Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-03 / 129. szám
1972. június 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A hazánkban tartózkodó román pártmunkás küldöttség a tegnapot Szolnokon és a jászberényi Hűtőgépgyárban töltötte. Délelőtt a megyei pártbizottság épületében Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei bizottság első titkára. Váczi Sándor és Tóth János megyei titkárok, Soós István, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta a vendégeket: Stefan Bobost, a Komán Kommunista Párt Központi Bizottsága tagját, a Ne- amt megyei pártbizottság első titkárát, a küldöttség vezetőjét, Ion Josefidet, a Galac megyei pártbizottság titkárát; Olimpiu Hriscat, az RKp KB alosztályvezetőjét; Emeric Patakit, a Hargita megyei pártbizottság osztályvezetőjét; Alexandra. Lemneanut, az RKP KB külügyi osztályának- munkatársát. A delegációt elkísérte Szolnok megyei látogatására Ion Bochis, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa. Végi István az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának alosztályvezetőié. Kovács Lajos, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztálvának munkatársa és Almást Kálmán, a magvar—román kétoldalú kormánybizottság titkára. Csáki István üdvözlő szavaira Stefan Bobos többek között a következőket válaszolta: „Pártjainknak jó szokása, hogy időről-időre delegáció cseréket bonyolít. Ilyenkor kölcsönösen tájékozódunk egymás munkájáról. megbeszéljük tapasztalatainkat. Mi néhány napja tartózkodónk az Önök szép hazájában, sok mindent láttunk, sok emberrel beszéltünk, nagyra értékelVéget ért az ünnepi könyvhét Növekvő vásárlókedv, gyarapodó olvasótábor Pénteken befejeződött az ünnepi könyvhét, amely egyúttal az UNESCO nemzetközi könyvévének egyik jelentős központi programja volt hazánkban. Könyvkultúránk rangos eseményéről, az országos tapasztalatokról dr. Marczali László, a Művelődésügyi Minisztérium kiadói főigazgatója a kö.- vetkezőket mondta: — Részletes adatokkal természetesen még nem rendelkezünk, annyi azonban már a zárás napján megállapítható, hogy az idei ünnepi könyvhét minden szempontból sikeres volt. Jelentősen megnőtt a városok, falvak vásárlása, nyomon követhető a könyvek iránti kereslet országos élénkülése. Különösen örvendetes az iparvárosok fellendülő könyvigénye, az üzemi könyvterjesztők egyre nagyobb forgalma. — Az új könyvheti koncepció központjában az a gondolat állt, hogy az ünnepi könyvhét, a könyv és az olvasók találkozásának társadalmi eseménye legyen. A korábbiaknál nagyobb sikerek egyrészt a valóban színvonalas könyv-választéknak, másrészt a társadalmi szervek minden eddigit, felülmúló segítőkészségének köszönhetők. Már az előkészületek is ígéretesek voltak, s a tájékoztatás, a szervezés országszerte felnőtt a kiadás eredményeihez. Kilencvenhat-féle könyv jelent meg, több mint másfélmillió példányban: 30 kortársi magyar szépirodalmi alkotás félmillió, és 31 politikai, tudományos, szak- és ismertterjesztő munka közel félmillió kötetben. — A könyvterjesztő vállalatok, a helyi szervek tengernyi jó ötlettel álltak elő: a guruló könyvesbolttól az utcán működő nyomdagépig. Az iskolák aktív részvételét jól jellemzi a diósgyőri példa, ahol egyetlen könyvesboltban megtartott irodalom órán gimnáziumi tanulók nyolcezer forint értékben vásároltak könyveket. — Rangos művek jelentek meg irodalmi életünk számos reprezentásának tollából, s igen gazdag volt a kortárs külföldi irodalom alkotásainak kínálata. Szinte elfogytak a Magvető antológiái — a Szép versek, a Körkép 71’ és a Rivalda 70—71 kötetei. — Az olvasóközönség változatlanul vonzódik a könyvutcákhoz, és sátrakhoz, láthattuk ezt hat vidéki városban is. Jó újításnak bizonyult a kiadói sátrak felállítása. szép eredményt könyvelhetnek el a szocialista országok kiadói. — az előzőeknél nagyobb forgalmat nyugtázva. — Ha nem is vagyunk még olvasó nép, egyre inkább beszélhetünk olvasó ifjúságról • a fiataloknak, az ifjúságnak szóló művek forgalma erre enged következtetni. Kívánatos lenne, ha a könyvhét után is tartana a könyv, az olvasás pátosza, hisz kulturális, társadalmi és tömegszervezeteinkre számos feladat vár a nemzetközi könyvév sikeres hazai megvalósításában, félezer éveg könyvnyomtatásunk és kiadásunk méltó megünneplésében, népünk olvasás-szere tétének állandósításában,' Országos öntözési tanácskozás Szolnokon Az SZMT elnöksége a politikai oktatásról tanácskozott Eredményes oktatási évet zártunk — állapította meg Árvái István, az SZMT vezető titkára, a szakszervezeti tömegpolitikai oktatás múlt évi tapasztalatait és a jövő évi oktatás előkészületeit összegező előadás zárszavában. Az elnökség tegnap délelőtt megtartott ülésén a tartalmas év gazdag tapasztalatai alapján állásfoglalás született: bővíteni kell az alap- és középfokú politikai oktatást főként az üzemi dolgozok köreben. (A fő cél nem az oktatás meny- nyiségi növelése, hanem a foglalkozások színvonalának emelése.) E cél érdekében szükséges a , vezető propagandisták differenciáltabb felkészítése, valamint újabb, képzett előadók bevonása az oktatásba. A Tiszamenti Vegyiművekben szennyvíztisztító berendezésen kísérleteznek a Szerves Vegyipari Kutató Intézet munkatársai. Képünkön a tartályokból, ülepílőrcndszcrek- böl, keveuircaktui okból álló kísérleti berendezés. tözés helyzetével nem lehetünk elégedettek. Dr. Breinich Miklós fetszóiása A miniszterhelyettes beszéde további részében elemezte a különböző öntözési rendszereket és módszereket, a gépek, berendezések, hasznosságát Beszéde után dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese „Az öntözés főművi műszaki fejlesztése, (különös tekintettel a kiskörei vízlépcsőre” címmel tartott előadást. Beszédéből csupán egyetlen részletet idézünk: — A vízlépcső és a hozzácsatlakozó főcsatornák — mint ismeretes — három ütemben valósulnak meg. Az első ütemben, 1973-ban megépül a vízlépcső, a tárolótér alsó része, valamint a jászsági és nagykunsági főcsatornák első, 28 kilométeres szakasza. A második ütemben, az árvíz zavartalan levonulását biztosító hullámtéri duzzasztómű, a tárolótér bővítése, a nagykunsági főcsatorna teljes- és a jászsági főcsatorna 18—31 kilométeres szakaszának építése valósul meg. — A harmadik ütem — amely előreláthatólag 1980 táján kezdődik — a tároló, valamint a jászsági főcsatorna teljes befejezését tartalmazza. A továbbiakban épülő művek összefüggő vízgazdálkodási egységet alkotnak és elsősorban a már megépült vízlépcső hasznosítását szolgálják. Maga a vízlépcső szerves része a Tisza csatornázásának, szorosan kapcsolódik a már megépült tiszalöki és a tervezett csongrádi vízlépcsőhöz. E három lépcső együttműködő rendszert képez a Körös völgyi duzzasztóművekkel és tározókkal, valamint a Jugoszláviában épülő novi-becseji vízlépcsővel. A tanácskozás viiáfa A déli órákban szünet, után hozzászólásokkal folytatódott az országos tanácskozás. Elsők között kapott szót König István, a kisújszállási Búzakalász Termelő- szövetkezet főagronómusa, Berényi István, a kőtelki Ady, s Nagy István, a kunhegyes! Vörös Október Tsz elnöke. Az országos tanácskozáson budapesti és debreceni egyetemi tanárok, kutatómérnökök, valamint a szarvasi kutatóintézet szakemberei is szót kértek. S. J. A déli órákban a vendégek és kísérőik, a megyei vezetők, a jászberényi Hűtőgépgyárba utaztak, ahol Semsei Imre, a városi párt- bizottság titkára, Gorjanc Ignác, a gyár vezérigazgatója és Kárpáti József, az üzemi pártbizottság titkára fogadta ükét. A vezérigazgató a 20 esztendős üzem munkájáról, elért eredményeiről szólt, arról, ahogyan az üzem hatezer munkása termeli az évi 2 milliárdos értéket, amelvüől jelentős mennyiséget exportálnak. Kárpáti József az üzemi pártmunkáról, a gyárban dolgozó társadalmi és tömegszervezetek tevékenységéről mondott tájékoztatót. Ezután levetítették a Hétköznapjaink című filmet. amely e nagv jászberényi üzemről. munkásainak életéről adott hű képet. Amikor ebédnél pohár- köszön+őro került sor, Stefan Bobos hangsúlyozta: ..Hazaérkezésünk után pártjaink és népeink barátságának további erősítésén fogunk munkálkodni valamennyien.” A délutáni órák üzemlátogatással teltek: a vendégek megnézték a gvár laboratóriumát. a kereskedelmi és a háztartási hűtőberendezések, készülékek gyártását, a szifonüzemet. a látogatás alatt szóbeli megállapodás született: a jászberényi Hűtőgépgyár felveszi a kapcsolatot a Caiesti hűtőgépgyárral — amely Románia egyik fiatal üzeme —, és a későbbiekben kölcsönös tapasztalatcseréket bonyolítanak le. A vendégek az esti órákban utaztak vissza Budapestre. (Folytatás az 1. oldatról) mint 80 ezer hektár földre van vízjogi engedély — tehát ilyen nagy terület öntözhető. Ennek a múlt években azonban csak 50 százalékát öntözték a mezőgazdasági üzemek. Ez az arány nagyon alacsony, ugyanis nálunk öntözés nélkül biztonságos termelést nem lehet folytatni. Éppen ezért azt a célt tűztük magunk elé, hogy az idén mintegy 60 ezer hektárra jusson víz. A mezőgazdasági üzemek megfelelő intézkedések után ilyen nagyságú területre kötöttek szerződést. Fodor Mihály után dr. Szűcs Kálmán, a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának elnöke mondott megnyitót. Röviden vázolta, az öntözés évszázados történetét és azt a szükségszerűséget, amely korunkban az öntözés továbbfejlesztését sürgeti. Dr. Gergely István előadása A megnyitó után dr. Gergely István miniszterhelyettes, a MAE alelnöke tartott bevezető előadást. Elöljáróban azt hangoztatta, hogy az öntözés olyan régi, mint a civiíizáció. — Számos országban régen ősi művészet volt, ma pedig az egész világon elterjedt modern tudomány — mondotta. — Ha számításba vesz- szük, hogy a II. világháború után az öntözött területek nagyságát 82 millió hektárra becsülték a világon és 1970- ben már 250 millió hektár földön öntöztek, akkor a XX. századot joggal nevezhetjük mély nyomokat hagyó élményként él egy-egy aszályos, vagy szárazabb év kegyetlen következménye. Nyilvánvaló, hogy az öntözés először, mint az aszály leküzdésének lehetősége jelentkezett. A mai felkészültség mellett mezőgazdaságunk a természeti erőkkel szemben már egyre kevésbé van kiszolgáltatva. — Mégis mikor öntözéseink helyzetét tárgyaljuk gyakran az általánosítás hibájába esünk. Sokszor szabad utat kap a szubjektív megítélés. jük, hogy ez lehetővé vált számunkra”. A kölcsönös üdvözlések után Csáki István tartott rövid tájékoztatót a megye politikai, gazdasági társadalmi helyzetéről. A román pártmunkások már e tájékoztatón is “tanúsították; valóban tapasztalatokat szerezni jöttéje ide, a Tisza mellékére is. Egész nap szűnni nem akaró érdeklődést tanúsítottak Szolnok megye és lakói helyzete, munkája iránt. A tájékoztatón többek között az iránt érdeklődtek, mennyire érdekelt anyagilag termelőszövetkezeti parasztságunk a termelésben ugyanis mint a későbbiekben kiderült, e vonatkozásban vannak eltérések a román és a magyar szövetkezetek között. A Szigligeti Színház zsúfolásig megtelt az országos tanácskozás résztvevőivel az öntözés századának is. A miniszterhelyettes ezután az öntözés hazai történetéről, helyzetéről szólt. — A párt- és a kormány a szocialista nagyüzemi gazdálkodás , megvalósításának programjában kezdettől fogva megkülönböztetett helyet biztosított a föld védelmének, a talajok termelékenységének fokozásának, ezen- belül pedig az öntözés fejlesztésének. A parasztság tehát a nagyüzemi gazdálkodás kereteibe jól beleilleszkedő, fontos feladatának tartotta kezdettől fogva az öntözésfejlesztést. Hiszen még az aktív munkát végző me- .zőgazdasági dolgozók túlnyomó többségében közvetlen és Elfogadjuk — és jogosságát nem is vitatjuk a rizstermesztő területeken az öntözés szükségességének. Tud* juk, hogy zöldségellátásunk javításának, a piaci árak csökkentésének egyik lehetőségét éppen a nagyüzemi öntözéses zöldségtermesztés jelentheti. Ezenkívül rendszeres és elfogadott a víz- használat a szőlő-, a gyümölcs-, szaporítóanyag, a virágkertészeteknél is. A szántóföldi növényeink nagy részénél azonban az öntözést évenkénti erős ingadozás jellemzi. A felhozott mentségek nagyon halvány érvek, éppen ezért a szántóföldi önA román delegáció a Hűtőgépgyárban Pártjaink, népeink barátságának erősítéséért A román pártmunkás küldöttség látogatása megyénkben
