Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

Az oktatási és közműve­lődési intézmények közötti együttműködés nagyon ered­ményes Jászberényben. Jól szemléltette ezt a már ötöd­szörre megrendezett Székely Mihály zenei napok rendez­vénysorozata, amely orszá­gosan is felkeltette mind a szakemberek, mind a közön­ség érdeklődését. A Székely Mihály általános iskola, a Palotássy János zeneiskola, a Déryné Művelődési Köz­pont és a városi könyvtár dolgozói sokat tettek a ren­dezvénysorozat sikere érde­kében. Már említettük, hogy a város szabadtéri színpadát Jászberény üzemei, szövet­kezetei újították fel. Ez is azt bizonyítja, hogy a jász­berényiek szeretik városukat, készek dolgozni érté szabad idejük feláldozásával is. Ezt nemcsak a szabadtéri szín­padnál végzett munka bizo­A jászberényi Kossuth Tsz szakosított szarvasmarha telepe Egy év alatt a Lenin Tsz-ben 3,5 millió forintot fordítottak gépesítésre ban végezték el. A városi tanács ezúton is köszönetét mond a munkában résztve­vő üzemek dolgozóinak, ve­zetőinek. A dicséretreméltó vállalkozásban a következő üzemek, ktsz-ek vettek részt: BUBIV, ÉMÁSZ, Jászsági Egyesült Építőipari Szövet­kezet, Műszerész Ktsz, Vá­rosgazdálkodási Vállalat, Vasipari Vállalat és a városi tanács költségvetési üzeme. Eredményes munkát vé­geznek a városi könyvtár­ban. A könyvtár 78 ezer kö­tetes állománya kielégíti az igényeket. Emellett mindig gondoskodnak új könyvek beszerzéséről. Tavaly az egy lakosra jutó könyvvásárlási összeg 6 forint, 24 fillér volt. Külön meg kell emlé­kezni a könyvtár dolgozói­nak szervező, propaganda I tevékenységéről. A könyv­tárban folyó munkáról jól képzett szakembereik rend­szeresen tájékoztatják a közvéleményt, a szaklapok­ban megjelent publikációk­kal. Külön dicséretet érde­melnek a „Könyvtár és mű­velődés’ címmel megjelen­tetett értesítőjükért. A könyvtáros című folyóirat is nagy elismeréssel írt erről a vállalkozásról. nyitja. A harmadik ötéves tervben a lakosság az őt érintő beruházásoknál mint­egy 4 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. A városi tanács a negyedik ötéves tervben továbbra is számít a jászberényiek ön­ként vállalt munkájára, an­nál is inkább, mivel a terv­ben meghatározott feladato­kat csak a lakossággal közö­sen összefogva valósíthatják meg. A negyedik ötéves tervre 4 millió 650 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát terveztek. Főként járda­építésnél (az ötéves tervre előirányzott 5500 négyzet- méter járdaépítésből 3341 négyzetméter már elkészült), a parkosításnál, útkarban­tartásnál számítanak segít­ségre. De várják, hogy a szülői munkaközösségek az óvodákban, iskolákban se­gítsenek a jelentkező fel­adatok teljesítésében. Jászberény jóváhagyott negyedik ötéves terve ki­mondja: „A társadalmi mun­kával kapcsolatos szervező tevékenységre az előző terv­időszaknál nagyobb gondot kell fordítani. A társadalmi munkaérték előirányzatokat évenként felül kell vizsgál­ni és azt az operatív ter­vekkel együtt a tanács elé kell terjeszteni jóváhagyás­ra.’’ Így került sor tavaly a Zagyva-meder rendezésre, amelynél terv szerint 800 ezer forintos munkát kel­lett volna elvégezni, de ezt az előirányzatot 2 millió 385 ezer forintra teljesítet­ték. Erre az évre a tanács 1 millió 600 ezer forint érté­kű társadalmi munkát hatá­rozott el, azonban június 30-ig ebből az értékből egy­millió 300 ezer forintot a lakosság már teljesített. Nyolcezer négyzetméter új park létesült a városban, 240 ezer forint értékben. A város burkolat nélküli ut­caiban. a tereprendezésnél,' a csapadékvíz elvezető ár­kok karbantartásánál pedig 810 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek az emberek. Nemcsak parkot építettek, nemcsak árokkarbantartást csináltak. Két új játszóteret is létesítettek társadalmi összefogással. Az előző évek­hez hasonlóan tovább fásít­ják a várost. A munkásőr­ség társadalmi munkával pinceklubot alakított ki, amelynek berendezéseit is saját erőből fedezték. Je­lentős mértékű társadalmi munkát végeznek a terme­lőszövetkezetek is a külte­rületi utak karbantartásá­nál, fenntartásánál. Várha­tóan 7—800 ezer forint ér­tékű lesz az a munka, amit az idén elvégeznek. Szolnok megyei Néplap jászberényi melléklete Azt írtuk: Jászberény lakói szeretik, meg­becsülik városukat. Az üzemek, a telepü­lést nemcsak úgy tekintik mint várost, amely munkaerőt ad számukra; hanem úgy is, mint otthont, ahol munkásaik lete­lepülhettek, kulturáltan, szépen élhetnek. A tanács sem úgy tekint az üzemekre, szövetkezetekre, hogy ott az emberek csak munkát találtak. Közös összefogással, a lakosság támogatásával épül, szépül, fejlő­dik a város, mindannyiuk közös hasznára. Maradandót alkotunk Jászberény, 1972 Amikor felszabadulásunk 25. évfordulóját ünnepeltük, Jászberényben a jeles ese­mény tiszteletére értékes helytörténeti monográfiát je­lentett meg a városi ta­nács végrehajtó bizottsága Jászberény város története a felszabadulástól napjain­kig címmel. A szerzők — Nagy József és Tóth János — hű képet adtak arról, ho­gyan alakult át az egykor tipikusan mezőváros fejlődő ipari településsé. Könyvünk befejező sorai így szólnak: „... Ma már van erőnk, hogy olyan házakat, közmű­veket, utakat és üzleteket építsünk, amelyekkel éle­tünk egy-egy terhét hosz- szabb időre, talán újabb 25 vagy 50 évre elvethetjük, egyszóval maradandót al­kossunk. Napjainkban váro­sunk fejlődésében éppen ez a legszebb vonás, ez a sza­porodó, egymást követő ma­radandó alkotás...” E maradandó alkotásról tavaly Jászberény jelene és jövője címmel közöltünk la­punkban egy mellékletet, amelyben beszámoltunk a város harmadik ötéves ter­vének teljesítéséről, a negye­dik ötéves terv városi cél­kitűzéseiről. Most ismét a maradandó alkotásokról, a ma élő és dolgozó nemzedék eredményes munkájáról vil­lantunk fel képeket, koránt­sem a teljesség igényével. A negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakának sikereiről adunk számot, hogy minden olvasónk lássa: o Jászság szívében lévő, nagy történel­mi múlttal rendelkező város mind szebb, gazdagabb jele­nét, jövendőjét. A bevezetőben írtuk: A mezővárosból ipari város lett. Ennek az állításnak igazolására nézzük Jászbe­rény iparának jelenlegi helyzetét. Előbb egy kép: Lengyelor­szágban vendégségbe hívott bennünket egy család. A há­ziasszony büszkén vezetett végig modern otthonukon, azután, amikor a konyhába értünk, kezét rátéve a hű­tőszekrényére, így szólt: „Tudják, hogy ez magyar gyártmány és hogy nagyon jó?” A jászberényi Hűtőgép­gyár 150 literes hűtőszekré­nye állt a konyha szögleté­ben. Egy abból a több mint 80 ezerből, amit 1971-ben az üzem exportált. A Jászberényi Hűtőgépgyár — az ország hűtőgépgyártá­sának központja — a város legnagyobb üzeme, csaknem hatezer embert foglalkoztat. A gyáróriás ez év júniusá­ban ünnepelte alapításának 20. évfordulóját. És nem is kis sikerekkel. Tavaly egy- milliárd 836 millió 861 ezer forint termelési értéket ál­lítottak elő, az idén összes termelésük várhatóan meg­haladja a kétmilliárd-tizen- négymilliót. Termékeik je­lentős részét exporté tlják: az idén 478 millió forint ér­tékben a szocialista, több mint 148 millió forint érték­ben pedig nyugati tőkés or­szágokba szállítanak. Fő termékük a háztartá­si hűtőszekrény (termékeik­nek 55 százaléka), de híres gyártmányaik a hűtőele­mek, radiátorok, autó vízhű­tők, a különböző alumínium szifonok, söröshordók, stb. Az üzem tavaly 278 ezer 376 hűtőszekrényt gyártott, eb­ből a szocialista országok­ba 55 ezer, a nem szocialis­ta országokba 48 ezer hűtő- szekrényt exportáltak. Je­lentős eredmény, hogy a gyár „betört” a híres svájci piacra is. Tízezer hűtőszek­rényt szállítottak oda tavaly. Szifonból több mint 657 ez­ret adtak át a bel- és a külkereskedelemnek. A leg­jelentősebb export gyártmá­nyaik közé tartozik még az alumíniumradiátor és az alumíniumhordó. Azzal, hogy az üzem tavaly megkapta az önálló exportjogot, külke­reskedelmi tevékenységük jelentősen fejlődött: 1970- hez képest tavaly a tőkés országokba 41,5 százalékkal, a szocialista országokba 234,8 százalékkal több árut szállított a LEHELEX. Meg kell jegyeznünk, hogy az egyéb értékesítéseik is je­lentős tételt képviselnek a 1971-ben 505 millió forint volt. Heller-Forgó féle hű­tőelemet szállítottak jelentős tételben exportra is. így a szovjet Razdani hőerőműhös és a Gagarin hőerőműhöz. Nagy esemény a gyár éle­tében: megkezdte a munkát a jászboldogházi kihelyezett üzemük, az idén pedig meg­kezdi rövidesen a termelést jászárokszállási gyáregysé­gük. Ez utóbbi 180 millió forint költséggel létesült. Évente 4000 hűtőpultot és 1500 egyéb polcot, állványt,' pénztárpultokat gyártanak majd ott. A járulékos beru­házásokat úgy készítették el,' hogy azok mintegy 10 ezer négyzetméter termelő terü­let kiszolgálására alkalma­sak, így megfelelnek majd a tervezett klímaberendezés gyártásához, amelynek li- cencét nemrég vásárolta meg a gyár az olasz BLOWT- HERM cégtől. i Általában jelentős gyárt­mányfejlesztést valósítanak meg a jászberényi üzemben. Tavaly nagy megelégedést váltott ki a vásárlók köré­ben, hogy az S—140-es ab­szorpciós hűtőgép sorozat- gyártását megkezdték és gyártják az S 60-as hűtő- szekrényt is. Mindkét termé­küknél a kétéves garanciális időt 5 évre emelték fel.' A gyártmányfejlesztésről szólva feltétlenül meg kell említenünk, hogy az 1967.' évi profiltisztítás után kia­lakult az üzem három fő termékcsoportja: 1. A hűtő- technikai termékcsoporthoz tartoznak a háztartási hűtő- szekrények, a kereskedelmi és egyéb hűtőbútorok, a klí­maberendezések. 2. A hőcse­rélő termékcsoport hűtőele­mek, radiátorok, autó víz­hűtők gyártását foglalja ma­gába. 3. Az alumínium, ter­mékek, szifonok, alumínium söröshordók, nagynyomású palackok. Háztartási hűtő- szekrényből 1968 óta 12 új típussal jelentkeztek a hazái és a külföldi piacokon. A gyár nagy gondot fordít munkásai egészségügyi, mun­kavédelmi, szociális, kultu­rális ellátására. A negyedik ötéves tervben munkavédele­mi feladatok megoldására több mint 85 millió forintot fordítanak. Ebből csak az anyagmozgatás megoldására 48 milliót. Az ötéves terv Az Aprítógépgyár öntöde építkezése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom