Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-28 / 150. szám
1972. június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7Az Abonyi úton és az OTP lakótelepen lakók ezúton kérjük: az illetékesek intézkedjenek, hogy a volt ideiglenes gurítón ne növeljék a már kialakult szemétdombot. Sok vállalat is ide hor- datja ugyanis a szemetet, nem a kijelölt helyre. Szomorú tény az is, hogy az úgynevezett „olajos” lakótelepről kiszivattyúzott szeny- hyet a magasfogadó tövébe eresztik. A lerakott szemét és a kiengedett szervestrágya a nyári melegben gyorsan bomlik. Elképzelhető tehát, hogy milyen „illat” terjeng a környéken, s nekünk, itt lakóknak ezt kell „élveznünk” reggeltől estig. A szemét-, hulladékhalmazt „termelő” vállalatok nevét is közölhetem, amelyeket kötelezni kellene a szemét elhordására. v. j. Szolnok alapbérét a bérrendszer vagy a bérnorma megváltoztatására tekintettel módosítsa. Munkaszerződés módosítás az áthelyezés is, s azt minden esetben írásba kell foglalni. Ebbe bele kell foglalni a dolgozó új munkakörét, munkahelyét, személyi alapbérét és az áthelyezés időpontját. Ha áthelyezése során a fenti szabályokat nem tartották be, forduljon panaszával vállalatának munkaügyi döntőbizottságához. Megjegyezzük, hogy az áthelyezés elfogadásának megtagadására hivatkozással a munkaviszony nem mondható fel. L. B. Karcag: A háztáji föld használata á termelőszövetkezeti tagot általában állandó jelleggel illeti meg. Ha azonban az eredeti mérték meghatározásánál alapul vett körülmények (munkateljesítmény, művelési ág, eltartottak száma stb.) időközben tartósan megváltoztak, a vezetőség — a közgyűlés által megállapított irányelvek és feltételek megtartásával — a kijelölt háztáji föld mértékét a következő évtől kezdődő hatály- lyal módosíthatja. Munkahely vagy munkakör változás esetén a háztáji föld kiadásának évében annak mértékét csökkenteni nem lehet. Megvizsgáltuk Erkélyajló 'Kiss János szolnoki olvasónk panaszkodott a következőkre június 7-én érkezett levelében: 1970 októberében beléptek az akkor Szolnokon, még kísérleti jellegű társasházépítési szövetkezetbe. A következő év áprilisában befizették az egyszobás lakás árának (146 ezer forint) egynegyedét. A Kassai úti építkezés „döcögött” kissé, most már jobban halad a munka. Amikor csak tudtak, elmentek megnézni leendő otthonukat. Egy alkalommal — örömükre — az erkélyajtót is meglelték már, a szoba falának támasztva. Az ajtó kerete két helyen is el volt törve és végig volt hasadva. Megdöbbenésükre beépítették a hibás ajtó- és ablaktokot. A lakásszövetkezeti közgyűlésen többször elhangzott — írta Kiss János —, hogy ha valakinek problémája van, a MESZÖV-höz menjen. így tett ő is. Elküldték. Nem járt eredménnyel a megyei tanács tervező irodájában sem. Itt Seres' Attila műszaki ellenőr ugyan „megnyugtatta”: ha meg lehet szögelni, akkor ezt csinálják, vagy majd kicserélik, ha máskor nem, a ■ műszaki átadásnál.... Olvasónk úgy véli, az lenne a logikus, ha a láthatóan rossz ajtó-, ablaktokot be sem építenék, hisz azt később nagyobb munkával lehet csak kicserélni. Esetleg erre várva, hónapokkal később költözhetnek a lakásba. „Szeretnénk végre normális, egészséges lakásban élni, s közben nem rettegni attól, hogy egyszer nyitott ajtót és ablakot hagyunk a földszinten...” — írta többek között. Kiss Sándor, az ÉPSZER igazgatója — akihez a panaszt továbbítottuk — megvizsgáltatta olvasónk sérelmét, amely jogos volt. A 73 lakás közül éppen az övébe építették be a szállítás közben megsérült ajtótokot. Kijavításá- s ról., jmár intézkedtek. Kiss Sándor válaszlevelében szóvá- tette, hogy a leendő lakástulajdonos a szerkesztőség segítségét kérte, holott bejelenthette volna észrevételét a munkahely vezetőjénél, vagy akár nála, a vállalat igazgatójánál is. A locsolás viszi el” a vizet Kévés a víz Fegyverneken címmel közöltük június 14-i lapunkban, Tóth István levelét.. Amellett, hogy kevés a víz, esetenként túl klóron is :— panaszolta. Fehérvári László, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának csoportvezetője a következőkről tájékoztatta szerkesztőségünket: A vízmű jelenleg naponta 640 köbméter vizet szolgáltat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Fegyverneken minden,ki — hétezernégy- százhuszonhárman — 86 liter vizet „fogyaszthat” naponta, amely megfelel az országos átlagnak. • Dehát kinek van szüksége egy nap alatt ennyi vízre? — vetődik fel a kérdés. Fehérvári Lászlótól erre is érkezett magyarázat: Lényegében a házikertek locsolói a „ludasok”. Emiatt csökken a hálózati nyomás, ez eredményezi az esetenkénti vízkimaradást. Ki segíthet? — A helyi tanács vízkorlátozást rendelhet el, azaz: megtilthatja, hogy ivóvízzel locsolják a házikerteket ... „A nyári időszakban szolgáltatott ivóvíz fokozottabb csírátlanítása a lakosság érdekeit szolgálja, és ezt a közegészségügyi szervek is megkövetelik. A vízben tapasztalható klór-koncentráció ingadozással kapcsolatban ezideig panasz nem érkezett, ez a fogyasztás nagymérvű ingadozásának következtében mindenképpen váltakozó képet mutat... de az még a megengedett értéken belül marad” — így zárul a fegyvemekieknek adott válasz. P. S. Szolnok: A Mt. 24. § (1) bekezdése szerint a vállalat és a dolgozó a munka- szerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Nem érinti ez a rendelkezés a vállalatnak azt a jogát, hogy a dolgozó személyi Ki miért háborgott? A tószegi tanácsházán tartott megbeszélésre öt család jött el a meghívott kilenc közül. S ahogy múltak a percek, kiderült, hogy tévedésről szó sincs, és hábo- rogni sem volt érdemes. Csupán annyi történt, hogy nem ismerték a közös gondokat, s külön-külön mindenki a maga igazát hangoztatta. A vállalat is és a lakók is. Azzal kezdődött az ügy, hogy a .Malinovszki úton kilenc család kérte a víz bekötését. A Víz- és Csatornaművek képviseletében megjelent személy felmérte a munkát, megállapította, hogy tizenkétezer forintba kerül és tett egy könnyelmű ígéretet: az árok kiásása után egy hét múlva lesz víz. A lakók április végére összegyűjtöttek kilencezer forintot, takarékkönyvbe tették, elvitték a tanácsházára, s meg lehetett rendelni a vízvezeték lefektetését. Mivel a vállalat földmunkát nem végez, az árkok kiásása is a lakókat terhelte. Ezt is kifizették, s mikor május elején elkészült, a községi vízműkezelő a lakók segítségével lefektette a csöveket. Ezután jött a késés, ami nem volt két hónap, hanem az üzemvezetőség szerint csak két hét. Azért, mert a raktárukban nem találtak a bekötéshez megfelelő méretű béklyókat, s időbe telt, míg szereztek. Persze erről a lakók mitsem tudtak, csak azt érezték, hogy az igért egy hétből már három is eltelt, dolgoztak, pénzt adtak és még nincs vizük. Megértést tanúsítottak Érdemes volt megrendezni azt a beszélgetést, mert a lakók és a vállalat megismerkedtek egymás gondjaival, igényeivel és békés, baráti megértést tanúsítottak. Itt tájékozódtak a lakók, hogy az eredeti tizenkétezer forint költség — mivel hazai hiányában import csöveket fektettek le — húszezerre emelkedett, a tószegin kívül a vállalatnak nagyon sok és sokszor fontosabb munkája van, és azt is, hogy a csőfektetés a brigád felajánlásába tartozott. Mert a vízműkezelő a brigád nevében végezte szabad időben a csőfektetést, s helyette a brigád szabad szombatján dolgozott. Arról is tudomást szereztek a lakók, hogy ingyen kapták a 2.860 forint értékű tűzcsapot és végezetül a számla végösszege nem haladta meg a kilencezer forintot. Mindenki szót értett, harag, felháborodás nem volt, a legnagyobb egyetértésben váltak el, hiszen június 6-a óta van víz is. (pi) füstszűrös! sympn orva A WG/PR DOHÁNYFAR ÚSDON3A3A Ideiglenes lakáshasználat Több helyen,- vita van arról, hogy lakást, illetőleg üdülőt magyar és külföVli állampolgárok alkalmi, vagy idényszerű üdültetésére milyen feltételek mellett lehet átengedni.'A rendelkező jogszabályok egységes értelmezése érdekében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közleményt adott ki, melynek fontosabb közérdeklődésre is számottartó megállapításait az alábbiakban emeljük ki: A lakások hasznosítása Az iránymutatás elsődlegesen azt állapítja meg, hogy lakásnak üdülésre történő hasznosítása ideiglenes jellegű lakáshasználatnak minősül. Éppen ezért az állampolgár a tulajdonában álló lakást részben, vagy egészen is az említett célokra bérbe adhatja, vagy másnak átengedheti. Ez történhet fizető vendéglátó szolgálat keretében az idegenforgalmi szerv közbenjárásával, vagy a nélkül, közvetlenül is. Ha a bérbeadó az egész lakást, vagy annak egy részét idegenforgalmi szerv közbeavatkozásával hasznosítja a lakószobák számának több mint 50 százalékát, sőt az egész lakást is bérbeadhatja. Azt sem kell biztosítani, hogy a lakásban levő személyek mindegyikére legalább 6 négyzetméter lakószoba terület jusson. Ilyen esetben a bér összegében szabadon állapodhatnak meg. A jövedelemadó alapja , az idegenforgalmi szerv által a bérbeadónak fizetett havidíj, amely után az általános jövedelemadót 4—20 százalékos' adókulcsok alkalmazásával kell fizetni. Ha a bérbeadó az egész lakást idegenforgalmi szerv közbejötté nélkül adja bérbe üdülőnek erre is korlátlan lehetőség van. Ilyen esetben a Bér összegét a lakásra megállapítható lakbér mértékének kétszeres összegében határozhatják meg. Az adó alapja a lakbérbevétel 30 százaléka, amely után 6 százalékkal kezdődő progresszív adókulcsokkal kell adózni. 4 Ha a lakásnak csak egy részét adják bérbe üdülőnek, az említett korlátozó rendelkezéseket ugyancsak figyelmen kívül lehet hagyni. Ilyen esetben, a bér összegét legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségre megállapítható lakbérhányad háromszorosában határozhatják ir.et Ez esetben az adó összege is magasabb, mert az adó alapja a lakbérbevétel 80 százaléka. Állampolgár, vagy nem állami szerv tulajdonában álló lakás, illetőleg tanácsi, vagy vállalati bérlakás, . továbbá szolgálati lakás bérlője az egész lakást, vagy annak egy részét — a bérbeadó hozzájárulása alapján- — idegenforgalmi szerv közbejöttével, vagy anélkül üdülésre csak korlátozott módon hasznosíthatja. Az egész lakást vagy a lakószobák számának több mint 50 százalékát csak arra az időre adhatja albérletbe, amíg erre a lakásügyi jogszabályok lehetőséget adnak. Ilyen eset például az, amikor a bérlő gyógykezelésen van, katonai szolgálatot teljesít, vagy lakóhelyén kívül dolgozik. Biztosítani kell ez esetben azt is, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább 6 négyzet- méter lakószoba terület jusson. Üdülő hasznosítása A tulajdonos az üdülőt, hétvégi házat, nyaralót állampolgárok üdülése, pihenése céljára idegenforgalmi szerv közbejöttével, vagy anélkül közvetlenül korlátozás nélkül hasznosíthatja. A bér összegében a felek szabadon állapodhatnak meg. Ha a hasznosítást , idegen- forgalmi szerv végzi, az adó alapja a bérbeadó részére kifizetett havidíj, amely után, az adót 4—20 százalékos adókulcsok alkalmazásával kell fizetni. Ha pedig a hasznosításba idegenforgalmi szerv nem avatkozott be, akkor ( az adóalap a bruttó bevétel és adóként annak 30 százalékát kell megfizetni. Bútor és ágyne-. mű használatot is lehet biztosítani, s egyéb szolgáltatást is adhat a bérbeadó. Ennek ellenértékét a lakbéren kívül külön is felszámíthatják. Dr. Cs. I. x Olvassa, terjessze a Néplapot i A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalata értesíti a Tisztelt lakosságot, bogy 1972. június 1-én Mészáros L. u. 28. sz. alatt (TcL: 12—025) szolgáltató műszerész üzemet NYITOTT, ahol kerékpár, varrógép, gépjármű akkumulátorok, gépkocsi bűtők elektromos gépek üzembehelyezését. javítását végzik. Lakótelep mellett — szemétdomb Mindenki a más^a igazát hangoztatta Háborgó hangú levelet kaptunk Tószegről, a Malinovszki úton lakó kilenc családtól. Szerintük június ' 4-i hírünk — amelyben a Víz- és Csatornaművek szolnoki üzemvezetőségének Kossuth Lajos szocialista brigádjának szabad szombatján végzett társadalmi munkájáról számoltunk be — tévedés. A brigád az utcai 180 méter hosszú vízvezeték lefektetésénél nem csinált semmit — ha csak egy embert nem lehet brigádnak nevezni, — mindent a lakók végeztek, azonkívül családonként kifizettek kétezer forintot és legalább két hónapig nem kaptak vizet. Utána néztünk a dolognak, már csak azért is, mert a szolnoki járási üzemvezetőség is fel volt háborodva. A brigád ugyanis dolgozott — méghozzá nehéz betonozási munkát végzett — és a nevezett vízhálózat lefektetése is szerepelt a felajánlásukban. Mindezeken túl, a vállalat jelehtős engedményeket tett a lakók érdekében, s köszönet helyett elmarasztalást kaptak.
