Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. július 25. Jöttek, láttak, qyőztek Vendégsikerek a Rácz Kupa kézilabda« tornán 1 Az elmúlt hét vége legran­gosabb szolnoki sportrendez­vényének színhelye, a tisza- ligeti sportpálya volt. A fia­talon elhunyt, volt váloga­tott martfűi kézilabdázó em­lékére rendezett Rácz Kupa során' találkozott egymással — és néhány rangos vendég­gel — a megye szinte vala­szaföldvár 12:9, Gyulai SE— Olajbányász 13:21, Szolnoki Vegyiművek—Dunakeszi VSC 14:29, Bem ESE—Olajbányász 0:0. (A ceglédi együttesben átigazolás alatt lévő játéko­sok is szerepeltek, ezért eredményüket törölték.) Vasárnapi eredmények. Nők: Tisza Cipő—Szolnoki Vajkonyi Gusztáv cseles ejtéssel juttatja a hálóba a labdát mennyi számottevő kézilab­dacsapata. A férfiak mezőnyében ta­lálhattuk a tavalyi kupavé­dőt, az 'NB T B-s Dunakeszi Vasutas csapatát, akit két NB Il-es együttesünk — á Tisza Cipő és Tiszaföldvár — hiába próbált meggátolni abban, hogy újból elnyerje a kupíjt.. A nőknél ugyan a legran­gosabb indulónak az NB I B-berf szereplő Tisza Cipő látszott, ám az ' eredmények Spartacus 10:8, Szarvas—Ti­sza Cipő 9:4, Szolnoki Spar­tacus—Szarvas 5:16. Férfiak: Gvulai SE—Vegyiművek 11:17, Olajbányász—Dunake­szi 9:14, Olajbányász—Gyu­lai SE 26:16, Dunakeszi—Ve­gyiművek 23:16, Gyulai SE— Dunakeszi 9:25, Olajbányász —Vegyiművek 19:5. A férfiaknál a torna győz­tese a Dunakeszi VSC lett 6 ponttal, 62:34-es gólaránnyal, a nőknél a Szarvasi Főis­A győztes szarvasi csapat újabb gólja a Szolnoki Spartacus elleni mérkőzésen mást igazoltak. Á Szarvasi Főiskola Spartacus bár „csak” NB II-ben játszik, mégis megszerezte az első helyet a cipőgyári lányok előtt. Szom­baton kieséses rendszerben, vasárnap körmérkőzés for­májában zajlott a küzdelem. Már ; az első versenynapon is akadt néhány meglepetés. Ezek közé számít a férfiak­nál a két NB Il-es együttes búcsúja. Részletes eredmények: Gyulai SE—Tisza Cipő 19:18, Szolnoki Vegyiművek—Ti­kola Spartacus lett a győz­tes, 4 ponttal, 25:9-es gól­aránnyal. A mérkőzéssorozat végén Rátfai Lajos, a kézilabda­szakszövetség tiszteletdíjait adta át a legtöbb gólt elérő játékosoknak. A nőknél Bo­ros Irén (Szolnoki Spartacus) 9 góllal lett ..gólkirálynő”, a férfiaknál Vajkonyi Gusztáv (Dunakeszi VSC) 32 góllal szerezte meg a „gólkirály” címet. A legsportszerűbb já­tékosnak járó ajándékot Var­ga Zoltán, a Szolnoki Olaj­bányász játékosa kapta. Fürdő a Keleti Kárpátokban Szolnokiak dobogó­közeiben Országos ifjúsági evezősba nokság a Dunán Huszonnégy egyesület küldte el versenyzőit a hét vé­gén a soroksári Duna-ágban lebonyolított 1972. évi országos ifjúsági evezősbajnokságra. A versenyen a Szolnoki MTE evezős szakosztályának fiataljai i$ elindultak, és dicsérete­sen helytálltak a nagylétszámú mezőnyben. Az MTE eve­zősei hét számban indultak, és egy kivételével valamennyi­ben döntőbe kerültek. Több versenyző került a dobogó kö­zelébe, érmes helyezést azonban ezúttal nem sikerült elér­niük. A mindössze 9 versenyzőből álló szolnoki csapat így is az előkelő 8. helyet szerezte meg a férfiak pontverse­ny eben. A szolnoki hajók eredményei. Egypárevezős (30 induló): 4. Tüski István, kétpárevezős (18 induló): 4. Nagy Sándor— Tűski István, kormányos nélküli kettes (17 induló): holt­versenyben 3—4. Váci-Hajó Sí, Szolnoki MTE (Fatér Lász- 1(5—Menkó Mihály), kormányos-négyes (15 induló): 5. Gud- mon A.—Dezséri É.—Fatér L.—Menkó M., korm. Sági Sán­dor, kormányos nélküli négyes (10 induló): 4. Gudmon A — Dezséri E.—Fatér L.—Menkó M., négypárevezös (9 induló): 3—4. holtversenyben VM. Egyetértés—SZMTE (Ládi I., Nagy S., Tüski I., Bán völgyi Z., korm. Sági S.). A Szolnoki MTE edzője dr. Császi Ferenc. Olimpia... olimpia... olimpia... Főpróba Münchenben Előzetes terveknek megfelelően július l-én adták át a München északi részén lévő olimpiai köz­pontot a szervező bizottságnak. Kari Merth, az olimpiai létesít­ményeket építő társaság elnöke egy sajtókonferencián részlete­sen beszámolt arról, ‘hogy most már valóban utolsó simitásokat végzik: az utakat aszfaltozzák, zöld területeket telepítenek. A kerékpárversenyek pályája már elkészült, a nagy stadionban már zöldell a gyep, és most a műanyag-futópályán dolgoznak. Az úszó- és sportcsarnokot be­lülről díszítik ki. A végül elren­delt költségkorlátozás ellenére semmi lényegeset nem kellett el­hagyni abból, amit eredetileg terveztek — mondta Merth. Be­szélt még arról is, hogy a láto­gatók az építkezések méreteit és a táj harmónikus kialakítását dicsérik. Az acélból és üvegből készült sátortetőket. amely a nagy stadion lelátóját részben, a sport- és az úszócsarnokot egész­ben befedi, máris utánzatokat inspirál Milánóban egy kong­resszusi központ építésénél, va­lamint Mekkában és Franciaor­szágban is. 4 Az első rekord Közel egy hónappal az olim­piai játékok kezdete előtt már az első rekordot is ünnepelhet­ték: az összesen 4 millió 300 ezer belépőjegy 70 százaléka ugyanis már elkelt. — Tehát már eddig több, mint amennyit Rómában, Tokióban, vagy Mexikóban ösz- szesen eladtak. Az ebből eredő bevétel — 39 millió márka — pontosan 9 millióval többet ho­zott az olimpia kasszájába, mint amennyit a költségvetésben e tételnél előirányoztak. A maratoni útvonal Münchenben, az 1972-es olim­piai játékok színhelyén nemré­gen főpróbát tartottak. Termé­szetesen sportversenyekről volt szó, amelyeken nem is annyira a német és külföldi indulók sze­replése volt a fontos, mint in­kább a szervezők és rendezők bemutatkozása. Ebbe a verseny- sorozatba tartozott — többek kö­zött a maratoni útvonal felava­tása. A több mint 42 kilométeres pálya részben a müncheni belvá­roson vezet keresztül, és így a rendezőket főleg az érdekelte: mi történik az amúgy is túlzsú­folt belvárosban, ha annak né­hány „ütőerét” lezárják a for­galom elől. Hát megtudták! — Amit tapasztaltak, az nemcsak a gépkocsivezetők minden rémál­mát múlta felül, hanem a rende­zőknek is borósdzott a hátuk arra a gondolatra, hogy ez az el­képesztő káosz az olimpiai ver­senyek alkalmával megismét­lődik. A furfangos mérnök Az esettel kapcsolatban ugyan­is számtalan kellemetlen megle­petés érte a rendező bizottságot, amelyekre bizonyos fokig számí­tottak is. De történt olyasmi is, ami teljesen váratlanul érte őket. A müncheni városházára megérkezett egy levél, amelyet egy bizonyos Jürgen Hiessler ne­vű mérnek kü’dött. A pársoros levél mellett volt egy számla 27 márka 5 pfennigről. A részletezés szerint ebből 7. márka 5 pfennig három üveg sör, egy adag hideg sült és egy zsemle ára, 20 már- ka.ped.jg két ó»-ai ..kero«e+Mesés” megtérítése volt. A levélből az is kiderült, hogy a mérnöknek, va­sárnap ellenére is „üzleti tár­gyalása” lett volna egy olyan házban, amelyhez nem tudott e1- jutni az utcák lezárása és a fel­állított rendőrkordon miatt. Egv darabig várt. és mert olyan éh»s volt és türelme is elfogyott, dol- gavégezetlenül hazatért. Vélemé­nye szerint mind az ételre, mind a sörre költött oénzért, valamint a kétórás várakozásért azok fe­lelősek. akik elrendeltek az u+ak lezárását — írja — „így tisztelet­tel fölkérem München város ve­zetőségét. hogv postafordultával utal la át csekkszámlámra a 27 márka 5 Dfenniget...” lev született meg tehát Mün­chenben az első olimpai ebéd... Es a városháza urai csak ab­ban bíznak, hogy a mérnök péi- dáia nem lesz ragadós. Mert ha például mindenki követelné azt a pénzt, amit a verseny alatt a na"v kerülővel közle,roriö taxival kellett feleslegesen kifWotnie. — vagy a iövőben a müncheni pol­gárok hasonló esetben „olimnla* sörözést” rendeznének a városi kassza terhére, akkor az olim­piai kiadások lényegesen megnö­vekednének.« Bártfa városa és fürdője az idén ünnepli mag alapítá­sának 725. évfordulóját. A város a Keleti-Kárpátok szűk völgyében fekszik; fenyvesek és lomblevelű erdők övezik. Az illatos parkok kanyargós ösvényei között sütkéreznek a fenyőözönben a helyreállí­tott fürdőépületek s a 80 mé­ter hosszú gyönyörű sétány márványburkolata alatt sár­gán és fehéren ragyog a 8 féle gyógyvizet tartalmazó források fából és üvegből ké­szült tetőzete. A források körül egész évben tolonganak a vendégek; a legnépszerűbb a Hep-kules-forrás. amely a legtöbb gyógyerejű ásványi anyagot és szénsavat tartal­mazza. Bártfáról a régi .krónikák- bas is olváshatunK; létezésé­ről már egy 1274-ből szárma­zó okiratban is találunk fel­jegyzést. Már abban az Idő­ben is ismerték a várostól 5 kilóméterre lévő ásványvíz­forrásokat, de csak 1787-ben épült fel az első „gyógyház” 12 betegszobával. — Ezt már gyorsán követte a többi épü­let. A fürdő csakhamar is­mertté vált vizének különle­gesen jó gyógyhatása miatt. Csakhamar a társadalmi élet központja lett. Bártfa-fürdőn a virágzás tetőfoKán, 1910-ben, 1785 szo­ba állt a gyógyulni vágyók rendelkezésére. A Keleti-Kárpátok vidékét két világháború pusztította. Az első világháborúban sú­lyosan megrongálódott a fürdő, a források nagyrészt eltömődtek. A második vi­lágháború csaknem teljesen elpusztította a. fürdőt: 1945- ben „mindent elölről kellett kezdeni”. Helyreállították az épületeket, eltávolították a törmeléket és megtisztítot­ták a forrásokat. Végül 1954- ben Bártfa-fürdőt Csehszlo­vákia tíz legjelentősebb für­dővárosa közé sorolták. (Ma 450 ágy áll a betegek ren­delkezésére.) Az építészek megőrizték a fürdőházak eredeti formáját, megóvták a régi építőművészet emlé­keit. 1966 óta Bártfán igen sokat építenek; szeretnék visszaszerezni a vastartalmú, szénsavas, kloridokat és nát­riumot tartalmazó, jódos, kénhidrogén- és szénsav­tartalmú források , régi vi­lághírét A szakemberek véleménye szerint naponta 1200 beteget kezelhetnek a bártfai gyógy­víz-kúrával. (Belgyógyászat, gyomor, epe és légzőszervi betegségek gyógyítása.) El­készült a fürdő fejlesztésé­nek és - kiépítésének 1980-ig terjedő távlati terve is. A tervben és a már meg­indult építkezésen kirajzoló­dik a 725 éves fürdőváros új arculata. A jelenlegi Fürdő­otthon mögött épül Balneo- therápia, amelyben a jövő évben naponta 1350 beteget gyógykezelnek. A négyeme­letes épületet fedett folyosót köti majd össze az Erzsébet és az Astoria fürdőházakkal, s később az I. számú új für^ dőházzal. Ebben az új für­dőépületben két éven belül 250 betegágy les2, s egy újabb gyógyintézetben ugyanannyi ágy áll majd rendelkezésre. A családok gyógykezelését villákban és panziókban végzik. Bártfa-fürdőt nemcsak gyógyvize teszi vonzóvá, ha­nem szép környéke is. A fürdőváros közelében van egy érdekes keletszlovákiai skanzen az elmúlt évszáza­dok faépületeivel, amelyek a népi építőművészet megra­gadó emlékei. .Maga a város, Bártfa is ritka műemlékvá- ros, máig megőrizte régi, kö­zépkori stílusát. Figyelemre­méltó a hatalmas főtér körül épült több mint negyven ne­mesi ház, a volt városfal maradványa a bástyákkal, a 14. századból származó góti­kus plébániatemplom, tizen­egy szárnyas gótikus oltárá­val, Közép-Európa egyik leg­nagyobb, eredeti gótikus em­lékével, A reneszánsz stílus­ban épült városháza is tanú­sítja Bártfa egykori gazdag­ságát és hírnevét. 1952 óta a várost emlékmű-rezervátum­ként kezelik. Az idei nyári szezonban Bártfa-fürdőn eddig több mint tlzpzer csehszlovák és külföldi vendég foglalt szo­bát; igen nagy érdeklődést keltett az itt alkalmazott gyógykezelés. Már az idény kezdete előtt foglalt volt az Erzsébet, az Astoria, a He- lois, a Valentina, „ Klára, a Dukla és a többj fürdőinté- zet. Még az idén átadják a fürdő 132 ágyas űj szállodá­ját, amelyhez étterem, kávé­ház és több más berendezés tartozik. Gondolatokba mélyedve bandukoltam hazafelé. Va­lahonnan távolról régen hallott szavak jutnak a fü­lembe. „Adj király kato­nát!” Aztán megint: „Nem adok!” Ott láttam magam előtt a hadfiakat, a bandát, amelyhez hasonlónak ma­gam is tagja voltam, vala­ha gyermekkoromban volt ez divatos játék. Néztem és hallgattam őket. „Ha nem adsz, szakí­tok!” „Szakíts, ha tudsz!” „Kit kértek?” „Jöjjön az a híres, nevezetes Szabóóó!” ÉS Szabó, ez a rakoncátlan kiscsikó dobbant, teleszívja tüdejét, hadd domborodjék félelmetesen a mellkas, fe­jét leszegi, majd vágtába kezd. Fut, egyenest a vonal­ban állók, kezükkel egy­másba kapaszkodók felé, cikeakkozza lépteit, ne ve­gyék észre, melyik ponton akarja áttörni az élő fa­lat. Jobbra húz, majd hir­telen irányt változtat, s ne­ki a középnek. De mi tör­tént? A markoló kezek en­gednek, a fal önszántából szétnyílik — aztán puffl.s Szabó máris hason csúszik a salakon. Szemüket meresztik. — Hát persze! — mond­ja egy. tömzsi. — Aki ural­kodik. — Meg gőgös... — Meg parancsolgat... — Meg sok a hatalma... — ...meg sok az olyan szamara, mint ti vágyótok. Manapság már hiánycikk a király. Ma már inkább csak Sakktáblára való a király. De ide, a térre? Ez már nem az igazi. — Ilyesféle rögtönzött kiselőadásba kezdtem, s nekibuzdulva, ki tudja, meddig folytatom, ha félbe nem szakít egy copf os. — Azt tessék megmon­dani, bácsi, rosszak a ki­rályok? — Általában igen. A ma­guk korában voltak ugyan haladó királyok is, de több­ségükben rossz emberek voltak. — És mit csináltak a rossz királyokkal? — Mit? Elkergették, sőt néha el is agyabugyálták őket. A pöttöm a szemebe ka­cag. — Ha, tecclk látni! Ez itt ni — és a még mindig kezét nyaldosó Szabóra mu­tat — nekünk mindig meg­játssza a királyt. örökké paranqsolgat. meg mindig ő akar mindent, meg a lá­nyokat is veri, meg hazu­dós is. Meg azt hiszi, ő a legerősebb és állandóan ő akar szakítani. Most meg­kapta. Nekünk ugyan ne királykodjon! — mondta a többiek bólogatásától kí­sérve, s miközben mérge­sen nézett a tépett „király­ra”, orra körül megsöté­tedtek aranyos szépiái. Aztán eliraniodtak. S én ott maradtam az uralkodó­val. Az uralkodóval, aki szipogva mondta ki a tör­ténelmi ítéletet. — Csakugyan hülyeség a királyosdi. — És bánatosan elkocogott 5 is. Még utána akartam szól­ni: öcsi. aztán ne felejtsd ezt el egész életedben! De már nem láttam. Bukott uralkodóként elvegyült a többiek között. Csala László < I r A többi már pillanatok műve volt. Király, katonák, népség — szóval az egész banda egymás hegyén-há- tán. — Hé! robbantam közé­jük. — Hagyjátok abba! — Némi erőlködés árán sike­rült is szétbogoznom az összegubancolódott kölykö- ket. — Miféle durvaság ez, Adj király katonát! nem szégyellnek magato­kat? — Nem én kezdtem — hüppögött Szabó, s horzsolt tenyerét nyaldosta. Arca maszatos, sötétbarna haja mint a taposott tavaszi fű. Szemfehérje dühösen vil­log. Ajkai akaratosan ösz- szezárulnak. S a többiek csak nézik, szuszogva és mérgesen. Nevethetnékem támad. — Ugyan miért játszo­tok ilyen szamárságot? Egyáltalán, tudjátok, mi az. hogy király? Pontosabban: ki a király?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom