Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

1972. június 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 „Labdázás” a karórámmal Ez év februárjában kaptam egy karórát, amelynek egy órai használat után letört a szíjtartója. Február 9-én visszavittem az üzletbe. Elküldték ugyan javítani, de az üzletvezető megjegyezte: nem biztos, hogy erre a hibára vonatkozik a jótállás. Az órát húsvét előtt visszaküldték, megjegyzés nélkül. Ezután az óra ismét a javítóba „ván­dorolt”. Május 31-én azt a választ kaptam, hogy majd ha az órás megy Budapestre, vásárol új tokot. Most már csak azt szeretném tudni, hogy meddig vár­jak még, mikor lesz végülis órám. Addig küldözgetik ide- oda, hogy lassan lejár a jótállási ideje. Bakos Julianna Kunhegyes ☆ Olvasónk leveléből nem tűnik ki, hogy hol vásá­rolták az órát. Ezért arra kérjük: menjen el az üzlet- ’be, ahol vették. Kérje a ve­zetőt hogy a jótállási levé­len feltüntetett módon jár­jon el, s mielőbb használ­ható, jó órát adjon vissza Önnek. A garanciára vonat­kozó rendelkezéseket a kér­déses bolt vezetőjének is­mernie kell, s reméljük, or­vosolja is panaszát. (A szerk.) Késő bánat... Bizonyára megdöbbentek olvasóink lapunk május 27-i számában a „Megvertek egy gyereket” című íráson. Az esemény színhelye a szolnoki Beloiannisz úti bölcsőde volt... Munkatársunknak Cs. Kovács Sándorné, a városi ta­nács egészségügyi osztályának főelőadója többek között ezeket mondotta: ......Az esethez egyelőre csak annyi meg­j egyzést szeretnék fűzni, hogy ártott a bölcsődék jóhíré­nek, mivel sok ember hajlamos az általánosításra. Pedig az általánosítás teljesen indokolatlan, hiszen a városban nagyon régen nem fordult elő ilyen eset, s bízom benne, hogy a jövőben sem kell többé ilyen üggyel foglalkoz­nunk.” Nos, hisszük mi is, hogy valóban nem lesz erre szükség. S nemcsak azért, mert a városi tanács vb egész­ségügyi és szociális osztálya példás büntetést szabott ki a gondozónőre. Dr. Baki Magda városi főorvoshelyettes így írt erről szerkesztőségünknek: . .A vizsgálat lefolytatása során Végh Lászlóné beis­merő vallomást tett és tettét megbánta. A fegyelmi vizs­gálat idején munkaviszonyának megszüntetését kérte, me­lyet a tények ismeretében figyelmen kívül hagytunk és Végh Lászlóné „elbocsátás” fegyelmi büntetést kapott.” Visszaváltják vagy nem? Kooperáció nélkül nem megy Sok bosszúságot okoz a különböző fajtájú üvegek visszaváltása. Mi vevők, elhisszük, hogy nincs üres láda, de bennünket az egyáltalán nem érdekel, hogy a vissza­vitt üveget hová teszik. Bennünket az érdekel, hogy visz- szavegyék, főleg, ha arra rendelet is van. A sörösüvegek­nél már nincs probléma, helyes a törekvés, hogy egysége­sítik az üvegeket. így kellene a cola-„családnál” is, mert sajnos, ahány fajta cola, annyi féle üveg. .. így hát meg­gondolja az ember, hogy megvegye-e az amúgy is drága italt. Május 18-án Martfűn, a 640-es boltban jártam. Coca- Colás üveget akartam leadni, aminek átvételét megtagad­ták, arra hivatkozva, hogy náluk ilyen nincs. Beírtam a panaszkönyvbe. A felettes szervtől megkaptam a választ, amély szerint az üzletben helyesen jártak el, mert csak az olyan üvegek visszaváltása kötelező, amit árusítanak is. Akkor ez a rendelet azt is kimondhatná, hogy hány nap múlva kell az üveget visszavinni, mert ugyanebben az üzletben vettem Coca-Colát április 1-én... Muzamel Ferenc Kengyel ☆ Olvasónk azt állítja, hogy a Coca-Colát a 640-es bolt­ban vásárolta... A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat azt, hogy az üzletvezető a vonatkozó rendelet szerint járt el. Forgalomba hozott-e áp­rilisban a 640-es Coca-Colát vagy sem, ezt eldönteni nem a mi feladatunk. Ügy hisz- szük, ez az üzleti köny­vekből egyértelműen meg­állapítható. Az észrevétel kapcsán azonban idézünk 1971. július 7-én közölt jo­gi tanácsunkból, amely az 1/1970. ÁH. sz. rendelet fontosabb tudnivalóit tar­talmazza. Feltehetően több olvasóinkat érdekli ez a té­ma. Tehát: ......A hivatkozott rende­let értelmében a boltok az általuk is értékesített áru­félék betétdíjas üvegeit kö­telesek a nyitvatartás teljes ideje alatt visszaváltani. A vállalat vagy a bolt nem korlátozhatja az üvegvisz- szaváltás időtartamát... E gyes üvegfajták visszavál­tási kötelezettségének fel­tételei: a betétdíjas üvege­ket az üzletek kötelesek visszaváltani, függetlenül attól, hogy az árut eredeti­leg hol vásárolták. A visz- szaváltási kötelezettség minden, az üzletben árusí­tott üvegtípusra kiterjed. Amennyiben azonban üvegtípusban különböző ita­lokat hoznak forgalomba, a visszahozott üvegeket át kell venni, függetlenül at­tól, hogy az üvegben erede­tileg olyan bort vásároltak, amelyet az üzlet nem áru­sít. A visszavételi kötele­zettség tehát nem az áru­hoz hanem az üveg típu­sához, formájához, mére­téhez kapcsolódik. Hasonló­an kell eljárni az azonos típusú, formájú sörös, üdí­tőitalos üvegek esetében is. Egyes üdítőitalos, colás üvegek formája, mérete, beégetett cimkéje eltérő. Ezért újratöltésük kizárólag az e termékkel foglalkozó termelőknél lehetséges. Nem kötelezhető tehát visszavál­tani például Pepsi-colás üveget olyan üzlet, amely kizárólag Sztár vagy Coca- Colát árusít. Ilyen esetben az üzletek kötelesek a vá­sárlók figyelmét felhív­ni, hogy milyen típusú üve­geket váltanak vissza...” Hónapok — kétségek között Március 10-én elmentem Karcagon a szemészetre, ahol szemüveget írtak ki nekem, erősebbet a jelenle­ginél. Sajnos, még most is ezzel — a már gyengével — kell beérnem, ezért hát nem csoda, ha változatlanul fáj a fejem, rossz a közér­zetem. Így kell egész nap dolgoznom; írni, számolni... Az OFOTÉRT karcagi üzletében ugyanis két hó­nap elteltével sem biztat­nak. Sőt. Éveket (?) emle­getnek, mire esetleg kész lesz a szemüvegem. Arra elkészültem, hogy egy bizo- pyos ideig várnom kell, de ennyire nem gondoltam. Jóllehet, mire elkészül az új szemüvegem, nem me­gyek vele semmire, mert ad­dig ismét csökken a látá­som. És akkor kezdhetem elölről az egészet. Véleményem szerint mindenképpen el kellene ér­ni, hogy ilyen erősségű szemüveget, mint amilyen nekem is szükséges (+17 dioptriás), egy hónapon be­lül beszerezzen az OFO­TÉRT bármelyik fiókja. Janó Erzsébet Kisújszállás Májusban talán még a mezőgazdasági szakemberek szerint is elegendő „arany”- csapadék hullott. Ezért nem is nagyon emlékeznek már olvasóink az április 22-én közölt „Nem szabad abba­hagyni az öntözést” című cikkre, amelyben lényegé­ben a Szolnok megyei ön­tözéses operatív bizottság április 21-i ülésén elhang­zottakról volt szó. Idézzük fel tudósítónk írását: „.. .Az öntözés feltételei eddig biztosítottak; van víz a csatornákban, még lehet berendezéseket kapni az AGROKER-nél, amelyek megvásárlásához a bank hitelt nyújt. Igaz, vannak gondok is. Nem lehet pél­dául 85 mm átmérőjű csö­vet kapni. Az AGRO- TRÖSZT az igények kielé­gítését ebből a fontos alkat­részből csak június elejére vállalja. A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat ugyan­is megkésett a gyártással.” Nos, a szekszárdiak nem késtek e fontos csövek gyár­tásával; biztosíték erre az importált csőgyártó gépsor — írta Wellisch Pál keres­kedelmi osztályvezető. Az 1972. évi teljes öntözőcső rendelését visszamondta 1971. október 8-án a meg­rendelő, amikor a MEZŐ- GÉP-nél már minden intéz­kedést megtettek a gyár­tásra. Ebből jelentős kára is keletkezett a vállalatnak. Az elfekvő anyagkészletet folyamatosan értékesítették, a későbbi anyagrendeléseket töröltették. így az impor­tált csőgyártó gépsor egy ideig nem üzemelt. (Később jelentős költséggel zárt­szelvény gyártásra állították át.) 1972-ben a hiánycikklistá­ra került a 85 mm-es ön­tözőcső. A MEZŐGÉP sür­gette a megrendelést, amely végül is 1972. május 2-án (!) megérkezett, — minimá­lis mennyiségre. Nem sza­porítjuk a szót; a szek­szárdi információ szerint a késői rendelés következ­ménye, hogy a MEZŐGÉP csak júniustól tud öntöző- csövet szállítani. Ezt is a felsőbb szervek és az alap- anyaggyártó segítségével. „Több éves gyártási ta­pasztalatunk alapján kije­lenthetjük, hogy a hazai igények maximális kielégí­tése mellett export kapaci­tással is rendelkezünk. Az igények kielégítéséhez te­hát nem kell más, mint át­gondolt, idejében történő megrendelés...” — írta többek között a szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat kereske­delmi osztályának vezetője. Aszfaltozzák a szolnoki piacteret M. Gy-né szolnoki olva­sónk levelét május 24-én közöltük „Rendetlenség a szolnoki piacon” címmel. Kétségtelen tény, hogy az áruk elhelyezése nem meg­nyugtató; a jelenlegi hely­zeten változtatni keli — ez a véleménye Honti Lászlónak, a városi tanács vb csarnok és piac intéz­ménye vezetőjének is. Vála­szában utal a tervezett új vásárcsarnokra, amelynek építése beruházási korláto­zások és egyéb problémák miatt eltolódott. A jelenlegi — annyit ostorozott piac­teret keli tehát elfogadha­tóvá „varázsolni”, ami meg­lehetősen sok pénzt igé­nyel még így is. második felétől kulturáltabb helyen vásárolhatnak már az asszonyok. A piaci hulladékot az intézmény dolgozói eltaka­rítják, az összegyűjtött sze­metet az arra kijelölt sze­méttároló konténerbe hord­ják. Honti László vélemé­nye; a vásárlók is „luda­sak” (s ezt a nézetét el kell fogadnunk), hogy a lángos- és hurkasütő pavilonok környéke szemetes, vissza­taszító. Hiába vannak a hulladékgyűjtő edények, a fogyasztók egy része a jár­dára dobálja az ételmara­dékot, a papírt... A tájékoztatásból meg­tudtuk, hogy már az év ele­jén intézkedtek a piactér rendezéséről. A közeljövő­ben sor kerül az aszfalto­zására és megfelelő, rög­zített asztalok felállítására. A piactér csatornázását is tervezik. Várhatóan az év Szolnok 1. sz. Postahiva­tal azonnali belépéssel felvesz 4 órai elfoglalt­sággal HÍRLAP­KÉZBESITÖKET valamint 8 órai munkával hírlapáruso­kat, Jelentkezés a pos­tahivatal. vezetőjénél. Gl TANÁCSADÓ A vagyonátruházási illetékről Minden állampolgár fize­tett már, vagy fizet illeté­ket, ki bélyegben, ki pénz­ben. Az illeték lényegét te­kintve egy különleges adó. Ma már ezen adónemnek egész rendszere alakult ki, A jelenben érvényes főbb fajtái: a vagyonátruházási, az okirati, s az eljárási il­letékek. Az öröklési lit etek A vagyonátruházási illeté­ken belül az öröklési ille­ték kiszabására akkor kerül sor, ha az elhalt örökhagyó­nak ingatlan vagyona ma­radt. E szabályból követke­zik, hogy az ingó vagyon halál esetén történő átszál­lása — a gépjármű öröklés kivételével — nem esik öröklési illeték alá. Az örö­kösök annyi vagyonérték után kötelesek illetéket fi­zetni, amennyi vagyonérté­ket az örökhagyó akaratá­ból, avagy a törvényes örök. lés szabályai szerint tény­legesen örököltek. Megfize­tésére az ingatlan vagyont szerző fél, tehát az örökös köteles. Az illetékkiszabás alapja gyermek, házastárs, s szülő esetében az örökölt ingatlan vagyon tiszta érté­ke, egyéb örökös esetében az örökség teljes értéke. Az örökség tiszta értékét úgy állapítják meg, hogy a ha­gyaték értékéből levonják a hitelt érdemlően bizonyított adósságokat, a hagyatéki terheket. Az öröklési illeték mér­téke két tényezőtől függ: mennyi az egy örökösre eső vagyonérték és az öröklés milyen rokonsági kapcsolat­ban van az örökhagyóval. E két tényezőtől függően az illeték kulcsa progresszívan 6—60 százalékig emelkedik. Nézzünk egy példát: ha egy 100 000 forint értékű ingat­lant két gyermek örököl, egy-egy örkösre 50 000 fo­rint az illeték kiszabásának az alapja. Az öröklési ille­ték 10 000 forint után 6 szá­zalék, ez 600 forint, továbbá 40 000 forint után 10 száza­lék. ennek összege 4000 fo­rint, tehát a fizetendő örök­lési illeték összesen 4600 fo­rint. A hagyaték teljes ér­téke után a közjegyzői el­járás során további 2 szá­zalék eljárási illetéket is kell a tárgyalás alkalmával általában bélyegben leróni. Az öröklési illeték alól szá­mos kedvezmény és men­tesség is van. így például mentes a haszonélvezeti jog öröklése; a 14. életévet be nem töltött gyermek és a 65. évet meghaladott házas­társ pedig 50 százalékos il­leték kedvezményt kap, fel­téve, ha az örökség teljes értéke nem haladja meg a 20 000 forintot. Az adás-vételek illetéke A vagyonátruházási ille­ték másik nagy csoportja az adás-vételi (csere-, ajándé­kozási, eltartási) szerződések illetéke. Leggyakoribb esete, mellyel ingatlant, házat, öröklakást, házhelyet, mező- gazdasági ingatlant— vásá­rolnak meg. Az adás-vételi illeték alapja általában a vételár. Az illetékhivatal azonban vizsgálhatja és vizsgálja Is, hogy a szerző­désben kikötött vételár va­lóban megfelel-e a tényle­ges forgalmi értéknek. A forgalmi érték után egysé­gesen 17 százalék vételi il­letéket kell fizetni. A va­gyonátruházásról készített okiratot keltezéstől számított 30 napon belül be kell mu­tatni — felemelt illeték ki­szabásának terhe mellett — az illetékhivatalnak. Az ille­ték előzetes befizetése nél­kül az ingatlan tulajdonjo­gát a szerző fél javára a telekkönyvi hatóság nem ír­ja át, késedelmes fizetés esetén pedig havi 1 száza­lék adópótlékkal növekedik a hátralék összege. Az illeték alapjának megállapítása A közönséges forgalmi ér­téket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles álta­lában bejelenteni.. Más ese­tekben a forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg az érdekelt ügyfelek közbejöttével. Ugyancsak a hivatal állapítja meg a for­galmi értéket, ha a felek az értékelést nem fogadták el, vagy a feltüntetett, illetőleg a bejelentett érték a hiva­tal megítélése szerint a for­galmi értéknél kisebb. Ez utóbbi esetben a forgalmi értéket az ügyféllel történő tárgyalás során egyezség út­ján állapítják meg. Az egyezség sikertelensé­ge esetén az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket szakértői becsléssel kell meg­állapítani. A szakértői becslé­si eljárás során egy bizottság a helyszínen vizsgálja meg a vagyontárgy összes ismér­veit, összehasonlításokat, számításokat végez, s ennek alapján állapítja meg a for­galmi értékét az illetékhi­vatal. A szakértői becslés időpontját s helyét az ille­ték fizetésére kötelezett fél­lel kellő időben közölni kell, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a becslési eljáráson személyesen megjelenhet, vagy magát képviseltetheti, a saját költségére ellenőrző szakértőt is alkalmazhat. Az eljárás költségeit az ügyfél köteles viselni abban az esetben, ha a becslés által megállapított érték a fél ál­tal bevallott érték 10 száza­lékánál magasabb. Költség fejében a becslés útján meg­állapított érték 1 százalé­kát, de legalább 100 forin­tot kell megfizetni. Az illeték kiszabását, az illetékbélyegek lerovásának ellenőrzését megyei szinten a Szolnok megyei Illetékhi­vatal (Kossuth L. u. 2. sz. megyei tanácsháza) látja el. E hivatal felettes szerve a megyei tanács vb pénzügyi osztálya. Dr. Cs. I. Cukorrépa átvevőnek felveszünk adminisztrációban jártas, jól számoló férfi munkaerőt, szeptemberben kezdődő répaátvételre A jelentkezést írásban a Szolnoki Cukorgyár répaosztály címre kérjük

Next

/
Oldalképek
Tartalom