Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-09 / 134. szám

1972. június 9. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 Aratás előtti komplex szemlék Szolnok megyében — Várhatóan Péter-Pál előtt megindul ezer kombájn (Tudósítónktól) Az Alföld második leg­nagyobb gabonatermelő tá­ján, megyénkben erőteljesen szőkül a gabonatenger, „iz­mosodnak” a szemek a dú­san fejlett kalászokban, je­lezvén, hogy közeledik a’ nagy nyári betakarítás ideje. A nagy gabonatermelő gaz­daságokban megkezdődtek az aratás közvetlen előké­szítését jelentő komplex szemlék. A szakember-bri­gádok felülvizsgálják a „kombájnos hadtestet” az arató-cséplőgépek, a szállító eszközök állapotát, a javító­műhelyek felkészülését. A közlekedésrendészet és a tűzrendészet! hatóság szak­értői ügyelnek arra, hogy a vontató karavánok, gépko­esik biztoságosan közleked­hessenek, megfelelő védel­met kapjon az új kenyér­nek való a kombájn-szé­rűkön. A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán készített felmérés szerint a megyében 140 ezer hektár kalászos, búza, árpa, rozs, ezenkívül 11 ezer hek­tár borsó és olajlen vár nyá. ri betakarításra. A nagy­üzemi gazdaságok a munka- műveletet teljesen gépesítik, 1000 kombájn áll munká­ba. Az arató-cséplőgépek számát az idén újabb 124- gyel f gyarapították, főleg a jól bevált szovjet SZK—4-es típusú, s néhány nagytelje­sítményű NDK gyártmányú kombájnt vásároltak. A rendelkezésre álló gép- kapacitás azt jelenti, ha az időjárás kedvező, műszaki kiesések nem akadályoznák a munkát, napi tízórás mű­szakban, tizenhét nap alatt betakaríthatnák a mintegy 26—30 ezer vagonnyi ter­mést. A szemlék eddigi tanúsá­ga szerint a gépek javítása lényegében befejeződött, a kombájnra besorolt rutinos traktorosok már több he­lyen megkezdték a próba­járatást. Az idei gabonater­més az utóbbi évek legjobb átlagát ígéri. A korai kita­vaszodás miatt korábban is érik a szem. Várhatóan Pé­ter-Pál előtt, június 25. tá­ján aratják az őszi árpát. Á területfejlesztés * I rr rr Mr I f • rr\ időszerű kérdéséiről A járási hivatalok, városi tanácsok elnökei, a megyei tanács vb szakigazgatási szerveinek vezetői együtte­sen beszélték meg a közel­A megyei tanács múlt év decemberi ülésén megtár­gyalta a megye település­hálózatfejlesztési tervét. A terv kidolgozásánál figyelem­be vettük azokat az elveket amelyeket a településhálózat­fejlesztéssel kapcsolatos kor­mányhatározat számunkra megszabott. Így elsősorban a településeknek a területi munkamegosztásban betöl­tött társadalmi, gazdasági szervező, irányító szerepét; az egyes települések ellátó szerepkörét, vonzás-területü­ket, földrajzi fekvésüket, va­lamint az ott élő lakosság számát. Ezek figyelembevéte­lével került sor a megye te­lepüléseinek kategóriába so­rolására. Ebből következik az, hogy a településeknek folyamatosan egy speciális hierarchikus rendje alakul ki. Vannak felsőfokú, közép­Az elképzelések szerint ezeken a településeken az alapvető ellátást, mint pél­múltban az illetékes egyéb megyei irányító szervek ve­zetőivel a területfejlesztés általános feladatait, időszerű kérdéseit fokú. alsófokú központok és vannak olyan települések, amelyek központi szerepkört nem töltenek be. Ezek az úgynevezett egyéb települé­sek. A települések e rendje egyben azt is jelenti, hogy a különböző kategóriába so­rolt települések egymásra vannak utalva. Nagyon szo­ros kapcsolat alakult ki az egyes települések között, mert a különböző központok hivatottak a vonzáskörzetük­be tartozó települések lakos­ságát ellátni. A központ fej­lesztése tehát érdeke a von­záskörzetéhez tartozó egyéb települések lakosságának is. Szolnok megyében 29 olyan egyéb település van, amely­nek kevés a lakossága nincs vonzási körzete. Lényegében csak a saját községük lakos­ságának alapellátásáról kell gondoskodniok. dául az élelmiszer, — kör­zeti orvosi, — az általános iskolai ellátást stb. helyben kell megoldani. Ugyanekkor az egyéb funkciókat — pél­dául: a kórházi, szakorvosi egyes iparcikkekkel váló el­látás, stb. — egy magasabb szerepkört betöltő település­nek kell biztosítania. A megyei településhálózat­fejlesztési koncepció hosszú távra szóló terv. Két üteme van, az első ütem az 1985. évet, a második ütem a 2000. évet jelöli meg határidőnek. A középtávú 5 éves tervek összeállításánál természetesen a településfejlesztési terve­ket figyelembe kell venni. Meg kell említeni egyéb összefüggéseket is. Egy me­gyei településhálózat fejlesz­tési terv szoros kapcsolatot tételez fel a szomszédos me­gyékkel is. Sok településünk van, mint például Szolnok, Jászberény, Mezőtúr stb. melyeknek vonzási területe a megyén, túl, más megyék településeire is kiterjed. Az így jelentkező fejlesztési problémákat a szomszédos megyékkel közösen kell meg­oldanunk. összhangban a kormány- határozattal Miért szükséges ilyen tele­püléshálózat-fejlesztési terv? Ha nem lenne ilyen hosz- szabb időszakra szóló terv, akkor esetenként — szük­ségtelenül — párhuzamossá­gok alakulhatnának ki, me­lyek felesleges áru, személy­mozgás, kihasználatlan ellá­tó kapacitás, az ellátatlan­ságból eredő feszültségek stb. forrásai lehetnek. Mind­ezek pedig fékeznék társa­dalmi-gazdasági fejlődésünk tervbe vett ütemét. , A megyei tanács által jó­váhagyott településhálózat­fejlesztési terv összhangban van az 1007. sz. kormányha­tározattal. Jelenleg már min­den érdekelt szervnek esze­rint kell dolgoznia, tevékeny­kednie. Bármilyen jellegű fejlesztés is történjen me­gyénkben, mindenképpen fi­gyelembe kell venni a tele­pülések kategóriába sorolá­sát A tervezett településháló­zati szerkezet kialakításának érdekében fontos feladatunk a tervezett hierarchia tuda­tosítása, az érdekelt szervek általi elfogadása, az egy kör­zetbe tartozó települések egymásra utaltságának érvé­nyesítése. a közigazgatásban, az ipari-mezőgazdasági in­frastrukturális fejlesztések összehangolásában. Dr. Sebők György Takarmánykeverőt építenek a zagyvarékasi Beke Tsz ben. Közös az érdek A megyei terv két üteme Mától: vakáció A Nagyalföldi Kutató- és vizsgáló laboratóriumában geznek. Feltáró üzem földtani anyag- kőzet-fizikai vizsgálatokat vé­Tegnap volt az utolsó tanítási nap az általános- és középiskolákban. A két iskolatípus nappali tagoza­tán az idei tanévben ösz- szesen 1300 000 diák ta­nult az országban, 50 ezer­rel kevesebb mint az előző esztendőben. Különösen az általános iskolákban szem­betűnő az apadás, itt 45 ezerrel kisebb a létszám, mint tavaly volt. Megyénk­ben több mint 48 ezer tanu­ló járt az idén általános is­kolába, kétezerrel kevesebb, mint a múlt tanévben. A középiskolákban egészen jelentéktelen a létszámcsök­kenés, körülbelül százöt­ven. Tízezer és egynéhány Szolnok megyei középiskolás volt az 1971—72-es tanév­ben. A következő napokban állapítják meg a tanulók osztályzatait. A tanévzáró ünnepségeket június 12 és 17 között ren­dezik az igazgatók által meghatározott napon. ek­kor osztják ki a bizonyít­ványokat is. A tanévzáró értekezleteket június 20-ig tartják meg. Szolnok megyében 89 általános iskolában úgyne­vezett pótló foglalkozáso­kat tartanak, hogy minden lehetőséget megadjanak a tanulóknak a bukás, a ja­vítóvizsga elkerülésére. Június közepén ország­szerte megnyílnak a nyári napközis táborok, megyénk­ben Szolnokon, Mezőtúron, Törökszentmiklóson és eset­leg Jászberényben lesz nyári napközis tábor. Kőzetek folyadék és gázálereszlö képességének vizsgá­lata. Természetes radioaktivitás mérése. A fiatalok képviseletében A ház, ahol megálltunk tiszta, fehérre meszelt. Az autó kürtjére kisgyerek nyi­tott ajtót. A verandán az asztal jegyzetekkel, köny­vekkel „terítve”. Háromfázi­sú motordiagramok, egyen­irányítók, transzformátorok és működési elvük. Németh Ilona szakvizsgájára készül. — Nehéz lehet a mező- gazdasági technikumi érett­ségije Után az elektromos­sággal ilyen részletesen foglalkozni... — így indul el valahogy beszélgetésünk. — Igen, az az igazság, hogy más terveim voltak. A törökszentmiklósi techni­kum elvégzése után a Test- nevelési Főiskolára jelent­keztem. Kisgyerek korom óta szeretem a mozgást, a sportot. Középiskolában is csináltam mindent; atléti- záltam, tornásztam, kézi­labdáztam. De a felvételimet elutasították. A következő évben még megpróbálkoz­tam, a nyíregyházi tanár­képzőbe küldtem el kérel­memet, de a felvételire már nem mentem el. Miért? Otthon kellett a pénz, hi­szen tízen vagyunk test­vérek. Meg kapóra jött, hogy 1967 decemberében megalakult az építő-javító szövetkezet tekercselő rész­lege. Itt kezdtem ej dolgoz­ni, 5,50-es órabérért. — A szövetkezet új rész­lege jó és érdekes munkát biztosított a kunmadarasi fiataloknak. Sokan maradtak otthon, főleg azok a lányok, akik a helyi gimnáziumban érettségiztek. Nagyrészük most is tanul. — A belépő fiatalok igé­nyelték a KISZ-t — foly­tatja — Németh Ilona. — A szövetkezeti alap­szervezet váltakozó lét­számmal, kisebb-nagyobb hiányosságokkal, de műkö­dött. A volt titkár munka­helyi elfoglaltságára hivat­kozva felmentését kérte. A tekercselő lányai, — akik már ekkor is alapszerveze­tünk jelentős részét adták — rám gondoltak. A tag­gyűlés nagy szótöbbséggel engem választott meg KISZ-titkárnak. A legna­gyobb baj az volt, hogy nem volt helyiségünk, ahol ösz- szejövetelünket, gyűlésein­ket megtarthattuk volna. Végül is megkaptuk a poros irattárat, amelyből néhány hónap alatt társadalmi munkával pinceklubot épí­tettünk. Most már ott tart­juk a KISZ-gyűléseket, klubdélutánokat. A régi bútorokat kicseréltük, a szö­vetkezet jó munkánk elis­meréséül új szekrényt, asz­talokat, székeket és magnót vásárolt a klubnak. A ja­vuló körülmények lehetővé tették a jobb munkát. Ta­lán ezért is kaptuk meg 1971-ben a KISZ Központi Bizottság dicsérő levelét. Ifjúsági szocialista bri­gádunk munkája szinte el­választhatatlan a KISZ- munkától. A brigád vezető­jének „ha már te vagy a KISZ-titkár, csinálhatod ezt is” jelszóval engem válasz­tottak meg. Az első év nehézségei után — hiszen 69-ben a szövetkezet brigádjainak versenyében a Déry Miksa ifjúsági szocialista brigád a nyolc közül a hetedik lett — 1970-ben már zöld­koszorús jelvényt szereztek. Amit azután egy fokozat át- ugrásával túlteljesítettek, mert az idén elnyerték a szövetkezet legjobb szocia­lista brigádja címet és az ezüstkoszorús jelvényt. Tizenhármán vannak, de nem babonásak. Átlag élet­koruk 23 év. Termelési ter­vüket, — ami a tekercselő üzem termelésének felét jelenti — 120 százalékra, a nyereségi tervet pedig Í78 százalékra teljesítették. A brigád tagjai részt vettek a KISZ-oktatáson és a fiatalok négyet — köztük Németh Ilonát is —« felvet­ték a pártba. A fiatalok körében vég­zett munkája megbecsülést szerzett Németh Icának, nemcsak a szövetkezetben, hanem a községben is. — A szövetkezeti veze­tőségválasztáskor a fiatalok támogatásával én is felke­rültem a szavazólistára. Szavazataikkal lettem tagja a vezetőségnek. Hasonló volt a helyzet a tanácsvá­lasztáskor is. Sokan elle­nezték! Mit keres „egy gye­rek, pláne lány” a felnőttek, az idősebbek között. Aztán megválasztottak, sőt a köz­ségi tanácstagok engem küldtek a megyei tanácsba, így lettem Kunmadaras nagyközség képviselője Szolnok megye Tanácsában. Itthon persze még mindig nehezebb. Nagyon izgultam első tanácstagi beszámolóm alkalmával, de úgy érzem, megszoktak, megszerettek. Az idősebbek is mind gyakrabban keresnek meg. Hájos László

Next

/
Oldalképek
Tartalom