Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-29 / 151. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR XXIII. cvf. 151. sz. 1972. június 29., csütörtök. Munkás művelődés A z utóbbi néhány esztendőben több fontos tanács- kozást rendeztek a közművelődésről. Az Országos Népművelési Konferencia, az országgyűlés kulturális bizottsága, a művelődési otthonok vezetőinek országos fóruma — hogy csak a legjelentősebbeket említsük — vitatta a továbblépés lehetőségeit. Nem véletlenül. A felszabadulást követő évek látványos előretörése után lelassult a művelődés tempója. Az alapvető társadalmi változás eredményeként, ma senki elől nincs elzárva a kultúra, de tény, hogy az emberek — családi, származási, iskolázottsági és munkahelyi körülményektől függően —, nagyon különböző mértékben élnek a művelődési lehetőségekkel. Noha az általános iskola nyolc osztályának elvégzése kötelező és ingyenes, a ma 15—49 éves népességből 1,6 millió mégsem rendelkezik általános iskolai végzettséggel! A huszonöt éven, aluli ipari-fizikai munkások huszonegy százaléka nem fejezte be az általános iskolát és ezzel az alap- műveltséggel a munkások ötven százaléka sem rendelkezik! a munkáscsaládok gyermekeinek továbbtanulását az anyagi lehetőségek és a meglévő kulturális igények egyaránt befolyásolják. Nagyon sok családban szükség van a gyerek mielőbbi keresetére. Másutt egyszerűen a kulturális igények hiányoznak. De akadályozója az előbbrelépésnek az iskolahálózat máig is kedvezőtlen helyzete, a kétműszakos tanítás is. És változatlanul mostoha körülmények között folyik a szakmunkástanulóképzés, amelynek keretében a munkásosztály utánpótlásának oktatása, nevelése folyik. A munkásosztály egyes rétegeinek művelődési helyzete az átlagoshoz képest is rendkívül ropsz. Ez mindenekelőtt a bejáró munkásokra, valamint a segédmunkásokra és — sok erőfeszítés ellenére — az építőipar munkásaira vonatkozik. S okak jogos kérdése: mi az oka a kulturális fejlődés lassúbbodásának? A probléma sokrétű és összetett. A munkásosztály gyorsan növekvő létszámával nem tartott lépést a közművelődés intézményi hálózatának fejlődése. Ennek következtében közművelődésünknek még korántsem sikerült az igényeknek megfelelő differenciált művelődési lehetőséget biztosítani. Csökkent a tanulás, az önképzés társadalmi megbecsülése is. Ugyan- r altkor az életszínvonal emelkedésének hatására a háztartások civilizálódása nem mindig hat pozitív irányba: a nagyobb családi beruházások elvonják az anyagi eszközöket és az időt a művelődéstől. Az emberek egy része ma a ci- vilázációs eszköztár gyarapításáért él, dolgozik és nem azért korszerűsíti az életét, hogy' ezzel sokoldalú emberi- szak mai-kulturális fejlődését könnyítse meg. A műveltség bizonyosfajta fokmérője az olvasottság: e tekintetben hazánk nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő helyet foglal el. A nagy fejlődés ellenére azonban a családok fele egyáltalán nem vásárol könyvet és a felnőtt lakosságból mintegy hárommillió egyáltalán nem olvas. Ezek nagyobb része — sajnos — munkás és paraszt. Nem olvas — furcsának tűnő ellentmondás: de ugyanakkor rádiót hallgat, televíziót néz, vagyis látóköre tágul, ismeret- anyaga gyarapszik s így műveltsége is lényegesen magasabb, mint húsz—harminc esztendővel ezelőtt a nem olvasó emberé. / —furcsának tűnő ellentmondás az is, hogy a műve- í lődés iránti igény és a meglévő igények kielégítésének a lehetősége altkor csökken, amikor fokozatosan nő az emberek szabadideje. Jelenleg már kétmillió ember dolgozik 44 órás munkaidőben, ami azt jelenti, hogy kétmillió ember két szabad szombathoz jut havonta. Ám ma még a megnöveltedéit szabad időnek csak kis töredékét használják kulturálódásra. Egyelőré még messze vagyunk attól, hogy az emberek szokásává tegyük a szabadidőbeli művelődést. Mi hát a továbblépés útja? Erre a kérdésre keresték a választ a már említett országos tanácskozásokon, amelyek előkészítői a készülő népművelési törvénynek. A közművelődés munkásainak egyik legfontosabb feladata: megtalálni azokat a módokat — a klubszerű foglalkozások, szakkörök és tanfolyamok bővítésével —, amelyek vonzó módon, az eddiginél hatékonyabban segítik elő az emberek műveltségi szintjének emelését. rr\ovább kell növelni a szocialista munkabrigádok J közművelődési tevékenységét, mert így létrejöhetnek a közművelődésnek olyan természetes elemi egységei, amelyek nemcsak a munkatevékenységben fejleszthetik tagjaikat, hanem befolyásolják érdeklődésüket, szabadidő-felhasználásukat is. Napjainkban már száztízezer kollektívában egymillió-kétszázezer dolgozó törekszik a szocialista brigádmozgalom hármas céljának megvalósítására, s fejt ki közös és rendszeres tevékenységet feladataik tökéletesebb ellátása, általános és politikai önművelés érdekében. A brigádok többsége művelt, politikailag tapasztalt munkások vezetésével tevékenykedik. Elsősorban az ő feladatúit, hogy a szakmai műveltség folyamatos és rendszeres növelése mellett az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsanak, egészen a művészetek megismeréséig, a korszerű általános műveltség gyarapítására. A művelődés: termelési tényező. Ez azt jelenti, hogy a közművelődésért a gazdasági vezetőknek is sokkal többet kett tenniök. Részt kell vállalniok' a kulturális létesítmények fenntartásában, a művelődést szolgáló eszközök gyarapításában. A kezdeti lépések már megtörténtek: mind több olyan ipari nagyüzem mutat készséget a falusi köz- művfelődés támogatására, amely munkáslétszámának egy részét — és nem is kis hányadát — falun élő emberek köréből toborozta. Biztató, hogy egyre nő azoknak a gazdasági vezetőknek száma, akik megértik: a munkásság cselekvő, közvetlen társadalmi-közéleti tevékenységéhez, részvételéhez elengedhetetlen feltétel a szakmai ismeretek állandó bővítése mellett az általános műveltség gyarapítása is. A közművelődésről folytatott viták, tanácskozások még nem fejeződtek be. így az előbbrelépés módjáról sem született még meg a végleges válasz. Egy azonban már most bizonyos: az eddiginél többet, sokkal többet kell tenni a munkások műveltsége gazdagításának érdekében. Ehhez kívánnak segítséget nyújtani az eddigi vitákban elhangzott, s a még ezután elhangzó ötletek, javaslatok, észrevételek. p. r. Kölcsönösen hasznos kapcsolat Együttműködési megállapodás a megyei tanács és a szegedi Orvostudományi Egyetem között Több mint egy évtizede tartó jó, gyümölcsöző kapcsolat helyeződött új alapokra a tegnapi nappal: szerdán délelőtt ugyanis dr. Tóth Károly professzor, a szegedi Orvostudományi Egyetem rektora és Fodor Mihály, a Szolnok megyei tanács elnöke — miután keddi ülésén a végrehajtó bizottság elfogadta és határozatban rögzítette — az egyetem és a vb közötti további kapcsolatra vonatkozó együttműködési szerződést írt alá. Az ünnepélyes aktuson jelen volt: Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára, dr. Baksa László, az egyetem pártbizottságának szervező titkára, dr. Vass Zoltán, az egyetem főtitkára, dr. Bérén,esi György professzor a közegészségtani intézet vezetője, dr. Csépányi Attila, a Szolnok megyei kórház igazgatója, valamint a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a kórház több más vezető személyisége. A szerződés aláírása előtt Fqdor Mihály méltatta a szerződés jelentőségét, majd dr. Tóth Károly pohárkökítani a hatóköréhez tartozó megyékkel, köztük Szolnok megyével is. Hogy elsőként Szolnok megyével írták alá A szerződés utáni kézfogás is megpecsételte a szegedi Orvostudományi figyelem és a Szolnok megyei tanács vb közötti megállapodást. Képünkön: dr. Tóth Károly rektor és l'odor Mihály tanácselnök szönlőjében hangsúlyozta: az egyetem vezetői jöttek Szolnokra aláírni a szerződést, szimbólum. Jelzi, hogy az egyetem nem az, aminek régen tartották, nem bezárt, önmagába forduló intézmény, hanem igyekszik mind szélesebb alapokon nyugvó kapcsolatokat kialaa szocialista együttműködési szerződést, nem véletlen: több mint egy évtizede van szoros és egyre szorosabb kapcsolatuk a megyei tanács kórházával. E kapcsolat egyik megnyilvánulása volt például az is, hogy a kórház a szegedi egyetem volt tanárának, Hetényi Géza akadémikusnak nevét vette fel. A szerződő felek egyetértettek abban, hogy a kapcsolatok kiszélesítése hasznos lehet az Orvos- tudományi Egyetem soron következő nagy feladatának, az oktatatási reform gyakorlati megvalósításában, hozzájárulhat az egyetem oktató-nevelő munkájának sikeréhez, ugyanakkor eredményesen szolgálhatja a megye szocialista egészségügyének további fejlődését, a szakmai színvonal emelését. A szerződés egyelőre az általános tennivalókat tartalmazza, a részletes gyakorlati feladatokat megszabó rrtegállapodást a minisztérium jóváhagyása után — néhány héten belül — írja alá az egyetem rektora és a kórház igazgatója. (Folytatás a 3. oldalon) Losonczi Pál látogatása Zala megyében Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán két napos látogatásra Zala megyébe érkezett. Zalaegerszegen, a megyei pártbizottság épületében Varga Gyula, a Zala megyei pártbizottság első titkára és Űjvári Sándor, a Zala megyei tanács elnöke köszöntötte a vendéget. Az Elnöki Tanács elnökét szerdán délelőtt a párt- és tanácsi vezetők Zala megye gazdasági, társadalmi és politikai helyzetéről tájékoztatták. Losonczi Pál a megyei vezetők társaságában szerdán délután felkereste Zalaegerszeg legújabb ipari üzemét, a Kozmetika és Háztartásvegyipari Vállalat új gyárát. Petruzsán Ferenc vezérigazgató tájékoztatóját követően a szépen parkosított területen emelt gyárépületeket nézték meg. A gyárlátogatás után Losonczi Pál Zalaegerszeg új városrészeivel Ismerkedett, majd betért a Zala bútorgyárban dolgozó egyik munkáscsalád Danes Jánosék otthonába. A családlátogatás után megtekintette az ifjúsági lakótelepet. Gyári munkások kombájnon A törökszentmiklósi MEZŐGÉP segítsége a tsz-eknek (Tudósítónktól) A törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat cibakházi, jászberényi, kisújszállási, kunhegyesi és törökszentmiklósi gyáregységeiben kijelölték a június 26-a és augusztus 19-e között 7 órától 19 óráig aratási ügy eletet tartó szerelőket, gépkocsi- vezetőket. Azzal a megbízatással, hogy az igényeknek megfelelően soron, kívül nyújtsanak segítséget az aratásban résztvevőknek. A nyári ügyeletén túlmenően, hat szakmunkás, akik, valaha traktorosként kezdték és közel tíz évig kom- bájnoztak, ismét gépre ültek, hogy közvetlenül résztvegyenek a gabonabetakarításban. Az egykori kombáj- nosok, ma műhelymunkások, közül Sósmáté Gyula a jászberényi Rákóczi-, Boros Ferenc, Sallai Gábor a jászágói Kókai-, Czégény Lajos a kunhegyesi Vörös Csillag-, Orbán Ferenc, Su- bicz Imre pedig a törökszentmiklósi Petőfi Tsz-ben arat. A jászberényi gabonatároló üzembehelyezésén szintén hat mezőgépes munkás segítkezik. Ezen kívül — szükség esetén — a vállalat minden dolgozója készségesen siet a kenyérgabona betakarításán fáradozók segítésére. Z. J. BBS Sí k TI DÚSÍTÁSOK - IlIlíKk — TUDÓSÍTÁSOK Kedvez az idő az aratásnak Országszerte megkezdődött a betakarítási nagyüzem. Néhány helyen már a hét elején a búza aratását is megkezdték. AMÉM illetékesei arra számítanak, hogy csütörtökön, Péter-Pál napján — ezúttal a hagyományoknak megfelelően — már teljessé válik az aratás. Eddig főként a korábban érő, egyéb kalászosok voltak soron, s most jött el az ideje a kenyérgabonának, amelynek ,, kombájnolását" fokozatosan kezdték meg. Legelőször az ország délebbi fekvésű vidékein Indultak munkába az arató-cséplő gépek. A kalászos gabonákat ,1.8 millió hektárról aratják le. Ebből 1.3 millió hektárt tesz ki a kenyérgabona, a többi a takarmánygabonákhoz tartozik. A mezőgazdasági szakemberek a kalászosok fejlődését és érését megfelelőnek tartják és bizakodással néznek elébe a nagy rhunkának. A legegyenletesebben az őszi árpa fejlődött. Ezt a növényt 140 ezer hektáron termesztették a nagyüzemek, hozzávetőleg a terület felén vágták le eddig a termést. A rozst 116 ezer hektáron vetették el, a triticale pedig 25 ezer hektárra került. A tavaszi árpát 143 ezer hektáron termesztették idén a gazdaságok. A szár és a kalász hosszúságából és általában a növény terméskilátásával elégedettek a szakemberek, de hangsúlyozzák: nagyon sok függ a következő napok, hetek időjárásától, hiszen egy esős időszak — súlyosabb esetben — akár ‘A-éré Is ronthatja a terméseredményeket. Az idő egyelőre kedvez a növényeknek. Nincs túlságosan meleg és ez igen jó a búzának; nem kell tartani a szemek megszorzásától. Kirándulók ezrei Badacsonyban A Balatonvidék legkedveltebb kirándulóhelye Badacsony. A vikend napokon a távolabbról érkező kirándulók megkétszerezik a Badacsony látogatottságát. Az utóbbi napokban, különösen a fürdésre alkalmatlan időben, valósággal ellepték Badacsonyt a kirándulók. A becslés szerint a látogatók száma eléri a napi tíz-tizen- öt ezer főt. Közös óvodaépítés A Törökszentmiklósi Állatni Gazdaság és a városi tanács közös fenntartásban tíz személyes bölcsődét és huszonöt személyes óvodát épít, amelyet szeptember elsején adnak át. Az elhelyezéshez szükséges épület és játszóudvar kialakítását, valamint a működéshez szükséges első beszerzést az állami gazdaság biztosítja. A továbbiakban a fenntartáshoz szükséges kiadásokat egyenlő arányban a két fél viseli. A béralapot a városi tanács költségvetéséből fedezik. A közös létesítmény létrehozásának az ad jelentőséget, hogy a tanács első ízben él intézmény létrehozási hatáskörével, amelyet a tavaly kiadott törvény biztosít. Jelentős továbbá azért is, mert segítséget nyújt az állami gazdaság dolgozóinak élet és munkakörülményeinek javításához, sokat segít a nők helyzetén és eredmény az ifjúsági törvény megvalósítása szempontjából is. Százmilliós beruházás Hajdú-Bihar megye öntözéses munkaüzemében — a hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezetben — Bart- ha János a megyei tanács elnökhelyettese szerdán átadta rendeltetésének a 32 millió forintos költséggel épült és felszerelt új szakosított sertéstelepet. A hizlaldákhoz 320 férőhelyes fiaz- tató, továbbá lucernaliszt lucernaliszt-készítő és takar mánykeverő üzem is tartozik. A telep évente 6 ezer hízót „termel”. A most átadott új létesítmény a szövetkezet 3 esztendővel ezelőtt megkezdett nagyarányú fejlesztési programjának utolsó állomása. A három év alatt több mint százmillió forintot költöttek korszerűsítésre. új létesítményekre. Többek között megépült az 1700 holdas öntözőtelep. s 50 kilométer hosz- szú dülőiit hálózat készült. i
