Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

1972. június II. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnoki feladatok és tapasztalatok az üzem- és munkaszervezésben Uj raktár — csaknem kétmillióért Az MSZMP Központi Bi­zottsága határozatának alap­ján Szolnokon is elkezdő­dött az a folyamat, ami az üzem- és munkaszervezést széleskörű mozgalommá hi­vatott fejleszteni. A nép­gazdaság egészét érintő fel. adatokban megtalálhatjuk azokat is, amelyek megol­dása a1 város gazdálkodó egységeire vár. Igaz, hogy nincs külön szolnoki, vagy Szolnok megyei üzem- és munkaszervezés, de a város különböző gazdasági szekto­raiban vannak eltérő jelen­ségek, sajátos helyzetek. A feladatok megoldásánál eze­ket is figyelembe kell ven­ni, mert a hozott intézke­dések sem tükröznék a reá­lis gazdasági helyzetet. A legszembetűnőbb sajátosság az, hogy területünkön több megyei vállalat központja van, működési területük egy része más közigazgatási he­lyen van, de nem kevés azoknak az egységeknek a száma sem, amelyek üzemi szinten működnek a város­ban, központjuk nem szol­noki székhelyű. A szervezés korszerűségének szükségessége A fejlődés során a veze­tés funkciói is „szakmákká” váltak, így a tervezés, ope­ratív irányítás és az ellen­őrzés az egységes vezetési gyakorlaton belül is önálló­sodott. Valljuk, hogy a ve­zetés alapvető funkciói közé tartozik a szervezés. A szer­va/és i feladatokat minden vezetőnek — a csoportveze­tőtől a vezérigazgatóig — saját magának kell megol­dani, szervezési ismeretek birtokában. A jó szervezéshez tehát ismeretanyag elsajátítása szükséges, egy részét meg kell tanulni. Sajnos gazda­ságunk extenzív fejlődésé­nek időszakában nem sokat törődtünk a szervezés elmé­letének és gyakorlatának fejlesztésével, ezért az örök­ségünk az üzem és munka- szervezésben nem olyan színvonalas, tartalmas, mint a vezetés többi funkciójá­nál. Alaposan körül kell nézniük azoknak, akik szer­vezési ismereteiket gyarapí­tani akarják. Nehezíti hely­zetünket, hogy a városban eddig nem jelöltek ki rao- dellüzemet, amely az üzem- és munkaszervezésben pél­daként szolgálhatna. A jó szervezés anyagi erő A népgazdasági és a vál­lalati középtávú tervek ma­gukban foglalják azt is, hogy az üzem- és munka- szervezés a tervidőszak évei során állandóan és fokoza­tosan fejlődnek. Középtávú terveink teljesítése tehát függ a szervezés fejlesztésé­től is. A tervek és az élet­színvonal-politika összefüg­gését azt hiszem nem kell hangsúlyoznom. A szervezés hatékonysá­gától függ a tudományos eredmények hasznosítása, ide sorolnám a hasznos, gaz­daságos újítások gyors gya­korlati alkalmazását is. A szervezettség elősegíti a jó munkahelyi közérzet kialakulását, a munkafe­gyelmet, a kezdeményező­készséget és mindenekelőtt a hatékonyabb, termeléke­nyebb munkát. A szerve­zettség növekedésével nő a vezetők tekintélye is. El­mondhatjuk, hogy a szerve­zés — mint a vezetés alap­vető funkciója — mindin­kább termelőerővé válik, ezért a gazdálkodó egységen belül ez egy bizonyos szin­tű anyagi potenciált jelent* Mindinkább igazolódik an­nak a szójátéknak az igaz­sága, amely azt mondja: el­képzelhető „rossz” szervezés fejlődés nélkül, de nincs fejlődés „jó” szervezés nél­kül. A tapasztalatok, feladatok Megkezdődtek a hűtőgépgyári ijjúsági napok Tegnap Babucs László, a Hűtőgépgyár KISZ bizott­ságának titkára megnyitotta a június 10-től 25-ig tartó ifjúsági napokat. A csaknem háromhetes rendezvénysorozat a megye ipari üzemeinek, vállalatai­nak, valamint az Ikarus és az egri Finomszerelvény­gyár százötven KlSZ-fiatal- jának sportvetélkedőjével kezdődött. Az egésznapos sportműsor után a fegyve­res erők klubjának nagy­termében Margareta Pet­rovna és Magay Klemen­tina szórakoztatta a jubilá­ló Hűtőgépgyár dolgozóit és a vendégfiatalokat. A cihák házi Vörös Csillag Tsz kertészetében 120 méter szélességben 6 milliméteres „esőt” permetez a szovjet önjáró öntöző több várat még magára) irányelveit. A magunk ré­széről támogatjuk a követ­kező, helyes törekvéseket: a szervezettség továbbfejlesz­tésének kezdetén pontosan fogalmazzák meg a szerve­zés folyamatos feladatait. Mi a feladata a trösztnek, gyár nak, üzemnek, műhelynek' stb. Minden vezetőnek „egy­formán” kell gondolkodni és cselekedni, ezért a veze­tők informáltságát fokozni kelj, a különböző helyről kapott tájékoztatás nem se­gíti az egységes szemlélet és gyakorlat kialakítását. Az önállóság mértékét pontosí­tani kell, ezen belül első­sorban a döntési jogköröket kell az eddiginél sokkal egy­értelműbben meghatározni és leírni. A szervezettségi színvonal emelésének ezek alapkövetelményei. Így nincs lehetőség az óva­toskodásra — vagy más munka területén való intéz­kedésre. El kell jutni min­denhol oda, hogy minden gazdasági tevékenységnek legyen személyes felelőse. Alakuljanak ki a munkahe­lyeken olyan kollektívák, amelyek nem tűrik meg so­raikban a lazaságot, a szer­vezetlenséget. Üzemeinkben, vállala­tainknál ma a kapun belüli szervezési kérdésekkel kell elsősorban foglalkozni, és az egyszerűtől, a bonyolultig minden szinten végre kell hajtani a szükséges átalakí­tásokat. A pártmunkában azonban szélesebb értelem­ben is vizsgálni kell azokat a tényezőket, amelyek köz­vetve, vagy közvetlenül be­folyást gyakorolnak a ter­melésre. Soron következő ülésén ezt tárgyalja a városi pártbizottság, ennek alap­ján szabja meg előrelátha­tóan azokat a feladatokat, amelyek alapján az üzem- és munkaszervezést tovább kell fejleszteni. Urban István a városi pártbizottság osztályvezetője Anyaghordó kiskocsit is vásároltak — 12 millió forint értékű népi kerámia készül az idén Mezőtúron íme az egyik szép művészeti termék Idős Jakucs Imre Tavaly volt húsz éve, hogy tizenegy fazekasmes­ter megalakította Mezőtúron az agyagipari szövetkeze­tei. Az elmúlt több mint két évtized nagy fejlődést hozott a mezőtúri fazeka­soknak: ma csaknem két­százan dolgoznak korszerű műhelyeikben, a kezdeti 2.700 forintos vagyonuk meghaladja a hétmillió fo­rintot, termékeiket 12 or­szágban fexportálják, több­ségében a nyugati tőkés ál­lamokba. Az idén 12 millió forint értékű népi kerámiát készítenek. Vagyonuk ismét gyarapo­dott: elkészült a 860 négy­zetméter alapterületű rak­táruk. az új kazánház és munkába állt az elektromos fűrészgép. Az 1 millió 800 ezer forintos beruházáson kívül arra • is gondoltak, hogy a raktárban dolgozó asszonyoknak könnyebb le­gyen a munkájuk. Dexion- Salgó féle polcokat állítot­tak fel, és 1.800 forintért megvásárolták egy 0.73 köb­méteres ürtartalmú anyag­szállító kiskocsi prototípu­sát. Nem kell most már a raktárban dolgozóknak ké­zikosárban raktárba hor­dani az évi 4.000 mázsányi cserepet — a szövetkezet termékeit A lakásügyi helyzetről — Tanács­rendelet a város címeréről, a „Jászberény városért” emlékérem alapításáról Tanácsülés Jászberényben Idei egyik legnagyobb ér- . deklődéssel kísért ülését tartotta tegnap a jászberé­nyi városi tanács. Az ülésen —, amely a tanácstagok in- terpellációs kérdéseivel kez­dődött — dr. Fekete Zoltán, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára ter­jesztett elő javaslatot két új tanácsrendelet alkotására. Jászberény Város Tanácsa a város érdekében végzett munka elismerésére „Pro Űrbe Jászberény” emlékér­met alapít. Az emlékérmet azok kapják, akik a város fejlesztése érdekében a poli­tikai, a gazdasági, a kultu­rális és a művészeti életben kifejtett tevékenységükkel kimagasló érdemeket szerez­tek. A Jászberény városért emlékérmet évenként a város felszabadulásának évfordulóján — első al­kalommal 1972. november 14-én — ünnepi tanács­ülésen adják át. A Jász Múzeumban erre a célra rendszeresített dísz­albumba bejegyzik a kitün­tetett nevét, az adományo­zás okát. A másik tanácsrendelet Jászberény város címeréről szól és kimondja, hogy a város szocialista építéséhez való ragaszkodás a város lakói összetartozásának szimbólumaként a városi tanács megalkotja Jászberény város címerét. A címer dí­szítő és utaló jelképként ál­talában a városi tanács dísz­termében, a város intézmé­nyeinél, a várossal össze­függő kiállításokon, szere­pel. Ott lesz a címer a város által adományozott kitün­tetéseken, plaketteken, díszokleveleken, érme­ken, cscrczászlókon, ide­genforgalmi kiadványokon. A következő napirendi pontként Muzsik László, a városi tanács igazgatási és rendészeti bizottsága elnö­kének írásos jelentését vi­tatta meg a tanácsülés. A jelentésben arról számolt be, hogy a bizottság az el­múlt hónapban vizsgálta a lakások elosztásáról és la­kásbérletekről szóló ren­delet betartását, érvényre jutását. Jászberényben a tavaly benyújtott lakásigénylések közül 138 kérelmet újítottak meg. Ezekkel és az újonnan benyújtott igényekkel együtt a lakásügyi hatóság 270 érvényes lakásigénylést tart nyilván. Ebből 146 a tanácsi bérlakás igény­lés, a többi tanácsi érté- kesítésű (szövetkezeti), il­letve OTP lakás. Huszonhat lakásigénylést el­utasítottak. A lakásügyi hatóság a la­kásügyi társadalmi bizott­ság tagjainak közreműkö­désével környezettanulmá­nyozást tartott az igénylők lakáskörülményeinek meg­ismerésére. 146 tanácsi bér­lakás igényt fogadtak el és soroltak A, B, C és D-kate- góriába. A lakások elosztásáról szóló kormányrendelet ér­telmében, Jászberényben *2 idén ismét megalakult a la­kásügyi társadalmi bizott­ság, s az elkészítette az 1972—73 évre szóló lakás­elosztási jegyzéket. Abban 15 család részére javasol­tak lakáskiutalást. A javas­latok között 5 fiatal házas­pár van, a jegyzékben sze­replő 15 családban az egy főre eső havi átlagjövede­lem. 700 forint. A napirendi pontok után 21, a társadalmi munkában kiemelkedő eredményeket elért jászberényi lakosnak adtak át „Társadalmi mun­káért” kitüntető jelvényt. Varsával együtt vitték I a halat A Balatonon az utóbbi években, hozott, intézkedés ellenére sem. csökkent az orvhorgászok és orvhalászok száma. A felelőtlen embe­rek gyakran kíméletlen fo­gási módszerekkel károsít­ják és dézsmálják a tó hal­állományát. A Balaton, halállományá­nak védelmére, a szabály- ellenes horgászás és a var- sázás megakadályozására, megerősítették az őrszol­gálatot. Szakmai képzés szárítógép- kezelőknek (Tudósítónktól.) Az új, nagyhozamű nö­vényfajták és a korszerű termesztéstechnológia ter­jedésével a szemestermé­nyek betakarítás utáni szá­rítása ma már sokszor nél­külözhetetlen. Ezért az utóbbi két évben a terme­lőszövetkezetek mintegy harmada vásárolt szárító­gépeket. Ezekkel azonban a szakszerűtlen szárítás je­lentős kárt okozhat. Kü­lönösen a rizs szárításánál nagy a jelentősége a szak­szerű kezelésnek. Hogy a gépvásárló üze­mek hozzáértő szakembe­rekkel rendelkezzenek, a nagykunsági tsz-szövetség és a Szolnok megyei GFV egyhetes szárítógépkezelői tanfolyamot szervezett Karcagon részükre, a me­zőgazdasági szakközépis­kolában. A tanfolyamon 28 termelő­szövetkezeti tag vett részt. Először előadásokon sajá­tították el a szárítás alap­ismereteit, az egyes ter­mények speciális szárítási igényeit, a különböző típu­sú szárítógépek működé­sét, munkavédelmi és tűz­rendészet! előírásaikat, majd különböző üzemek­ben a helyszínen tanulmá­nyozták az egyes szárító­gép típusokat. Kasuba János Vállalataink, üzemeink el­kezdték saját feladataik meghatározását, munkájuk során figyelembe veszik a párthatározatot, a kormány- határozatot, a tárcák (sajnos

Next

/
Oldalképek
Tartalom