Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-28 / 150. szám
1972. június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Első osztályba léphet? 1972. életbe július elsején lép a belkereskedelmi miniszter rendelete a vendéglátó üzletek osztályba sorolásáról. A rendelet hatálya ■— a munkahelyi büfék kivételével — az összes állami, szövetkezeti, társadalmi szervek, kisiparosok és magánkereskedők üzleteire terjed ki. Legalább 75-öt a 85-ból Kíváncsiságunk megelőzte a kereskedelmi szakembereket. Megnéztük a leglátogatottabb szolnoki, jászberényi vendéglőket, hogy jelenlegi állapotukban megfelelnek-e az új besorolási feltételeknek. Megkönnyítette munkánkat, hogy g régi rendelet általános előírásai helyett a vendéglátóipar és az idegenforgalom szakértői pontozási rendszert dolgoztak ki. Az egységes alkalmazás ércekében a vendéglátó üzelet'eket minden szempontból külön-külön kell minősíteni. Öt pont jár abban az esetben, ha az előírt feltételeknek megfelel, három ha kifogásolható és nem jár pont, ha egyértelműen nem felel meg. így első osztályúnak minősül az az egység, amely a maximálisan megszerezhető 85 pontból 75-öt tud elérni. Szolnokon kezdtük A négy első osztályú vendéglő közül a Tisza Szálló és a Toomas is megfelel — részletezve, pontozással mi- . nősítve is — az új első osztályú besorolásnak. Jelenleg az Árkád eszpresszó is ilyen kategóriájú. Legalábbis ezt próbálja bizonyítani a bejárat feletti tábla: Első osztályú szalon. Kétségbe vonja azonban a felirat helyességét az a kritikus kéz, amely írott betűkkel ráfirkálta „nem biztos”. Nem volt nehéz dolga. A táblát ugyanis vastagon befedte a por. A reggeli órák ellenére a szőnyeg poros, kopott, a táncparkett pedig régen láthatott viaszt. Az üzlet berendezése egységes. Minősége azonban kifogásolható. Nem első osztályba illők az egyszerű csővázas székek, különösen ha néhány helyen a műbőr kiszakadt vagy kiégett, vagy a műanyagborítású, repedezett szélű asztalkák. Javításra vár az oldalfalak borítása is, amelyen ökölnyi rések tátonganak és itt-ott lóg az álmennyezet kárpitja. „Nem hivatalos” pontozásunk alapján az üzlet jelenlegi állapota nem éri el az első osztályú szintet jelentő 75 pontot. Sokkal kedvezőbb képet mutat az összehasonlításnál a TünŐe eszpresszó. Az előtér Omnia kávészalonja, a tisztaság, a berendezések jobb minősége az értékelésnél első osztályúnak tartja a Tündét. Egyetlen hiányosság: az új rendelet a férőhelyek számával azonos elkülönített ruhatárat ír elő. És ruhatár nincs. Vagy—vagy A jászberényiek legkedveltebb szórakozóhelye a Pannónia, mint bár megszűnt és presszóként másod- osztályú árakkal működik. Sőt, hűtőpultot építettek be és így fagylalt, sütemény is kapható. Éppen csak megfelel az új besorolás feltételeinek az átalakított Lehel étterem és eszpresszó. Továbbra is elhanyagolt ugyanis a mosdóhelyiségek tisztasága. Nincsen tükör, s nincs kéztörlő sem. Vendéglátó üzleteinkben a hiányosságok nem nagyok. Azonban közeleg július elseje és a hatályba lépő új rendelet kimondja: „Ha a vendéglátó üzlet osztályba -sorolása nem felel meg a feltételeknek, vagy színvonala tartósan az előírtak alá csökken, az üzemeltető köteles legkésőbb 45 napon bélül a hiányosságokat megszüntetni, vagy a vendéglátó üzletet alacsonyabb osztályba sorolni.” — hl — Határszemle repülőgépről Szolnok »megye az Alföld olyan területe, ahol az évi csapadékmennyiség mindig a legkevesebb volt. A mostani különösen száraz időjárás : 1971 szeptemberétől idén májusig alig esett, — szinte katasztrofális helyzetet teremtett a mezőgazdaságban. Az öntözés lendülete a májusi esőzések hatására a hónap közepétől visszaesett. Ez csak részben indokolt, hiszen a csapadékmennyiség területi eloszlása nagyon eltérő. Míg Kisújszálláson az elmúlt év szeptembere óta 161 milliméter, addig a Jászságban annak kétszerese esett. A talajnedvesség adatai is nagy különbséget mutatnak. A Tiszántúlon a talaj hasznosítható vízkészlete csak 15—30 százalék, a Tiszától nyugatra több csapadék miatt, elegendő vizet tartalmaz. Ezért az öntözést különösen a Nagykunságon teljes erővel folytatni kell. Ezt vizsgálta tegnap repülőgépről Csorna János a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztály vezetőjének kíséretében az operatív öntözési bizottság. A város felett elrepülvé a besenyszögi Kossuth Tsz, ahol először láttunk felszíni öntözést. A vízben álló rizsföldek kivételével utunk során Tiszafüredig, csak elszórtan találtunk egy-két működő szórófejet. Kört írtunk le az épülő kiskörei vízmű és tároló felett. Százszázötven méter magasból már jól láthatók a Tisza új gátjai. Épülnek a duzzasztómű vasbetonpillérjei is. Néhány kilométeres szakaszon már víz csillog, a jászsági és kunsági csatornaágakban. A tiszafüredi forduló után egyre több működő öntözőt láttunk. A megbámult gabonák közül kivirított élénkzöld színével a kisújszállási Búzakalász Tsz öntözött kukoricatáblája. Egyre több helyen öntözik a kapásokat is. Igaz, a megye karcagi, mezőtúri részén esett a legkevesebb eső az idén. Karcagon például június 10-től 20-ig összesen 2.5 milliméter. A magasból is jól látni a kiszáradt szikes legelők repedéseit. // IfíMna... mcuncő Nem szánon^ én ezt az írást születésnapi köszöntőül. Nincs is még annak itt az ideje: csak októberben lesz a tizedik forduló. Hogy mégis most szólok róluk, annak többek között két kisgyerek az oka: Pisti a két és féléves, Juliska, aki éppen csak egy. Könnytől maszatos kis arcuk, vörösre sírt szemük, puha, remegő szájuk most is előttem van. Visszacseng bennem a hangjuk: „Mama... mama”. Az anyjuk ismét várandós. Lehet, hogy a születendő ■ kis élet is testvérei sorsára jut? No, nem elvétendő ez a sors! Van mindenük: puha ágy, jó étel — gondoskodás. Csak éppen szülői szeretet nincs, mindezt mástól kapják. Kismama rendszer Felnőnek! A jászapáti csecsemőotthonban — ahová a két kisgyerek e napokban került — létének tíz éve alatt sok-sok kicsiny talált már otthonra, 3 éves korukig. Azután nevelőszülőkhöz kerülnek. Amikor három év után egy-egy lányka vagy fiúcska elhagyja az otthont, mindig akad olyan gondozónő, ki dagadtra sírja a szemét elkeseredésében. Az otthon hetven gyerek elhelyezésére alkalmas, rájuk huszonhét gondozónő vigyáz: valamennyien nagyon fiatalok, lányok, asszoyok. Csoportonként 13—14 kisgyerek mellett öt gondozónő van, így hamar kiderül melyik gyerek, melyik nőhöz vonzódik inkább. Kialakulnak kicsike közösségek és a babát csak az a nő pelenkáz- hatja, fürdetheti, etetheti — a jóéjt puszit is csak ő adhatja meg a szülőanya helyett. Ezt nevezik az otthonban kismama rendszernek. A kismama tanúja annak, amikor a baba először lábra áll, amikor megteszi az első tétova lépteket a földön. Amikor az első sikertelen kísérlet után szája sírásra görbül, neki kell vigasztalnia és újra próbálkozásra serkentenie a kicsit A kismama segít formálni a szavakat, a legszebbet és nekik a legnehezebbet is — mama! Vállrándítással elintézte Pistit és Juliskát anyjuk nagyon könnyen, egy vállrándítással elintézte: állami gondozásba kerültek a gyerekek és kész! Amikor az otthon vezetőnője megkérdezte tőle: megint félidős anyuka, ezt a kicsit is az otthonnak szánja? Ismét csak egy vállrándítás, egy szájbiggyesztés volt a t válasz és ezzel a maga részéről elintézte a dolgot. Az, hogy az államnak egy gyerek évente csaknem 30 ezer forintba kerül, de ezért a sok pénzért sem tudják adni nekik a legértékesebbet — az anyai szeretetet — őt nem érdekli. A két gyerek most az otthon szabályai szerint egy hétig az elkülönítőben — megfigyelik nincs-e valami fertőző betegségük — sír! Pici emberkék — nagy tragédiák. Egy másfél éves ikerpárt, anyjuk „idegességében” megszurkált. Az egyik kislányt a nyelve alatt, a másikat az oldalán. Indok: nem fejlődtek eléggé és ezért ideges volt. A gyerekek rendbe jöttek az otthonban, nevelőszülőkhöz kerültek, s az anya most azért tapossa a sarat, hogy a gyerekeit visszakaphassa. Az öt kistestvéré másfajta tragédia! Az anya nem akarta őket az államra bízni: de az apa egy legényk/jri „botlása” következménye miatt — nem fizette a gyerektartást egy fiúcska után — börtönbe került. Kereső nélkül maradtak, az anya nem tudta miből etetni az öt éhes szájat. De ősszel, ha a papa szabadul, jönnek a gyerekekért. — Ilyen esetekben más-» képpen kellene dönteni, intézkedni — véli Tóth Lász- lóné otthon igazgató. — Ha az anya ragaszkodik a gyerekeihez, kár gondozásba venni. Amíg kicsit is megszokják az új környezetüket, az a két hét borzasztó a gyerekeknek. Anyagi ok miatti gondozásba vétel, ha a szülő egyébként rendes, szereti a kicsinyeit, nem megoldás. Ha felnő, akkor jó les?... Olyan anya is van, aki fogadkozik, csak átmenetileg kellett gondozásba adnia a kicsit, de ő majd érte jön. Egyszer-kétszer meglátogatja gyerekét, aztán elmarad. De örökbe nem adja: ha felnő, jó lesz neki kenyérkeresőnek! Főként azok gondolkodnak így, akik szívesen néznek a pohár fenekére, akik nagy ívben elkerülik a munkahelyeket. Nem idilli helyzetű a csecsemőotthon: sok a szellemi fogyatékos, vagy a csökkent képességű gyerekük is, akiknek speciális otthonba kellene kerülniük, de olyan nincs a megyében. Van már központi fűtés az épületben, nem kell 27 cserépkályhát fűteni telente, de kellene egy levegőztető az udvaron, ahová télen is kitehetik a kicsinyeket. Autó — vágyálom. Egyelőre vonattal, autóbusszal viszik a beteg gyerekeket Szolnokra, vagy Jászberénybe orvoshoz. És az igazgatónő, meg a gondnoknő kézben cipeli Jászberényből, meg Szolnokról a citromot, a pelenkát, egyszóval mindent, ami kell! Játékokra is szükség lenne még — nem drága, olcsó műanyagokra, fafigurákra. Ami van, az kevés. Nem szántam ezt az írást a 10 esztendős otthon köszöntésének. Inkább ébreszt- getőnek, hogy lássa be minden lány és fiú, minden felnőtt: a szerelemtől elválaszthatatlan a felelősség. Felelősség az iránt, akit szerelemmel szeretünk, és az iránt, aki a szerelemből fogant: fokozott felelősség- érzet a gyermekért, akit nem elég csak a világra hozni. Fel kell nevelni erős, egészséges emberré! Varga Viktória Közlemény Az állampolgárok telek-, lakás és üdülőtulajdon bejelentésével kapcsolatos tudnivalókról Az állampolgárok telek-, lakás és üdülőtulajdonát — a 45/1971. (XII. 30.) PM számú rendelet szerint — bé kell jelenteni és nyilvántartásba kell venni. Bejelentést az a személy (család) köteles tenni, akinek az ország területén bárhol — beépítetlen lakó- vagy üdülőtelek tulajdona, illetőleg egynél több lakás- vagy üdülőtulajdona van. (A rendelet alkalmazásában család: a házastársak és a kiskorú gyermekeik, továbbá a házastársakkal együtt lakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermekeik). Nem kell bejelentést tennie annak a személynek (családnak), akinek a tulajdonában csak egy lakás (szövetkezeti, öröklakás, egyla- kásos családi ház stb.) és egy üdülőtulajdon van, ha beépítetlen telek nincs. (A bérlakás nem minősül lakás- tulajdonnak). Nem kell továbbá a beépítetlen telkek tulajdonosai közül sem újabb bejelentést tenni azoknak, akik korábban már eleget tettek a telekadó rendeletben előírt bevallási kötelezettségüknek, ha ennek során a tulajdonban lévő valamennyi telket, lakást, Üdülői bejelentették és azóta változás nem történt. A bejelentést — az erre a célra szolgáló hivatalos nyomtatványon — legkésőbb 1972. június hó 30. napjáig kell megtenni a tulajdonos állandó lakóhelye szerint illetékes tanács vb pénzügyi szervéhez. (A nyomtatvány itt ingyenesen beszerezhető). Ha a bejelentésre kötelezetteknek az állandó lakóhelyén kívül van telek-, lakás- vagy üdülőtulajdona, a bejelentés egy példányát egyidejűleg meg kell küldenie az ingatlan fekvése szerint illetékes pénzügyi szervhez is. A bejelentésben a személy (család) tulajdonában az ország területén bárhol lévő, valamennyi beépítetlen lakó- és üdülőtelket, továbbá lakás- és üdülőtulajdont fel kell tüntetni. A család tagjainak tulajdo. náról közös bejelentést kell tenni. A bejelentés elmulasztása vagy valótlan adatok közlése szabálysértési eljárást van maga után. A bejelentéssel kapcsolatos részletes tudnivalókról az illetékes tanácsi szervek a szükséges felvilágosítást készségesen megadják Megyei tanács vb pénzügyi osztálya Megérkeztek az első szállítmányok a Magyar Hűtőipar dunakeszi gyárába. Málnából ez évben 140 vagonnal mélyhűtenek. Képünkön: Átvétel előtt minősítik a szállítmányt. . (MTI foto — Kulikovács László lelv. — KS)« Nemcsak az elsők győztek Lehet-e megfelelő szakmai ismeretek nélkül dolgozni ma a mezőgazdaságban? A válasz azt hiszem, egyértelmű. Nem. Vajon melyik korosztály lehet az. amelyik elsajátítja — és tegyük hozzá, könnyen elsajátítja — a mezőgazdaságban ma használatos gépek, berendezések mesterfogásait, ha nem a KISZ-korosztály? A tanulásban, az egyre nagyobb szakmai színvonal elérésében az a szép, hogy olykor fordulópontok is vannak. Mérföldkövek, ha úgy tetszik. Például egy-egy vizsga. Vagy éppen egy olyan vetélkedő, amilyet a KISZ Központi Bizottsága szervezett a gépesítésben dolgozó fiatalok számára. A III. országos szakmai és politikai vetélkedő döntője augusztus 18—20 között lesz Mosonmagyarővárott, a Lajta- hansági Állami Gazdaságban. A Szolnok megyei selejtezők viszont most, ezekben a hetekben folynak, illetve már befejezéshez közelednek. Hat számban — elméleti és gyakorlati kérdésekre válaszolva — versenyeznek a fiatalok. Ezek közül már ötnek megvolt a megyei döntője. Hétről hétre m^s-más „műfajban” álltak a zsűri elé. Sorrendben: növényvédők, öntözőszakmunkások, munkagépkezelők, erő- gép-hibaelharítók és vontatóvezetők. Már csak a szántóverseny van hátra, amelyre augusztus elején kerül sor, Az eddig lezajlott versenyekre az a jellemző, hogy nemcsak az elsők győztek, hanem minden rendező szerv, a KISZ Szolnok megyei Bizottsága, a Szolnok megyei Növényvédő Állomás és azok a gazdaságok, amelyek vállalták egy-egy verseny lebonyolítását, teret adtak a versengésnek. Mert ha eddig csak sejtették, most meggyőződhettek róla, hogy erre a fiatalságra igenis rá lehet bízni akármilyen mezőgazdasági munkát. Győztek azok a gazdasági vezetők is, akik engedték benevezni fiataljaikat. — sajnos sokan voltak olyanok is, akik nem. Több termelőszövetkezeti vezető mondta azt, amikor „fiatalja” jó helyezést ért el, hogy: nem is tudtam, hogy milyen ügyes és milyen sokat tud ez a gyerek! Sokszor az ~ ilyenfajta megismerés is felér egy győzelemmel. Ezen a vetélkedőn (körülbelül kétszáz fiatal vett részt; nem beszélve azokról, akik már otthon a házibajnokságon kiestek és nem beszélve a közönségről, amelynek soraiban szinte csak a versenyzők kísérői, főnökei voltak. Hatása viszont nem mérhető semmilyen mértékegységgel. Elnökök, főagronómusok, akik figyelemmel kísérték á versenyt, mondták, hogy ha eddig nem. de ezután náluk is rendeznek házibajnokságot ezekben a számokban. Ezek után azt hiszem, nem lényeges, hogy milyenek a Szolnok megyeiek esélyei az országos versenyen. Egy á lényeg hogy itt helyben sok mindenki győzött. Azért mégis kívánjuk, hogy jó helyezéseket érjenek el Mosonmagyaróváron. Reméljük, segít ezen az az egyhetes edzőtábor, amire a Szolnok megyei elsők bevonulnak az országos verseny előtt. I Gyulai György Málnaszezon a dunakeszi hűtó'liázban
