Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M ÉG Y E I T ANÁC S LA P J A ■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■ Ára: 1,— Ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. évf. 136. sz. 1972. június 11., vasárnap. A rejtett munkaerő-forrás r/agy inkább mellékesen kezelt? Ez is, az is, holott a f bedolgozói rendszer — az otthon-dolgozás, ahogyan újabban jelölik — világszerte terjedőben, erősödő­ben van. Hazánkban viszont csupán szociálpolitikai eszközt látnak benne, s nem az ipari termelés növelésének sajátos tartalékát. A kihaszálatlan lehetőséget két számadat össze­vetése jól' érzékelteti. Országosan megközelítően 250 ezerre tehető azok száma, akik a kellő körülmények megterem, tése esetén bedolgozói munkát vállalnának. Ugyanakkor 1972 elején a ténylegesen bedolgozói munkával foglalkoz­tatottak csoportja mindössze 66 ezer fő volt, s ami még nagyobb baj: számuk évek óta egyre mérséklődik. A csökkenés azt sejteti, hogy nem sikerült érvényesíteni a kölcsönös érdekeket. A szőnyegszövés, a kosárfonás, a kötés, a tekercselés, az öntött, préselt termékek sorjázása, ezer más otthon végzett munka nemcsak kenyérkereset a bedolgozóknak, hanem könnyítés a gyár, a vállalat, a szövet­kezet gondjain is. Amikor mindenütt munkaerő-hiányról hallani, meghökkentő a nagyvonalúság veszni hagyni e munkaerő forrást. Aligha hihető ugyanis, hogy az állami iparon belül tíz esztendő alatt mindössze 2500 új bedolgozó­nak tudtak munkát adni. Márpedig 1960-ban 11 700, 1970- ben 14 200 bedolgozót foglalkoztatott az állami ipar. A tel­jes munkaerő-állomány egy százalékát! Jobb a helyzet a szövetkezeti iparban. E területen 1970-ben 63 ezer főt tett ki a bedolgozók csoportja, ami az összes szövetkezetekben foglalkoztatottaknak több, mint húsz százaléka. pros hullámzás figyelhető meg. 1966-ban az állami és £j a szövetkezeti iparban 71 ezer bedolgozónak jut ki­sebb, vagy nagyobb kenyér. Két esztendő múlva számuk 84 ezerre szökik fel, de újabb két év múlva már csak 77 ezren vannak. 1971-ben 69 ezren, s 1972 elején 66 ezren. Kevés a munka? Ugyan! Kevés a törődés, s nem megfelelő a vállalati, szövetkezeti érdekeltség. Előnyösebb a telephelyi létszámot növelni, mintsem a bedolgozókét. Nem azért, mert valóban ez az előnyösebb, hanem mert ebben teszik érdekeltté a vállalatokat az érvényes gazdasági sza­bályozók. Vannak, akik úgy vélik, hogy maguk a bedolgozók sem nagyon kapkodnak a munka után, mert filléreket látnak csak érte. Tény: jónéhány termék esetében — mint ezt számítások igazolják — csupán 2,80—3 forintos órabért ér­hetnek el a bedolgozók. Ugyanezért az üzemen belül leg­kevesebb hat forintot fizetnek ki, s ehhez még hozzá kell tenni a szociális juttatásokat, különböző kedvezményeket, amiket az otthon dolgozó nem élvez. Igaz, a munkaügyi miniszter 16/1967. sz. rendelete tisztázta sok tekintetben a bedolgozók helyzetét, így a többi között kimondotta, hogy­ha az otthon dolgozó produktuma eléri a rendes munka- viszonyban lévők teljesítményének ötven százalékát, akkor a munkakönyves alkalmazottként járó jogok illetik meg, ám a központi szándék és a helyi gyakorlat nem jutott közös nevezőre. a nehézkességnek vannak más okai is. Így az, hogy tX meg kellene szervezni a bedolgozói hálózatot, már­pedig a szervezettség itt a minimális szintet sem éri el. Sűrűn még a munka kiadása körül is arcpirító huza­vonák vannak, nemhogy eszközt, technológiát bocsátana a megrendelő a munkavállaló rendelkezésére. Kényelmesebb hagyni az egészet, mintsem létrehozni a munka kiadásának, az anyag elszállításának, a technológia elsajátíttatásának, a kész termék összegyűjtésének rendszerét. Ebben lelhető a magyarázata annak, hogy olyan, a bedolgozásra sokféle módot kínáló területen, mint a híradás- és vákuumtechnikai ipar, a műszeripar, csupán 200—300 bedolgozó található. Mint ahogy a 260 bedolgozóval a fémtömegcikk ipar is aligha merítette ki az otthoni foglalkoztatás lehetőségeit... Érthető, ha a kézmű- és háziiparban találjuk — az ál­lami iparon belül — a bedolgozóknak több, mint a felét. Utána a textilruházati, majd a textilipar foglalkoztatja a legtöbbet, 2400, illetve 1300 főt. Kevésbé érthető viszont, hogy éppen a textilruházati iparban a legalacsonyabb a bedolgozói kereset — 525 forint —, s legmagasabb — 1520 forint — az élelmiszeriparban. Holott az otthoni foglalkoz­tatást nézve a két iparterület lehetőségei alig összemérhe- tőek. Ahogy az egy helyben topogást sejteti az átlagkereset alakulása is, mivel 1960-ban, 530, 1970-ben 756 forint volt az állami iparban. A szövetkezeti iparban ennél alacso­nyabb — 639 forint —, s végül így kerekedik ki az átlag 660 forintra, ami a munkás átlagkereset — 2028 forint — egyharmada. »jagy hiba lenne ennek az egyharmadnak a jelentősé- if gét lebecsülni, hiszen 77 ezer ember számára ez is, vagy ez volt a kenyér! Ezért kell fönnakadni azon, hogy csökken a bedolgozók száma, s hogy szándékok — szociálpolitikai és termelésfejlesztési szándékok — és sza­bályozók, érdekek és gyakorlati eljárások nincsenek össz­hangban. Az ellentmondások föloldása nemcsak lehetséges, hanem mielőbb szükséges is. Közös haszon származik egyénnek és társadalomnak, vállalatnak és népgazdaságnak abból, ha az otthon dolgozókkal bővül a munkaerő-forrás, ha ésszerűen terjed e sajátos munkamegosztás, s ha ilyen módon is növekedhet azoknak az egyedülállóknak és csalá­doknak a jövedelme, akiknél minden forintnak nagy a be­csülete. M. O, zsivko zsmíov ELUTAIOIT HAZÁMBÓL Zsivko Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság miniszterta­nácsának elnökhelyettese, aki a magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki tudomá­nyos együttműködési bizott­ság elnökeinek budapesti ta­lálkozóján vett részt, szom­baton elutazott hazánkból. A bolgár vendéget dr. Tí­már Mátyás, a Miniszter­tanács elnökhelyettese bú­csúztatta. Bővül a magyar—lengyel vegyipari együttműködés Gór Nagy Sándor nehéz­ipari miniszterhelyettes ve­zetésével hazaérkezett Var­sóból a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság vegyipari munkacsoportjának ülésén részt vett magyar delegáció. A tárgyalásokon megálla­podtak abban, hogy a jelen­legi tervidőszakban tovább bővítik a két ország vegy­iparának együttműködését, elsősorban a növényvédő­szerek, a takarmányaílalé- kok, a gyógyszereit és a gu­miipari termékek gyártásá­ban és kölcsönös szállításé, ban. A megbeszéléseken nagy teret szenteltek a távlati, az 1975 után folytatandó együtt­működés lehetőségei vizs­gálatának. A tervezett meg­állapodás módot nyújt a műszálipari és PVC-gyártó kapacitások koordinálására, amely mindkét félnek je­lentős beruházási megtaka­rítást eredményez. Megegyeztek abban is, hogy a két ország vegyipari vállalatai szorosabbra fű­zik kapcsolataikat és köz­vetlen együttműködési meg­állapodást hoznak létre a Pgmck-i Petrolkémiai Kom­binát és a Tiszai Vegyi­kombinát, valamint a Tar- nów-i Nitrogénművek és a Borsodi Vegyikombinát kö­zött. Oíezer tonna alkatrész—Tizenkét emelet magas gépóriás épül Yisontán Óriás jelzővel lehet csak illetni azt a különleges marótárcsás kotrógépet, amelyet Visontán szerelnek. A bányagépet a Német De­mokratikus Köztársaságban gyártották -és alkatrészen­ként szállították Visontára. A hatalmas géprendszer helyszíni szerelésénél öt­ezer tonna súlyú szerkezeti elemet kell a helyére il­leszteni. A visontai szerelők helyt­állásáról tanúskodik, hogy a gépóriás mechanikai sze­relését az előírt határidőnél korábban elvégezték és szombaton megkezdték az elektromos berendezések szerelését. A gép méreteire jellemző, hogy magassága ötven mé­ter, hossza pedig háromszáz méter. A géprendszer előírt teljesítménye is szokatlan: óránként 5200 köbméter föld megmozgatására, valamint elrendezésére képes. Ekko­ra méretű és teljesítményű bányagép még nem dolgo­zott hazánkban és Euró­pában sem akad nárja. A tizenkét emeletnyi ma­gas gépkomplexum előre­láthatóan még az idei őszön elfoglalja munkahelyét a Thorez külfejtéses bánya területén, ahol a szénmezőt takaró meddő eltávolításá­ban vesz részt. A hatalmas szerkezet elektromos táv­vezérléssel működik és a terepen óriás hernyótalpa­kon változtatja helyét. Mintegy százan dolgoztak tegnap a kommunista szom­batok első alkalmával a Szolnoki Cukorgyárban, ahol még további két ilyen műszakot vállaltak a dolgo­zók. Az így végzett munká­juk ellenértékét a vietnami nép megsegítésére és a me­gyeszékhely alapításának 900. évfordulójára tervezett emlékmű létesítéséhez való hozzájárulásként ajánlották fel. A három kommunista szombaton 36 szocialista brigád mintegy ötszáz tagja vesz részt a gyárfejlesztés különféle munkáiban. — Képünkön: a gépműhely II. Rákóczi Ferenc nevét vise­lő szocialista brigádja az üzem területén Elfa-kocsi- fordító útépítésén dolgozik a gépekkel. Kommunista szombat a cukorgyárban —— Si TLDÚSÍTÁSOK — HÍREK _ TUDÓSÍTÁSOK - - HÍREK Kanizsa Dorottya szobra Siklóson Siklóson, legdélibb vég­várunk évszázados falai kö­zött, szombaton megkezdő­dött a kétnapos várfeszti­vál és a hozzákapcsolódó országos fúvószenekari ta­lálkozó. A várfesztivállal egyidejűleg Harkányban kétnapos lovasparádét ren­dezett a siklósi Magyar— Bolgár Testvériség Tsz. Va­sárnap szép eseménnyel folytatódik a várfesztivál. Ekkor avatják fel a siklósi vár hajdani nagyasszonyá­nak, Kanizsai Dorottyának a szobrát, Borsos Miklós Kossuth-díjas művész al­kotását. Szocialista brigádvezetők tanácskozása Szombaton Orosházán megkezdődött a Békés, a Csongrád, a Szolnok, Haj- dú-Bihar, a Pest és a Ko­márom megyei szocialista brigád vezetők kétnapos táj­konferenciája. A tanácsko­záson azt vitatják meg, miként segíthetik elő az eddiginél hatékonyabban a művelődési házak és intéz­mények a szocialista brigá­dok tagjainak továbbképzé­sét, művelődését és kultu­rált szórakozását. Mezőgazdasági nemzetközi kollokvium Budapesten szombaton befejezte tanácskozását a „Műanyagok a mezőgazda­ságban” címmel megrende­zett V. nemzetközi kollok­vium, amelyen 31 országból százhatvannál több külföldi és körülbelül háromszáz hazai szakember vett részt. Az egyhetes nemzetközi ta­lálkozón Magyarország a műanyag-fólia és az üveg­ház komplex alkalmazását, a termálvíz mezőgazdasági felhasználását mutatta be, az előadásokon és a gyakor­latban is. Dózsa emlékünnepség Dózsa György születésének 500. évfordulója tiszteletére szombaton emlékünnepséget rendezett Gyulán a Békés megyei Levéltár, a Hazafias Népfront, a városi tanács és az Erkel Ferenc Múzeum. Ebből az alkalomból Gyu­lán a Dózsa György utcában emléktáblát lepleztek le, amelyen a Dózsát ábrázoló dombormű — Kis Nagy Pál szobrászművész alkotása látható. Ugyancsak szombaton nyílt meg Gyulán, a közép­kori várban is a Dózsa em­lékkiállítás, amelyen az 1514-es parasztháború em­lékei — korabeli fegyverek, okmányok, írásos dokumen­tumok, rézkarcok, sajtóter­mékek, a gyulai várszínház­ban előadott Dózsa-dráma fényképfelvételei — látha­tók. Az OBT ügyvezető elnökségének kibővített ülése Szombaton az Országos Béketanácsnál kibővített ülést tartott az ügyvezető elnökség, Sebestyén Nán- dorné főtitkár vezetésével. Az ülésen tárgyaltak a magyar delegáció részvételé­ről, az európai közvélemény képviselőinek a közelmúlt­ban megrendezett brüsszeli konferenciáján, s azokról a feladatokról, amelyek a kon­ferencia határozataiból adódnak a magyar béke­mozgalom számára. Irodalmi est könyvtári törzstagoknak Holnap este Karcagon, a városi i.iúsági klubban az ünnepi könyvhét rendezvé­nyeinek sorában a városi könyvtár irodalmi esten látja vendégül azokat az olvasóit, akik legalább tíz éve beiratkozott tagjai a könyvtárnak. Az olvasói törzstagság jutalmaként rendezett ünnepi irodalmi esten — címe Tündérálom — részt vesz Fábián Zoltán József Attila-díjas író és Sellei Zoltán előadóművész

Next

/
Oldalképek
Tartalom