Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-07 / 132. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR XXIII. évf. 132. sz. 1972. június 7., szerda. Erkölcsi szabályozók , címben leírt két szó sokakban azt a képzetet kelt- ^//| heti, hogy az anyagi érdekeltségre építő közgazdasági szabályzókkal szemben valamiféle, az erkölcsi tekintély helyreállítását követelő megnyilvánulással fognak itt találkozni. Mivel vannak, akik azt hiszik, hogy fenyegető méretűvé vált az erkölcsi világrend felbomlása. időszerűnek is tartanának egy etikai hadjáratot a társadalom megjavítására. Ennek a várakozásnak cikkem nem felel meg, mert erkölcs és érdek, erkölcsi szabályozók és gazdasági szabályozók kapcsolatáról nekem más a véleményem. Nem látom be ugyanis, hogy miért kellene erkölcsöt és érdeket egymással szembeállítani? Ha a kettőt szembeállítják, az jórészt azért történhet meg, mert erkölcsi tudatunk arra a nézetre épült, hogy az érdek az szennyes, földhöz ragadt viszony, az „ördögtől való”, azonos az önzéssel és anyagiassággal. Ügy tudom, sokan még ma is így gondolják és ezért vagy őszintén, vagy képmutatásból, de az érdekről csak szent borzadállyal tudnak szólni. Holott az érdek nem több és nem kevesebb, mint a társadalmilag érvényes és elismert szükségletek kielégítésére irányuló tudatos törekvés. Az érdek és érdekeltség — éppen azért, mert tudatosság kell hozzá — az egyik legemberibb jelenség. Az elmondottakból az is következik, hogy, ahol az emberek személyes és csoportérdekeinek figyelembe vételével tervezik meg a társadalmi tevékenység szabályozását, ott nincs kizárva a cselekvés erkölcsi ösztönzésének és szabályozásának lehetősége sem, ellenkezőleg, igazán ott lehet hatásos a gazdasági szabályozás, ahol nincs ellentétben az emberek erkölcsi ítéletével, tehát az erkölcs szabályozó erejével. De ehhez az igazsághoz még egy tétel tartozik: csak ott van az erkölcsnek szabályozó ereje, ahol nem szakad el, avagy nem kerül szembe a gazdasági törvényekkel, s a rájuk épülő érdekviszony okkal. Gyakran lehetünk tanúi annak, hogy egyesek a társadalmi — gazdasági — politikai valóság és az erkölcsi követelmények szembenállásáról beszélnek. Ők azok, akik erkölcsi elveikkel összeegyeztethetetlennek tartják a társadalom ügyeiben való cselekvő részvételt, a tevékeny elkötelezettséget. Ők azok, akik az igazi erkölcsösséget moralizálással helyettesítik, irtóznak a tettektől, mert félnek, hogy közéleti cselekvésük során beszennyezik magukat. Ügy akarnak erényesek maradni, hogy tekintetűkéit állandóan egy elvont erkölcsi eszményképre függesztik és távol tartják magukat az élet ütközeteitől. Az erkölcs akkor tölthet be valódi szabályozó szerepet, ha megmarad a reális társadalmi talajon és cselekvésre ösztönöz, nem pedig a cselekvéstől való távolmaradásra. Az erkölcsi szabályozás, mint minden szabályozó eszköz, csak életközelségben hatásos. G ondolom, érthetőbb lesz ennek a fontos elvi kérdésnek a tárgyalása, ha tapasztalataink közül kiragadunk néhány jól ismert jelenséget. Legjellemzőbb ezek közül a munka erkölcsi és anyagi ösztönzésének problémája. Gyakori hiba, hogy a két oldalt elválasztják egymástól. Vannak munkahelyek, ahol az a szokás, hogy két csoportra osztják a dolgozókat. Egyik csoportba azokat sorolják, akik anyagi javakkal késztethetők nagyobb teljesítményre, a másikba azokat, akik elkölcsi elismeréssel. A hibás gyakorlat hatására kialakul az a vélemény, hogy az anyagi elismerés nem tartalmaz erkölcsi mozzanatot, az erkölcsi elismeréshez pedig nem járulhat anyagi, hiszen azzal földre húznák az emelkedett erkölcsiséget. Valójában akkor tartanák tiszteletben az erkölcsi követelményeket, ha a legnagyobb következetességgel alkalmaznák a munka szerinti elosztás szocialista elvét, vagyis, ha a jobb munkáért adnák a nagyob anyagi és a nagyobb erkölcsi elismerést is. Még nagyobb hiba, ha a különböző jelképes erkölcsi elismeréseket, a megbecsülés jeleit az anyagi elismerés helyett adják. Ezek a jelképes, ünnepélyes aktusok, ha csupán formális szükségleteket elégítenek ki és nincsenek összekötve a teljesítmények ésszerű értékelésével nemcsak, hogy nem érik el a kívánt erkölcsi hatást, hanem még rombolhatják is a közösség szellemét, mert minden ami ellenkezik a közvélemény ítéletével, közömbösséget, sőt cinizmust szüL S zeretném hangsúlyozni, hogy a különböző erkölcsi elismerési formák, kitüntetések stb... nagyon fontosak és eredményesek lehetnek, de csak akkor, ha alkalmazásuk találkozik a szűkebb munkahelyi és a társadalmi közvélemény egyetértésével, a szocialista elosztás követelményeivel; ha a megbecsülés valóságos teljesítményért jár; ha a hivatalos elismerés nincs ellentétben a munkatársak véleményével. Az erkölcsi szabályozók szerepe rendkívül nagy az emberi cselekvésben, a munkahelyi magatartás és légkör formálásában. De csak akkor fejthetik ki hatásukat, ha nem szakítjuk el őket azoktól a valóságos feltételektől, amelyek között érvényesülniük kell. A termelő üzemekben, intézményekben a munkaerkölcs fejlődéséhez a legjobb környezetet a munkahelyi demokrácia teremtheti meg. Az anyagi ösztönzők csak akkor hatékonyak, ha együtt járnak, nemcsak véletlenül találkoznak; ha tekintélyük van és vonzást gyakorolnak az emberek többségére. Mindez ott járhat együtt, ahol a döntéseket ésszerűen megosztják; ahol a döntések a nyilvánosság előtt és a közvélemény támogatásával születnek; ahol megfelelő tájékoztatásra építik a közösségi ellenőrzést és ahol a munka eredményes folyamatosságát nem prédikációval, hanem megfelelő szervezeti eszközökkel, s a tárgyi feltételek megteremtésével biztosítják. Az erkölcsi szabályozók az emberi cselekvés semmivel nem pótolható, egyre nagyobb jelentőségűvé váló eszközei, de csak akkor érvényesülnek, ha nem a gazdasági szabályozók és anyagi ösztönzők helyettesítésére, a munkaszervezet hézagainak a tömítésére használják. Az erkölcsi értékek ott virágoznak, gyarapodnak, ahol igazságos munka szerinti elosztás van és demokratikus, nyílt szellem uralkodik. l’ozsgay lóira Elutazott hazánkból Fidel Castro hádír Jinos nyilatkozata Castro látogatásáról Ma: A tanácsok bankja Kedden délelőtt elutazott hazánkból Fidel Castro. Búcsúz- tatásráa a Ferihegyi repülőtérén megjelentek pártunk és korfányunk vezetői. Képünkön: Kádár János és Fidel Castro ' ' •(Fotói Bozstín Mindre felvétele — KS) Kedden délelőtt elutazott Magyarországról dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke, aki Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A kubai párt első titkárával együtt elutazott kísérete is. A testvéri kubai nép képviselőit meleg baráti szeretettel, ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren, amelyet magyar, kubai és vörös zászlók, a két nép barátságát éltető feliratok díszítették. Fidel Castro búcsúztatására több ezer fővárosi lakos gyűlt össze a repülőtéren — soraikban ott voltak a Magyarországon tanuló kubai diákok is. A főépület előtt katonai díszegység sorakozott fel a csapatzászlóval. A búcsúztatáson megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint a politikai élet több más vezető személyisége, a néphadsereg számos tábornoka. Jelen volt Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Ott volt a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciái képviseletek több vezetője és tagja, s eljöttek a kubai kolónia tagjai is. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át Fidel Castró- nak és a kíséretében lévő személyiségeknek, akik ezután elfoglalták helyüket a kubai különrepülőgépen. Fidel Castro a beszállás előtt szívélyes, baráti búcsút vett Kádár Jánostól és Fock Jenőtől. Néhány perc múlva a magasba emelkedett a repülőgép, amelyet a magyar légierők vadászköteléke kísért a határig. Castro Varsóba érkezeit A vendégek fogadására a varsói repülőtéren megjelentek a lengyel párt és állami vezetők, élükön Edward Gierek és Piotr Jaro- szewicz. A kölcsönös szívélyes üdvözlések után Fidel Castro Edward Gierek társaságában gépkocsiba szállt, s a menet a városon keresztül megindult a küldöttség szálláshelyére. A kora délutáni órákban Fidel Castro megkoszorúzta a lengyel ismeretlen katona sírját, majd látogatást tett Henryk Jablonskinál, az államtanács elnökénél. Délután megkezdődtek az Edward Gierek vezette lengyel és a Fidel Castro vezette kubai küldöttség hivatalos tárgyalásai. Este a minisztertanács palotájában Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz miniszter- elnök fogadást adott a kubai vendégek tiszteletére. (Folytatás a 2. oldalon) A fröcsi-cipők gyárában A tv képernyője előtt A windsori herceg regénye A szerkesztőség postájából KGST közös vállalkozás Hazaérkezett Haliéból az INTERCHIM nemzetközi együttműködési szervezet VI. ülésszakáról a Nehézipari Minisztérium delegációja. A kis volumenű vegyipari termékek gyártásának koordinálásával foglalkozó szervezetet a KGST tagállamok hozták létre azzal a céllal, hogy e termékek szervezett gyártásával helyettesítsék a tőkés importot, és megtakarítsák az egyes országok kü- lön-külön beruházásait. A tanácsülésen résztvett Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és a Szovjetunió küldöttsége, valamint a KGST titkárság vegyipari osztályának és a nemzetközi beruházási bank delegációja. A magyar küldöttséget dr. Korányi György, a Nehézipari Minisztérium műszaki főosztályának vezetője vezette. A tanácskozáson az INTERCHIM együttműködésének bővítéséről és a KGST komplex program realizálásáról tárgyaltak. Számos határozatot hoztak, közülük közvetlenül érinti hazánkat, az a döntés, miszerint az Egyesült Vegyiműveknél a KGST nemzetközi beruházási bankjának segítségével alkálszulfonát — mosószer alapanyag — gyártó üzemet építenek, amely nemcsak a saját, hanem a KGST országok szükségletét is fedezi majd. HMTi.K — TUDÓSÍTÁSOK — IlillEk — TUDÓSÍTÁSUK — HÍREK Elutazott a román pártmunkásküldöttség Kedden elutazott Buda-1 pestről a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának pártmunkás küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására Stefan Bobos- nak, a KB tagjának, a Neamt megyei pártbizottság első titkárának vezetésével látogatást tett hazánkban. A küldöttséget elutazása előtt fogadta Nyers Rezső, a KB titkára. Átadta megbízólevelét Ausztrália első magyarországi nagykövete Losonczl Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden fogadta Laurence Corkery rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Ausztráliai Államszövetség első magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelet. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyes beszélgetést folytatott a nagykövettel, aki ezek után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. „öblítették”’ a Hortobágy— Berettyó főcsatornát (Tudósítónktól.) A három megyét érintő, 60 kilométer hosszú Hortobágy—Berettyó belvízi főcstomán a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság rendszeres vízminőségi vizsgálatokat végez. A májusi esőzés után megállapították, hogy a vízben különösen a nátrium jelenléte nagyobb a megengedettnél, a tűrhető 30 százalék helyett megközelítette az 50 százalékot. Ha ez a víz kerül a földekre, tartós használata rombolja a talajt, szikesíti a termékeny földeket. A vízügyi igazgatóság ezért elrendelte a Hortobágy—Berettyó csatorna „átöblítését”. Három héiten keresztül a Keleti Főcsatornán át másodpercenként 6—7 köbméter vizet engedtek be, amely a csatorna másik végén a mezőtúri árvízkapunál távozott a Körösbe. Ezzel a művelettel az átmenetileg megromlott víz minőségét sikerült helyreállítani és keddtől már újból tiszta, friss vizet kapnak a környékbeli öntöző gazdaságok. Pusztítják a mezők „vámszedőit” (Tudósítónktól.) A Szolnok megye területén elszaporodott dúvadak, kártékony szárnyasok, tetemes károkat idéznek elő a mezőgazdaságban, pusztítják a nemes vadakat, a gyümölcsösök hozamát és kárt tesznek a vetemények- ben Is. A megye harminchat vadásztársasága a tavasszal szervezett irtóhadjáratot indított. Rendszeres vadőr! felügyelet mellett a kártékony vadak által Vginkább veszélyeztetett területeken, több mint 10 ezer darab injektált, mérgezett tojást helyeztek ki. A mostani felmérés szerint a dúvadak és a szárnyas kártevők mohón ebiek neki » tojásoknak, s ennek következtében csaknem 11 ezer kártevő pusztulását észlelték. Több mint 3500 varjú, szarka pusztult el. A rókákból 45, vadmacskából 7 lett a „mohóság” áldozata. Ezen kívül száznál több kóbor kutya és macska, görény, menyét, fogyasztott vesztére a mérgezett tojásból. Aratásra készülnek a Nagykunságban A nagykunsági tsz-szövet- ség tegnap tanácskozásra hívta össze a tagszövetkezetek gépesítési ágazatvezetőit. A kunhegyesi Vörös Október Tsz-ben megtartott tanácskozáson a gép- és alkatrészellátás, a terményszárítás kérdései kerültek napirendre. Az egésznapos tanácskozás második felében a résztvevők tapasztalatcserén vettek részt. Megtekintették a Vörös Október Tsz gépműhelyét, továbbá a mezőtúri felsőfokú technikum által bemutatott traktor diagnosztikai méréseket.
