Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-27 / 175. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. július 27. Kilenc nap Bulgáriában Á cseresznyefa ágyú Már Szófiában érzékeltem, hogy a bolgár nép szívébe zárta nagy íróját, Iván Va- zovot. Konstantin bácsi el is kísért a sírjához amely bent ' a városban, Szófiában van. — Embermagasságú és terebé­lyes szikla nyugszik a. sírján. Ugyanaz a szikla, amelyen sokszor ült gondolataiba me­rülve. Halála után a környék lakói szekereKkel vitték le a hegyről. De miként emelték rá a szekerekre, arról Kons­tantin bácsi sem tud semmit Csak azt tudja, hogy így adóztak Iván Vazovnak, aki „Iga alatt” című regényében emelt emléket azoknak, akik 1876. április 26-án felkeltek a török elnyomás éllen. A felkelés színhelye a Ró­zsák Völgyében fekvő Kli- szura városka. Itt megláto­gattuk a felkelés vezetőjé­nek, PvurdzsevneK házát, — amely most múzeum. Az ud­varon egy hosszabb színben a rózsaolaj gyártás múlt szá­zadbeli eszközeit állították ki, ugyanis Pvurdzsev olajat gyártott. Bent az egyik szo­bában kis asztalkán hever egy nyitott Evangélium raj­ta pisztoly és kés. Itt tettek esküt a felkelők szervezői, hogv utolsó csepp vérükig Küzdenek a török elnyomás ellen. Az elnyomók a felke­lők közül négyezer embert mészároltak le. A tettet nagy felháborodás követte. — Az orosz hadsereg segítségére sietett a bolgár népnek. Szo- létov tábornok csapatai a Sipka szorosnál döntő vere­séget mértek a törökökre és Bulgária felszabadult az 500 éves elnyomás alól. Pvurdzsev házával szem­ben van a városi múzeum, — melynek bejárata felett egy cseresznyefa ágyú hirdeti a hősi Küzdelmet. A felkelők gyártottak ilyeneket, melyek hangjától visszhangzott a Ró. zsák Völgye, adott hírt, hogy eljött az idő az iga lerázásá­ra. Ezeket az emberfeletti harcokat örökíti meg Iván Vazov az „Iga alatt” című re­gényében, mintegy mementó. ként, hogy a nép ne tűrje a zsarnokságot. — Bizonyságát adta ennek a bolgár nép jó félévszázad után is, amikor Dimitrov vezetésével felkelt a fasizmus ellen. És ez te­remtette meg a lehetőségét annak, hogy ne csaK lerázza az igát a bolgár nép. hanem rátérhessen a jobb élet út­jára. Iván Vazov apja kereske­dő volt s fiát is erre a pályá­ra szánta. Az írói-költői vé­nát Vazov az anyjától örö­költe. A fiatal Vazov nagyon szerette többek közt Victor Hugót, Puskint, és sokat ta­nult a néptől, amely utolsó csepp véréig képes harcolni a zsarnokság ellen, s amikor nincs acél, cseresznyefából képes ágyút készíteni, puszta kézzel sziklákat elhordani. Megváltoztatni a természe­tet. Mert Bulgária megválto­zott. Talán csak a rózsaültet, vények változatlanok és a levendula, amely nagy táb­lákban kéklik a Rózsák Völ­gyében. A Fekete tenger Bulgária legfőbb természeti kincse. — Tíz esztendő alatt, amióta ott jártam olyan üdülőhellyé vált, ahol megfordulnak szov. jet, nyugatnémet, lengyel, ke­letnémet, cseh, francia és más turisták. Egy évben 320 ezren. Hogy ennyien megfor­dulhassanak a Fekete tenger, nél, 22 ezer szállodai ágy van ma már az üdülőhelyen és Várnában. Másként kife­jezve ez 98 szállodát jelent. Az 52 vendéglőben, tíz cuk­rászdában, hét falatozóban, négy bárban s az 55 szállodai bárban 25 ezer ülőhely van. Ezek a Balkán Turiszt tulaj­donában vannak. Ezeken kí­vül a vállalatoKnak, szakszer­vezeteknek is vannak üdülői. Hogy mennyit kelj itt á ven­dégnek fizetnie? Egyharmad annyit, mintha a Balkán Tu­riszt szállóiban nyaralna. És ez így jó. Cserei Pál (Következik; Lenini agrárkombinát) I. Borvilágverseny A szőlőt évezredek óta termelik, a bor nemcsak ital, hanem vallási szertar­tások nélkülözhetetlen kel­léke, a művészet ihletője és a jólét, az öröm jelképe volt már a rómaiaknál is. Szinte meglepő, hogy csak most rendezik meg Buda­pesten az I. Borvilágver- senyti. amelyet augusztus­ban a Magyar Posta két­értékű sorozattal népszerű­sít. A nagy vetélkedőn 30 országból 1500 fajta bor vesz részt. Hazánkat nagysze­rű 66 nedű képviseli a két leghíresebb borvidéket bélye­geink mutatják be. Az 1 forintos érték Vertei Jó­zsef tervrajza az egri vár és a környező szőlőhegyek 17. századi képét adja, a jobboldalon egy palack bi­kavér rubintos színe tün- döklik. A 2 forintos a to­kaji szőlősdombok mai ar­culatát ábrázolja, távolból még a tv adó is látszik, itt aranylón csillog egy üveg aszú. A jó bornak is kell cégér, így Örvendetes, hogy az új sorozat felhívja a fi­gyelmet a világversenyre, amelynek során borászati világkiállításra és különle­gesen finom. régi borok árverésére kerül sor. A szőlő fontosságát jelzi, hogy a francia posta kiad­ványán már 1849-ben lát­hatjuk alig kilenc évvel az első bélyeget követően. A Magyar Posta eddig in­kább szép rajzos bélyeg­zőkkel gondolt híres bora­inkra: először 1927-ben kecskeméti szőlőfürt szere­pelt, aztán a tokaji, gyön­gyösi szüretet, a móri bor­napokat többször is megö­rökítették. Magyar bélye­gen szőlő először 1939-ben a Deák téri templomot áb­rázoló 50 filléresen látha­tó, bor csak a 1963. évi újévi sorozat 30 filléresén került albumunkba. t SOR viUtivtm>nvnor>Amr ívti ■ gbi i MAGYAR POSTA BOR V»I.*<íVí#sy*Y• »«jjnAT-T '£&** *»•*>>• AGYAR POSTA Bővül a szovjet úthálózat A kilencedik ötéves terv — az 1971—75. évek — idő­szakának végére a Szovjet­unióban évente 2,1 millió gépkocsit gyártanak. Ezek­ben az években az ország útjain 2,5 millió személyi tulajdonban lévő kocsi közlekedik majd, ezért 1975-re a meglévők mellé még további — öszesen 60 000 kilométernyi — uta­kat kell építeni. Elkészül a Moszkva—Ri­ga, Moszkva—Tambov, Le­ningrad!—Murrhanszk fő- közlekedési útvonal. A Kujbisev — Ufa — Cseljá- binszk autóút az OSZSZSZK és az Ural központi terü­leteit köti össze. A legtöbb út Szibériában épül. ahol 40 000 mezőgazdasági ter­melőegységet — kolhozt és szovhozt — kötnek össze 240 járási székhellyel és azokat a területi közpon­tokkal. E*yre több olyan út épül. amely elkerüli a városokat. így szüntették meg az átmenőforgalmat Szuszdalban, a múzeumvá­rosban. Az Orjol és Belgo­rod körül épülő utak ké­nyelmesebbé és biztonságo­sabbá teszik a Moszkva— Harkov—Krim utazást. Az elkövetkező öt évben 144 ilyen út épül. Öl VEN ÉVE: Salgótarjáni bányász-sztrájk A nagyon öreg tarjáni bá­nyászok talán még emlé­keznek annak a július végi időnek néhány napjára... ötven esztendeje történt, hogy a salgótarjáni szén­medencében leálltak a sze­net vivő csillék, július 27- én felszínre jöttek a bá­nyászok, beszüntették a munkát. Amit kértek, tu­lajdonképpen még követe­lésnek is alig volt nevezhe­tő: az állandó, meg nem fi­zetett túlmunka, a tizenkét órás műszakok helyett — a nyolc órás napi munka­időt azt, amit akkoriban, éppen a munkásosztály és a szakszervezetek nyomásá­ra az ország szinte vala­mennyi bányaüzemében már megadtak a tőkések. 1922. A Horthy Magyaror­szágon a fehérterror régen vérbe fojtotta a Tanács- köztársaságot. A bányászok legöntudatosabbjai emlékez­nek —, de dolgoznak, hang­talanul, mert sok a gyerek és kell a kenyér. Kell a bá­nyászkolónián a kis szoba­konyha, ahol meghúzódhat az asszony, a gyerekekkel, amíg az ura a fekete ara­nyat fejti a mélyben. Csak a nyolc óra... Az meglen­ne. .. A korhoz mért követelés volt, jele annak, hogy a munkásosztály sanyargatása, ha helyi viszonylatokban is, de még ebben a csendőrszu­ronyokkal „nyugtatott” idő­szakban is. kiváltott ki­sebb ellenállásokat, csendes munkabeszüntetéseket. Va­lóban csendben és roppant fegyelmezetten történt a bá­nyászok munkabeszüntetése. Az akkori Népszava ké­sőbb a következőket írta ezekről az eseményekről: „A munkások nyugodtan, békésen viselkedtek... En­nek ellenére letartóztattak több bizalmi férfit, körül­belül ötvenet s a balassa­gyarmati ügyészség foghá­zába szállították őket. .. A munkások ezután sem állot­tak munkába. így egy lé­péssel tovább mentek az erőszakosságban, megindí­tották a kilakoltatásokat." Csendőrök rontottak be a kis bányászházakba. Arra sem engedtek időt, hogy a családok felöltözzenek, a férfiakat megverték, az asszonyokat a falhoz lökték. Egy öreg, 60 éves bányászt, aki több. mint 35 éve dol­gozott a bányában, véresre vertek. Családok tucatjai kényszerültek elhagyni sze­gényes otthonukat, mentek az erdőbe — oda iparkodtak a férfiak is, akik elhatároz­ták, hogy nem állnak mun­kába, amíg követeléseiket nem teljesíti a bánya veze­tősége. Kormánypárti lapok ak­kortájt szemforgatóan arról cikkeztek, „napi 400 vagon szén elvesztését jelenti az országnak a tarjáni bányá­szok munkamegtagadása”. A szakszervezet viszont a so- ronkövetkezö parlamenti ülésre interpellációt jelen­tett be az atrocitások miatt. Aztán, hónapok múltával el­csendesedett minden Tar­ján környékén is. Keserves nélkülözések árán harcolták ki azt a bizonyos, nyolc órás munkaidőt. ötven esztendeje történt. A tarjáni szénmedencében ma 55 ,éves korában nyug­díjba vonul a vájár. Nem szoba-konyhában lakik, ha­nem összkomfortos lakásban, kirándulni jár szabad ide­jében, hegyi levegőt szív. S a vájártanulók közül sem mindegyik tudja, mi is tör­tént ott, félszázaddal ez­előtt. .. Vetőmagtermelés Indiában Jelenleg Indiának már ve­tőmagexportra is lehetősége van. 1971/72-ben Európába és a délkelet-ázsiai orszá­gokba szállított különböző vetőmagot. A Bengáli Népi Köztársaságba mintegy 1,5 millió indiai rúpia értékű magas terméshozamú rizs és juta vetőmagot szállítottak. A világ mezőgazdasági népessége A FAO legújabb statiszti­kai becslései szerint a világ lakossága 1985-re körülbelül megkétszereződik 1950-hez képest (2486 millióról 4933 millióra emelkedik), míg ará­nya az összlakosságon belül csökken (az 1950. évi 43-ról 1985-ben körülbelül 40 szá­zalékra). Lassabban nő a mezőgaz­daságból élő (körülbelül 20 százalékkal) és a mezőgaz­daságtól függő (körülbelül 32 százalékkal) népesség (az előbbi 684 millióról 817 mil­lióra, az utóbbi 1580 millió­ról 2088 millióra). Országcsoportonként vizs­gálva, a fejlett tőkés orszá­gokban továbbra is abszolút számban, mind százalék arányban csökken a mező- gazdaságból élő, és az attól függő népesség. A nem szo­cialista fejlődő országokban viszont mindkét kategória jelentősen gyarapszik, míg a szocialista országok összessé­gét tekintve — az 1970 kö­rüli maximum után — lassú csökkenés mutatkozik. Ha csak az európai szocialista országokat vesszük, a válto­zás lényegesen hangsúlyozot- tabb lesz. De még a nem szocialista fejlődő országokban is — az abszolút számszerű növeke­dés mellett — csökken a mezőgazdasági népességnek az összlakossághoz viszonyí­tott százalékaránya. Ezzel együtt is, — j, vizsgált idő­szak végén, 1985-ben — ezekben az országokban (La- tin-Amerika kivételével) még mindig az aktív keresők fe­le vagy több mint fele jut a mezőgazdaságra. Műtrágyagyártás a Szovjetunióban A Szovjetunióban az 1961 —1970-es időszakban 20 mil­liárd rubelt fordítottak a műtrágyagyártás fejlesztésé­re annak érdekében, hogy biztosítsák az egy hektár ve­tésterületre jutó 180 kg — tiszta hatóanyagban számolt — műtrágya-felhasználást. 1980-ban a műtrágyagyártás éves volumene eléri a 150 millió tonnát. A szovjet me­zőgazdasági minisztérium számításai szerint 1968-hoz képest a műtrágyagyártás 37 millió tonnával emelkedik. A többlettermelésből a ga­bonafélékre 18' millió tonna, a zöldségfélékre és burgonyá­ra 12,7 millió tonna, a takar­mányra 21 millió tonna, a cukorrépára 5 millió tonna műtrágya jut. A paradicsompiacról A vezető nemzetközi pa­radicsomtermesztő országok, Spanyolország, Kanári-szige­tek, Hollandia, Belgium, Ma­rokkó, Olaszország és Romá­nia — ezek közül április kö­zepéig Marokkó, Spanyolor­szág és a Kanári-szigetek szállítják a legtöbb paradi­csomot Nyugat-Európéba. Április végétől Hollandia paradicsomexportj p veszi át a vezető szerepet. A nyugat­európai országok közül az NSZK importálja a legtöbb paradicsomot. 1972 tavaszának végére az európai piacok paradicsom­ellátás., jelentősen lecsök­kent, az árak szokatlanul magasra szöktek. Spanyolor­szág, Marokkó és a Kanári­szigetek a szokásosnál keve­sebb paradicsomot exportált, a holland és a Guernsey- szigetek paradicsomszállítá­sai pedig később jelentek meg. A piacokon mutatkozó kezdeti hiányokat jelenleg már teljesen pótolták Hol­landia, Olaszország és a Bal­kán félsziget országaiból ér­kező szállítmányok. A telí­tett piac az árak csökkené­séhez vezetett, a kereslet is bizonyos fokig lelassult. Halfogyasztás a Szovjetunióban A Szovjetunióban jelenleg az egy lakosra jutó évi hal- fogyasztás 17 kg. 1975-ben a tervek szerint ez a fogyasz­tás 22 kg-ra emelkedik. Az édesvízi halak halastavi te­nyésztése 1,7 szeresére emel­kedik. Ami a tengeri hala­kat illeti, az 1975-ös fogási előirányzat 10,3 millió tonna. A halfeldolgozást megköny- nyíti a Leningrádban, Rigá­ban és Odesszában épülő 20 új halfeldolgozó kombinát. Ezzel kapcsolatban tervezik, hogy bővítik a halkonzer­vek és más halkészítmények választékát. Ausztrál cukoreladás Kínának A Colonial Cukorfinomító Társaság vezérigazgatója Sydneyben bejelentette, hogy Ausztrália megkötötte első cukorexport-üzletét a Kínai Népköztársasággal. A szerző­dés mintegy 12 500 metrikus tonna nyerscukor exportjá­ról szól. Az árut júliusban szállítják le Queensland ki­Csökkenő teakereslet Angliában kötőben való berakodással. Sir James hozzátette, hogy vezető ausztrál cukor mar­keting szakemberek már bi­zonyos idő óta kapcsolatban voltak az illetékes kínai im­portvállalatokkal, s p szerző­déssel kapcsolatos tárgyalá­sok nemrégiben fejeződtek be sikeresen. 1980-ra 24 százalékkal, az­az évi 350 millió poundra (1 pound = 45,36 dkg) csök­kenhet a teafogyasztás volu­mene Nagy-Britanniában, amennyiben nem történik valamilyen intézkedés az egyéb élvezeti cikkek részé­ről jelentkező konkurrencia megfékezésére — hangsú­lyozza a brit Tea Tanács leg­utóbbi piaci szemléje. A teafogyasztás súlybeli csökkenésének egy része az úgynevezett zacskós tea nép­szerűségének növekedésével magyarázható. A kis zacs­kókba forgalomba hozott tea bár drágább, mint a ha­gyományosan kiszerelt tea­féleségek, mégis kevesebb egységnyi súlyú teát hasz­nálnak el ily módon, mint a hagyományos teafőzésseL

Next

/
Oldalképek
Tartalom