Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-08 / 133. szám
1972. június 8. I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Több mint 25 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira Június 26-án kezdődnek a felvételik Több mint 25 ezren jelentkeztek a most érettségizők és a korábban végzettek közül a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira. Megkezdődtek az előkészületek hazánk 62 felsőoktatási intézményében az idei felvételi vizsgákra, amelyek országosan — valamennyi tagozaton — június 26-án kezdődnek, és az érvényben lévő rendelkezések szerint július 31-ig érnek véget. A hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozatain 14 és félezer „gólya” kezdheti meg tanulmányait, közülük 6.500-an egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon lehetnek elsősök. A műszaki egyetemek 2.085, a különböző tudományegyetemek 2165 a művészeti főiskolák 300. a pedagógusképző intézmények 3.110, a műszaki, mezőgazdasági és gazdasági jellegű főiskolák együttvéve 4.690, az orvostudományi egyetemek 1240, az agráregyetemek 910 elsőévest vehetnek fel. Évről-évre visszatérő gond azonban hogy egyes szakok, karok, rendkívül divatosak: ezekre a túljelentkezés sokszoros, míg másokon a keretszámot is alig haladják meg. Meggondolatlan jelentkezések A Művelődésügyi Minisztériumban összegezték a különböző tudományegyetemekre történt jelentkezéseket. Ebből kiderül, hogy többen meggondolatlanul töltötték ki a jelentkezési íveket. Országosan az egyik legdivatosabb szak a pszi- . chológia, az idén mindössze 10 új elsősre van szüksége a népgazdaságnak, ezzel szemben 155-en pályázzák meg a helyeket, ami azt jeA rány falanságok A jelentkezők szándékát tekintve Debrecenben a történelem, földrajz szak a sláger: tízszer annyian szeretnének beiratkozni, mint amennyire szükség van. Ugyanakkor feltűnő, hogy például Szegeden a kémia- fizika. Debrecenben pedig a matematika—ábrázoló geometria szakra nem jelentkeztek annyian, mint ahány hely van. Jelentős az érdeklődés a közgazdász pálya iránt is: a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem 560 helyét 1724-en pályázzák meg, így minden harmadik jelentkezőt vehetik majd fel az első évfolyamra. A fizikai dolgozó szülők gyermekeinek aránya a böllenti, hogy a túljelentkezés 15-szörös. Egészében véve a budapesti bölcsészkaron csaknem hétszeres, a debreceni és a pécsi bölcsészkarokon pedig több mint háromszoros a túljelentkezés. Változatlanul divatosak a jogi fakultások is: a jelentkezők arányához képest a fővárosban és Szegeden csak minden ötödik, Pécsett pedig minden negyedik jelentkezőt tudnak majd felvenni. csésztudományi karokra jelentkezők között 20—30 százalékos. a természettudományi karokon 10—40 százalék, a jogi karokon pedig 27—32 százalék. A különböző tudomány- egyetemekre jelentkezők soraiban igen nagy arányban szerepelnek lányok: arányuk 50—90 százalék között van. A Külkereskedelmi Főiskola idegennyelvi levelező szakén a jelentkezettek 93 százaléka az EL TE bölcsészettudományi karán 70 százaléka, az ELTE természettudományi karának biológia—kémia szakán 90 százalék a női jelentkező. Ugyanakkor a szegedi fizika szakra egyáltalán nem jelentkezett leány hallgató. Írok, könyvtárosok találkozója Szolnokon A Magyar Írók Szövetségének, az Olvasó Népért mozgalom Szolnok megyei társadalmi elnökségének, a megye tanácsi és társadalmi szerveinek rendezésében ebben az évben is megtartják a könyvtárosok és az írók hagyományos, országos Tisza-parti eszmecseréjét június 12—14-én. A háromnapos program keretében Molnár Zoltán író az olvasás megszerettetésének feladata és helye a Hazafias Népfront tevékenységében témakörben tart vitaindító előadást. Fábián Zoltán, az írószövetség titkára az olvasás népszerűsítését szolgáló mozgalom fejlődéséről, illetve eredményeiről számol be az ország különböző részeiből ide sereglő könyvtárosoknak, könyvterjesztőknek és kiadói szakembereknek. Külön érdeklődésre tarthat számot Kamarás István előadása, mely bevezetésként szolgál egy kerekasztal-be- szélgetéshez, hogy az írók, a könyvtárosok, a kiadók és a terjesztők mit tehetnek a fizikai dolgozók gyermekeinek olvastatásáért. . A kis cimbalmos A négyéves Mozsár Józsi, aki korát meghazudtoló ügyességgel játszik hangszerén. Négy diák — négy vallomás A szolnoki közgazdasági technikum végzős negyedikesei közül négy „öreg” diák beszélt az érettségi utáni terveiről, elképzeléseiről. Németh Ibolya a technikum idegennyelvű tagozatára járt, és a Szovjetunióban szeretne továbbtanulni: — Az érettségi után folytatom a tanulást. Jelentkeztem Szovjetunióba, a Közgazdaságtudományi Egyetemre. Az orosz nyelvet elég jól beszélem. Ünnepségeken fordítok és a nyarakat szovjet táborban töltöm, így gyakorolom a nyelvet is. Januárban már megvolt az írásbeli felvételi oroszból és matematikából. Behívtak a szóbelire is. Ha felvennének,. akkor az újságíró szakot szeretném elvégezni. Ismerem a kinti diákéletet, mert tavaly jártam az egyetemen. A szüleim eleinte féltettek, hogy lány létemre vállalkoztam arra, hogy távol Magyarországtól tanuljak tovább. A tanári, pályát választotta élethivatásának Sáska Mária, a IV. E osztály volt tanulója: — Talán kicsit furcsa, hogy közgazdasági technikumba jelentkeztem, amikor történelem-orosz szakos tanár szeretnék lenni. Persze négy éve még nem döntöttem el véglegesen, hogy a középiskola befejezése után hová megyek tanulni. Számolnom kell azzal is, hogy ebben az évben nem vesznek fel a szegedi tanárképző főiskolára, de akkor sem mondok le a pedagógusi pályáról, mert nagyon szeretem a gyerekeket. Ha más nem lesz, elmegyek képesítés nélküli nevelőnek és munka mellett végzem el a főiskolát. Kiss Rozália a kereskedelmi tagozatra járt és az érettségi után dolgozni fog: — Most, hogy féllábbal már kinn vagyunk az iskolából, most érzem csak igazán, milyen jó volt tanulni. Sajnos, az érettségi vizsga után nem tanulhatok tovább, mert a szüleim idősek, és nem bírják anyagilag a taníttatásomat. Jász- szentandráson lakom, és a jászberényi műszerész , ktsz- ben szeretnék elhelyezkedni, de a tanulásról nem mondok le végleg. Egy-két év múlva levelező tagozaton elvégzek valami felsőfokú iskolát. A közgazdasági technikumba nagyon kevés fiú jelentkezik, de Vidra István az idén végez az általános tagozaton: — Valóban kevés a fiú a technikumban; példa erre, hogy három évig egyedül voltam KISZ-titkár, mint fiú. Ennek ellenére nem bántam meg, hogy ide jelentkeztem. Nagyon megszerettem a szaktárgyakat, főleg a politikai gazdaságtant. Ebből a tárgyból országos versenyen is részt vettem. Természetesen tovább szeretném folytatni a tanulást. Sz. E. Konsztantyin Pausztovszkij Konsztantyin Pausztovszkij olyan. író, akinek művészete határtalan derűvel, melegséggel ajándékozza meg az embereket, akinek minden kisregényéből, elbeszéléséből és karcolatéból életöröm árad az olvasó felé. Pedig útja tele volt küzdelmekkel. Dolgozott mint vonatkísérő, szolgált mint szanitéc — az első világháborúban — aztán vöröska- tona lett, majd munkás egy vasműben, később halász és újságárus. És, természetesen, részt vett a Nagy Honvédő Háborúban. Pausztovszkij annak az írónemzedéknek a tagja, amely az új szovjet irodalom alapjait megteremtette. „Kara- Bugaz” és „Kolhida” című elbeszélései, melyekben a földet átalakító emberek dicséretét zengte, mindörökre bevonultak az új társadalom építőit megéneklő legjobb alkotások közé. Makszim Gorkij, Romain Rolland és Nagyezsda Krupszkaja egyaránt nagyra tartotta a „Kara-Bugaz”-t, ezt a szocialista alkotás pátoszától áthatott remek elbeszélést. „Országom, népem, s az az alkotó cselekvés, amellyel ez a nép a ’szocialista társadalmat’ létrehozza, — mondta egyszer jóval később az író, visszatekintve a megtett útra: ez a magasztos cél az, amelyet minden leírt szavammal szolgálni igyekeztem.” Az elmúlt ötven év során, számos ragyogó mű került ki Pausztovszkij tolla alól. Az „Életem regénye”. „Az arany- rózsa”, a „Fekete tenger” c. alkotások nevét széles körben ismertté- tették az ország határain belül és kívül is. Sokmillió ember szívéhez áll közel a természet és az ember szocialista átalakításáért folytatott harc romantikája, a finom lélektani ábrázolás, az orosz táj elbűvölő megjelenítése, a képekben gazdag és áttetszőén tiszta nyelv. Vlagyimir Ligyin, az egyik legidősebb szovjet író, aki Konsztantyin ' Pausztovszkijt igen közelről ismerte, az író néhány olyan jellegzetes költői vonásáról számol be olvasóinknak, amelyek segítséget adhatnak Pausztovsz-; kij művészetének körülhatárolásához: „ ... Bármerre járjon is az ember, legyen az akár egy csendes, mély öblökkel tarkított és tündérrózsákkal benőtt vizű folyó partja, akár az Oka zá- tonyos partmelléke, a közép- oroszországi Mescsera távoli, titokzatos erdőrengetege, sötétlő ingoványaival, járjon bár a Fekete tenger partokat ostromló hullámainak zúgásában, vagy Ukrajna kék és verőfényes ege alatt, de leginkább a csendes, szerény szépségű középoroszországi nyirfaligetekben, melyeknek báját semmi sem múlja felül a világon, mindenütt hallhatja Konsztantyin Pausztovszkij hangját. Nincs olyan hely, ahol meg ne fordult volna, fáradhatatlanul vándorolt, megfigyelte a világot és mesélt róla; harmatos reggeleken, horgászbottal a kezében, valahol egy csendes, poetikus helyet keres magának az örvénylő víz felett, s úgy. érzem, ezekben a korareggeli órákban nagyon jól elbeszélgetett volna a két tapasztalt horgász: Csehov és Pausztovszkij . ..” Egy igazi művész számára azonban a táj ném arra szolgál, hogy gyönyörködjék a természet rendíthetetlen nyugalmában. hanem a lélek rezdüléseit igyekszik kifejezni vele. Pausztovszkij a tájat, melyet oly érzékletesen tudott leírni, mindig arra használta fel, -hogy hősei érzéseit adja vissza vele. Elbeszéléseiben a természet együtt él az emberrel, uti- társa és tanácsadója. Ezzel magyarázható, hogy könyveiben mindig oly sok példát találhatunk az ember legrejtettebb érzéseinek, hangulatainak és elmélyült gondolatvilágának kifejezésére — az emberére, aki a víz sodrában, a fű növekedésében, az eső surrogásában, a feje felett tovavonuló felhőkben meglátja lelkiállapotának harmonikus kifejeződését. Kérdeztek engem Pausztovszkij felől távolabb élő olvasók — magyar, szlovák, norvég, lengyel írók is. Hiszen Pausztovszkij szava már régóta mindenütt hallható. Talán azért, mert igazán nagy művész létére sohasem oktatja ki olvasóit, nem mondja nekik: „Szeressétek a természetet”, egyszerűen megmutatja nekik a maga szépségében, bűvkörébe vonja őket, s azok, gondolatától és szavaitól lenyűgözve, követik őt. „ ... Szeretem Pausztovszkijt, ezt az igazságos és belső tisztességével, írói igazságával szemben szigorú embert. Olyan jó, ha minderről lelki szükségletünkből fakadóan írhatunk, anélkül, hogy bármit is hozzá- toldanánk vagy felnagyítanánk benne. Pausztovszkij soha nem csapta be olvasóit. S az olvasó sem hazudik neki, amikor kifejezésre juttatja az író és művészete iránt érzett szeretetét”. Május 31-én lett volna nyolcvan éves... De hiába telnek az évek, művei ettől csak gazdagabbak és tökéletesebbek lesznek. Vlagyimir Ligyin A nyár zenei programja Az országos nyári hangversenyprogram, az egyes városokhoz immár hagyományosan kötődő zenei események az idén is gazdag választékot, élvezetes szórakozási lehetőséget kínálnak a muzsika kedvelőinek. ft ötödször rendezik meg Pécsett a nemzetközi „Jeu- nesses musicales” ifjúsági tábort június 28-tól július 15-ig. Mintegy 150 külföldi és magyar fiatal muzsikussal. ft Nemzetközi Bartók szeminárium lesz Budapestén. Zenei életünk rangos eseményét hatodszor rendezik meS, július 20-tól augusztus 4-ig neves külföldi és magyar tanárokkal, külföldi és magyar hallgatókkal. ft A Kodály-módszer szerint iskolai tanítási kurzusok, koncertek és más közös rendezvények színhelye lesz Kecskemét július 23-tól augusztus 19-ig. Színes lesz a Szegedi Szabadtéri Játékok zenei programja is. Július 21. és augusztus 20. között 16 előadás keretében többek között a Teatro Comunale di Bologna Verdi Othello- ját adja elő három alkalommal. a Slask lengyel állami ének és táncegyüttes kétszer ad műsort. ft Martonvásáron júniusban és júliusban rendeznek egy- egy Beethoven-koncertét. A siklósi várkápolnában rendezendő augusztus 27-i koncerten a filharmóniai fúvósötös szerepel Vivaldi, Bach és Haydn művekkel. Rózsa Ferencre emlékezik a rádió Rózsa Ferenc mártírhalálának 30. évfordulójáról több műsorral emlékezik meg a rádió. Június 8-án, csütörtökön 20,28 órakor sugározzák Asperján György kétrészes hangjátékát. Üzenet címmel, amely Hollós Ervin könyvének felhasználásával készült. A folytatást június 16-án, pénteken 18,20 órakor közvetíti a Petőfi- adó. Az évforduló napján, június 12-én, hétfőn a Kos- suth-adón az érdeklődők Barát Apollónia dokumentum-műsorát hallgathatják meg, amely barátok, harcostársak, családtagok visszaemlékezései és nem utolsósorban Rózsa Ferenc levelei alapján vázolja a magyar kommunista mozgalom kimagasló alakjának történelmi szerepét, emberi nagyságát. Tantárgy le«* a társadalmiállampolgári ismeretek A magyarországi iskolákban tanulók jelenleg a társadalmi ismeretekre a különböző tantárgyak óráin, az osztályfőnöki órán, valamint az úttörő és KISZ- foglalkozásokon tesznek szert. Szerdán filozófusok, az ideológiai tudományok képviselői, szociológusok, pedagógusok, közgazdászok és jogászok tanácskoztak az Országos Pedagógiai Intézet Gorkij fasori székházában arról: alapos előkészítés után miként lehetne az általános iskolák nyolcadik osztályában, a gimnáziumok harmadik osztályában, valamint a szakmunkáskéoző intézetekben tantárgv-ielleg- gel is oktatni a társadalmiállampolgári ismereteket.
