának visszafogfoglalásával kudarcot vallott ejtőernyősö­ket kellett volna felválta­niuk. Ennek a meg nem ér­kezésnek az oka az, hogy a város és az erődítmény a felszabadító erők ellenőrzése alatt áll, s az ejtőernyősöket nem „leváltás céljából von­ták ki”, hanem kiűzték őket onnan. Hivatalos jelentések is beismerik, hogy a felsza­badító erők visszaszorították az egyik saigoni tengerész- gyalogos csoportot, amely megkísérelt behatolni az erődítménybe. A felszabadító fegyveres erők tovább kamatoztatták az északi fronton a héten aratott másik sikeres had­műveletüket is: a Hűé volt császári székváros körül vont saigoni védelmi gyűrűn a Bastogne támaszpont elfogla­lásával ütött rést tovább tá­gították, biztosítva, hogy a nyugati hegyvidék felől fel­fejlődhessenek a főerők. A felszabadító fegyveres erők Saigontól alig 50 kilo­méterrel északnyugatra négy falut foglaltak el péntekre virradóan. A falvak elfogla­lásáért indított támadás csü­törtökön tüzérségi előkészí­téssel kezdődött. A saigoni parancsnokság B—52-esek szönyegbombázását kérte a térség ellen az amerikaiak­tól : a nehézbombázók két hullámban támadták a fris­sen felszabadított területeket. Harcokat jeleztek a saigoni hivatalos szóvivők a felsza­badító offenzíva eleje óta ostromolt An Loc tartományi székhely térségéből is. Ugyancsak támadást indí­tottak a felszabadító erők a Mekong folyó deltavidékén, Saigontól 120 kilométerrel délkeletre. A saigoni alaku­latok parancsnoksága itt is az amerikai légierő támoga­tását kérte. Pénteken reggel jelentette be a saigoni hadsereg egyik szóvivője, hogy a kormány­csapatok újabb inváziós had­műveletet indítottak Kam­bodzsa területén. A kam­bodzsai felszabadított terület elleni hadműveletet a Phnom Penh-i kormánycsapatokkal összhangban hajtják végre, Kambodzsa két, Dél-Viet- nammal szomszédos tarto­mányában. ­Az olasz dokkmunkások is Teherhajók tucatjai for­dulnak vissza a Themze tor­kolatából a péntek reggeltől már hivatalosrá vált dokk­munkássztrájk miatt, amit az ipari törvény kíméletlen, alkalmazása már egy héttel ezelőtt kirobbantott. Az or­szágos sztrájk fokozta a kor­mányra mért csapás erejét és a zűrzavart a brit gazda­sági életben. A Themzén százhetven hajó áll, a ten­geren 4—500 teherhajó vár újabb fejleményekre, mi­közben a kontinensen a fran­cia rakodók mellé az olasz dokkmunkások is felsora­koztak, hogy bojkott alá ve­gyék az angol teherárut. Harold Wilson és társai már számolnak azzal, hogy ha az országos válság eltart az őszig, akkor a kormány határidő előtt kiírja az álta­lános választásokat. Wilson egy televíziós interjúban ki­jelentette, hogy erre az es­hetőségre pártja „készen áll”. Ulsterben állomásozó brit katonák száma. S mégis tovább mélyült a konfliktus, a rendfenntartó erők erősítése tehát nem vezetett eredményre. Ez önmagában igazolja, amit az imént állítottunk: csak tüneti kezelésről van szó. London voltaképpen be is ismeri: nincs hosszútávú észak-ír poli­tikája. Tűzoltóknak használja fel katonaságát hol a kato­likus, hol a protestáns szélsőséges fegyveres szervezetek el­len, a kettő közé szorult békés lakosság — és önmaga, a brit katonaság — védelmére. Tragikomikus helyzet: a brit katonaságot azért küldték, hogy megvédje a lakosságot a szélsőséges fegyveres szervezetek ellen, s közben egyre in­kább önmagát kell megvédenie, miközben változatlanul nő a felrobbantott pokolgépek és bombák, a polgári és katonai halálos áldozatok száma. Nehéz megmondani — kivált nekünk és innen —, hogy milyennek kellene lennie London átgondolt, távlati politi­kájának Észak-lrországban. Ezt nekik kellene jobban tud- niok. A fő bajnak az látszik, hogy ők sem tudják, nincs is nekik. Tűzoltással pedig legfeljebb a már lobogó Lángokat lehet lecsillapítani, a tűz okozóinak, előidézőinek elhárítá­sára ennél többre: átgondolt, tervszerű megelőző rendsza­bályokra van szükség. Kivált forró júliusban. S olyan országban, ahol — egy korábbi miniszterelnök megállapítása szerint — július a legkellemetlenebb hónap, a legveszélyesebb időszak a kor­mány számára. (KS) Újabb 4000 brit katona Ulsterben Belfastban ismét kigyulladt egy épület — az emberek tűzoltó létrákon menekültek a lángokból (Teleíoto — AP—MTI—KS) Folyamatosan érkeznek az újabb angol csapategységek Észak-lrországba. Mint ismeretes, csütörtö­kön jelentették be: erősítés­ként még 4000 brit katonát küldenek Ulsterbe, hogy a múlt heti véres péntek után a hatóságok fokozzák a küz­delmet a betiltott ír köztár­sasági hadsereg ellen. Egy katonai szóvivő közlé­se szerint az újabb angol ka­tonai egységek a pénteki nap folyamán majdnem teljes létszámban megérkeztek. Csütörtökön három ember vesztette életét a zavargások következtében. Belfast Sandy Row nevű protestáns negye­dében egy ismeretlen férfi holttestére bukkantak, a Crumlin Road negyedben pe­dig egy lángoló autóban két katolikus férfi szénné égett. A péntekre virradó éjsza­ka viszonylagos nyugalom­ban telt el Észak-írország- ban. Belfastban három, Lon- donderryben kettő, Newry közelében pedig szintén két pokolgép robbant. A merény­letek halálos áldozatokat nem követeltek, az anyagi kár azonban jelentős. Érvénybe lép a szimlai megállapodás Varahgiri Venkata Giri indiai elnök pénteken alá­írta a Szimlában megkötött indiai—pakisztáni egyez­mény ratifikációs okmá­nyát. A dokumentumot most elküldik a pakisztáni kor­mánynak és ezzel a szimlai Diplomáciai bomba A VDK öntözőberendezé­seinek amerikai bombázása ellen a tiltakozás világszerte, s ezen belül az Egyesült Ál­lamokban, olyan arányokat öltött, hogy Nixon elnök Kénytelen volt sajtóértekez­letet; összehívni. A sajtó képviselői számos kérdést tettek fel Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár napok­ban elhangzott nyilatkozatá­val kapcsolatban, amelyben elítélte a VDK öntözőberen­dezéseinek ameriKai bombá­zását. Nixon kijelentette, hogy „az ENSZ főtitkára, ugyan­úgy mint elődje is. az ellen­séges propaganda rabjává vált. Ez a propaganda arra indít számos jószándékú és naív embert, hogy bírálják a polgári berendezések ameri­kai bombázását”. Az elnök azt állította, hogy az Egye­sült Államok politikája nem irányozza elő a gátak bom­bázását, e politika lénvege. hogy csupán katonai objek­tumokra mérjenek csapáso­kat”. megállapodás érvénybe lép. A Szimlában aláírt indiai— pakisztáni egyezmény a bé­kés kapcsolatok fejlesztésé­nek jó kezdete — állapította meg Indira Gandhi minisz­terelnök a Nemzeti Kong­resszus Párt aktivistáinak mondott beszédében. BERLIN—HELSINKI Az NDK külügyminiszté­riumának sajtóosztálya pén­teken bejelentette, hogy au­gusztus 31-én Helsinkiben tárgyalások kezdődnek az NDK és Finnország képvise­lői között a finn kormány július 10-i javaslata és az NDK kormányának július 12-i válasza alapján. Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára pénteken búcsúláto­gatáson fogadta Kurkotkin vezérezredest, a Németor­szágban állomásozó szovjet hadseregcsoport főparancs­nokát és utódját, Ivanov- szkij vezérezredest. TOKIÓ A Tokió melletti Hakone- ban eredménytelenül értek véget a Japán és az Egye­sült Államok közötti keres­kedelmi deficit csökkentésé­ről folytatott négynapos tár­gyalások. A tárgyalások során japán részről semmiféle említésre Az Humanité az európai kommunista- és munkáspár­tok párizsi értekezletét kommentálva hangsúlyozza, hogy a konferencia jelen­tősége abban van, hogy utat nyitott új kezdeményezé­seknek az indokínai népek — és különösen a vietnami nép — fokozott támogatása érdekében. A kommnnisták azonban nem tekintik mo­nopóliumuknak a Vietnam­mal való szolidaritást Cél­juk az, hogy előmozdítsák mindazon társadalmi poli­tikai és erkölcsi erők egysé­ges akcióját, amelyeket meg­döbbent az amerikai veze­tők barbársága és amelyek támogatják e létükben is fenyegetett népek törvényes jogait. Az Humanité ezután rá­mutat: a konferencia sike­res volt. Európa kapitalis­ta és szocialista országai­nak kommunista és mun­káspártjai megmutatták ere­jüket, dinamizmusukat egy* légüket s közös eszményü­ket. A konferencián elhang­zott javaslatok elősegítik majd q szolidaritási akció magasabb szintre emelését. Jemeni párt- és kormány- küldöttség az NDK-ban A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága és az NDK Minisztertanácsa meghívására pénteken hi­vatalos, baráti látogatásra Berlinbe érkezett a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság párt- és kormánykül­döttsége, Abdul Fattah Isz- mailnak, a Nemzeti Fel- szabdítási Front titkárának, az Elnöki Tanács tagjának vezetésével. A vendégeket a repülőté­ren Paul Verner, Kurt Fichtner, valamint más párt- és állami vezetők fo­gadták. A két ország 1969 júniu­sában lépett diplomáciai kapcsolatba, 1970-ben ma­gasszintű jemeni küldöttség járt az NDK-ban. Mint Abdul Attah Iszmail elutazása előtt az ADN tu­dósítójának elmondotta, az NDK jelentős támogatást nyújt a jemeni népnek a nemzeti felszabadító harc jelenlegi szakaszában, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság pedig csatlako­zik a világ haladó erőihez, amelyek küzdenek az NDK nemzetközi jogi elismeré­séért. Arafat Moszkvából Kairóba érkezett Jasszer Arafat, a palesztin felszabadítási szervezet vég­rehajtó bizottságának elnöke pénteken — Moszkvából jö­vet — kétnapos látogatásra Kairóba érkezett. Az A1 Ahram szerint Arafat ellátogat az Arab Köztársasá­gok Szövetségének két másik tagországába, Líbiába és Szí­riába is. Szadat elnök — mint a lap mai számának tudósításából olvasható — vasárnap érkezik a líbiai Tobrukba; feltehető, hogy Arafat Szadattal egyidőben látogat oda. Kölcsönös megértés az olasz-irancia csúcstalálkozón Pompidou francia köztár­sasági elnök pénteken be­fejezte toscanai látogatását és a pisai katonai repülő­térről elutazott Olaszor­szágból. Elutazása előtt újabb kimerítő eszmecserét folytatott Andreotti minisz­terelnökkel. A két külügy- miniszeter, Maurice Schu­mann és Giuseppe Medici ugyancsak folytatta az elő­ző nap kezdett megbeszélé­seket. A francia—olasz csúcstalálkozó második nap­ján a kétoldalú kapcsolatok Droblémái álltak előtérben. Ismét szóbakerültek azon­ban az európai és a föld­közi-tengeri kérdések is. Pompidou a tárgyalások végén adott rövid nyilat­kozatában kijelentette, hogy a megbeszéléseken „minden kérdésben kölcsönös megér­tés mutatkozott”. Francia­országnak persze megvan a maga politikája. Olaszor­szágnak szintén; vannak azonban olyan közös cé­lok törekvéseinkben, ame­lyek gyümölcsöző közeledést tettek lehetővé a két ország között. Az olasz kormányfő a megbeszélések központi té­máját illetően hangoztatta: szükségesnek tartja. hogy októberben Párizsban meg­rendezzék a tíz tagú Kö­zös Piac országainak csúcs- értekezletét. Pompidou a továbbiakban kifejtette, hogv Nyugat-Eu- rópának mind gazdasági, mind politikai szemszöghői „határozottabb és önállóbb arculatot” kell öltenie az Egyesült Államokhoz vi­szonyítva, hozzátette azon­ban: „nem szükséokénnen az Egyesült Államok ellen”. méltó engedményt nem tet­tek az Egyesült Áramokból származó import könnyíté­sére. TOKIÓ Tizennyolc országból 80 vendéget hívott meg az atom- és hidrogénbomba el­len küzdő japán tanács ar­ra a nemzetközi értekezlet­re, amelyet a tervek szerint augusztus 3—16. között tar­tanak meg Tokióban, Na- gaszakiban, Hirosimában és Okinawán. A nemzetközi gyűlés napirendjére a há­borúellenes mozgalmak, az indokínai háborús áldozatok megsegítése és a japán— amerikai biztonsági szerző­dés kérdését vették fel a szervezőik. MARSEILLE II. Hasszán marokkói ural­kodó pénteken hajóval Mar- seille-be, majd onnan a ma­rokkói légitársaság génével magánjellegű látogatásra Párizsba érkezett. A Bourget-i repülőtérről a város felé tartó királyi gép­kocsisor egyik autóia. amely­ben a kabinetfőnök és Ben- hirr.a külügyminiszter fog­lalt helyet, az AFP első je­lentése szerint ismeretlen körülmények között balese­tet szenvedett a benn ülők könnyebben megsérültek. KINSHASA Az elmúlt néhány hét fo­lyamán mintegy tizenegy- ezer újabb menekült érke­zett Burundiból Zaire Köz­társaságba. Fzzel 46 ezerre nőtt a burundi menekültek száma. MONTEVIDEO 11 Súlyosan megsebesült csü­törtökön Montevideóban egv utcai összecsapás során Ju­lio Marenales a tupamaro- mozgalom egyik megalapí­tója. A rendőrség őrizetbe vette. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom