Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-08 / 133. szám
1972. június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Születésnapi jegyzetek A Tiszamenti Vegyiművek két évtizede Szolnoktól délre, a Tisza jobb partján* a homokdűnék tetején, aprócska faházakat, fészereket ácsoltak az építők... így kezdődött, 1950 nyarán. Ekkor még inkább csak a beavatottak tudták, hogy az építők felvonulása az első ötéves terv egyik legnagyobb vegyipari beruházásának nyitánya. Két évvel később. 1952. június 8-án, már termelt a Tiszamenti Vegyiművek első, évi 65 ezer tonna kapacitású piritbázisú kénsav üzeme. Milyen egyszerűnek tűnik mindez, pedig az új születésének izgalma és nehézsége kísérte a gyáralapítás minden napját. Kemencék, csarnokok épültek, gépeket szereltek, — ez sem volt könnyű, de a legnehezebb a termelés megindításához szükséges szakmunkásgárda felkészítése volt. Szolnoknak azelőtt még egy aprócska vegyiüzeme sem volt. Márpedig a Tiszamenti Vegyiművek leendő munkásgárdáját innen és a környező falvakból kellett toborozni. Hosszú volt az út, amíg a tószegi, várkonyi, ve- zsenyi és abonyi földművelők, kosárfonók, kubikosok vegyipari szakmunkásokká yáltak. Néhány év múlva — az ipar növekvő kénsavszük- séglete miatt — az üzem termelése kevésnek bizonyult. Újabb kénsavgyára- kat terveztek a Tisza partjára. Szovjet és lengyel segítséggel épült fel — 1963- ban és 1964-ben — a két új, kénbázisú, kontakt katalitikus kénsavüzem. Évi termelésük már meghaladja a 250 ezer tonnát. Az 1960-as évek elején belépett g termelésbe a szuperfoszfát üzem is. Évi termelési kapacitását 200 ezer tonnára tervezték, de hamarosan elérték a negyedmilliót. A mezőgazdaság kemizálá- sa azonban, még több műtrágyát követelt az ipartól. A fokozott igény kielégítésére 1965-ben újabb, az előzővel azonos teljesítményű szuperfoszfát üzem épült. A fejlesztés tovább folyt. A gyáróriás újabb és újabb füzeseket, kietlen földet rabolt el a Tiszától. 1967-ben ide telepítették a ..Budalakk’’ gyár egyik részlegét. Az új, modernizált üzem ma már 90 színben gyárt porfestéket. Az első évtized megteremtette a gyár szakmailag magasan képzett szakmunkás- és vezető törzsgárdáját. A Tisza partján letelepedett műszakiak — saját fejlesztési alapjuk terhére, már az új gazdasági szabályozók aiapján. — elhatározták, hogy az ország szintétikus mosószer szükségletének ellátása* az áruválaszték bővítése érdekében mosószerüzemet létesítenek Munkájuk eredménye a TOMI mosószercsalád eddigi hat tagja, amely mind megkapta a Kiváló Áruk Fórumának megtisztelő jelzését. Legújabb termékük a fékezett habzású, bioaktív, univerzális mosószer, a TOMI Sztár, az idei BNV-n is dijat kapott. A gyáróriás napjainkban is tovább növekszik. A vállalat szakemberei által készített beruházási program alapján évi 75 ezer tonna teljesítményű, kevert, granulált műtrágyát gyártó üzem épült. Már próbaüzemét tartja a legújabb, a legmodernebb, évi 200 ezer tonna kapacitású, kénalapú kénsavüzem, amely lengyel tervek alapján, lengyel szakemberek segítségével épült. A Tiszamenti Vegyiművek a szocialista országokkal lévő gazdasági kapcsolatainkra épül. A kénsavüzemek nyersanyagát, a szuperfosz- íát üzemek nyersfoszfátját, a porfestéküzem alapanyagának nagy részét a Szovjetunióból, liengyelországból, Csehszlovákiából és az NDKból szállítják a Tisza partjára. A vállalat kénsavat, óleu- mot, , granulált szuperfoszfátot és mosószereket exportál, elsősorban a nyersanyagellátásban partner országokba. A gyár méreteire, termelési kapacitására még egy adat: évente .több mint 50 ezer vasúti kocsi nyersanyagot, árut fogadnak, illetve indítanak a vegyiművek rakodóállomásain. A Tiszamenti Vegyiművek gyártja az ország kénsav- 6zükségletén.ek 90 százalékát, foszfor-műtrágya szükségletének pedig a felét. Mit jelent á gyáróriás Szolnoknak, a Tiszatájnak? A kérdésre már a mamutüzem története is válaszfélét adott. A gyár — minél modernebb annál inkább — nagy zsarnok. Követel, állandóan követel. Nemcsak piritet, nemcsak szenet, nyersfoszfátot, hanem meg-megújuló szakismereteket: évről évre műveltebb szakembereket. Sértés ne essék: lapátolni, hórukkolni szerényebb felkészültséggel is lehet, de az üzemek vezérlő termiében — és a gyár más munkahelyein — kevés az abc és az egyszeregy tudása. A Tiszamentének egyik legszámottevőbb üzeme — a hatás, kölcsönhatás elve alapján — a vidék gazdasági arculatának változtatásán kívül az élő-közegre is befolyással van. Egy mondatban: az általános iskolai bizonyítvány csak „belépő.” ebbe az üzembe ... A gyár ifjú munkásgenerációit elsősorban, a Szolnoki Vegyipari Finommechanikai — és Műszeripari Szakközép- iskolával kötijtt szocialista szerződés biztosítja. A környékbeliek tudják: a lenyűgöző panorámájú gyáróriás mellett jól parkosított: lakótelep épült, ■— orvosi rendelővel, bölcsödével, óvodával, művelődési otthonnal, üzletekkel. Százhúsz család lakik ebben az igen szép környezetben és hamarosan elkészül az új tizennyolclakásos épület. Sajnos, ennek a lakótelepnek igen rossz az áruellátása. A gyár szívesen segítene egy új, a reális igényeket kielégítő üzletház építésében, ha partnerekre találna __ H atalmas gyár, tonna- milliókkal beszélő szimbólum is. Csak egy kicsit vallatni kell a gépeket, nézegetni a szállítóleveleket. Az egyik Harkovban készült, a másik a Cseh-erdőben, a harmadik Poznan mellett... és máshol, Drezdában, Sza- ratovban ... Ezeken dolgoznak, ezekből élnek, a muiikások, itt, a Tisza partján... Tiszai Lajos Borsószüret Javában folyik a zöldborsó gépi betakarítása a cibak- házi Vörös Csillag Tsz-ben. A gazdaság 72 vagon szem felvásárlására kötött szerződést a kecskeméti konzervgyárral, és ezt a mennyiségét tíz íajta magról. származó termésből szállítja folyamatosan, 28—30 napig, mert az egyes fajták egymást követően fejlődnek, érnék be a konzervkészítés részére. Kombájnra szerelt BMG gyártmányú. Török- szentmiklóson készült zöldborsó-aratógép munkában. 1.6 millió tonna húst termelünk évente Szerdán Székesfehérvárott megnyitották a VI. állattenyésztési tudományos napokat. Az agrárpolitikusok, kutatók és üzemi szakemberek tanácskozásának első napján dr. Gergely István, miniszter- helyettes tartott előadást állattenyésztésünk helyzetéről és fejlesztéséről. Megállapította, hogy hazánkban és külföldön egyaránt gyorsan növekszik a hús- és az állati termékek kereslete, majd hozzátette, hogy a korszerű táplálkozás élelmiszergazdaságunktól a jelenlegi termelés másfélszeresére emelését kívánja meg. A fejlett állattenyésztéssel rendelkező országokban a mezőgazdasági termelésből az állattenyésztés már 65 százalékos arányban részesedik. Ezt a részarányt 1985-ig hazánk állattenyésztésének is el kell érnie. Az elmúlt években — hangoztatta a továbbiakban — számottevően fejlődött állattenyésztésünk, elterjedtek a korszerű tenyésztési és tartási módok, megkezdődött a szükséges fajta-váltás, de a tenyésztés gazdaságossága, a ráfordítások csökekntése továbbra is az állattenyésztés fő feladata maradt. Különösen a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése fontos, hiszen az ország jelenlegi tej- és tejtermek termelése nem fedezi a belföldi fogyasztást. Mind a vágómarha tartás, mind a tejhozam emelése fontos feladat. Ehhez megfelelő legelő- és gyepgazdálkodás is szükséges. A magyar állattenyésztés távlati terve szerint az egy főre jutó tej fogyasztást a jelenlegi 160 literről 1985-re 250 literre kell emelni, ehhez a szarvasmarha állomány számát 2 millióra kell fejleszteni. A miniszterhelyettes bejelentette, hogy a kormány hamarosan foglalkozik az úgynevezett „szarvasmarha programmal” s a megszülető kormány- határozat kijelöli a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének útját, feladatait, szabályozza az ösztönzőket. A sertéstenyésztés eredményeiről szólva elégedetten állapította meg, hogy dinamikusan fejlődött. Hazánk jelenleg már évi 890 000 tonna sertéshúst termel, s közel az idő, amikor évente minden magyar állampolgárnak egy sertést vágnak. Új helyen az állami gazdaságok boltja Ma egy hete nyitották meg az állami gazdaságok áruinak boltját Szolnokon a Beloiannisz út 25. szám alatt. Az áruházat a Csemindenféle élelmiszer, közte kenyér és péksütemény is kapható. Tegnap 80 mázsa áru, főleg húsáru érkezett a boltmege Kereskedelmi Vállalat és az állami gazdaságok központja közösen látja el áruval. Egyelőre két állami gazdaság, a törökszentmiklósi és a középtiszai gazdaság áruit — főleg húskészítményeit — kínálják. Rövidesen azonban a Héki, és a Tiszasülyi Állami Gazdaság termékeit is megvásárolhatják a szolnoki vevők. A boltban tej- és tejtermék, ba, amely reggel 6 órától este 8-ig várja a vevőit. Nem nagy üzlet; különösen raktározási gondjaik vannak. Mégis ízléses, szép büfé és hidegkonyhai készítményeket árusító részlegük van, ahol egyelőre hurka, sült kolbász é3 virsli kapható, de rövidesen grillcsirkét és laicpecsenyét is sütnek. S. J. — N. Zs. Nemzetközi kereskedelmi szakszervezeti konferencia A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgo- zók Szakszervezete a következő napokban fontos nemzetközi esemény központja lesz — jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján a szakszervezet székházában Ligeti László főtitkár. A KPVDSZ rendezésében június 13—14-én a bolgár, a csehszlovák, a francia, az osztrák, az olasz és a szovjet testvérszakszervezetek, valamint a kereskedelmi dolgozók szakszervezeteinek nemzetközi szövetsége és az SZVSZ képviselőinek részvételével, sorra kerülő tanácskozáson a kereskedelem dolgozóinak munkaidejével, az üzletek nyitvatartásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak, első ízben nemzetközi szinten, az SZVSZ- hez és a szabad szakszervezetekhez tartozó érdekvédelmi szervezetek közreműködésével. Az olasz kereskedelmi dolgozókat a három szakszervezet — a CG1L, az UIL és a C1SL — közös delegációja képviseli. A konferencia referátumát 32 országból érkezett tájékoztató felhasználásával Ligeti László. a KPVDSZ főtitkára tartja. A nemzetközi tanácskozást időszerűnek tartják a szakemberek, mert világszerte tendencia, hogy az üzleteket minél tovább tartsák nyitva, hivatkozva a növekvő idegenforgalomra, a dolgozó nők számának növekedésére. Megfeledkeznek azonban arról, hogy a kereskedelem dolgozóinak többsége is nő, s nekik is szükségük van a több szabad időre. A konferencián megvitatják: hogyan lehet összeegyeztetni a kereskedelemben dolgozók és a fogyasztók érdekvédelmei Igyon a Zagyvából Alattyánban lakó asszonyok tanácsolták: községbeli asszonytársuknak, Z. István- nénak: igyon a Zagyvából, mert — mint mondták —• nem érdemli meg azt a vizet, amiből a községükért áldozatokat hozni kész rendes emberek isznak. — Kiderült hogy az alattyáni asszonyokkal a jogos felháborodás mondatta el ezeket a szavakat. A községben közismerten sok gond van az ivóvíz ellátással. A jelenlegi törpevízmű alig felét tudja biztosítani a lakosság napi vízszükségletének. A községi tanács az év elején elhatározta, hogy új kutat fúrat. Mivel azonban a kút létesítésének költsége — egy millió 468 ezer forint — magasabb volt, mint amennyit erre a célra fordítani tudott, — kérte a község lakóit, önkéntes hozzájárulással pótolják a hiányzó összeget. A lakosok vállalták, hogy képességeikhez mérten segítik megoldani Alattyán vízellátását. Később azután kiderült, hogy még sem egyformán szívügye mindenkinek a vízellátási gondok megszüntetése. Amikor az önkéntes hozzájárulást jegyző tanáscstag Z. Istvánná lakásának ajtaján kopogtatott, az kijelentette: nem jegyez egy fillért sem, nem érdekli az alattyáni kút, gépkocsija van — azzal hoz majd vizet magának, onnan ahol nem kell érte fizetni. A tanácstag meglepődött, mivel tudta, Z. Istvánná férje jól kereső boltvezető, saját házuk, kocsijuk van, az önkéntes hozzájárulás nem jelentene részükre különösebb megterhelést. — Legalább is nem olyat, mint annak az idős asszonynak, aki szerény nyugdíjából 300 forintot jegyzett. A szomszédok eleinte csupán megvetésükkel reagáltak Z-ék „közömbösségére”. — amikor azonban az kocsiját vitte lemosni az amúgy is kevés vizű közkúthoz, felháborodva zavarták el a kúttól, és akkor ajánlották-, jól tenné ha a jövőben a kocsiját is a folyóban mosná, és maga is a Zagyvából inna. Komisznak tűnő felszólítás! Mégis, magam is azt ajánlanám Z. Istvánnénak, ezek után igyon a Zagyvából I. A. Új módszerek a fémkohászatban Hazaérkezett Jugoszláviából az a dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter vezette delegáció, amely részt vett a KGST Fémkohászati Állandó Bizottságának Hvarban tartott ülésén. A bizottság ülését ez alkalommal rendezték meg először Jugoszláviában. Dr. Szekér Gyulának, az állandó bizottság elnökének vezetésével 14 napirendet tárgyaltak meg és számos javaslatot fogadtak el. Nálunk is érdeklődésre tarthat számot az a döntés, hogy a jövőben olyan technológiai eljárásokat dolgoznak ki, amelyekkel tovább csökkenthetik a fémveszteséget és tökéletesíthetik a nehezen feldolgozható nyersanyagok, ércek további felhasználásának módszereit. Elhatározták, hogy ez év októberében a Szovjetunióban szemináriumot rendeznek, amelynek témája az ércbányászat és -dúsítás technológiai folyamatainak automatízalasa lesz,
