Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

1972. július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASÖINK Az ismeretlen rendes Az utóbbi hetekben a Vosztok lakótelepen és kör­nyékén nagybaj szú, barija kalapos, idősebb férfi rója az utakat, parkokat és szú­róbotjára felszedi a legki­sebb papírdarabkát is. Meg­lepő alapossággal, lelkiisme­retesen végzi feladatát. Mun­kája nyomán a lakótelep tisztasága szembetűnő. Hajmeresztő! ember Szeretném a Lakók nevé­ben is nyilvánosan megkö­szönni tevékenységét, annál is ihkább, mert az említett személy cigány származású. Örömmel vesszük tudomásul, hogy a rendes munkát vég­zők száma körükben is nő. M. E.-né Szolnok Egy ismeretlen fiatalember július 8-án délelőtt 9—10 óra között a Tisza mozi mellett kerékpárral kihajtott a Köl­tői útra, és elszáguldott a tárház felé. Bal kezével a kor­mányt fogta, míg jobb karján egy aranyszőke, göndörhajú, egy-két éves csöppség ült. Minden bizonnyal apát és gyer­mekét láttam. A férfi a forgalommal mitsem törődve hívta ki a balsorsot maga és gyermeke ellen. Kockázatos és meglehetősen veszedelmes, emellett úgy tudom, tilos is így vinni kerékpárral kisgyermeket. Hát ilyen felelőtlen emberek is léteznek? K. B. Szolnok ßifslQßit&hte­így kéri a többség G. Zs. szolnoki nyugdíjas olvasónk észerevételét kö­zöltük — Se hideg, se meleg címmel — Lapunk július 19-i számában. Olvasónk azt ja­vasolta több ember nevé­ben, hogy a strandokon a medencék vizének hőmér­sékletének megállapításakor gondoljanak a középkorú és az idősebb emberekre is.-Dr. Polónyi Szűcs Lajos, a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazga­tója válaszában kitért arra, milyen körülményeket vesz­nek figyelembe a víz hőfo­kának megállapításánál. Ha a fürdőnek gyógyvize van — mint például a Damja- nichnak —, ennek megfelelő hőfokú, 36—38 °C-os vizet kell biztosítani. Szükséges olyan medence is, amelyben gyermekek és felnőttek el­sősorban nem úsznak, hanem lubickolnak. Ezenkívül fel­tétlenül kell az úszók, spor­tolók és a fürdő látogatói ré­szére olyan medence, amely­nek vize alkalmas úszásra, és gyors felfrissülést is biz­tosít. Erre szolgál a Damja- nichban az 50x20-as meden­ce, amelynek vize télen 20, nyáron 22—23 °C. A fedett uszoda vjze 23—26 °C között mozog, amely szintén alkal­mas középkorúak és soorto- lók részére. Éppen ezért üze­meltetik nyáron is. A tiszaligeti strandon az 50x21 m-es medence vizé­nek hőfoka 22—25 °C. Kivá­lóan alkalmas úszásra, gyors felfrissülésre. A szabálytalan alakú medence vizének hő­foka 26—27 °C, a gyógy- és gyermekmedencéé pedig 34— 36 °C, — attól függően, hogy az időjárás következtében a víz lehűlése gyorsabb vagy lassúbb. ...Az adatokból kitűnik, hogy mind a Damjanich, mind pedig a tiszaligeti medencék vízhőfoka megfelelően szolgál­ja a gyógyfürdőzést, alkalmas úszásra és sportolásra, ezen­kívül a középkorúaknak és az idősebbeknek is a fürdőzés­re. Ez az általános igény... Hozzá kell még tennem, hogy szűkös területi adottságaink miatt újabb medencét semmi­képpen nem tudunk épiteni... Amennyiben a jelenlegi me­dencékben lévő víz hőfokát változtatnánk meg, szembe ke­rülnénk a fürdőzők többségének igényével...” — zárul dr, Polónyi Szűcs Lajos válaszlevele. Kétforintos belépőjegy is van Ugyancsak július 19-i la­punkban közöltük Arató An­tal jászberényi olvasónk észrevételét Kinek kell tud­ni? címmel. Szóvátette, hogy a jászberényi strandfürdő bejáratánál ki van ugyan írva, hogy kedvezményes be­lépési jegy is váltható, csak éppen az nem tűnik ki; kik, mikor vehetik igénybe. Idézünk — ismét — dr. Polónyi Szűcs Lajos igaz­gató leveléből, amelyet Hor- ti Kálmánnak, a jászberényi strand üzemvezetőjének kül­dött: „...Véleményem szerint a panaszosnak igaza van. Ezért elrendelem; haladéktalanul gondoskodjék, hogy a pénz­tárnál a megfelelő tábla ki­A SZOLNOK MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres — üveges — bádogos — épületasztalos — szobafestő—mázoló szakmunkásokat KIEMELT BÉREZÉSSEL Jelentkezni lehet SzolDok, Ady E. u. 117/C Munkaügyi osztály függesztésre kerüljön, ame­lyen közöljük: 17 óra utána strandfürdőbe a belépőjegy ára 2,— Ft. Nem elegendő tehát csupán azt közölni, hogy a kedvezményes jegy Ne szólj . 7. ára 2,— Ft. A kedvezményes jegyet ugyanis az iskolások részére biztosítottuk, akik egész nap ilyen jeggyel ve­hetik igénybe a fürdőszolgál­tatást...” Július 15-i vezércikkünk címe „Ne szólj szám?” volt. Írója azt fejtegette: mennyi­re káros a ne szólj szám, nem fáj fejem elmélet. V. M. öcsödi olvasónk vélemé­nyéből néhány sor: „Mindenekelőtt gratulálni szeretnék a cikk írójának és melegen megszorítani a kezét. Azt hiszem, nagyon sok be­csületes kommunista ugyanígy gondolkodik... Mindig bosz- szantott és máig is bánt, hogy ott, ahol a kommunisták ta­nácskoznak vagy egyéb értekezleteken, ahol vezetők vesz­nek részt, nincs alkotó vita. nincs bírálat, hozzászólás. Van viszont az úton, a kapualjakban... Igaza van a cikk minden mondatának. Helytelen, ha a kommunisták — esetleg pozícióféltésből — elhallgatják a hibákat. Azzal, hogy kifizetik a pártbélyeget, elmennek a taggyűlésre, még nem válnak kommunistává. A párttagsá­got nevelni kell, hogy merjenek nyíltan, bátran, őszintén beszélni, bírálni — az illetékes fórumokon... Véleményem szerint az olyan párttitkár nem való tiszt­ségébe, akinek alapszervezetében a taggyűléseken egyet­len hozzászóló sincs, vagy ha van, az a vezetőséget, a tit­kárt dicséri...” * A „Ne szólj szám?” című tette Oláh János jászbe- vezércikk levélírásra kész- rényi olvasónkat is. Íme: „A cikkben leírtakkal teljes egészében egyetértek. Szükséges erről a fontos témáról minél többet írni. Úgy ér­zem, velem együtt nagyon sokan elégedetten olvasták az igaz és hasznos megfogalmazást. Véleményem az, hogy a Néplap a saját hatáskörében és azon a nagyon széles területen, amit hivatásánál fogva felölel, szintén többet szólhat a kommunistáknak erről a roppant fontos morális kötelezettségéről. Arra gondolok, hogy az építő bírálatnak feltétlenül helye van a lap ha­sábjain... Még többet és még bátrabban kellene szólni, írni a rendellenességekről. Nekem, mint nyomdásznak, alkalmam volt közelebbről is megismerni az újságírók nehéz munkáját. A felszabadu­lás előtti időben napilapot tördeltem Budapesten. Emlék­szem azokra az időkre, amikor az újságírás nem jelentette a gondolati szabadságot. Tudjuk, mi várt azokra, akik nem hagyták gondolataikat gúzsba kötni... Úgy tudom, ebben az országban soha nem volt olyan magas az újságolvasók száma, mint napjainkban. Megnőtt a becsülete az újságírásnak. Sokat .várnak az olvasók az újságírótól. Talán többet is, mint amennyi elvárható. Én ezt annak tudom be, hogy bíznak az újságíróban, a sajtó erejében. Érzik az emberek, hogy milyen hatalmas erő van a leírt betűben. Az újságíró felelőssége mai életünkben még nagyobb, ép­pen azért, mert sokat várnak tőle... Igény van arra, hogy a lap még bátrabban ostorozza a hibákat, foglalkozzon a lakosságot érintő ellátási problémákkal... Meg kell mon­dani, írni a hibát akkor is, ha azért egyesek megsértődnek. Egyébként az sértődik meg leginkább, leghamarabb, aki okot szolgáltat arra, hogy munkáját bírálják.” ERKESZTBI L. S.-né Jászkisér: özve­gyi nyugdíjra jogosult a férj halálától számított egy éven át az a feleség, akinek férje öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjas volt, vagy halá­láig a rokkantsági teljes vagy résznyugdíjhoz szüksé­ges időt megszerezte, illető­leg üzemi baleset vagy fog­lalkozási betegség következ­tében halt meg. A nyugdíj­törvénynek a jogosultságot kizáró és korlátozó szabá­lyainak egyike akként ren­delkezik. hogy nem jogosult nyugellátásra az a hozzá­tartozó, aki a dolgozó vagy a nyugdíjas halálát szándé­kosan okozta. Az ön eseté­ben nem látunk kizáró okot. Ha tehát a nyugdíjjogosult­ság egyéb feltételeivel ren­delkezik, özvegyi nyugdíj iránti kérelmével fordul­jon minél előbb a Társada­lombiztosítási Főigazgatóság Szolnok megyei Igazgatósá­gához (Szolnok, Madách ut­ca 9.). Egyébként sajnáljuk, hogy nem írta meg, hol dol­gozott férje, a munkaadók­nak, illetve az ott alkalma­zott illetékes dolgozóknak illenék tudniuk, hogy ön jogosult-e özvegyi nyugdíj­ra. J. L. Szolnok: A kiemel­kedő, illetőleg tartósan jó munkát végző és példamuta­tó dolgozókat a munkabéren felül jutalomban és kitünte­tésben lehet részesíteni. Az ilyen jutalmat azonban ki­követelni nem lehet. Ha munkáltatója jutalomra nem érdemesítette, emiatt vitát sikerrel kezdeményezni nem lehet. N. J. Törökszentmiklós: Ha a minőségi kifogás ala­pos, az árut a vásárló kí­vánságának megfelelően ki kell cserélni, vagy vissza kell venni és a vételárat vissza kell fizetni. A vásárló határozott kívánságára mi­nőségi kifogást az áru meg- javíttatása vagy a vételár megfelelő leszállítása útján is el lehet Intézni. A keres­kedelmi szervnek (kereske­dőnek) jogában áll az áru visszavétele és a vételár visszatérítése, illetőleg az áru megjavíttatása, vagy a vételár leszállítása helyett az árut hibátlanra kicserél­ni, ha erre a kifogásolás al­kalmával azonnal lehetőség van. A vásárló minőségi ki­fogását a boltvezető (illető­leg a helyettese) bírálja eL ÖCS A sorkatonák érdekvédelméről Minden magyar állampol­gárságú férfi annak az év­nek a január 1. napján, amelyben a 18. életévét be­tölti, hadköteles korba lép. Ettől az időponttól kezdve a hadköteles fiatalokra már vonatkoznak a honvédelem­ről szóló 1960. évi IV. tör­vény rendelkezései s előírá­sai. A honvédelmi törvény, s a végrehajtásával kapcso­latban kiadott jogszabályok — a kötelezettségek megál­lapítása mellett — fokozott figyelmet fordítanak a sor­katonák jogos érdekeinek megvédésére is. A munkaviszony alakulása A hadkötelesek munkavi­szonya a katonai szolgálat teljesítése idején is fennáll. Felmondással megszüntetni nem is lehet. A munkavi­szony folyamatosságát tehát a sorkatonai szolgálat nem szakítja meg. A meghatáro­zott időre vagy meghatáro­zott munkára létesített mun­kaviszony a meghatározott idő, illetőleg a meghatáro­zott munka elvégzéséhez szükséges idő lejártával a katonai szolgálat ideje alatt is megszűnik. Ha a dolgozó ellen fegyelmi eljárás indult és — még a fegyelmi hatá­rozat közlése előtt — sor­katonai szolgálatra behívták, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni kivéve, ha előre­láthatólag azonnali hatályú elbocsátás kiszabása az In­dokolt. A sorkatonai szolgálatot teljesítő dolgozó számára a munkáltató a katonai szol­gálat idejére is juttathat il­letményföldet. Ez esetben a család tagjai, vagy a hozzá­tartozók kötelesek a föld megműveléséről gondoskodni. A termelőszövetkezet tagja a katonai szolgálat ideje alatt is jogosult háztáji föld­jének használatára Annak mértékét a katonai szolgá­lat ideje alatt — a bevonu­lásra hivatkozással — csök­kenteni nem lehet. A sorkatonai szolgálatot teljesítő dolgozó -— abban az évben, melyben bevonul vagy leszerel, a vállalatnál tényleges munkában töltött idejének arányában jogosult nyereségrészesedésre is. Igen fontos szabály az is, hogy a sorkatona leszerelése után 14 napon belül köteles a munkáltatónál, ha tsz-tag a termelőszövetkezetnél mun­kára jelentkezni. Ennek el­mulasztása esetén a részére biztosított kedvezményektől elesik. A leszereléstől szá­mított hat hónapig a dolgo­zót — fegyelmi eljárás so­rán történő áthelyezéstől el­tekintve — nem lehet ala­csonyabb munkakörbe áthe­lyezni, illetve beosztani, mint amilyent a bevonulás előtt a vállalatnál betöltött. E szabály vonatkozik a Osz­tagokra is. A sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelesekről va­ló fokozottabb gondoskodást tükrözi a munkaügyi minisz­ternek, továbbá a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszternek az a rendelkezé­se, amely szerint 1970. ja­nuár hó 1-től a sorkatonai szolgálatban eltöltött időt azoknál a hadköteleseknél is munkaviszonyban eltöltött időnek kell tekinteni, akik sorkatonai szolgálatra való behívásuk előtt nem álltak munkaviszonyban. Jogosultság bevonulási segélyre A munkaviszonyban álló dolgozó és a termelőszövet­kezet tagja sorkatonai szol­gálatra való behívás esetén — a behívóparancs alapján — egyszeri bevonulási se­gélyre jogosult. A bevonulási segélyt a munkáltató, illető­leg „ termelőszövetkezet kö­teles a jogosultnak a bevo­nulás előtt kifizetni. A be­vonulási segély összege a munkaviszonyban álló és a kisipari szövetkezeti tag ese­tében havi átlagkeresetének 50 vagy 100 százaléka lehet. A havi átlagkereset 100 szá­zalékát a hadköteles akkor kapja bevonulási segélyként, ha olyan gyermeke van, aki­nek eltartásáról bevonulása előtt maga gondoskodott. Ha a bevonulónak ilyen gyer­meke nincs, egyhavi átlag- keresetének csak a felét kapja bevonulási segélyként. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet tagjai 450 vagy 900 forint bevonulási segélyt, attól függően kapja, hogy van-e olyan gyermeke, aki­nek eltartásáról maga gon­doskodott. Ha a behívott hadköteles a sorkatonai szol­gálat alól — bármely oknál fogva — halasztást kap, vagy igénybevételére nem kerül sor, a bevonulási se­gély visszafizetésére nem kö­telezhető. Üjabb behívás ese. tén azonban bevonulási se­gélyt nem kap. Az a körül­mény, hogy a hadköteles ré­szére fizettek-e már bevonu­lási segélyt, a munkaválla­lói lapról megállapítható, mert a kifizetést köteles a munkáltató az úgynevezett MIL-lapra rávezetni. Ä sorkatona hozzátartozóinak kedvezményei A munkaviszony létesíté­sénél — egyébként egyénlő feltételek esetén — előny­ben kell részesíteni a sor­katonai szolgálatot teljesítő fiatalnak azokat a hozzátar­tozóit, például a feleségét, akikkel a bevonulásig közös háztartásban élt. E rendel­kezés szerint tehát, ha egy vállalatnál két munkakör — például egy segédmunkás és egy könyvelői — vár betöl­tésre, akkor a bevonultnak a munkaviszonyban nem ál­ló hozzátartozóját a felvétel­nél előnyben kell részesíte­ni. A sorkatonai szolgálatot teljesítő személy feleségének munkaviszonyát felmondás­sal megszüntetni nem lehet. E kedvezmény kizárólag a sorkatonai szolgálatot telje­sítők feleségét illeti meg. A munkaviszony akkor termé­szetesen megszűnik, ha a vállalat maga is „megszű­nik”. Ilyen esetben a fele­ségre az előzőekben mát em­lített felvételi kedvezmény vonatkozik. A katonai szolgálatot tel­jesítő hadköteles erre jogo­sult hozzátartozójának csa­ládi segély folyósítható. A tárgykörben rendelkező kor­mányrendelet szerint családi segélyben kell részesíteni a sorkatonai szolgálatot telje­sítő személy hozzátartozóját, ha: a) hozzátartozót a sorka­tona a bevonulása előtt saját keresetéből tartotta el; b) a hozzátarozó munkaképtelen; c) a hozzátartozó eltartásra szorul. Ha a feltételek közül bár­melyik is hiányzik, a hozzá­tartozó családi segélyre nem tarthat igényt. A családi se­gély folyósítására irányuló kérelmet a helyi tanács egészségügyi szakigazgatási szervéhez kell benyújtani, melyet e szerv 30 napon be­lül köteles elbírálni, s dön­tését határozatban rögzíteni; Dr. Cs. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom