Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-28 / 150. szám

Ma: Miért nem gazdaságos ? A szerűsítésének egyik módja a nem gazdaságos ttermelés visszaszorítása. A fejlesztés és a vissza- termelés szerkezet, a gyártmányösszetétel kor­fejlesztés egymástól elválaszthatatlan tennivaló. Az új, a korszerű, a gazdaságos termék gyártási aránya csak akkor növekedhet megfelelő mértékben, ha ehhez tudatosan ka­pacitást, munkaerőt és más forrásokat teremtenek. A visz- szafejlesztés éppenúgy tervszerű munkát, sokoldalú elem­zést igényel, mint a fejlesztés. Különösen egy-egy termék gyártásának, illetve a termelési folyamatnak a teljes le­állítása kíván alapos előkészítést. Gondoskodni kell például a dolgozók folyamatos foglalkoztatásáról, az ellátás zavar­talanságáról stb. Miért nem gazdaságos? Az okokat vizsgálva gyakran kiderül, hogy a nem gazdaságos tevékenység tervszerű, szervezett munkával gazdaságossá tehető és nem szabad azt megszüntetni. A meglévő veszteségek mértékén, jelle­gén kívül a termék,' vagy gyártási folyamat korszerűségét, jövőjét is szükséges vizsgálni. Mert előfordulhat, hogy az' erőfeszítések eleve hiábavalók. Máskor meg esetleg a kor­szerűséggel tudatosan vállalt kockázati veszteségek felszá­molása a feladat. Mert ritka .az olyan korszerű új eljárás és termék, amely már a bevezetés pillanatában gazdaságos. A nem gazdaságos termelés tehát nem feltétlenül a rossz munka következménye. (Időnként persze rossz, főként szervezetlen munka is oka.) Még akkor sem, ha csak a visszafejlesztés és a leállítás az egyedül lehetséges megol­dás. A fejlődés természetes velejárója a termékösszetétel változása, szüntelen megújulása. Csupán azok hibáznak, akik nem számolnak ezzel az objektív folyamattal; s nem gondoskodnak időben a termékösszetétel felfrissítéséről; a fejlesztésről és a visszafejlesztésről. J elenleg kétségtelen, hogy a természetes elavulás­nál, a kívánatos mértéknél szélesebb a nem gaz­daságos termelés köre. Mindenekelőtt azért, mert sokféle késztermék és részegység készül hazánkban, s így a gyártás nem lehet eléggé szakosított. Bizonyos termékek hiába a legkorszerűbbek, ha nem elég nagy tömegben ké­szülnek, szükségképpen ráfizetésesek, illetve nem verseny- képesek. (Export esetén például állami támogatást igé­nyelnek. hazai felhasználáskor viszont drágábbak az im­port termékeknél.) A túl bőséges gyártmányválasztékot a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésével csökkenthetjük. Ügy, hogy növeljük az importverseny szerepét. Lehetővé tesszüli, ösztönözzük, hogy az olcsóbb, jobb, korszerűbb külföldi termék kiszorítsa a drágább és korszerűtlenebb hazait. S ezzel egyben más termékeink sorozatnagyságát, exportképességét is fokozhatjuk. A nagyobb sorozat, az erősen szakosított gyártás kor­szerű és termelékeny technológia alkalmazását teszi lehe­tővé. Mindez persze beruházást, fejlesztési eszközöket kö­vetel. Sokan ez utóbbiak hiányával magyarázzák a nagy­arányú nem gazdaságos gyártást. Valójában — nemzetközi tapasztalatok szerint is — hazánkban nagy a termelő be­ruházások, az új gépbeszerzések aránya. Csakhogy gyakran nem a technológia fejlesztése, hanem új munkahelyek lé­tesítése a cél. A korszerű és termelékeny berendezések is többnyire kihasználatlanak. A tennivalók egyértelműek. Felismerésüket viszont nem egyszer a tisztánlátás hiánya nehezíti. Tudjuk például, hogy a népgazdasági szinten is jelentős értékű vasúti járművek, motorvonatok, hajók, traktorok exportja nem gazdaságos. (A profilváltozás az érintett nagyvállalatok számára lét­kérdés.) De nem ismerjük a különböző vállalatok és ter­mékek megbízható jövedelmezőségi rangsorát. A nyereség alakulása nem tükrözi megbízhatóan a gazdaságosságot. Az ár- és a jövedelemszabályozás, az állami támogatások mér­téke stb. lényegesen befolyásolja, különböző irányba eltéríti a nyereség alakulását a népgazdasági szintű jövedelmező­ségtől. Ez sokféle nehézséget, ösztönzésbeli torzulást okoz. Előfordulhat például, hogy nagyobb nyereséghányadot ér el az a vállalat, amely állami támogatással exportálja ter­mékeit, mint az, amely nem szorul ilyen juttatásra. E gy-egy vállalat keretében azonban mindez nem zavarja számottevően a különböző termékek gaz­daságosságának összehasonlítását. A vállalat gyártmányainak jövedelmezőségi rangsora alapján folya­matosan gondoskodni lehet a gyártmányösszetétel korszerű­sítéséről: a listavezetők arányának növeléséről, s a sereg­hajtók felzárkózásáról, esetleg visszaszorításáról. Kovács József Országos , I iirdőfejlesztési ja vaslat Meghiúsulnak-e a kereskedelmi beruházások? VB ülés a megyei tanácsnál — Meghívott vendég Dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese Az elmúlt évtizedben új olajmezők után kutatva az országban több mint 45(1 olyan kutat tártak fel, amelyből legalább ,35 fokos melegvíz tört a felszínre. Ennek az Európában egye­dülálló adottságnak a ki­használására az Országos Vízügyi Hivatal megbízásá­ból átfogó fürdőfejlesztési javaslattervet dolgoztak ki, a Vízügyi Tervező Vállalat munkatársai. A tanulmányterv a napok­ban készült el. Célja: ja­vaslatot tenni minden me­gyének hol a legcélszerűbb új fürdők létesítése, vagy a már meglévők korszerűsí­tése, bővítése. Egyebek kö­zött a túlzsúfolt gyógyfür­dők tehermentesítésére je­lölték meg az új strandok építésére alkalmas helyeket, így Hajdúszoboszló és Har­kány környékén is. A ter­vezők tapasztalatai szerint sok községben eddig a szű­kös anyagi erőforrások, mi­att az előírásoktól eltérő és általában korszerűtlen für­dőket építettek. Ezért — ha drágább is — de mindegyik korosztálynak jó pihenést, szórakozást nyújtó — úszó és gyermekmedencével tágas öltözőkkel, zuhanyozókkal, elkerített labdázóhellyel megépülő — strandok ki­alakítását javasolják az anyagi lehetőségeknek meg­felelő ütemben. A megye kereskedelmi há­lózata a harmadik ötéves tervidőszakban 31.7 százalékr kai bővült A negyedik öt­éves terv idejére már keve­sebb, 26.8 százalékos gyara­podást terveztek, — állapítja meg a vb elé került jelentés. Ami számok nélkül azt je­lenti, hogy új üzleteknek, áruházaknak vendéglétóipari egységeknek kellene épülni. A jelentés ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a középtávú Szolnok megye 450 ezer la­kosának 75 százaléka a hét városban és a 18 nagyköz­ségben él. Közülük — nem számítva a napi átmenő for­galmat — több mint hatvan­ezren Szolnokon laknak, ahol jelenleg a megye városai kö­zül a legfoghíjasabb a keres­kedelmi hálózat. Áz iparcikk és a vasipari áruellátás még a középfokú szintet sem éri el, nemhogy a felsőfokút, — ahogyan az egy megvec-ék- helyhez illenék. Mondták a hozzászólók, s abban vala­mennyien egyetértettek, hogy ez nem a városi vezetés bű­ne, de a lehető legrövidebb időn belül változtatni kell célkitűzéseknek eddig csupán 9.4 százaléka valósult meg. A beruházások szigorítása, az áremelkedés, a fedezet és' a kivitelező hiánya kétségessé teszi a tervbe vett beruházá­sok teljesítését. Köztük a több mint egy évtizede vajú­dó szolnoki Centrum áruház építését. Időnként a meghiú­sulás szélére kerülő Pelikán szálló építése — még néhány tárgyalás után — most már talán véglegesen zöld utat kaphat. ezen a tarthatatlan helyze­ten. Dr. Sághy Vilmos is egyet­értett ezzel és hozzászólásá­ban javasolta, hogy egy hó­nap múlva a különböző érde­keltségű kereskedelmi válla­latok és szövetkezetek veze­tőinek bevonásával tartsanak újabb tanácskozást, ahol fe­lülvizsgálják a pénzügyi for­rásokat és számba veszik az állami támogatás lehetősé­geit is a város kereskedelmi hálózatának bővítésére, Ahol kereskedelemről tár­gyalnak, ott előbb-utóbb a sokat és joggal vitatott áru­ellátás is szóba kerül. A mi­niszterhelyettes az okok kö­zött is elsősorban a hibás tervezést, pontosabban a terv­szerűtlen árumegrendeiést említette. Tcrvszerűscgf rugalmas piac- és árukutatás — A magyar ipar — mon­dotta — sokkal jobb áruel­látásra képes, mint ahogyan az a kereskedelmi láncolat végén a boltokban jelentke­zik. Túlzottan lebecsülik a tervezés jelentőségét ott, ahol az áruellátást, főként a bolt­vezetők megrendelésére ala­pozzák. A jó tervezés mellett a másik járható út a keres­kedelem teherbírásának a nö­velése, amit a közeljövőben központi intézkedésekkel is igyekszünk elősegtíeni. De önmagában ez kevés. A ke­reskedelmi egységeknek is arra kell törekedniük, hogy minél jövedelmezőbb forgal­mat bonyolítsanak le. A na­gyobb hasznot azonban nem áremeléssel kell a vásárlók­ból kisajtolni, hanem a ki­adások csökkentésével, jó ke­reskedelmi politikával, rugal­mas piac- és árukutatással kell elérni, — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Hozzászólása után a végre­hajtó bizottság egyhangúlag elfogadta a jelentést és ha­tározatot hozott a kereske­delmi hálózat bővítéséről, az áruellátásának javításáról, a kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztéséről, a korszerű értékesíteni formák kiterjesztéséről. Ezt követően megvitatták a megye iparte­lepítési helyzetét, a karcagi városi tanács végrehajtó bi­zottságának várospolitikai te­vékenységét, a megyei tanács végrehajtó bizottságának má­sodik félévi munkatervét. — Utolsó témaként a Szolnok megyei Tanács Tervező Iro­dájának személyi és munka- körülményeiről szóló jelentés került a tanácskozás közép­pontjába. viteli főiskola salgótarjáni kihelyezett tagozata. A sal­gótarjáni számviteli főisko­lára — zömmel Nógrádból, továbbá Heves, Pest és Bor­sod megyéből — kétszázhet­venen jelentkeztek. Közülük kell kiválasztani a százhar­minc legmegfelelőbbet. A felvételi vizsgák kedden a salgótarjáni Bolyai Gimná­ziumban zajlottak le. A szóbeli vizsgák ugyancsak Salgótarjánban lesznek, jú­lius 4-én. Sarkadi kulturális napok Kedden megkezdődött a már hagyományos sarkadi kulturális és kereskedelmi napok eseménysorozata. A fennállása 10. évfordulóját ünneplő helyi művelődési házban rendezett díszünnep­ség után a bútor- és lakbe­rendezési kiállítás, a nem­rég avatott „Pelikán” étte­remben pedig cukrászipari kiállítás nyílt. Az első nap ifjúsági délutánnal és nép­zenei műsorral zárult. Ismerkedés hazánk olajiparával Hazánk kőolaj és gázipa­rával ismerkednek a szoci­alista országok rádiósainak Szervezés, vezetés A KISZ KB zászlajához méltón A TV képernyője előtt A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó Komplex géprendszer Négy évre szóló kutatás- fejlesztési megállapodást kö­tött a Mezőgépféjlesztő In­tézettel a budapesti és a mosonmagyaróvári mezőgaz­dasági gépgyár, a konzerv­ipari tröszt, a KGM és a MÉM, hogy koncentrálják anyagi és szellemi erőiket a korszerű, nagyteljesítmé­nyű gépek tervezésére. Az OMFB-vel közösen összesen 135 millió .forintot ajánlot­tak fel a legnehezebb és a legaprólékosabb munkát megkívánó kertészeti termé­nyek talajműveléséhez, ápo­lásához, betakarításához, piaci előkészítéséhez és fel­dolgozásához szükséges gép­típusok és komplex géprend­szerek gyors fejlesztésére. Ezeknek a gépeknek mi­előbbi kialakítása azért is fontos, mert az ország zöld­ségtermő területe az elmúlt években erősen csökkent — az 1969. évi 128 000 hektár­ról 1972-re mintegy 105 000 hektárra —, ugyanakkor a lakosság és a konzervipar igényei mind jobban nőnek. (A negyedik ötéves- terv so­rán 50—60 százalékkal emel­kedik a friss zöldságfogyasz- tás.) A tervek szerint még az idén elkészül a zöldbab­termesztés komplex gép­rendszerének mintapéldánya. gazdaságpolitikai újságírói, szakemberei. A Nemzetközi Rádió és Televízió Szervezet, az OIRT keretében Buda­pesten alakult szakértői cso­port az egyes rádiók gaz­dasági szerkesztőségei kö­zötti együttműködést segíti, szervezi. Első közös akció­ként Moszkvából elindulva körutat tettek a Szovjetunió­ban, Lengyelországban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és végül Ma­gyarországon. Megtekintik a Barátság I—II- kőolajveze­téket és tájékozódnak a kor­szerű energiahordozókat elő­állító iparág munkájáról. Baráti kapcsolatok Kaposvár szovjet testvér- városa — Kalinyin — egyik iskolájának kollégiuma és a kaposvári Latinka Sándor kollégium között baráti kap­csolatok alakultak ki. Ta­valy 20 kaposvári középisko­lás diák utazott Kalinyinba. Ennek viszonzásaként ked­den huszonegy diák érkezett Kaposvárra. A vendégek két napig Kaposvár nevezetes­ségeivel ismerkednek, majd ezt követően a Balatonhoz utaznak, ahol megtekintik a Balatonboglár! Állami Gaz­daságot és az önkéntes ifjú­sági építőtábort. TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK Homokhasznosítási módszerek Bemutatót és tanácskozást tartott kedden Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kuta­tó Intézet. A tapasztalatcse­rére elsősorban a homokte­rületen gazdálkodó mezőgaz­dasági szakembereket hív­ták meg. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmüket azokra a homokhasznosítási módszerekre, és talajerő­utánpótlási rendszerekre, amelyeket a kecskeméti ku­tatók 12 év tudományos munkájával alakítottak ki, s az eddigi kísérletekben jól beváltak. Bolgár küldöttség Hódmezővásárhelyen Tíz évre szóló barátsági . szerződést kötött 1967-ben a hódmezővásárhelyi Marx Károly Tsz Bulgária plov- divi kerületében működő J. Dimov közös gazdasággal. A bolgár partizánvezérről elnevezett szövetkezetből ti­zenkét tagú küldöttség ér­kezett tapasztalatcserére Hódmezővásárhelyre. Ked­den a gazdaság termál ker­tészetét és szabadföldi zöld­ségtermesztését tanulmá­nyozták. A vendégek július 6-ig időznek Magyarorszá­gon, \ Bartókról—Kodályról Japánban Japán tévések forgatnak hazánkban: az NHK televí­ziós társaság produkciója Magyarország zenei- életét mutatja be a távoli ország nézőinek, és ismerteti Bar­tók—Kodály munkásságát. A japánok ugyanakkor felvéte­leket készítenek a rajkóze­nekar műsorából. Szibériai hetek A szibériai hetek rendez­vényei alkalmából L. A. Kozlov vezetésével hazánk­ban tartózkodó szibériai ti- dósok küldöttsége látogatást tett az MTA Közgazdaság- tudományi és Történelemtu­dományi Intézetében, a Ma­gyar Állami Geofizikai In­tézetben és a földtani inté­zetben az MSZMP politikai főiskoláján. Itt-tartózkodásuk során a küldöttséget fogad­ta Apró Antal, a politikai bizottság tagja, az MSZBT elnöke. A delegáció kedden hazautazott. Nógrád első főiskolája Idén ősszel megkezdi mű­ködését Nógrád megye első főiskolai intézménye a bu­dapesti Pénzügyi es Szam­Még a középszintet sem éri cl Zöld utal kap a Pelikán Tanácskozás volt. Olyan, ahol jelentések hangzanak el, ahol előterjesztéseket tesz­nek, vitatkoznak, határozatot hoznak. Mint valamennyi ülésen. A tegnapi vb-ülés mégis eltér a szokásostól. — Legalábbis az egyik napi­rendi pont tárgyalásánál, — amikoris a megye kereske­delmi hálózatának helyzete került megvitatásra. A témá­nak nem csupán a belkeres­kedelmi miniszter első he­lyettesének, dr. Sághy Vil­mosnak az aktív részvétele adott megkülönböztetett je­lentőséget, hanem az is, hogy valamennyi téma közül — és meg kell jegyezni, hogy nagyon sok érdekes és aktuá­lis téma közül — ez volt a legproblematikusabb, legfe­szítőbb. — Hálózatfejlesztés, áruellátás, árak. Háborgó vi­zeken eveztek a tanácskozás résztvevői bármelyiket is ele­mezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom