Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-27 / 149. szám
1972. június 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Klub minden községben Gyu’a, 1972. Klub-tábor. Festői környezet Mintegy kétszász fiatalember, az ország sok tájáról hozott el ezernyi ötletet, gondolatot. Valamennyien valahol klubvezetők. Közülük kevesen függetlenítettek, többségük ledolgozza a napi nyolc órát, és siet a klubba, mert tudja, hogy várnak rá. Mert tudja, hogy a klubtagok, akik szintén ledolgozzák a nyolc órát, és sietnek a klubba. Miért? Mert tudják, hogy az övék, hogy számíthatnak egymásra. Több napot töltöttem a tapasztalatcserére összejött fiatalost között és sokat vitatkoztunk azon, hogy tulajdonképpen mitől klub egy klub? S egyáltalán miért fontosak ezek a klubok? Egy példa: nevezzük a kisvárost Z-nek. A rendőrség szinte naponta bajlódik egy tizenhattagú galerivel. Hogy mit csinálnak? A saját „tájszó- lásukkal” élve vérik a balhét. Hangoskodnak, ablakokat törnek be, alkalomad- ■ tán berúgnak, járókelőkbe belekötnek. Aztán az egyik véletlenül betéved a helyi ifjúsági klubba. „Te mit akarsz itt?” „Amit ti! Miért, máris ki vagyok rúgva?” „Még nem apuskám, de az első balhénál igen”. Aztán jöttek a srácok, a többiek is, tudom szép történet, de balhé egy sem volt. Hogy miért? Az egyik, a legilletékesebb ma már klubvezetőségi tag közülük, így mondta el: „Hát a csuda tudja. Egyszerűen befogadtak ott minket. Volt játék, de volt meló is. Meszeltünk, meg rendezkedtünk, szóval megcsináltuk magunknak a klubot. Az ember jobban vigyáz a saját keze munkájára, nem igaz? Sokan itt tanultuk meg ezt a szót, hogy kollektíva, persze magyarul sem rossz: hogy közösség, de úgy elegánsabb. Hát egy ilyenbe tartozni, sokmindenről hallani, jó dolog. Meg az se kutya, hogy az embernek lehet véleménye, s erre odafigyelnek, sőt kíváncsiak rá!” Az egyik esti program szünetében bekapcsoltuk a telvíziót. S amiről már any- nyit. beszéltünk a vitadélutánokon, egyszercsak meghallottuk a televízióban. A képernyőn dr. Nádor György, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács titkára arról beszélt, hogy a Minisztertanács június 1-én megtárgyalta az ifjúság kulturális ellátottságának helyzetét. Fontos feladat hárul a jövőben a KISZ Központi Bizottságra, az OIOT-ra, a Tanácsi Hivatalra, hogy kidolgozzák azokat az útmutatásokat, amelyek alapján az eddigieknél hatékonyabban működnek az ifjúsági klubok. Dr. Nádor György azt is elmondta, hogy mindazok a .szervek, intézmények, vállalatok, amelynek anyagi lehetőségéből telik, segítsék az újabb és újabb klubok megszervezését. A fiataloknak nyújtott kulturális kedvezményeket tovább kell szélesíteni, ehhez anyagi segítséggel szolgál a központi ifjúság- politikai alap és a helyi kulturális alap is. Helyes, ha a kedvezményeket elsősorban a klubok közösségei élvezik. Egyre fontosabb feladat, hogy a lakások építése mellett, új városrészeknél, lakótelepeken, minél több új klubot is létesítsenek. Elgondolkodtunk a hallottakon. Akik már évek óta küzdenek a klubélet fellendítéséért, újabb erőt merítettek ebből a határozatból. A célt látva könnyebb tenni érte. A klub-mozgalom szerepét különösen a kisvárosokban, községekben kell igazán nagyra értékelni. Ott ahol lényegében a klub nyújtotta művelődési és szórakozási lehetőségeken kívül, alig-alig találnak a fiatalok más tartalmas, kedvükre való elfoglaltságot szabadidejükben. Ezért fontos, hogy ezt felismerjék a helyi, tanácsi, szövetkezeti vezetők, és támogassák a klub-mozgalmat. Gyula, 1972, Klub-tábor. A tábor fiatal vezetője Sugár Zsuzsa a KISZ Központi Bizottság kulturális osztályának munkatársa így búcsúzott a fiataloktól: „Egy hétig egymásközött voltunk, hogy egymás tapasztalataival gazdagodjunk. A tapasztalatokat most mindenki elviszi és hasznosítja a saját klubjában. Es ha minden faluban, csak néhány újabb klubszerető fiatalt, és klubot támogató vezetőt sikerült megnyernünk, akkor hasznosnak mondhatjuk a Gyulán töltött napokat.” K. I. A jászberényi Hűtőgépgyárban a kompresszor motorok vizsgálatát és bemérését a gyár saját laboratóriumában végzik. Képünkön R. Sándor Gyuláné a műszereket ellenőrzi. A negyedik ötéves tervben új városrész épül Egerben, amelyet testvérvárosukról, a Csuvas Autonóm Köztársaság fővárosáról, Csebokszáréról nevezték el. ' Készül a 2500 lakás Épül a 16 tantermes iskola (MTI foto: Erezi K. Gyula felvételei — KS) np •»ii •• •• 1 obbszoros túljelentkezés Megkezdődtek az egyetemi-főiskolai írásbeli felvételi vizsgák Hétfőn országszerte megkezdődtek az írásbeli felvételi vizsgák a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozatain. Az első napon az orvostudományi egyetemre pályázók írták meg felvételi dolgozataikat. A különböző orvosi karokra a túljelentkezés együttvéve 290 százalékos, s ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden harmadik pályázót tudnak majd felvenni. Egyenetlenség jellemzi a fizikai dolgozók gyermekeinek jelentkezési arányát, változatlanul kevesen próbálkoznak bejutni közülük az orvostudományi egyetemekre: ■ az idei első összegezések szerint száz jelentkező közül csupán 26 kerül ki közülük. Még szembetűnőbb a mezőgazdaságifizikai dolgozók gyermekeinek aránya, 100 pályázó között mindössze 4,5 parasztfiatal akad. Kedden, június 27-én a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemre, a Külkereskedelmi Főiskolára, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolára jelentkezők írásbeliznek. • — Még a héten valamennyi felsőoktatási intézményben megtartják az írásbeli vizsgákat, melynek utolsó napja pénteken lesz: ekkor írják dolgozataikat a bölcsésztudományi karok felvételező!. Akik kivételes indok, — betegség, hivatalos külföldi tartózkodás s hasonlóak — miatt nem tudnak a kijelölt időpontban az írásbeli felvételi vizsgán megjelenni, s ezt igazolni is tudják, még a felvételi bizottságok ülése előtt kérhetik az intézmény vezetőjétől a vizsgának a pótvizsga időpontjára elhalasztását, melynek dátuma az orvostudományi egyetemeken június 30-a, a többi felsőoktatási intézményben pedig egységesen július 6-a lesz. Az írásbelieket követően egy-két napon belül valamennyi tagozaton megkezdődnek a szóbeli felvételik, és általában július közepéig, de legkésőbb 31-ig befejeződnek. Szakemberek hangsúlyozzák: a felvételek elbírálásakor a jelöltek fel- készültségét, tehetségét, rátermettségét és erkölcsi- politikai magatartását együttesen veszik figyelembe. A jelentkezők erkölcsi-politikai magatartását illetően hatékonyan támaszkodnak a középiskolák és a KISZ szervezetek jellemzéseire. A felvételi bizottságok július végén, augusztus elején Írásban értesítik határozatukról a jelentkezőket. Pártirányítás a községekben A jelenlegi időszak megnövekedett követelményeket támaszt a községi pártszervezetekkel és az őket irányító testületekkel szemben. Ez utóbbiak — a községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek — túlnyomó részben eredményes munkát végeztek a község társadalmi, politikai és gazdasági életének irányításában, a politikai munka koordinálásában. Munkájukban a hangsúlyt a gazdasági élet problémái kapják, de az utóbbi időben sok gondot fordítanak a párt belső éíetére is. Jobban foglalkoznak a tömegpolitikai munkával és' a kulturális élettel is, ezen belül a közoktatás kérdéseivel. Munkájuknak azonban fogyatékosságai is akadnak. A határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése E határozatakból egyértelműen kitűnik, hogy a községi pártbizottságok' és csúcsvezetőségek nemcsak korrdináló feladattal rendelkeznek, hanem részesei az irányító munkának is. Nem tekinthetők csupán valamiféle közbeiktatott pártszervnek, hanem az a teendőjük, hogy irányításukkal és segítségükkel tegyék hatékonyabbá az alapszervevezetek- ben folyó politikai munkát. A pártszervezetek irányításának területi elvét községi szinten is érvényesíteni kell. (Ettől csak indokolt esetben, a megyei párt-végrehajtóbizottság egyetértésével lehet eltérni.) Ezért kívánatos, hogy a község területén működő minden pártszervezetet a községi pártszerv irányítson. A községi pártszervnek A tömegszervezeteket és mozgalmakat a községi pártszervnek elsősorban az illetékes pártalapszervezet révén kell irányítania. A KISZ községi szintű szerveinek irányítása a községi pártszerv feladatai közé tartozik. A szakszervezeti munkát az illetékes pártszervezetek útján koordinálja. A Hazafias Népfront községi bizottságával a községi pártszerv közvetlenül tart szoros munkakapcsolatot. Amennyiben a sportkör, MHSZ- klub. Vöröskereszt szervezet községi szinten dolgozik, akkor pártirányításuk a községi pártszerv hatásköre, ha üzemi, intézményi, hivatali keretek között dolgoznak, akkor az ott lévő párt- szervezeté. A gazdasági élet pártirá- nyitásaval alapvetően a termég sok helyen nem kielégítő. A tanácsok és a tömegszervezetek pártirányításában is tapasztalhatók hiányosságok. Sok gond és gyengeség mutatkozik az alapszervezetek segítése körül is. E jelenségek egyik fő oka, hogy nem egy helyen bizonytalanok saját szerepük, feladatkörük értelmezésében. Nem tekintik irányító szerveknek önmagukat, s előfordul, hogy a járási párt- bizottságok, illetve az alapr szervezetek sem tekintik őket annak. E helyzet megváltoztatásához, a helyes értelmezéshez nagy segítséget nyújt a Politikai Bizottság határozata, amely világosan meghatározza a községi pártszervek szerepkörét, állást foglal a pártirányítás tartalmi kérdéseiben. természetesen fontos feladata az alapszervezetek munkájának koordinálása, együttműködésük segítése is. Szervezhet például olyan pártoktatási tanfolyamot, amelyet egy-egy alapszervezet külön nem tud indítani, együttes pártnapokat, ünnepségeket és egyéb összejöveteleket rendezhet. Egyes helyeken eredményes gyakorlatnak bizonyult, hogy a községi pártszerv az átfogóbb jellegű feladatok előtt — az egységes értelmezés és cselekvés, a hatékonyabb mozgósítás céljából — összehívta a község egész párttagságát. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy az ilyen render, 'ények elsősorban tájékoztatásra jók. véleménycserére nem alkalmasak. meló és forgalmazó egységekben dolgozó pártszervezetek foglalkozhatnak. E munka tartalmát a gazdasági életre vonatkozó párthatározatok ismertetése, végrehajtásuk megszervezése, segítése és ellenőrzése alkotja. A gazdasági egységeknek és intézményeknek csupán a legfontosabb munkakörei kerüljenek a községi pártszerv hatásköri listájára, ugyanakkor rendszeresen ellenőriznie kell az itt folyó személyzeti munkát. Azokat a gazdasági egységeket, amelyeknek tevékenységi köre zömmel a községre korlátozódik, a községi pártszerv hatáskörébe kell utalni, Ki kell viszont emelni a községi közvetlen irányítás alól azokat a nagyüzemeket és intézményeket, amelyek tevékenysége messze túlnő a község határain, A tanácsi munka irányítása A tanácsok pártirányításának általános elvei változatlanok. Az érvényesítés módszerének azonban igazodnia kell a változott körülményekhez, A községi pártszerv irányító munkájának célja, hogy erősödjék a tanács államigazgatási, népképviseleti és önkormányzati jellege. s mind tökéletesebben lássa el ezzel járó feladatait. A községi tanács pártirányítására a községi párt- bizottság, a csúcsvezetőség, vagy ahol ilyen nem működik, a községi alapszervezet és vezetősége jogosult. E szervek a tanács pártirányítását a kommunista tanácstagok és a tanács választott vezetői útján látják el. Célszerű, hogy politikai* lag indokolt esetben, fontos döntések előtt a községi pártszerv hívja össze a tanács kommunista tagjait, ismertesse velük a pártszerv álláspontját, kialakítva az egységes állásfoglalást és biztosítva ennek egyöntetű képviseletét. Az irányító munka akkor jó, ha nem sérti a tanács ön- kormányzati jellegét, s a pártszerv nem dönt olyan részletkérdésekben, amelyek a tanácsra vagy szakigazgatási szerveire tartoznak. Állást kell viszont foglalnia olyan kérdésekben, amelyek a község egész lakosságát érintik, amelyek hatással lehetnek a politikai hangulatra, mint például a fejlesztési tervek, beruházások, bizonyos személyi ügyek. Fontos feladata a politikai munkának, hogy a tömegszervezetekre és mozgalmakra támaszkodva mozgósítsa a lakosság egészét a községi célok elérésére, a társadalmi erőforrások feltárására, koncentrálására és legcélszerűbb felhasználására Ilyen széles körűvé növekedett tehát az a munka, melyet a községi irányító pártszerveknek el kell végezniük. S ennek akkor tehetnek megfelelően eleget^ ha mindenkor világosan látják helyüket, szerepüket, és hatáskörük megfelelő érvényesítésével hangolják össze a rendelkezésre álló erőket. « Dr. Szabó Imre az M£j£MP KI? aloszt. vez. Az alapszervezetek segítése A tömegszervezetek és a gazdasági élet
