Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. július 25. Svájci jegyzetek: Vendégmunkások a Bellevue 2 Zürich a róla elnevezett tó vizét levezető Limmat két partján épült. Nagyobbik fe­le a város fölé emelkedő dombokról tekint a hosszan elhúzódó tóra. Természetes, hogy első utam a tóhoz ve­zetett, ahol a Quaibrückéről csodálatos látvány tárulko­zott elém: a messzi távol­ban, a 40 kilométer hosszú­ságú tó mögül, napsütéses időben a képet mintegy le­zárják az Alpok láncolatá­nak hósipkás csúcsai. Ezt festő így le nem festheti, mert aki nem látta a való­ságban, azt mondaná rá: giccs. Vasárnap délután. Az ut­cákon csoportokba verődve szerényen öltözött férfiak sé­tálnak, s keleti nyelveken beszélnek. A tóhoz menet a Bellevue Platzon, a villamos megállóban. — amely bizo­nyos mértékig hasonlít a mi budapesti Móricz Zsigmond körterünkhöz — mást sem hall az ember, mint olasz szót. Ez az olaszok, helye­sebben az olasz vendégmun­kások találkozó helye. A fő- pályaudvar hatalmas aluljá­ró rendszere a törökök, gö- rögög, irániak és mások gyü­lekező helye: annyian van­nak, hogy szinte lépni sem lehet tőlük. Az éttermekben a pincérek és a konyhai segédszemély­zet, a szállodákban a londi­nerek nagyrésze külföldi; az iparban, az építkezéseknél, az út- és vasútépítéseknél, valamint a köztisztaságnál a nehéz munkát svájci nem vállalja, az ilyen munkát vendégmunkásokkal végez­tetik. Az országban hozzá­vetőlegesen egymillió ven­dégmunkás dolgozik. Két évvel ezelőtt svájci ultra-nacionalisták, James Schwarzenbach író és kiadó, a Nemzeti Tanács tagjai ve­zetésével hadjáratot indítot­tak a külföldiek letelepedése ellen. Schwarzenbach azt ja­vasolta, vegyék be az alkot­mányba, hogy a külföldiek aránya nem haladhatja meg a lakosság 10 százalékát. Népszavazásit rendeztek a ja­országok szabad munkaere­jét. Ebben az országban há­rom nagy európai nyelvet beszélnek; a németet, az olaszt és a franciát, s a kü­lönböző nyelvű, vallású nép­csoportokat a kantonokból felépülő államszövetség a teljes önkéntesség alapján fogja össze. Épp a vendég­munkásokkal kapcsolatos vi­ták zavarták meg a belpoli­tika nyugalmát. A Svájcban ideiglenesen tartózkodó külföldi munká­sokat három kategóriába so­matosan az országban dol­goznak azok a vendégmun­kások; akik öt egymást kö­vető évben legalább 45 hó­napot töltenek el az ország­ban, az idénymunkások, míg a harmadik kategóriába azok tartoznak, akik Francia-, il­letve Olaszországból naponta vagy hetenként járnak át dolgozni Svájcba. A vendégmunkásokkal szembeni diszkrimináció már az országba való belépéssel kezdődik, amikor a beván­dorló az idegeneket ellenőr­ző rendőrséggel találja ma­gát szemben. A külföldieket egész jelentéktelen jogsértés miatt is kiutasítják, anélkül, csődók és óvodák az ő gyer­mekeik számára sem elegen­dőek. Ez az érv aztán nem­egyszer vádaskodássá fajul a külföldiekkel szemben, akiknek gyermekei — úgy­mond — elfoglalják a sváj­ciak helyét. Azok, akik Svájctól ma állampolgársá­got kémek, bonyolult és leg­többször kilátástalan hely­zetbe kerülnek. Az állampol­gársági kérdések az egyes kantonok hatáskörébe tar­toznak. A legalapvetőbb fel­tétel a 10 évi egyhelybenla- kás az illető kantonban. De ez mégsem jelenti automati­kusan a svájci állampolgár­ságot. Kihirdetik például a kérelmező nevét, s az állam- polgárságot kérelmezővel szemben bárki kifogással él­het. Az állampolgárság el­nyeréséért vizsgázni kell történelemből, illetve a zü­richi katonban például sváj­ci—német nyelvvizsga is van. Persze, ha jelentős vagyon­nal rendelkező személy kér állampolgárságot, az más, akkor azonnal egyszerűsöd­nek a feltételek. Az ultra-nacionalisták ma is folytatják akcióikat, hogy a vendég- és idénymunkások rolják: akik évekig folya­A Zürichi tó partján A szolid villa a FIFA székhaza Zürich Rózsadombján vaslat fölött, amelyet — cse­kély többséggel ugyan —le­szavaztak. Azok a kantonok ugyanis, ahol az ipar van túlsúlyban, nem tudnának elég hatékonyan termelni a vendégmunkások nélkül, és ahol a vendégmunkások hiá­nya már a svájci lakosság életszínvonalát is érintené, szembefordultak a javaslat­tal. Kétségtelen, hogy napja­inkban Európa fejlett tőkés országaiban már feszítő tár­sadalmi problémaként je­lentkezik a vendégmunkások ügye. Európa közepén Svájc nemrég még mágnesként vonzotta a kevésbé fejlett hogy fellebbezési lehetősé­gük lenne. Gyakoriak az üze­mi balesetek, s az áldozatok aránytalanul nagy mérték­ben a külföldiek közül ke­rülnek ki. Az idegen mun­kaerőnek alacsonyabb a munkabére, hogy a hátrá­nyos megkülönböztetésre csak ezt a néhány példát említsük... Az igazán bonyolult prob­lémák akkor kezdődnek, ha a vendégmunkás felesége és gyermekei — bizonyos évek elteltével — megérkeztek, s a lakás is megvan. A gye­rekeknek bölcsőde, óvoda és iskola kell. A svájciak sok helyen azt mondják, a ból­számát jelentősen csökkent­sék. Az idegengyűlöletet a faji megkülönböztetés alan­tas eszközeivel is szítani pró­bálják. A Svájcban tartózkodó egymillió vendégmunkás el­len irányuló ultra-naciona­lista kampány oda vezetett, hogy lelassult a vendégmun­kások beáramlása.' Az iparfejlesztés, a kon­junktúra viszont további ide­gen munkaerőket igényel: a vendégmunkások nélkül megbomlana Svájc gazdasági egyensúlya, ami nyilván ha­tással lenne a svájciak élet- színvonalának alakulására. Boros Béla Diplomát kaptak az eori nyári G J egyetem hallgatói Vasárnap diplomaosztással zárult az egri nyári egye­tem általános tagozata, amelynek előadásai során 93 amerikai pedagógus — kö­zépiskolai és egyetemi tanár — ismerkedett Magyarország gazdasági, társadalmi, kultu­rális életével. Az Egyesült Államok több városából érke­zett hallgatók angol nyelvű előadások alapján tájékozód­tak hazánk gazdasági és tár­sadalmi fejlődésről, oktatá­sunk helyzetéről, irodalmi, zenei és filméletünkről. Távlati kereske­delmi előrejelzés Több gyümölcsöt fogyasztunk a jövőben Az 1960—70-es években az egy főre jutó évi gyümölcs­fogyasztás hozzávetőleg 66 kilogramm volt, 1980-ra 75 kilós évi fogyasztással szá­molnak a szakemberek. A távlati kereskedelmi prognó­zis szerint — a friss gyü­mölcsnél lényegesen nagyobb arányban növekedik a tartó­sított termékek iránti keres­let. A tartósított gyümölcsök fogyasztási prognózisa szerint a konzervipari termékek kö­zül főképpen a málnából, to. vábbá a meggyből, az őszi­barackból és a körtéből ké­szült befőttek és jamek, — valamint a gyümölcsszörpök iránt növekszik majd a ke­reslet. A konzervipari gyü­mölcstermékek várható fo­gyasztása 1980—85 között a jelenleginek mintegy két és félszerese lesz, és eléri az egy főre eső 10—10.5 kilót. A prognózis szerint az 1980-as években az ország minden lakosára évente 3 és fél kiló gyorsfagyasztott gyümölcs jut majd. Mitől csomósodik 1 porcakor Ä vásárlók évek óta kifo­gásolják: megkeményedik, csomósodik a porcukor. A selypi cukorgyár szakembe­rei megállapították, hogy a cukor őrlésénél felszabadul a cukorkristályokban addig „bezárt” víz, amely a polieti­lén tasakokban ismét rára­kódik a finom szemcsék fe­lületére, és egy vékony réte­get felold: emiatt tapadtak össze a cukor porszemcséi. A selypi cukorgyárban a porcukorhoz igen kis meny- nyiségben étkezési keményí­tőt adagolnak; amely leköti a lecsapódó nedvességet. Az így összeállított cukor 3—5 százalék arányban tar­talmaz keményítőt. Ezért víz­ben maradék nélkül nem ol­dódik, tehát főképpen tésztá­hoz, krémekhez és gyümölcs­höz célszerű felhasználni. A keményítővel kezelt cukrot már üzemszerűen gyártják a selypi cukorgyárban. Virágzik a „királynő lilioma“ Vas megyében a sótonyi dombok övezte Csecsár patak völgyében és a Sitke község határában húzódó tölgyesek alatt kibontotta szirmait Kö­zép- és Dél-Európa egyik legszebb virága a görög mi­tológiából ismert „királynő liiloma” vagy más néven ge. nyőte. A magasra nyúló nö­vényen fürtökben helyezked­nek a fehér virágok. Rádiótelefon autóbuszokon 1975-ben a párizsi és kül­városi autóbuszok rádiótele­fon segítségével kapcsolat­ban állnak majd a párizsi Közlekedési Igazgatóság köz­pontjával. A telefonhálózat az első időkben lehetővé te­szi, hogy a forgalmi ellen­őrök 55 párizsi és 9 külváro­si autóbuszvonalon rádió­kapcsolatot teremtsenek a gépkocsivezetőkkel és így megkönnyítsék az autóbusz közlekedését például a köz­úti forgalomban előadódó balesetek esetén. A későbbiek során a rá­diótelefon-hálózat a közleke­dési vonalak automatikus ellenőrzésének egyik eszkö­zévé válik. A- Postaügyi Minisztérium 24 vonalat adott a Közleke­dési Igazgatóságnak. A rög­zített adó-vevő készülékeket és az antennákat a 209 m magas Maine-Montparnasse torony tetejére szerelik fel. önkiszolgáló benzinkút A svájci Tessin kanton­ban működik a világ első, teljesen automatizált benzin- kútja. Az automata hitelle­véllel hozható működésbe. Ha valaki benzint akar vá­sárolni, a hitellevelet bedug­ja az automatán található nyílásba, kis billentyűzet se­gítségével leüt egy titkos kódszámot (mivel maga a hitellevél nem elegendő ah­hoz, hogy üzembe helyezze áz automata motorját), majd a benzintartályba illeszti a benzincsapot. Ezután más teendője már nincs. Miköz­ben folyik az üzemanyagtöl­tés, elektronikus számítógép leolvasható számokkal elké­szíti a számlát. Az üzem­anyag -fizetésére hónap vé­gén kerül sor, amikor is a vásárló megkapja a Picca­dilly társaságtól a számlát. A társaság csak annak ad hitellevelet, aki aláír egy nyilatkozatot, amelynek, ér­telmében legalább 150 liter benzint vásárol havonta. Ugyancsak a Piccadilly tár­saság vezette be a pénzbedo­bással működő automata benzinkutakat. A gépkocsi- vezetők éjszaka is vehetnek benzint pénzbedobással. Az „árulkodó” agyhullámok Az agytevékenység műsze­res vizsgálatára sokáig sem­miféle eszközzel nem rendel­kezett az orvostudomány, mígnem felfedezték, hogy a koponyára helyezett elektró­dokkal bizonyos elektromos jeleket lehet „lecsapolni” az agyból, amelyek feszültség­ingadozások formájában je­lentkeznek. Az agy ilyen je­lei fontos információkat tar­talmaznak, s az elektroenke- falográfia (EEG) szakértői ma már olvasni tudnak a műszerrel regisztrált gör­békből. . Az ún. alfa-hullámok a nyugalomban levő agy akti­vitásának a jellemzői. A mű­ködő agykéreg ritmusára a béta-hullámok jellemzőek. A delta-hullámok az alvás alatt eltűnt alfa-hullámok helyébe lépnek, ugyanakkor éber álapotban kórjelző tü­netek elárulói. A théta-hul­lámokat kellemetlen benyo­mások hívhatják elő. Az elektromos változások több milliárd agysejtben ke. letkeznek, s közülük egy-egy elektród (amelynek felülete kb. 1 négyzetcentiméter) több mint egymillió agykér- gi idegsejt együttes feszült­ségingadozását vezeti le. A képen látható módon egy­szerre több elektródot helyez­nek el a koponya meghatá­rozott pontjain (számuk attól függ, hogy hány ^csa­tornás” a mérőkészülék). Az NDK-ban a kórházi intenzív osztályok betegágyai fölé újabban olyan csatlakozó egységeket szerelnek fel, amelyekbe egy központi mű­szerterembe való elvezetés céljából bekapcsolhatók az EEG elektródok, de a vér­nyomás, - a pulzusszám, a hőmérséklet stb. távfigyelé­se számára is vannak csat­lakozási helyek. Pakura mint kénszállító Svéd mérnökök pakura­átdolgozó ipari berendezést terveztek és építettek. Az alapjául szolgáló technoló­giai eljárás lényege az, hogy a fűtőanyagot zárt tartályok­ban hidrogénnal vegyitik és 400 fokra melegítik fel. Az­után ez a keverék csőveze­tékeken keresztül a reaktor­ba kerül, ahol a katalizátor alkalmazásával és mintegy 200 atmoszférás nyomásnál, végbemegy a kénhidrogén- képződés. Ezzel kettős hatást érnek el. Egyrészt a fűtőanyag tel­jesen megszabadul az égés során a levegőt kénoxiddal szennyező kénvegyületektől, másrészt pedig a kénhidro­gén a következő szakaszo­kon szétbomlik és kiválik a tiszta kén. A berendezés na­ponta mintegy 10 tonnányit termel ebből az igen értékes nyersanyagból a vegyipar számára. A Halley-üstökösről A Nemzetközi Csillagásza­ti Szövetség nemrégiben jó­váhagyta a Wolf heidelbergi csillagász által 1884-ben fel­fedezett üstökös új elneve­zését. Az üstököst felfedező­jéről eddig Wolf-üstökösnek nevezték. Új elnevezése: Wolf-Kamienski üstökös, dr. Michal Kamienski profesz- szor, a neves lengyel csilla­gász érdemeinek elismerésé­ül. Kamienski professzor ku­tatásokat végzett az üstökös pályájáról és eredetéről, ku­tatási eredményéiről csak­nem 100. világhíressé lett munkát tett közzé. Fél év­század alatt 120 000 órát töl­tött számításokkal, amiket gépi segítség nélkül, jegyzet­lapokon végzett. A lengyel tudós számításainak meglepő pontosságát igazolták a Szovjetunió Tudományos Akadémiája leningrádi El­méleti Csillagászati Intéze­tének számítógépei is. Kamienski professzor hosszú évek óta elméleti ku­tatásokat folytat a híres Halley-üstökössel kapcsolat­ban is, amelyről eddig 18 munkája jelent meg. Vizsgá­latai kiderítették, hogy az üstökös megjelent az i. e. 2320—2240 közé eső idő­szakban, sőt régebbi — mint­egy 6000 évvel ezelőtti —■ korszakokban is. ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom