Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-10 / 135. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR XXIII. évf. 135. sz. 1972. június 10., szombat. Kesztyűk a földön M i is történt azon a bizonyos vállalati értekezleten? Az egyik felszólaló kemény szavakkal ostorozta a föllelhető hibákat, fogyatékosságokat. Ráadásul nem is csak úgy „általában”, hanem nagyon is konkrétan: Tényeket, sőt neveket említve. Eseteket idézve, felsorakoztatva. Aztán köszönetét mondott a figyelemért, majd — mint aki megtette a magáét — helyet foglalt újra székén. A hallgatóság, a vállalati kollektíva pedig feszülten várta a további fejleményeket. Száz, kétszáz, több száz szempár kereszttüzébe kerültek az érintettek, a név szerint említettek. Akiktől a jelenlévők most, ezek után azt várták, hogy felálljanak, kifejtsék a maguk véleményét; hogy érveket, ellenérveket sorakoztassanak fel; hogy igyekezzenek cáfolni — esetleg elfő-, gadni — a bírálatot. Azaz, magyarán mondva: várták, hogy felvegyék a kesztyűt. Manapság azonban sűrűn tapasztalni, hogy ezek a bizonyos kesztyűk a földön maradnak. Ahogy az említett vállalatnál is történt: a megbírált, érintett illetékesek — hallgattak. Ültek lehajtott fejjel, lesütött szemmel, bámulták a padozatot, vagy társaikkal beszélgettek, vagy sértődött, nemtörődöm arccal bámultak maguk elé... És a bírálatot válasz nélkül hagyták. Mit lehet kiolvasni ebből a — sajnos elég gyakran, felbukkanó — magatartásformából? Sok mindent. P éldául azt, hogy a megbíráltaknak nincs a tarsolyukban elegendő érv. Ezért hallgatásuk azt jelképezi, hogy — hallgatás-beleegyezés — egyetértenek az elmondottakkal. A felsorolt dolgokat nem tudják, tehát nem is akarják cáfolni. Am e csönd mögött ott bujkálhat a bíráló és a bírálat lebecsülésének, semmibe vevésének szándéka is. Meg aztán meghúzódhat e néma zugolyban az a — kispolgári — bölcsesség is, hogy: hallgassunk csak; minden csoda úgyis csak három napig tart. Az emberek ideig-óráig békétlen- kednek, morgolódnak, aztán új események, konfliktusok jönnek, fátyol borul a múltra. Sőt: a hallgatás mögött ott settenkedhet egy fenyegető elhatározás is. Hogy: no jó-jó, pajtikám, te most felszólal tál ellenünk. De mi megjegyeztünk ám magunknak, és gondunk lesz arra, hogy leszoktassunk erről a felszólalási viszketegségről. Aztán majd rájössz te magadtól is arra — amikor hátul állsz a prémiumosztásnál, amikor nem vesznek észre, az előléptetésnél, amikor elnéznek a fejed fölött a külföldi kiküldetések osztogatásánál, — hogy hallgatni arany; hogy nemcsak bölcs, hanem szerencsésebb fickó is volnál,, ha hallgatnál... A fantázia a lehetőségek sok variációját összekubikol- hatná még, de elégedjünk meg ennyivel. E kis példatár is konstatálja tán a veszélyt, amelyre figyelmeztetni szeretnénk: ahol földön maradnak a kesztyűk, ott a bírálat előbb-utóbb devalválódik, sőt a bírálók személyükben, is veszélyeztetve vannak. S ahol tényleg tiszta szívvel fáradoznak a szocialista demokratizmus mindennapos gyakorlattá tételéért, ott nem szabad sajnálni az erőfeszítést annak érdekében, hogy: megszűnjön az a bizonyos hallgatás. Hogy olyan légkör alakuljon ki a munkahelyen, amelyben a bírálat nem halhat, nem enyészhet el visszhangtalanul, ahol nem „három napig” tartanak a csodák, hanem egészen addig, amíg a gondokra, bajokra gyógyírt nem találnak, természetesen konkrét és hatékony intézkedések formájában. Az egészséges légkör persze sokféle úton-módon érvényre juthat. Például úgy, hogy azok, akik a nyilván,osság előtt nem hajlandók megvédeni igazságukat, azok a háttérben, „négyszemközt” se tevékenykedhessenek. Sőt: lépjen föl az üzemi, a vállalati kollektíva azok ellen, akik a nyilvánosság előtt lapítanak, majd reputációjukat, érdekeiket a „kulisszák mögött’ próbálják megvédeni. K esztyűk a földön. De jó is volna, ha nem lennének ott. Ha a bíráló mindig, mindenütt ott, helyben, rögtön, kapna választ az illetékesektől, az érintettektől. Vagy ha a kérdés olyan természetű, hogy erre nincs mód, akkor a későbbiek során nem feledkeznek meg a problémák fölvetőjéről, a hibák szóvá tevőjéről. Persze azért elkeseredésre nincsen ok. Rövid távon ugyanis előfordulhat, hogy időlegesen vereséget szenved a bíráló. Hogy nem veszik fel az odadobott kesztyűt. A hossszú távot tekintve azonban egyetlen pillanatig sem lehet kétséges a harc végkimenetele. A holnap, a jövő nem a sumákolóké, nem a választ elhallgatóké, hanem a becsületesen, színt vallóké. Azoké, akik partnerei a bírálóknak — úgy és abban, hogy őket ’s, mint amazokat az ügy iránti elhivatottság, a felelősség és a lelkiismeretesség vezérli cselekedeteiben. így holnap, holnapután — továbbra is képletesen szólva — bizonyára csökkenni fog majd a földön heverő kesztyűk száma a társadalmi és közélet különböző területein, a hivatalokban és az üzemi munkahelyeken. Papp Zoltán Befejeződött a magyar— bolgár tanácskozás Emlékeztető okmány aláírásával pénteken véget ért a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság elnökeinek találkozója. Az okmányt a parlament delegációs termében dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és Zsivko Zsivkov, a bolgár minisztertanács elnökhelyettese. az együttműködési bizottság elnökei írták alá. Zsivko Zsivkov pénteken látogatást tett Szurdi István belkereskedelmi miniszternél és dr. Szépvölgyi Zoltánnál, a fővárosi tanács elnökénél. Felkereste a Duna intercontinental szállót, a Domu bútoráruházát, a metrót, s meglátogatta a Százados úti szolgáltató házat. Ma: „Örömmel jöttem Ilku Pál művelődésügyi miniszter látogatása a megyeszékhelyen Tegnap délelőtt Szolnokra érkezett Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A vendéget a megyei pártbizottságon Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei bizottság első titkára. Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke és Árvái István, az SZMT vezető titkára fogadta. Az egész napos láto- togatásra érkező miniszter programjában első helyen az újonnan épült Vegyipari, Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola megtekintése, a már teljesen felszerelt iskola, amely 500 diáknak biztosít tanulási lehetőséget felavatása szerepelt. A 22 millió forintos költséggel épült és jelenleg körülbelül öt milliós értékű műszaki felszereléssel rendelkező korszerű iskola avatóünnepségére a szakközépiskola tágas aulájában került sor. A jeles eseményre eljöttek a város közép- és általános iskoláinak igazgatói, illetve képviselői, és ott voltak a megyeszékhely párt-. állami és társadalmi szerveinek és testületéinek vezetői, valamint munkatársai. Szűcs Gyula igazgató üdvözlő szavai után ünnepi beszédet a művelődésügyi miniszter mondott. „Örömmel jöttem Szolnokra, ebbe az épülő fiatalosan kibontakozó városba” — kezdte ünnepi beszédét Ilku Pál. Majd közoktatásunk jelenlegi állapotáról szólva azokat az eredményeket említette, amelyekre méltán lehet büszke nemcsak a pedagógus társadalom, hanem egész népünk. szocialista társadalmunk is. „Nincs szégyenkezni valónk az iskolai oktató- nevelőmunka tartalma és eredményei miatt, de — hangsúlyozta — mégis előre kell lépnünk a köznevelésben.” Beszédében kitért a közoktatásban várható változások jellegének kérdésére is. „Nem lesznek látványos fordulatok — szögezte le határozottan — mert az iskolában rendnek és nyugalomnak kell lennie.” Külön is szólott a szakközépiskolák perspektívájáról, jövőjéről. Aláhúzta. hogv az iskolatípus körül folyó viták ellenére a szakközépiskoláknak továbbra* is megmarad oktatási rendszerünkben elfoglalt fontos szerepük, jóllehet néhány irreális elvárástól, a tanulók túlterhelését jelenleg előidéző feladattól mielőbb met» kell szabadítani az iskolatípust. „A szakközépiskola kedves gyermekünk volt eddig is, és ez marad ezután is. Nem engedjük létében elbizonytalanodni ; sőt fejlődését, bővülését tovább fogjuk segíteni.” A művelődésügyi miniszter beszédének be* fejező részében köszöntötte az iskola nevelőit és tanulóit, akiket szorgalmas, bár fáradságos, küzdelmes munkára ösztönzött. A miniszteri beszédet követően az iskola növendékei adtak ünnepi műsort, versekből és dalokból válogatva. A műsor végeztével Ilku Pál és kísérete, továbbá az iskola vendégei végigjárták és nagy érdeklődéssel és nem kisebb elismeréssel szemlélték meg a jól felszerelt műhelyeket, a korszerű igényeket is kielégítő laboratóriumokat, az iskola tantermeit. A látogatás a miniszter és a szakközépiskola tantestületének baráti beszélgetésével ért véget a tanári szobában, ahol a rögtönzött „értekezleten” az iskola életét közvetlenül érintő kérdésekről esett szó és a hasznos, illetve hasznosítható gondolatok mellé, ajándékul az „iskolakeresztelőre” ötszáz kötetes könyvtárat ígért Ilku Pál az ifjúsági könyvtár részére. A művelődésügyi miniszter délutáni programjában először a Szolnoki Galéria megtekintése szerepelt, ahol találkozott a Művésztelep alkotóival és közvetlen eszmecsere keretében a realista hagyományok további ápolására buzdította az itt dolgozó festőket, szobrászokat és grafikusokat. Ilku Pál szolnoki tartózkodása a késő délutáni órákban fejeződött be. Világgazdasági hírek ☆ Jövőnk és a tudomány ☆ Szennyvízcsatornák lesznek folyóink? * A windsori herceg regénye Aratási ügyelet: június 26-tól A májusi eső és az azt követő napsütés meggyorsította a gabonaféléd fejlődését. A megye mintegy 138 ezer hektár kalászosának betakarítása nehéz feladat elé állítja a mezőgazdasági üzemeket. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően tegnap munkaértekezleten beszélték meg: az AGROKER, a két MEZŐGÉP Vállalat, a mezőtúri felsőfokú technikum és a területi tsz-szö- vetségek képviselői, az aratás segítésének anyagi és technikai lehetőségeit. Szerződésben rögzítették, hogy június 26-tól aratási ügyeletét tartanak — hétköznap 12 órán át, vasárnap pedig 7-től 13 óráig — a betakarítás időszakában. Az alkatrész és gépallátás biztosítására ügyeleti szolgálatot tart az AGROKER Vállalat alkatrész osztálya. A körzeteknek megfelelően minden — garancián kívüli __ javítási munkát elv égez a MEZŐGÉP 7. gyáregysége és az AGROKER mezőtúri garanciális szolgálata. A rendelkezésre álló 1120 kombájn üzeme Ítéléséhez biztosított műszaki segítséggel elvégezheti a megye kalászosainak aratását. A miniszter és kísérete az új iskolában ttflíÍ K ^ TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Magyar—román barátsági szerződés Péter János külügyminiszter és loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete pénteken a Külügyminisztériumban kicserélte a Magyar Népköztársaság és a román Szocialista Köztársaság együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megerősítő okiratait, ezzel a szerződés érvénybe lépett. Péter János és loan Cotot, az ünnepélyes aktus alkalmából beszédet mondott. Kongresszus utáni munkaprogram Elkészült a népfront megyei elnökségének munkaprogramja. az V. kongresszus állásfoglalásának gyakorlati megvalósítására, melyet tegnap meg is vitatott az elnökség. Értékelte továbbá az 1971. évi város- és községfejlesztési munka tapasztalatait. összevetve az elmúlt évek eredményeit kedvezően alakult a helyzet. Míg 1966-ban a megye községeiben és városaiban mintegy nyolcvan- nyolcezer ember végzett társadalmi munkát, 1971-ben száznegyvenezer az önkéntes munkások száma. Az egy lakosra jutó társadalmi munkaérték is szépen emelkedett a hat év alatt, 39 forintról 118 forintra. Az adatok azt is mutatják, hogy a tanácsok és a népfrontbizottságok közösen, évente olyan fejlesztési célokat tűztek ki, melyek elérésében a lakosság támogatta őket. Ez tanulság a jövőre is, a reális tervek megvalósítását mind pénzzel, mind munkával segíti a lakosság. A szolnoki járás tapasztalatai külön figyelemre méltóak. ugyanis ebből a járásból nyolc helység került az 1971. évi területi fejlesztési verseny helyezettjei közé. Közgazdász vándorgyűlés A Magyar Közgazdasági Társaság, a szervezési és vezetési tudományos társaság, és a TIT közgazdasági választmánya a jövő héten Székesfehérvárott rendezi meg a XI. közgazdász vándorgyűlést Az összejövetelt hétfőn délelőtt 10 órakor a Vörösmarthy Színházban dr. Faluvégi Lajos pénzügy- minszter nyitja meg. A vándorgyűlés témája a termelési szerkezet gazdaságosságának javítása és a fejlesztési politika. Huszonnyolc növényfajtát minősítettek Üj hazai nemesitésü növényfajták elismeréséről, külföldi fajták forgalomba- hozásáról, illetve negyven már elavult fajta törléséről döntött pénteken az országos fajtaminősitő tanács. Huszonnyolc új növényfajtat elismertek, közöttük nagy számban szerepel értékes takarmánynövény, így a kukorica, valamint étkezési növényünk a burgonya. Hét kukorica-hibrid kapta meg a fajta címet. A jelenleg termesztésben lévő 22 minősített magyar fajta közül már több nem felel meg a követelményeknek, éppen ezért a mezőgazdaságnak termelési ágában van szük- Bég a leggyorsabb fajtacserére. A kukorica után az elismert fajták közül nagyságrendben a burgonya következik. Három új hibrid nyert fajta-elismerést, öt külföldi burgonyát pedig magyarországi termesztésre alkalmasnak találták. Cukorrépa termelésünk fellendítésének alapvető feltétele a jól termő és géppel művelhető fajta.
