Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

1973. július % SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 Gyors ütemben nő a gépipari licencvásárlások száma Intézkedések gazdaságosabb termékszerkezet kialakítására a KGM terű.étén Jegyzetek egy párttaggyűlésről A kormány legutóbbi ülé­sén megtárgyalta több mi­niszter, köztük a kohó- és gépipari miniszter előterjesz­tése alapján a termelés gaz­daságosságának javítását szolgáló eddigi szervező és irányító munka eredményeit és a további feladatokat megszabó intézkedési terve­ket. A Minisztertanács meg­állapította, hogy a haté­konyság növelésének, egyik kulcskérdése a gazdaságo­sabb termékszerkezet kiala­kítása. A KGM-ben elmondták, a termékek gazdaságosságát, a termelés struktúrájának több éve megkezdődött változását folyamatosan vizsgálják. A közelmúltban különféle szá­mítások és elemzések segít­ségével megállapították, hogy a gépipari vállalatok általá­ban gazdaságosan dolgoznak és a többi iparág átlagánál nagyobb hasznot hoznak a A vizsgálat kimutatta, hogy legkevesebb a gazda­ságtalan termék a műszer-, a híradástechnikai és a szer­számgépiparban. Éppen ezért rendkívül fontos ezeknek az alágazatoknak a továbbfej­lesztése. A kevés nyeresé­get hozó termékek sem egy­értelműen gazdaságtalanok. Többek között a vasúti jár­műgyártás hazai viszonylat­ban az átlagosnál kevesebb hasznot hoz, de terméke a népgazdaságnak. A magyar gépipar mintegy félmillió különböző termékének csak 8 százalékát teszik ki az át­lagosnál gazdaságtalanabb termékek. Egynegyedének gazdaságossága még javít­ható struktúra-átalakítással, gyártmánykorszerűsítéssel, gyártmányfejlesztéssel, ala­posan megfontolt munka- és üzemszervezéssel, szakosí­tással vagy más módon. A fennmaradó néhány száza­léknyi gazdaságtalan termé­ket sem lehet egyelőre tel­jesen mellőzni, a hazai igé­nyek ellátása és a nemzet­közi szerződéskötelezettségek miatt. Ezért néhány évig még — ha egyre kisebb mennyiségben is — gyárta­ni kell ezeket a cikkeket. Helyettesítésükről azonban gondoskodnak és az érdekelt vállalatok fokozatosan újak termelésére készülnek fel. hető. Az sem ritka eset, hogy az előállítóknak mini­mális nyereséget nyújtó gyártmány a népgazdaság­nak nagyon jövedelmező. A struktúra-átalakítás so­rán — és különösen a leg­utóbbi négy évben — mind gyorsabb ütemben nő a gép­ipari licencvásárlások szá­ma. 1971-ben már 37 gép­ipari licencet vásároltak a vállalatok, de ez még min­dig elmaradt a nemzetközi szinttől. 1971-ben külkereskedelmi forgalmunk körülbelül 40 százalékát a gépipari termé­kek képviselték. Általában hasonló az arány a fejlett ipari országokban is. v Az együttműködés új tartalma A szocialista integráció komplex programja alapján a KGST-tagállamok közötti együttműködés új tartalmat kap, elsősorban azzal, hogy nagyobb szerepe lesz az or­szágok közötti kooperációnak és gyártásszakosításnak, a műszaki-tudományos együtt­működésnek, a közös kuta­tásnak és tervezésinek, álta­lában a hatékonyabb mun­kamegosztásnak. A szako­sítás révén most is sok az olyan termék, amelyet már nem magunk gyártunk, ha­nem más szocialista orszá­goktól kapunk. Többek kö­zött személygépkocsikat, nagy és kis számítógépeket, anyagmozgató berendezése­ket szállítanak nekünk, s mi látjuk el a többi szocialista országot is autóbuszokkal, speciális teherautókkal, nuk­leáris orvosi műszerekkel, pénztárgépekkel és egyes mezőgazdasági gépekkel. A párttaggyűlés tagfelvé­tellel kezdődött a tiszaföld- vári Vegyesipari Ktsz alap­szervezetében. két 20 éves fiatalember kérte a párt so­raiba való felvételét. Mind­ketten lakatosok, s az ál­talános iskola elvégzése óta ügybuzgó tagjai a KISZ- nek. Egyik ajánlójuk a KISZ-alapszervezet taggyű­lése volt. Közvetlen munka­társaik, elvtársaik elismerés­sel szóltak szakmai és társa­dalmi munkájukról, ök is meghatódva beszéltek arról: mi vonzza őket a párt so­raiba. A taggyűlés egyhan­gúan szavazta meg felvételü­ket, s útravalóul megbízta őket, hogy továbbra is az ifjúsági szövetségben tevé­kenykedjenek. Somodi László párttitkár ezután két ifjú párttagnak adta át tagkönyvét, ök is szakmunkások, s szintén a KISZ ajánlásával kerültek a pártba. A négy fiatalember példája is mutatja, a párt­taggá nevelés jó ütemben, kellő előkészítéssel és meg­fontoltsággal történik ebben az alapszervezetben. ☆ Sajnos, nem lehet ugyan­ezt elmondani a taggyűlés többi napirendjéről, a párt­vezetőség munkájáról. A második napirendi pont: A tömegpolitikai és a propa­gandamunka hatékonysága címet kapta. Azt vártuk tő­le, hogy a pártvezetőség gondosan felméri, elemzi az agitációs munka helyzetét, mérlegeli a meggyőzés ered­ményeit, rámutat a hibákra és megszabja a további fel­adatokat. De nem így történt. A párttitkár alig több, mint egy gépelt oldalnyi „beszá­molót’’ olvasott fel, melyet pár mondattal kiegészített. Néhány általános elvi meg­állapítást tett. Csak utalt ar­ra, hogy mi foglalkoztatja a szövetkezet dolgozóit (árkér­dés, Nixon moszkvai útja). A két felszólaló a tanulásra és a faliújságcikkek gyor­sabb cseréjére hívta fel a figyelmet. A taggyűlés részt­vevői nem hallhattak- érté­kelést a tömegpolitikai mun­káról, az általánosságokból csupán annyit szűrhettek le: jobban és mindenkinek kell foglalkozni a tájékoztatással, az emberek meggyőzésével. De tartalmi, módszerbeli se­gítséget nem kaptak. ☆ A harmadik napirendi pont az 1971/72. évi párt- és KISZ-oktatás értékelése és az 1972/73. évi oktatás elő­készítése volt. A pártoktatás­ról Hevesi János pártvezető­ségi tag „számolt be”. Mon­danivalóját pár perc alatt el­intézte. A befejeződött tan­évről annyit hallottunk, hogy „sikeres” volt. De nem tudtuk meg, hogy hányán és mit tanultak, elmaradt áz értékelés. (A gazdaságpoliti­kai tanfolyamon tizenöten tanultak.) Az ősszel a pártirányítás és pártélet kérdései tanfo­lyamon tizenöten vesznek részt, ketten a marxista—le­ninista középiskolában tanul­nak, a ktsz elnöke pedig az esti egyetemre jár. Nem tudni azonban, ki lesz a pro­pagandista, s hogyan készí­tik elő az új oktatási évet. s a pártonkívüliek hol tanul­nak? Hasonló volta KISZ-titkár beszámolója is. (A példa ra­gadós.) Legutóbb politikai vitakörük volt, az ősszel a társadalmi kérdések tanfo­lyamát szervezik meg, ahol huszonnégyen tanulnak Bi­schof Gábor propagandista irányításával. S jobban szá­mon kérik a tanultakat a fiataloktól. A két hozzászóló a tanu­lási fegyelemre és a fokozott ellenőrzésre tett javaslatot. ☆ A taggyűlésen hiába vár­tuk a pártvezetöség két tag­gyűlés között végzett mun­kájáról szóló beszámolót. Pe­dig erre a Központi Bizott­ság 1969. november 26—28-i, a pártdemokrácia továbbfej­lesztéséről szóló határozata kötelezi az alapszervezeteket. A párttagság alapvető joga, hogy tudja: mit csinált a pártvezetőség két hónap, il­letve az utolsó taggyűlés óta. A vegyesipari ktsz párttit­kára nem függetlenített, megbízatását társadalmi munkában végzi. Épp ezért jobban kellene megosztani a munkát ia vezetőség tagjai között, önmagával szemben is magasabb mércét kellene állítani, s ügyelni a taggyű­lés gondosabb előkészítésére és a párthatározatok végre­hajtására. Gazdaságos — gazdaságtalan tőkés* piacokon jól értókesít­1 i "■■■■ ■ 1 "" i. ■■■■■ ni»— A csend birodalma 1-es, a 4-es, az 5-ös, a 8-as és a 9-es főépítésvezetőség különböző szakemberei dol­goztak itt — legszorosabb együttműködésére volt szük­ség, hogy sikerre vigyük a vállalkozást. A nagy mérő­szoba,- ahová magát „bezár­tuk” — külső nagysága 5x6 méter — első falrétege 38-as téglából áll. Ezt 20 centi- méteres légszigetelés fedi, majd 8 centiméteres vastag parafaréteg. Ezután építet­tünk fel negyedméteres vas- betonfalat, amire 2 centi ce­ment simítást tettünk... Azt hittem, ezzel kész. Közbe kottyantottam: — Ahá. ez aztán szigetel... Földvári József megmo­solygott: — Várjon még... A Ce­ment simításra perforált rézlemez borítós illeszkedik, — és erre építettünk rá 12 centiméteres hangnyelő fa­lat. Az egyszerűség kedvé­ért mondjuk csak úgy, hogy a salakgyapot — paplant. A szoba legbelső rétege — a vászonhuzat előtt persze — 40 centis hangtompító ékek­ből áll. Ebből csaknem 12 ezer darabot építettünk be. Átmegyünk a leendő, úgynevezett rutinvizsgálóba. Itt is megriadok egy pilla­natra, mert bokáig süppe­dek a vastag, csodálatosan szép vietnami szőnyeggel le­takart laticel „padlóba”. Ez a szoba azért már „barátsá­gosabb”, az ajtaja is csak 18 mázsa, meg ablaka is van. Persze ezen sem hal­latszana be a mozsárágyú dörgése sem, ez iR hang­szigetelt, úgy jó fél méter vastag üvegrétegekből áll. Ezen az. ablakon keresztül nézik majd a vizsgált reagá­lásait az állomás szakembe­rei. A nagy mérőszobának nincs ablaka, a bent történ­teket televíziós kameráról továbbítják a vizsgálatot végzők számára. Az új, országos rendelte­tésű hallásvizsgáló állomá­son — a közeli napokban már működik — elsősorban zajártalom vizsgálatokat vé­geznek. — ti — na fülem. Viszonyítok: a dolgozó szobám csendje, a hajnali, csukaleses Tisza-partí csend­je. ehhez képest dobhártya- tépő hangzavar. készültünk el, a szolnoki MÁV kórház rendelőintézete alatt. Vállalatunk (a Szol­nok megyei Építőipari Vál­lalat. A szerk. megj.) fö- építésvezetőségeinek — az Hányszor mondjuk: elme­gyek valahová, ahol csend van, beülök a szobába, ott csend van... Valójában fogalmunk sincs a csendről. Ezt akkor tud­tam meg, amikor bezárult mögöttem a 32 mázsás vas­betonajtó. ...teljesen hangszigetelve vagyok a külvilágtól. Bi­zonytalanná válók, olyan mintha kikapcsolták volna a hallószerveimet, — egy­szerűbben: mintha nem vol­Félek is egy kicsit, vagy valami ilyesmi kerülget, hogy nem hallom a környe­zet élését, lélegzését, a moz­gás zaját. Gyorsan kijövök a 3 ton­nás vasbetonajtó mögül, — s milyen jól esik, hogy hal­lok. Földvári József művezető magyarázza el, hol is vol­tam tulajdonképpen. — Európa egyik legmo­dernebb hallásvizsgáló állo­másának építési munkáival Növényvédő helikopterek A párás, fülledt időjárás valóságos melegágya a nö­vényi gombafertőzéseknek. A hazai szőlőgazdaságokban már három-négyszer kellett védekezni a peronoszpóra és a lisztharmat-fertőzés ellen. Idén — az elmúlt évi kísér­letek alapján — új „fegy­vert” vetettek be a fertőzés felszámolására. A hegy- dombvidéki szőlőskertek fe­lett helikopterek húznak el és tartályaikból nagyhatású növényvédőszereket szórnak a növényzetre. A KA—26 mintájú helikopterek a pró­bák tanúsága szerint jól al­kalmazhatók a 30 százalékos dőlésű dombvidékeken is, tehát olyan helyeken, ahol a hagyományos növényvédő gépek már használhatatla­nok. Emellett össze sem le­het hasonlítani a permetezés­re fordított időt; a helikop­terek egyetlen óra alatt hat­van hektárnyi szőlőt perme­teznek meg, vagy pedig 200 hektáron vegyianyag-porral látják el a növényeket. A növényvédelmi repülő­gép-egységeket a legkorsze­rűbb vegyianyagokkal lát­ják el. Ha honvédelmi nap A Testvériség—-Barátság Nemzetközi Komplex Ejtőer­nyős Verseny résztvevős tegnap koszorúzás! ünnepséget rendeztek Szolnokon a Lenin-gzobornál. Jelen voltak a megyei és a városi pártbizottság, a megyei és a városi ta­nács, valamint a tömegszervezetek képviselői. / A ma délelőtt 10 órakor kezdődő Honvédelmi Napon gazdag program várja az érdeklődőket. Motoros repülőgé­pek transzparenseken köszöntik a résztvevőkét. Utána.ejtő­ernyős ugrás következik zászlókkal, majd páros és mércé­dé« ejtőernyős ugrást mutatnak be. Női és férfi egyéni mo­toros műrepülést, vitorlázó repülőgépek, különböző típusú helikopterek, vadászrepülőgépek bemutatóját láthat­juk, aztán motoros repülőgépek ballonra vadásznak. A mű­sor befejező részeként a nemzetközi ejtőernyős négytusa versenyen részt vevő sportolók ejtőernyős ugrása, ejtőer­nyős légideszant ugrás, harcászati bemutató következik, majd zászló rakéták fellövése zárja a Honvédelmi Napot. Mezőtúron kezdődött Uj zöldségtermesztési gépek hazánkban (Tudósítónktól) Tavasszal a zöldségterme­lési gépesítésről országos ta­nácskozást tartottak a mező­túri Felsőfokú Mezőgazda- sági Gépészeti Technikum­ban. A megbeszélésen a tu­dományos szakemberek épp­úgy, mint a termelő gazda­ságok küldöttei sürgették a zöldségtermelés gépesítését. Örömmel tapasztaljuk, hogy a Mezőtúron elindított fo­lyamatnak máris jelentős visszhangja van. A Budapesti- és a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyár négy évre szóló kutatásfejlesztési meg­állapodást kötött a Mező­gépfejlesztési Intézettel. Az érdekelt minisztériumok és vállalatok egyesítve erőiket, .közösen 135 millió forintot ajánlottak fel a legfontosabb munkafolyamatok gépesíté­sére. Első feladatként a ker­tészeti termékek talajműve­léséhez, ápolásához, betaka­rításához, piaci előkészítésé­hez és feldolgozásához szük­séges géptípusok és komp. lex géprendszerek gyors fej­lesztését tervezik. A kertészeti munkagépek mielőbbi kialakítása azért is fontos, mert az utóbbi években nemcsak Szolnok megyében, hanem országo­san is csökkent a zöldség­termő terület. A lakosság és a konzervipar igényei pedig mind jobban nőnek. Reméljük, hogy az erőfeszí­tések megállítják a termő- terület további csökkenését, a gépesítés visszaadja a ter­melő gazdaságok kedvét. Tervek szerint még az idén elkészül a zöldbabtermesz­tés komplex géprendszeré­nek mintapéldánya, jövőre pedig kidolgozzák a hagy­ma, az uborka, a fűszerpap­rika és a zöldborsó géptípu­sait. Előbbre járnak viszont a paradicsomtermesztő gép­rendszerek előállításával, mivel ezeket 1973-ban már sorozatban gyártják. Világszerte is egyedülál­lónak ígérkezik a nagyüze­mi szántóföldi 'feagymater- mesztés komplex gépesíté­sének hazai rendszere. Ezek a gépek a talajelőkészítés­től a vetéstől, a növényápo­lástól. a növényvédelemig és a betakarításig, osztályo­zásig minden műveletet el­végeznek. Segítségükkel a hogymatermesztés termelé­kenysége a tízszeresére nö­vekszik. S. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom