Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-27 / 175. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. július 27. Kilenc nap Bulgáriában Á cseresznyefa ágyú Már Szófiában érzékeltem, hogy a bolgár nép szívébe zárta nagy íróját, Iván Va- zovot. Konstantin bácsi el is kísért a sírjához amely bent ' a városban, Szófiában van. — Embermagasságú és terebélyes szikla nyugszik a. sírján. Ugyanaz a szikla, amelyen sokszor ült gondolataiba merülve. Halála után a környék lakói szekereKkel vitték le a hegyről. De miként emelték rá a szekerekre, arról Konstantin bácsi sem tud semmit Csak azt tudja, hogy így adóztak Iván Vazovnak, aki „Iga alatt” című regényében emelt emléket azoknak, akik 1876. április 26-án felkeltek a török elnyomás éllen. A felkelés színhelye a Rózsák Völgyében fekvő Kli- szura városka. Itt meglátogattuk a felkelés vezetőjének, PvurdzsevneK házát, — amely most múzeum. Az udvaron egy hosszabb színben a rózsaolaj gyártás múlt századbeli eszközeit állították ki, ugyanis Pvurdzsev olajat gyártott. Bent az egyik szobában kis asztalkán hever egy nyitott Evangélium rajta pisztoly és kés. Itt tettek esküt a felkelők szervezői, hogv utolsó csepp vérükig Küzdenek a török elnyomás ellen. Az elnyomók a felkelők közül négyezer embert mészároltak le. A tettet nagy felháborodás követte. — Az orosz hadsereg segítségére sietett a bolgár népnek. Szo- létov tábornok csapatai a Sipka szorosnál döntő vereséget mértek a törökökre és Bulgária felszabadult az 500 éves elnyomás alól. Pvurdzsev házával szemben van a városi múzeum, — melynek bejárata felett egy cseresznyefa ágyú hirdeti a hősi Küzdelmet. A felkelők gyártottak ilyeneket, melyek hangjától visszhangzott a Ró. zsák Völgye, adott hírt, hogy eljött az idő az iga lerázására. Ezeket az emberfeletti harcokat örökíti meg Iván Vazov az „Iga alatt” című regényében, mintegy mementó. ként, hogy a nép ne tűrje a zsarnokságot. — Bizonyságát adta ennek a bolgár nép jó félévszázad után is, amikor Dimitrov vezetésével felkelt a fasizmus ellen. És ez teremtette meg a lehetőségét annak, hogy ne csaK lerázza az igát a bolgár nép. hanem rátérhessen a jobb élet útjára. Iván Vazov apja kereskedő volt s fiát is erre a pályára szánta. Az írói-költői vénát Vazov az anyjától örökölte. A fiatal Vazov nagyon szerette többek közt Victor Hugót, Puskint, és sokat tanult a néptől, amely utolsó csepp véréig képes harcolni a zsarnokság ellen, s amikor nincs acél, cseresznyefából képes ágyút készíteni, puszta kézzel sziklákat elhordani. Megváltoztatni a természetet. Mert Bulgária megváltozott. Talán csak a rózsaültet, vények változatlanok és a levendula, amely nagy táblákban kéklik a Rózsák Völgyében. A Fekete tenger Bulgária legfőbb természeti kincse. — Tíz esztendő alatt, amióta ott jártam olyan üdülőhellyé vált, ahol megfordulnak szov. jet, nyugatnémet, lengyel, keletnémet, cseh, francia és más turisták. Egy évben 320 ezren. Hogy ennyien megfordulhassanak a Fekete tenger, nél, 22 ezer szállodai ágy van ma már az üdülőhelyen és Várnában. Másként kifejezve ez 98 szállodát jelent. Az 52 vendéglőben, tíz cukrászdában, hét falatozóban, négy bárban s az 55 szállodai bárban 25 ezer ülőhely van. Ezek a Balkán Turiszt tulajdonában vannak. Ezeken kívül a vállalatoKnak, szakszervezeteknek is vannak üdülői. Hogy mennyit kelj itt á vendégnek fizetnie? Egyharmad annyit, mintha a Balkán Turiszt szállóiban nyaralna. És ez így jó. Cserei Pál (Következik; Lenini agrárkombinát) I. Borvilágverseny A szőlőt évezredek óta termelik, a bor nemcsak ital, hanem vallási szertartások nélkülözhetetlen kelléke, a művészet ihletője és a jólét, az öröm jelképe volt már a rómaiaknál is. Szinte meglepő, hogy csak most rendezik meg Budapesten az I. Borvilágver- senyti. amelyet augusztusban a Magyar Posta kétértékű sorozattal népszerűsít. A nagy vetélkedőn 30 országból 1500 fajta bor vesz részt. Hazánkat nagyszerű 66 nedű képviseli a két leghíresebb borvidéket bélyegeink mutatják be. Az 1 forintos érték Vertei József tervrajza az egri vár és a környező szőlőhegyek 17. századi képét adja, a jobboldalon egy palack bikavér rubintos színe tün- döklik. A 2 forintos a tokaji szőlősdombok mai arculatát ábrázolja, távolból még a tv adó is látszik, itt aranylón csillog egy üveg aszú. A jó bornak is kell cégér, így Örvendetes, hogy az új sorozat felhívja a figyelmet a világversenyre, amelynek során borászati világkiállításra és különlegesen finom. régi borok árverésére kerül sor. A szőlő fontosságát jelzi, hogy a francia posta kiadványán már 1849-ben láthatjuk alig kilenc évvel az első bélyeget követően. A Magyar Posta eddig inkább szép rajzos bélyegzőkkel gondolt híres borainkra: először 1927-ben kecskeméti szőlőfürt szerepelt, aztán a tokaji, gyöngyösi szüretet, a móri bornapokat többször is megörökítették. Magyar bélyegen szőlő először 1939-ben a Deák téri templomot ábrázoló 50 filléresen látható, bor csak a 1963. évi újévi sorozat 30 filléresén került albumunkba. t SOR viUtivtm>nvnor>Amr ívti ■ gbi i MAGYAR POSTA BOR V»I.*<íVí#sy*Y• »«jjnAT-T '£&** *»•*>>• AGYAR POSTA Bővül a szovjet úthálózat A kilencedik ötéves terv — az 1971—75. évek — időszakának végére a Szovjetunióban évente 2,1 millió gépkocsit gyártanak. Ezekben az években az ország útjain 2,5 millió személyi tulajdonban lévő kocsi közlekedik majd, ezért 1975-re a meglévők mellé még további — öszesen 60 000 kilométernyi — utakat kell építeni. Elkészül a Moszkva—Riga, Moszkva—Tambov, Leningrad!—Murrhanszk fő- közlekedési útvonal. A Kujbisev — Ufa — Cseljá- binszk autóút az OSZSZSZK és az Ural központi területeit köti össze. A legtöbb út Szibériában épül. ahol 40 000 mezőgazdasági termelőegységet — kolhozt és szovhozt — kötnek össze 240 járási székhellyel és azokat a területi központokkal. E*yre több olyan út épül. amely elkerüli a városokat. így szüntették meg az átmenőforgalmat Szuszdalban, a múzeumvárosban. Az Orjol és Belgorod körül épülő utak kényelmesebbé és biztonságosabbá teszik a Moszkva— Harkov—Krim utazást. Az elkövetkező öt évben 144 ilyen út épül. Öl VEN ÉVE: Salgótarjáni bányász-sztrájk A nagyon öreg tarjáni bányászok talán még emlékeznek annak a július végi időnek néhány napjára... ötven esztendeje történt, hogy a salgótarjáni szénmedencében leálltak a szenet vivő csillék, július 27- én felszínre jöttek a bányászok, beszüntették a munkát. Amit kértek, tulajdonképpen még követelésnek is alig volt nevezhető: az állandó, meg nem fizetett túlmunka, a tizenkét órás műszakok helyett — a nyolc órás napi munkaidőt azt, amit akkoriban, éppen a munkásosztály és a szakszervezetek nyomására az ország szinte valamennyi bányaüzemében már megadtak a tőkések. 1922. A Horthy Magyarországon a fehérterror régen vérbe fojtotta a Tanács- köztársaságot. A bányászok legöntudatosabbjai emlékeznek —, de dolgoznak, hangtalanul, mert sok a gyerek és kell a kenyér. Kell a bányászkolónián a kis szobakonyha, ahol meghúzódhat az asszony, a gyerekekkel, amíg az ura a fekete aranyat fejti a mélyben. Csak a nyolc óra... Az meglenne. .. A korhoz mért követelés volt, jele annak, hogy a munkásosztály sanyargatása, ha helyi viszonylatokban is, de még ebben a csendőrszuronyokkal „nyugtatott” időszakban is. kiváltott kisebb ellenállásokat, csendes munkabeszüntetéseket. Valóban csendben és roppant fegyelmezetten történt a bányászok munkabeszüntetése. Az akkori Népszava később a következőket írta ezekről az eseményekről: „A munkások nyugodtan, békésen viselkedtek... Ennek ellenére letartóztattak több bizalmi férfit, körülbelül ötvenet s a balassagyarmati ügyészség fogházába szállították őket. .. A munkások ezután sem állottak munkába. így egy lépéssel tovább mentek az erőszakosságban, megindították a kilakoltatásokat." Csendőrök rontottak be a kis bányászházakba. Arra sem engedtek időt, hogy a családok felöltözzenek, a férfiakat megverték, az asszonyokat a falhoz lökték. Egy öreg, 60 éves bányászt, aki több. mint 35 éve dolgozott a bányában, véresre vertek. Családok tucatjai kényszerültek elhagyni szegényes otthonukat, mentek az erdőbe — oda iparkodtak a férfiak is, akik elhatározták, hogy nem állnak munkába, amíg követeléseiket nem teljesíti a bánya vezetősége. Kormánypárti lapok akkortájt szemforgatóan arról cikkeztek, „napi 400 vagon szén elvesztését jelenti az országnak a tarjáni bányászok munkamegtagadása”. A szakszervezet viszont a so- ronkövetkezö parlamenti ülésre interpellációt jelentett be az atrocitások miatt. Aztán, hónapok múltával elcsendesedett minden Tarján környékén is. Keserves nélkülözések árán harcolták ki azt a bizonyos, nyolc órás munkaidőt. ötven esztendeje történt. A tarjáni szénmedencében ma 55 ,éves korában nyugdíjba vonul a vájár. Nem szoba-konyhában lakik, hanem összkomfortos lakásban, kirándulni jár szabad idejében, hegyi levegőt szív. S a vájártanulók közül sem mindegyik tudja, mi is történt ott, félszázaddal ezelőtt. .. Vetőmagtermelés Indiában Jelenleg Indiának már vetőmagexportra is lehetősége van. 1971/72-ben Európába és a délkelet-ázsiai országokba szállított különböző vetőmagot. A Bengáli Népi Köztársaságba mintegy 1,5 millió indiai rúpia értékű magas terméshozamú rizs és juta vetőmagot szállítottak. A világ mezőgazdasági népessége A FAO legújabb statisztikai becslései szerint a világ lakossága 1985-re körülbelül megkétszereződik 1950-hez képest (2486 millióról 4933 millióra emelkedik), míg aránya az összlakosságon belül csökken (az 1950. évi 43-ról 1985-ben körülbelül 40 százalékra). Lassabban nő a mezőgazdaságból élő (körülbelül 20 százalékkal) és a mezőgazdaságtól függő (körülbelül 32 százalékkal) népesség (az előbbi 684 millióról 817 millióra, az utóbbi 1580 millióról 2088 millióra). Országcsoportonként vizsgálva, a fejlett tőkés országokban továbbra is abszolút számban, mind százalék arányban csökken a mező- gazdaságból élő, és az attól függő népesség. A nem szocialista fejlődő országokban viszont mindkét kategória jelentősen gyarapszik, míg a szocialista országok összességét tekintve — az 1970 körüli maximum után — lassú csökkenés mutatkozik. Ha csak az európai szocialista országokat vesszük, a változás lényegesen hangsúlyozot- tabb lesz. De még a nem szocialista fejlődő országokban is — az abszolút számszerű növekedés mellett — csökken a mezőgazdasági népességnek az összlakossághoz viszonyított százalékaránya. Ezzel együtt is, — j, vizsgált időszak végén, 1985-ben — ezekben az országokban (La- tin-Amerika kivételével) még mindig az aktív keresők fele vagy több mint fele jut a mezőgazdaságra. Műtrágyagyártás a Szovjetunióban A Szovjetunióban az 1961 —1970-es időszakban 20 milliárd rubelt fordítottak a műtrágyagyártás fejlesztésére annak érdekében, hogy biztosítsák az egy hektár vetésterületre jutó 180 kg — tiszta hatóanyagban számolt — műtrágya-felhasználást. 1980-ban a műtrágyagyártás éves volumene eléri a 150 millió tonnát. A szovjet mezőgazdasági minisztérium számításai szerint 1968-hoz képest a műtrágyagyártás 37 millió tonnával emelkedik. A többlettermelésből a gabonafélékre 18' millió tonna, a zöldségfélékre és burgonyára 12,7 millió tonna, a takarmányra 21 millió tonna, a cukorrépára 5 millió tonna műtrágya jut. A paradicsompiacról A vezető nemzetközi paradicsomtermesztő országok, Spanyolország, Kanári-szigetek, Hollandia, Belgium, Marokkó, Olaszország és Románia — ezek közül április közepéig Marokkó, Spanyolország és a Kanári-szigetek szállítják a legtöbb paradicsomot Nyugat-Európéba. Április végétől Hollandia paradicsomexportj p veszi át a vezető szerepet. A nyugateurópai országok közül az NSZK importálja a legtöbb paradicsomot. 1972 tavaszának végére az európai piacok paradicsomellátás., jelentősen lecsökkent, az árak szokatlanul magasra szöktek. Spanyolország, Marokkó és a Kanáriszigetek a szokásosnál kevesebb paradicsomot exportált, a holland és a Guernsey- szigetek paradicsomszállításai pedig később jelentek meg. A piacokon mutatkozó kezdeti hiányokat jelenleg már teljesen pótolták Hollandia, Olaszország és a Balkán félsziget országaiból érkező szállítmányok. A telített piac az árak csökkenéséhez vezetett, a kereslet is bizonyos fokig lelassult. Halfogyasztás a Szovjetunióban A Szovjetunióban jelenleg az egy lakosra jutó évi hal- fogyasztás 17 kg. 1975-ben a tervek szerint ez a fogyasztás 22 kg-ra emelkedik. Az édesvízi halak halastavi tenyésztése 1,7 szeresére emelkedik. Ami a tengeri halakat illeti, az 1975-ös fogási előirányzat 10,3 millió tonna. A halfeldolgozást megköny- nyíti a Leningrádban, Rigában és Odesszában épülő 20 új halfeldolgozó kombinát. Ezzel kapcsolatban tervezik, hogy bővítik a halkonzervek és más halkészítmények választékát. Ausztrál cukoreladás Kínának A Colonial Cukorfinomító Társaság vezérigazgatója Sydneyben bejelentette, hogy Ausztrália megkötötte első cukorexport-üzletét a Kínai Népköztársasággal. A szerződés mintegy 12 500 metrikus tonna nyerscukor exportjáról szól. Az árut júliusban szállítják le Queensland kiCsökkenő teakereslet Angliában kötőben való berakodással. Sir James hozzátette, hogy vezető ausztrál cukor marketing szakemberek már bizonyos idő óta kapcsolatban voltak az illetékes kínai importvállalatokkal, s p szerződéssel kapcsolatos tárgyalások nemrégiben fejeződtek be sikeresen. 1980-ra 24 százalékkal, azaz évi 350 millió poundra (1 pound = 45,36 dkg) csökkenhet a teafogyasztás volumene Nagy-Britanniában, amennyiben nem történik valamilyen intézkedés az egyéb élvezeti cikkek részéről jelentkező konkurrencia megfékezésére — hangsúlyozza a brit Tea Tanács legutóbbi piaci szemléje. A teafogyasztás súlybeli csökkenésének egy része az úgynevezett zacskós tea népszerűségének növekedésével magyarázható. A kis zacskókba forgalomba hozott tea bár drágább, mint a hagyományosan kiszerelt teaféleségek, mégis kevesebb egységnyi súlyú teát használnak el ily módon, mint a hagyományos teafőzésseL
