Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

osztálya azért, hogy legyen mindig elegendő telek az építkezni akaróknak, folya­matosan felülvizsgál.ia Jász­berény eddig beépítetlen bel- sőségi területeit. Csak így tudják elérni, hogy a terv­ben szereplő 350 családi ház valóban felépüljön. Részben a jó telekellátott­ságnak köszönhető, hogy ta- , valy 131 családi otthon el- készült és az idén már ed- . dig 28 házra adták ki a lak­hatási engedélyt. Említettük már, hogy a negyedik ötéves terv város­politikai célkitűzései közül .egyik legfontosabb feladat a ' közműhálózat fejlesztése. Ab­ban is elsőrendű a vízellá­tás megoldása. A városi ta­nács negyedik ötéves tervé­ben kimondta: „A tervidő- szak alatt el kell érni. hogy Jászberény víztermelő ka­pacitása 5 ezer köbméter/ nap legyen. E cél elérése ér­dekében további kutak fú­rása, vízműtelep építése, . magas tározó létesítése szük­séges.” A negyedik ötéves tervben 21 millió forint ■^előirányzattal szerepel a II- •es sz. vízmű építése. A be­ruházások felülvizsgálata­kor ezt az előirányzatot ' Jászberényben nem csökken­tették. Az 1971-ben már felhasznált összegen túl. az 1972—75 közötti időszakra vízmű építésére a kötelező 20 százalékos tartalékkal együtt (3,8 millió forint) 20.8 millió forintot irányoz­tak elő. Ennél a beruhá­zásnál az eredeti költség­előirányzatot inkább emel­ni kellett egyrészt, mert el­sődleges szempont a lakos­ság mindennapi vízigényé­nek minél jobb kielégítése, másrészt mert még ébből a pénzből sem tudják befejezni ebben az ötéves tervben a befejezés csak az ötödik ötéves terv első éveiben vízműtelep építését. A teljes várható. A város jelenlegi ivóvíz- ellátása nem felel mßa a vá­rosi szintnek. A Május 1 szigeti vízmű 1958—62 kö­zötti években épült, 1000— 1200 köbméter/nap vízter­meléssel. 100 köbméteis hidroglóbusszal. Ezzel csati a város központjában, a fő utak mentén biztosítottak annak idején korszerű ivó- vízellátást. a Faiskola la­kótelepen a kutak fúrásával a Il-es számú vízműtelepen az öt kút fúrásával nőtt ugyan a víztermelői kapa­citás, de azzal egyidőben nőtt a városban a vízháló­zat hossza, n hálózatba be­kapcsolt lakások száma, és természetesen az új lakó­telepek létesítésével az ellá­tandó terület is. A vízellá­tásban, főleg nyáron, zava­rok vannak Jászberényben. A nagyobb mértékű fo­gyasztás. a tározó hiánya miatt nyáron, csúcsidőben szinte csak a földszintes há­zakban van megfelelő mennyiségű ivóvíz. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy je­lenleg az egy lakosra jutó napi átlagos vízmennyi­ség Jászberényben 75 liter — a korszerű vízellátási kö­vetelmény városi szinten 120—150 liter nap — akkor jogos város azirányú tö­rekvése, hogy újabb kutak fúrásával elsődlegesen a víz­termelői kapacitást növel­jék. Ebben az évben a Szolnok megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat kivitelezésé­ben két 300 méteres kutat fúrnak és megépítik a kuta­kat összekötő körvezetéket. Ha ezzel a munkával elké­szülnek, újabb öt darab 70 méteres kutat fúratnak. Ezt a munkát még ebben az évben megkezdik, hogy ezt az öt kutat is bekapcsolhas­sák jövő év elején a háló­zatba. Jelenleg egy 314 mé­teres kút fúrása elkészült, n szűrőzés és tisztító komp­resszorozás után a követke­ző kút mélyítését kezdik meg. A jászberényi vízműtelep építése több szakaszban va­lósul meg. Az előbb emlí­tett kútfúrásokkal egyidő­ben az idén az ÉMÁSZ Vál­lalat 2 millió 80 ezer fo­rint értékben megépíti a telep villamosáramener- gia ellátását szol­gáló 20 kilowattos leágazá­sokat és a négy transzfor­mátorállomást. Így a vízmű épület jövő évi építéséhez már a szükséges villamos energia adva lesz. A víztermelői kapacitás növelésével szinte egy idő­ben jelentkezik a feladat: meg kell szüntetni a háló­zati nyomás elégtelenségét. A. meglévő 100 köbméteres hidroglóbusz kevés űrtartal­ma és kis magassága miatt nincs meg a szükséges víz­nyomás, nem biztosított az elegendő tározás. A Varga utca térségében, a megépült új Zagyva-híd mellett egy magasházat létesít a tanács, amelynek legfelső szintjén 700 köbméteres tározó lé­tesül. Az előkészítő munká­latok befejeződtek, az épít­kezés 1973 első negyedévé­ben kezdődik. Ha elkészül, megoldódik a város gondja, megfelelő lesz a víznyomás, lesz elegendő tározó. Annál is inkább, mivel 1973-ban a Il-es számú vízműtelepen földszinti víztározót is léte­sítenek. A város ivóvízellátásában további gond a szabván y szerinti vízminőség biztosí­tása. Jászberényben az ivó­vízre a megengedettnél na­gyobb vas- és mangántarta­lom a jellemző. Emiatt fel kell építeniük egy víztisz­tító berendezést, csak annak üzembe állításával tudják megszüntetni a magas vas- és mangántartalmat. Csak kellő tisztítással érhető el, hogy megszűnjenek a lakos­ság panaszai az ivóvízre. Ezt a tisztító berendezést 1973—74-ben építik meg. A kutak fúrásával, a be­rendezések elkészültével Jászberényben a tervidőszak végére a vízmű víztermelő kapacitása 5000 köbmé­ter/nap lesz. Lehetőség adó­dik a hálózat további épí­tésére és évenként 150 la­kásnak a közműves vízellá­tásba való bekapcsolására. A város jobb ivóvízellátásá­hoz az ötödik ötéves tervben további 5000 köbméter/nap vízmennyiség szükséges. Ezt a vízmű második ütemének építésével érhetik el. Ez az újabb beruházás azonban már jóval kisebb költségek­kel jár, mivel az alapközmű és berendezés már az első ütemben elkészül. A növekvő vízfelhasználás indokolja, hogy Jászberény­ben mielőbb megoldják a csapadékvíz elvezetését. Ezért tanulmánytervet ké­szítettek, melynek alapján tavaly megépültek a Bat­thyány. Csincsa és Csirke utcák csapadékvíz elvezető csatornái, mintegy 730 fm hosszúságban, 250 ezer forint költséggel. Az idén megépül — pontosabban már befeje­zés előtt áll — az úgyne­vezett 1—4—0 jelű csapa­dékvíz főgyűjtő csatorna, mely a jelenlegi városköz­ponthoz kapcsolódó új város- központ csapadékvizét, de az egész város nyugati ré­szének csapadékvizét is a Zagyvába vezeti. A város közművesítésének másik nagyon fontos része a szennyvízcsatorna hálózat megfelelő fejlesztése és a szennyvíztisztítás megoldá­sa. A város két főgyűjtője az 1950-es években épült, ugyanakokr a központi át­emelő telep és az ideiglenes földolgozó medence is. Mind­ezek azonban csak a város- központ szennyvízelvezetését szennyvíztisztítását, abban is a legkezdetlegesebb fel­adatot, az ülepítést voltak képesek ellátni. Ugyanakkor a városban folyó nagyará­nyú lakásépítés, az intéz­ményhálózat növelése, épí­tése szükségessé teszik, hogy fejlődjön a szennyvízcsatorna hálózat is. A város már el­készítette a kész építési ter­veket. Ebben a tervidőszak­ban 12 millió forintjuk van a szennyvízelvezető csator­na hálózat további építésére. Új csatornák, főleg azokon a területeken létesülnek, ahol új közintézmények, egészségügyi, művelődési lé­tesítmények épülnek; Tavaly már elkészült Jászberényben három áteme­Már beköltöztek a lakók az Aprítógépgyár tízlakásos szol­gálati házába lő telep. Elkészült az a szennyvízcsatorna is, amely az ezer adagos napközis konyhától, a kórháztól és a 31-es számú út átvágási te­rületén építendő lakásoktól, a kórház—Rét utcából el­vezeti a szennyvizet. Ez ösz- szesen csaknem kétmillió fo­rintba került. Az idén szennyvízcsatorna hálózat építésre, 5,7 millió forintot költenek. Ebből a pénzből épül jelenleg az Attila utcá­ban a csatorna. A csatornahálózat fej­lesztésével egyidőben az ideiglenes földolgozó medence helyett tervbe vette a város egy végleges szennyvíztisztí­tó telep első ütemének lé­tesítését. Az építkezés kez­dését 1975-re tervezték. Nem azért, mert nem sürgősen megoldandó feladat a me­dence megépítése. Azért ter­vezték az ötéves terv utolsó esztendejére a kezdést, mert előbb a tanács fejlesztési alapjából képtelen erre pénzt adni. Ugyanakkor a város fejlődése, a szennyvízcsator­na hálózat ilyen mértékű fejlesztése egyre jobban in­dokolja a tisztítótelep mi­előbbi üzembe lépését. Üjabb szennyvízcsatorna hálózatot csak akkor tudnak építeni, ha a tisztítótelep elkészült. A városfejlesztés velejá­rója, hogy megfelelő legyen a közvilágítás. Az esti vá­rosfények. a 1 neonreklámok, a közterületek szép kivilá­gítása mindig rangot ad egy településnek. Amikor Jász­berényben 1963—64-ben el­készült a város rekonstruk­ciós terve, amelyben 30 éves időszakot vettek figye­lembe, meghatározták 'a vil­lamosenergia ellátás, a köz- világítás fejlesztési felada­tait is. Annak következmé­nyeként elkészült mintegy 10 millió forintos beruházá­si költséggel a városközpont­ban a földkábeles energia- ellátás, átépítették a légve­zetékes hálózatot. A városrendezés során ki­alakított új utcák és lakó­telepek kisfeszültségű ener­giával való ellátása nagy erőfeszítéseket követel a városi tanácstól. Annál is inkább, mivel Szolnok megye Tanácsa nem adott hitelke­retet, támogatást a városnak kisfeszültségű hálózatfejlesz­tésre. Emiatt több olyan területe van a városnak, amely mind kisfeszültségű energiaellátásban, mind köz- világításban ellátatlan. A villanyhálózat rekon­strukciós tervével párhuza­mosan készülnek a közvilá­gítás korszerűsítésének ter­vei. Aszerint a földkábellel ellátott utcákban — a fő­útvonalakon és a városköz­pontban ■— kandallábéres higanygőz lámpákat, egyéb utcákban pedig a hagyomá­nyos FALUVILL típusú lámpákat szerelnek fel fo­lyamatosan. Az idén elké­szült a kórház, a Rét. a Ta­nács, a Vöröshadsereg, a Jákóhalmi utak közvilágítá­sának korszerűsítése. Most a tanács feladatul tűzte ki, hogy az eddig ellátatlan te­rületeken kiépítik a kisfe­szültségű hálózatot, felszere­lik a közvilágítási lámpá­kat A város életében egyelőre még nagyon sok gondot okoz a közúti közlekedés zavarta­lanságának biztosítása. A forgalom napról napra nő, azzal az úthálózat fejlesztés nem tudott lépést tartani. Néhány példa erre: 1967-ben a VOLÁN 7-es számú vál­lalata, — mely a település autóbusz forgalmát bonyolít­ja le — 21 autóbusszal 3,7 millió utast szállított, 1971- ben már 41 autóbusszal 5,5 millió utast. Ugyanakkor nem épültek megfelelő mennyiségben új közutak. A negyedik ötéves terv eddig eltelt két évében a Jókai, a Székely Mihály és a Pi­pacs utcák burkolata elké­szült, 2,6 müiió forintos költ­séggel. A tervidőszak hátra­lévő éveiben kerül sor a Ki­nizsi, a Lazovi, az Ártér a Messzelátó utcák úthálózatá­nak megépítésére. Még az idén elkészül a Kórház, a Rét, a Korcsolya, a Bem ut­cák, az Alkotmány és a Hatvani utak burko­lata, illetve a bur­kolatok korszerűsítése. Jövőre kezdődik és 1975r ben fejeződik be a Bajnok utca burkolatának kiépítése. A városi kórház közelében a gépkocsiparkírozó helyek kialakítását a Kórház utcá­hoz csatlakozóan még ebben az évben elkészíti a város költségvetési üzeme. Hu­szonnyolc gépkocsi részére alakítanak ott ki parkírozó helyet. Jászberény meglehetősen nagy átmenő forgalmat bo­nyolít le. Ezért a KPM Szolnoki Közúti Igazgatósá­ga megépítteti a 31-es és a 32-es számú közlekedési utak csomópontját, az 1973 —74-es években. Ez egy ré­sze a város távlati közleke­désfejlesztési elképzelései­nek, melyet az általános rendezési tervben rögzítet­tek. Ugyanebben a tervben láthatjuk, hogy az új autó­busz pályaudvart a jelenlegi helyén, a Petőfi téren épí­tik fel. A jelenlegi kis autó­busz pályaudvar a jelentő­sen megnövekedett személy- szállítási igényeknek a jö­vőben már nem tud eleget tenni, ezért új autóbusz pá­lyaudvar építése szükséges. A terv szerint az új autó­busz pályaudvar két ütem­ben épül fel, 7 millió fo­rint költséggel. Az első ütem építéséhez rövidesen hozzá­kezdenek. Sok mindenről szó volt már, amivel Jászberény gazdagodott. vagy gazda­godni fog ezekben az évek­ben. Szóljunk most a hír­közlésről is, amely miatt bi­zony sok bosszúságuk van a jászberényieknek. A leg­nagyobb bosszúság az, hogy kevés a távbeszélő állomá­sok száma. Sokat javul majd a helyzet e vonatko­zásban, ha elkészül a 700-as állomásbővítés. Az építés már befejezés előtt áll. Azonban ez a 700 állomás is csak részben tudja eny­híteni a város lakóinak ilyen irányú igényeit. Vi­szont örömhír a Pelyhes­parton lakóknak: augusztus végéig elhelyezik ott az el­ső nyilvános távbeszélő ál­lomást. Néhány évvel ezelőtt a jászberényiek sokat szégyen­keztek az elhanyagolt, elpos­ványosodott városi Zagyva­ág miatt. A folyó ugyanis a jelenlegi és az újonnan épü­lő városközpont között fo­lyik. A tanács nem tűrhette sokáig a lehetetlen körül­ményeket: tavaly hozzá kez­dett — társadalmi mun­kában — a Zagyva tisztít- tatásához. A városközpon­ton keresztül haladó folyó­ág mentét sétánnyá alakít­ják ki. Ezzel szép, új szín­folttal gazdagodik Jászbe­rény. Előreláthatólag 1973- ban elkészülnek a munkák­kal, s akkor kellemesen pi­henhetnek majd ott a város lakói. Ha ma megkérdezzük a jászberényi asszonyokat, van-e elegendő üzlet, ahol vásárolhatnak, egymás után sorolják fel azokat az új áruházakat, amelyek az el­múlt években a város fő­terén. vagy annak közelé­ben épültek. És nemcsak új áruházak épültek, hanem megfelelő az áruellátás is. A tanács azonban nem elég­szik meg azzal, amit a vá­ros kereskedelmi hálózatá­ban fejlesztést megvalósí­tott. A kiskereskedelmi há­lózat további bővítése a vá­ros központjában, a korsze­rű lakótömbök kialakulásá­val továbbra is feladat. Az idén már megnyílt a Jókai Mór utcában egy élelmiszer- bolt meg egy húsbolt. A peremkerületek keres­kedelmi ellátásának megol­dására Jászberény új lakó­telepén, a Pelyhesparton megkezdődött egy ABC áru­ház építése, amelyet majd egyéb üzletek, javító és szolgáltató egységek létesí­tése követ. Ebben az ötéves tervben a Kossuth Lajos utca végén is épül egy újabb ABC áruház. Összesen eb­ben az ötéves tervidőszak­ban a bolthálózat Jászbe­rényben 1400—1500 négyzet- méterrel növekszik. Dicséret illeti az ÁFÉSZ-i és a Jász-Nagykun Vendég­látó Vállalatot. Az ÁFÉSZ a közelmúltban éttermei Az Aprítógépgyárban horizont gépen munkálják meg a nagy pontosságú méreteket

Next

/
Oldalképek
Tartalom