Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-29 / 151. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. június 29. Bélyeggyűjtőknek Olimpia A Magyar Posta június 15- én nyolc értékből álló soro­zatot ad ki a Münchenben tartandó XX. nyári olimpia tiszteletére. — Kékesi László grafikusművész az ilyen té­májú sorozatoknál már jól bevált sarkára állított négy­zetalakú bélyegeken mutat be sportjeleneteket. Az első érték labdarúgókapust, a kö­vetkező dobásra készülő vízi­labdázót, a 80 filléres gerely­vetőnőt ábrázol. Ezután ka­jakozónő következik, majd az 1.20 forintoson szorító kö­telei között ökölvívókat lát­hatunk. A következő értéken egy tornásznő nehéz geren- tíagyakorlatában gyönyörköd­hetünk. a 3 forintoson (e címletért további 1 forintot kell fizetni az olimpiai bi­zottság céljaira) birkózók tu- sakodnak, — befejezésül egy kardvívó indul támadásra. 1952 óta a Magyar Posta minden nyári olimpiáról so­rozattal emlékezett meg, a mostan; már a hatodik ilyen kiadványunk. Három alka­lommal blokk megjelenteté­sére is sor került, — ez nem marad el az idén sem. Tizen­két éve külön sorozatot, illet­ve blokkot kapnak a téli ver­senyek. Kétszer az olimpián nyert érmeket is megörökít­hettük, bízunk abban, hogy az idei eredmények méltó megünnepléséhez tíz bélyeg sem lesz elég. Az első magyar olimpiai sorozat 40, 60 filléres és 1 fo- rontos értéke nemzetközi bé­lyegművészeti díjat nyert. Az ismétlődő kiadások azóta kis­sé egysíkúvá váltak; más or­szágok változatos, újszerű ki- adányai mellett elmaradtunk. Ha az elmúlt hónapok eseményeit vizsgáljuk, kide­rül: bármilyen ügyesen ma­nőverezik is Lanusse tábor­nok, a társadalmi konflik­tusok kiéleződését neki sem sikerült megakadályoznia. Argentína legnagyobb vi­déki városait Mendozát, San Jüant, Cordobát a sztrájkhullámok öntik el. A tűrhetetlen létfeltételek el­len tiltakozó népi megmoz­dulásokat még katonaság be­vetésével sem lehetett el­fojtani. Az argentínai FIAT- művek igazgatójának, Sal- lustrónak elrablása majd ki- j végzése, a hadsereg „ke­Lanusse ígéretei Argentínában — csakúgy mint Latin-Amerika legtöbb országában — elég bizony­talan dolog bárminemű jós­lásba bocsátkozni a politikai és gazdasági fejlődést ille­tően. Régi mondás: minden megtörténhet és mindennek az ellenkezője is. Azért érdemes ezt elmon­dani, mert — ha Lanusse tábornok, a jelenlegi elnök jövője sem jósolható meg — annyi bizonyos, hogy a mai helyzet élénken emlé­keztet számos alapvető kér­désben az előző tábornok- elnök, Livingstone megbuk­tatása körüli időszakra. Le- vingstone-t annak idején azért kényszerítették távo- ■ zásra, mert szinte pattaná­sig feszült helyzetet terem­tett gazdasági, elsősorban pénzügy- és szociálpolitikai téren. Közel a robbanáshoz meny” vonalának képviselő­je, Juan Carlos Sanchez tá­bornok elleni halálos me­rénylet már közel vitte a belpolitikai helyzetet a rob­banáshoz. Lanusse vezetésével tavaly — ’'a puccs után meglepő gyorsasággal — fejlesztési tervet dolgoztak ki. A terv a hazai tőkére támaszkodó, gyors gazdasági fejlődést, az ország pénzügyi helyzetének megszilárdítását, az infláció megfékezését ígérte. A terv nyilvánosságra hozatala óta eltelt egy év bebizonyította: legtöbb célkitűzése papíron maradt. Ügyes sakk húzás Politikai téren sem koro­názza különösebb siker La­nusse tevékenységét. A tá­bornok a „nagy nemzeti egyetértés” — a Gran Acu- erdo programjával lépett fel. Sohasem tisztázták egé­szen pontosan, mit is jelent ez. A tábornok mindeneset­re ünnepélyesen — a pero­nistákat, radikálisokat és több más demokratikus re­formokat követelő kisebb párt képviselői előtt — ígérte meg: 1973 tavaszán választásokat tartanak Ar­gentínában. A bejelentés Lanusse hí­veit és ellenfeleit egyaránt meglepte. A tábornok vá­lasztási ígérete ügyes sakk- húzásnak bizonyult. Politi­kai megfigyelők emlékeztet­nek arra, hogy tulajdonkép­pen még a parlamentariz­mushoz való visszatérést mindenkor ellenző hadsereg­nek is érdekében áll, hogy a legfelsőbb vezetést polgári kezekbe juttassa. Nem mint­ha az argentin társadalom belső politikai erőviszonyai alapján egy polgári elnök­nek több esélye lenne a hosszú évek során felhalmo­zódott csődtömeg gyors el­takarítására. jÁm a hadsereg helyzetét, a legfelsőbb tisz­tikar tekintélyét súlyosan aláássa az évről évre húzó­dó gazdasági válság. A fegy­veres erőket lejáratja a tö­megek előtt a baloldal és kisebb mértékben valameny- nyi nem kormánypárti cso­portosulás ellen alkalmazott erőszak, a terror. Nem vé­letlen, hogy Lanusse — fi­nom formában — értésre adta: fel kell számolni a rendszer politikai ellenfelei­vel szemben alkalmazott brutális módszereket, a kín­zásokat és a gyilkosságokat. Kétes sikerű húzás Helyzetét megszilárdítan­dó, Lanusse kapcsolatot ké­séséit az 1955 óta száműze­tésben élő Peron volt államfővel. A Madridban élő agg politikust meglepte a tábornok aján­lata. Sem ő, sem a peronista vezetők jórésze nem volt felkészülve erre. Peron ko­rábban gyakran kifejezésre juttatta hazatérési szándé­kát, de a körülmények so­hasem kedveztek ennek. Lanusse húzása azonban kétes sikernek bizonyult. Kevesen hisznek a tábornok ama fogadkozásában, hogy nem akarja magát jelöltetni az elnökválasztáson. Peron és hívei éppen azért csak taktikának tartják LanUsse közeledési kísérletét. A tisz­tikar egyrésze viszont eddig, s előreláthatóan a jövőben is a leghatározottabban el­lenzi Peron visszatérését. A tábornok-elnök — kül­politikai síkon is „sokszínű” politikát folytat Elődjével ellentétben feltétlenül USA- barát, az ország gazdasági fejlődéséhez nélkülözhetet­lennek tartja a külföldi, mindenekelőtt az amerikai töke bevonását. Találkozott ugyanakkor Allende chilei elnökkel és ugyanerre ké­szül a haladó Derűi katonai rendszer vezetőivel is. Nincs kiút Az ország gazdasági hely­zetének romlását, a szociá­lis ellentétek mélyülését azonban aligha tartóztatják fel ezek a taktikai lépések. Argentína devizális függősé­ge súlyosbodott, és az inf­láció a korábbiakat megha­ladó mértékben növekszik. A baloldal képviselői, a kommunisták, a szakszerve­zeti mozgalom vezetői úgy vélik: Lanusse sok tekintet­ben differenciáltabb politi­kát folytat elődjeinél, de ő sem képes kiutat találni az argentin társadalmat be­hálózó gazdasági, politikai válságból. Győri Sándor Az argentin gyümölcstermesztés Argentínában az 1971-72- es szezonban csökkentek a jó gyümölcstermés kilátásai, — minthogy a csonthéjas gyü­mölcsöt termő fák virágzása idején tavaly októberben, váratlan fagyok károsították. (Dél-Amerikában. Ausztráliá­ban és Üj-Zólandon a vege­tációs időszak a mi téli hó­napjainkra esik.) Ezért, az argentin kormány becslése szerint, az idén csak mintegy 448 000 tonna almára, 76 100 tonna körtére és 19 500 tonna birsalmára lehet számítani. Tájékozódás a íöld alatt Hogyan lehet tájékozódni a Föld mélyén a rejtelmes kőzetek között, a természetes és mestersé­ges folyosók labirintusain? Ez a kérdés évek óta foglalkoztatja az emberiséget Az ipar és a bányá­szat fejlődésével már túllépte a kíváncsiság határait, s bányá­szok millióinak létkérdésévé vált. Az első ókori maradványok sze­rint az egyiptomiak már rend­szerezték a Föld mélyének út­jait, járatait. A járatok kezdeté­nél. elágazásánál korongokat he­lyeztek el, amelyeket viaszból vagy fából készítettek, s rájuk vésték a kővetkező útszakasz hosszát, irányát Is. A korongokat kötelek kötötték össze, hogy még biztonságosabbá váljon a közlekedés a mélyben. Valószínű ilyen bánya mélyén el­helyezett kötél volt a mitológiai Ariadné fonala Is Az évezredek alatt a korongokat és a kötelet felváltották a mérőműszerek, az alapelv azonban maradt, s a tér­képkészítés lényege alig válto­zott. — Nálunk Magyarországon nagy hagyományai vannak a bá­nyaméréseknek, már 1400—1500 körül összegezték a földalatti utak adatait és azt rendszeresen elluttatták a kincstárnak. Az el­ső térképet 1560-ban a selmeci bányában késztették, s ezt kö­vetően már számos dokumentum őrzi az egykori földalatti munka­helyek útjait. Irányát. Feleségem új import bútorgarnitúrát vásárolt, amit a vendégszobában helyeztünk el. — Ezután kizárólag a másik szobában ebédel­hetsz, jobban mondva: lakhatsz — jelentette ki határozottan. — Ide pe­dig — mutatott az újon­nan berendezett helyiség­re — csak lábujjhegyen, kifejezetten a célnak megfelelő puha papucs­ban jöhetsz be! Termé­szetesen csak néhány pil­lanatra! Ámbár legjobb, ha be sem jössz. Modern bútor, láthatod. Az ilyen­nek. azt mondják, a fér­fipillantások nagyban ártanak. Ezzel kulcsra zárta a vendégszobát. Becses nejem később új hálógarnitúrát vásárolt, s ezzel egyidejűleg én a konyhába kerültem. Spe­ciális papucsomban azon­ban tehettem néhány kört a vendégszobában, illetve a hálóban, hogy aztán a konyhában megoszthas­sam feleségemmel benyo­másaimat. Rövid időn belül a konyhába is új konyha­bútor került. Azóta leg­inkább a lépcsőházban tartózkodom. .ßgyszer, ahogy ott gub­basztok magasröptű in­tellektuális gondolataim­ba merülten, jön a fele­ségem szendvicsekkel a kezében. — Dehogy-dehogy — szabadkozik a szomszéd. — Jó étvágyat! Nem kel­lemetlen itt ücsörögni? — Ellenkezőleg! Na­gyon jól érem itt ma­gam. Megszoktam. — Ha nem haragszik, Bútorcsere — Már megint dohány­zói? — formed rám. — Tudhatnád, hogy a füst megüli a lakást. Nekik tiszta, friss levegő dukál! — Ki az a „nekik”? — meredek rá. — A bútorainkról be­szélek! Ezért hát két emelettel nyugodtan lej­jebb mehetsz. Lejjebb mentem. S ahogy ülök, szendvicsei­met majszolva, nyílik a szembenlévő ajtó, s meg­szólal az egyik lakótárs­nő: — Mit csinál maga itt? — Semmit. . Megéhez­tem, hát eszem. Zavar­ja? meghívnám egy teára — szól és kedvesen beinvi-_ tál a vendégszobába. A‘ tea jólesik, megköszö­nöm, jóidéig elidőzök ná­la, s a szokatlan állapot­tól szédül a fejem. — Holnap is jöjjön be — mondja a lakótársnő. AUnáspite lesz. Másnap is benézek egy kis ebéd előtti almáspi­tére. Később, — mivel egyre gyakrabban járok —, már komplett ebédet ka­pok. Rövidesen tegező- dünk. Egyik alkalommal így szól hozzám a lakó­társnő: — Nem értelek Vászja. Állandóan itt tartózkodói a negyedik emeleten, de a fizetésedet a hatodikra viszed. — Megszokás dolga az egész — válaszoltam, s azontúl a fizetésemet ne­ki adtam. Ez rendben is lett vol­na, csakhogy: a lakótársnő . új bútor­garnitúrát vásárolt a vendégszobába. Ennek kapcsán átköltöztem a hálóba. Mikor aztán a hálót is kicserélte, követ­kezett a konyha. A kony- habútorcsere után szo­kásomhoz híven indultam a lépcsőházba, de: — Nem, nem! Ezt már aztán nem! — tiltakozott a lakótársnő. — Nincs lépcsőház! Mégcsak az hiányzik! Elvégre sosem lehet tudni, ki szipkáz- na el! És a szoba egyik sarká­ban — lakóhelyül — egy kényelmesnek mondható szekrényt bocsátott ren­delkezésemre. Fordította: Baraté Rozália rXKB&&&X8SeSG££S£SSgSCaBS666SRg. A törökországi földreformról A török kormány jóváha­gyásra a parlament elé ter­jesztette az elkészült földre­form törvénytervezetét. A tervezetben a maximális föld- tulajdon nagyságát a talaj termékenységétől és az ország egyes vidékeitől függően az öntözött területek viszonyla­tában 30—100 ha-ba, az ön- tözetlen területek viszonyla­tában pedig 47.5—200 ha-ban határozták meg. A tervezet szerint 5 tagú parasztcsalád öntözött vidéken 3.2—10.6 ha- os juttatásban az öntözetlen vidéken pedig 5—34 ha-os földjuttatásban részesülhet. A juttatott föld ellenértékét 25 év alatt kell törleszteni. A kisajátított földek megállapí­tott értékét a kormány 20 év alatt téríti meg a, tulajdono- I. soknak és a visszatérítés idő­szakát a kisajátított föld te­rületének nagyságától füg­gően határozzák meg. A törvénytervezet a föld­reform első szakaszában 724 községben irányozza elő a kisajátítást. Ezekben a Közsé­gekben összpontosulnak a legnagyobb földbirtokok. A földreform végrehajtására 10 évet szánnak. A törvény elő­irányozza a mezőgazdasági gépszövetkezetek, valamint a mezőgazdasági termékeket forgalmazó szövetkezetek lé­tesítését. Az új törvényben foglaltak alapján megtiltják a földek bérbeadását Török­országban. A mezőgazdasági kutatás Ausztriában A mezőgazdasági kutatás Ausztriában a főiskolák, va­lamint a Földművelési és Er­dészeti Minisztérium felügye­lete alá tartozó kutató, illet­ve Kísérleti intézmények fel­adata, tehát a kutatás finan­szírozása a költségvetés ter­hére történik. A ráfordításokban a legna­Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági világszerve­zete, a FAO adatai szerint 1985-re a tengerek és óceá­nok 120 millió tonna halat adnak az emberiség asztalá­ra, a belső vizeken szerzett halászsákmány pedig eléri a Í20 millió tonnát. A halászati tevékenység a kontinenseket övező túlterhelt zónákból és gyobb mértékben a kísérleti intézmények részesülnek. — Ezek feladata az alkalmazott kutatás, ezenkívül egyéb irá­nyú feladatokat is ellátnak, például különböző ellenőrzé­seket végeznek, új eljárások­kal kapcsolatos vizsgálatokat folytatnak. Halászok a tengeren Üj hibrid gabonafajta K'ínában Egyes nyugati szaklapok arról adnak hírt, hogy a Kí­nai Népköztársaságban a kí­nai cukornád és a kukorica keresztezésével új növényfaj­tát sikerült előállítani, amely jelentősen elősegíti majd a kínai gabonatermelés növe­kedését. Az új növény rend­kívül ellenálló a szárazsággal. a túlzott nedvességgel és a faggyal szemben. Hektáron­kénti terméshozama átlago­san 30—40 százalékkal halad­ja meg a cukornád termésho­zamát s 25—30 százalékkal a kukorica terméshozamát. A múlt évben több millió hek­tár területen vetették el ezt a hibridet. A bolgár növénynemesítők új eredményei A bolgár Fajtaminősítő Bi­zottság új mezőgazdasági nö­vényfajtákat és hibrideket minősített. A „Slatija—1124— 228” nevű őszi búzát, amelyet a tocsevói Gabonanemesítő Intézetben fejlesztettek ki, eredeti fajtának minősítet­ték. Az új búzafaita korán aratható, bő hozamú kiváló kenyérgabona. A knesai Kukorica Kísér­leti Intézet új hibridjei kö­zül a „Knesa—3L—404”, a több éves kísérléü termesz­tés során 32 százalékkal ho­zott többet, mint a korábbi hibrid, magas és erős szára a leggyorsabb géni betakarí­tást teszi lehetővé. A „Siker” nevű új rizsfaj­tát a nagy és jó szerkezetű szemeken kívül a rendkívül szilárd szár jellemzi, — ami igen fontos a gépi aratásnál. A zarevbrodi intézetben — Sumen körzetében — még új cukorrépa hibrid is született, a „Pol E—l’i. ~. J , Szovjet halászok a világóceánokon sekély tengerszakaszokból — nyilvánvalóan az óceán nyílt térségeire és a mélyebb vi­zekre helyeződik maid át. A Szovjetunió már ma is az első helyek egyikén áll a halászattal foglalkozó orszá­gok között. A kilencedik öt­éves tervben az állam továb­bi 4.7 milliárd rubelt fordít a halászat fejlesztésére. Sz. Komis szárenko:

Next

/
Oldalképek
Tartalom