Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. június 24. AGROMAS: Magyar—bolgár—szovjet társaság Az idei budapesti nemzet­közi vásáron lehetett először olyan gépeket látni, amelyi­ken kis tábla hirdette, hogy „A gép kifejlesztése az AGROMAS keretén belül történt’', vagy, hogy a gépet Magyarország az AGROMAS szakosítás keretében gyárt­ja”. Érdemes egy kicsit köze­lebbről megisemerkedni en­nek a társaságnak a műkö­désével, annál inkább, mert így — mintegy kis ablakon — bepillanthatunk a szoci­alista integráció megvalósu­lásának mechanizmusába. Az indulást az élet sür­gette. Már a hatvanas évek közepén látni lehetett, hogy a szocialista országokban az életszínvonal fejlődésével párhuzamosan egyre több zöldségre, gyümölcsre lesz szükség. Viszont az is nyil­vánvalóvá vált, hogy munka­erő tartalékok kimerülése miatt mind kevesebb lesz a kertészetben mozgósítható kézi munkaerő. Gépesíteni kell tehát, de nem mindegy, hogy mennyiért és mennyi idő alatt. A kertészkedés mintegy 60 növény-kulturát érint, tehát a munka mecha- nizálásához már középfokon is legalább szárféle gép kell, és minimum kétszáz téma tudományos kutatását kell elvégezni. Erre egy kis or­szág egyedül képtelen. Mindhárom irányban előnyös Mivel Magyarországot és Bulgáriát szorította legjob­ban ez a cipő, először mi ketten fogtunk össze, még 1965-ben. Ekkor alakult meg az AGROMAS. Az első lé­pések sikerét látva csatlako­zott a társuláshoz a Szov­jetunió is. Ez mindhárom irányban előnyös volt. A két alapítónak azért, mert az addigi alig több mint egymillió hektár kertészeti területet a Szovjetunió újabb hatmillió hektárral növelte meg. Ekkora területre már a legkorszerűbb eszközöket lehet tervezni. A gépesítés távlatait javította, hogy a Szovjetunió a világon az egyik legnagyobb ipari ha­talom. A Szovjetunió számá­ra az jelentett előnyt, hogy kicsi országokhoz társult ugyan, de olyanokhoz, akik­nek a kertészkedésben már több évszázados tapasztala­tuk van. Az AGROMAS nem válla­lat, csupán konzultáló, egyez­tető, szervező társaság. Há­rom nemzeti szekcióból áll, a székhelye Budapest. Az el­vi kérdéseket eldöntő Igaz­gató Tanács csupán eseten­ként ül össze, elnöke van és két elnökhelyettese. Az ál­landóan működő apparátus elfér egy kicsi Bajza utcai bérház földszintjén. Ezt az igazgató és a két igazgató- helyettes vezeti. A tisztség- viselők megbízatása három évre szól és amikor ez le­jár, csere történik, tehát másik országból lesz az el­nök, másikból az igazgató. Az Igazgató Tanács határo­zatokat hoz és ezek végre­hajtását az apparátus szer­vezi. Mivel a fő cél a kertészeti gépgyártás összehangolása, a magyar szekció vezetője — aki most a társaság el­nöke is — a mezőgépipar felett felügyeletet gyakorló kohó- és gépipari miniszter- helyettes. A szekció tagjait a Minisztertanács nevezi ki, s ebben van képviselője minden érdekelt tárcának, így többek között a Mező- gazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériumnak, a Pénzügy­minisztériumnak, stb. Hogyan működik az AGROMAS? Könnyebb lesz talán egy példából megérteni. Mindhá­rom ország kertészeinek alapvető érdeke a paradi­csom betakarítás gépesítése. Ez két módon képzelhető el. Vagy úgy, hogy a gép kü­lön e célra kiképzett ágyú­sokba vetett paradicsomot takarít be, vagy úgy, hogy egységes szántóföldi táblákon működik. Az ágyúsokat be­takarító gépet Magyarorszá­gon tervezik. A másikat a Szovjetunióban. De a két gépnek lesz egy seregnyi azonos alkatrésze. Tehát az egyik gép Magyarországon készül majd mindhárom or­szág számára, a másik pe­dig a Szovjetunióban, de az alkatrészek jelentős része csak az egyik országban ké­szül, onnan elszállítják a másikba, ahol beépítik. Bul­gária ebben az esetben csu­pán azt közölte, hogy a gép­pel kapcsolatban milyen kí­vánságai vannak és a beta­karítógépeket majd készen kapja. Viszont lesznek más gépek, amelyek Bulgáriában készülnek. Nemzetközi illemszabályok Ezt a módszert követve az AGROMAS összehangolja a zöldség, szőlő- és gyümölcs- termesztés gépeinek kifej­lesztését és gyártását. Az Igazgató Tanács hatá­rozatai a nemzeti szekciók­ra kötelezőek. De az orszá­gokéra nem. Előfordulhatna tehát, hogy a szekció elfo­gad valamit, amit a saját gépipari minisztériuma nem hajt végre. Ilyen eset azonban még nem volt és aligha lesz, mert a szekciók szavazás előtt megkérdezik az illetékes hazai szervek vé­leményét. A részfeladatok végrehajtásában pedig már nem egész országok érdekel­tek, hanem vállalatok, intéz­mények, esetleg gazdaságok. Ezek az AGROMAS közve­títésével magánjogi szerződé­seket kötnek egymással, amelyek végrehajtása már a nemzetközi „illemszabá­lyok” szerint kötelező, illet­ve a mulasztások gazdasági szankciókat vonnak maguk után. Tíz fő téma Sorolhatunk eredményeket is. Az AGROMAS keretében már eddig kidolgozták mind­három ország számára a pa­radicsom, a káposzta, a hagy­ma, a szőlő és az almater­mesztés gépesítésének főbb módozatait. A kutatásban kijelölték a tíz fő témát és ezeket az illetékes intézetek egymással együttműködve, a feladatokat egymás között megosztva kutatják. Már ta­valy megegyeztek harminc­hat géptípus kölcsönös szál­lítására. Az idén lényegében aláírásra kész ötven géptí­pus szakosítási szerződése. Jelentős deviza-megtakarí­tással jár, hogy a partnerek egységesen lépnek fel a kül­földi gépbeszerzéseknél. Így például mi megvásároltunk egy 17 ezer dolláros ameri­kai uborkabetakarító gépet és ennek működését nálunk a bolgár, valamint a szov­jet partner is tanulmányoz­hatja. A bulgárok negyven­ezer dollárért vettek egy ugyancsak amerikai szőlő betakarító gépet. Ezt viszont nekünk nem kellett megven­nünk, mert működését Bul­gáriában bármikor tanulmá­nyozhatjuk. Nagyon lénye­ges kérdések ezek, mert a kertészeti gépek — ha egy­általán vannak — a világon mindenütt méregdrágák. Mi viszont bízunk abban, hogy a szocialista integrá­ció segítségével a kertészeti gépeket viszonylag nagy szé­riában, gyorsan és szolid áron tudjuk majd mindhá­rom ország, sőt a többi szo­cialista ország számára is gyártani. Földeáki Béla „Majd meglátja milyen ember vagyok én!” És T. Mihály valóban meglátta mikor Kovács ke­zében megvillant a konyha­kés és szúrásra lendült. A következő pillanatban már emberi testet ér, ha T. Mi­hály nem gyorsabb mint a késelő. Sz. Anna felszolgáló­nő, a pult előtt állt, háttal az ajtónak, nem látta, de nem is sejtette, hogy azok­ban a pillanatokban valaki késsel tör az életére. Mindez a szolnoki Ságvári körúti falatozóban történt tavaly november 9-én a dé­lutáni órákban. A falatozó szomszédságában a Rétes cukrászda raktárában ekkor már egy vérző testű, az ijed­ségtől félájult asszonyt ápol­tak. Késsel két asszony ellen Ki ez az ember, aki egyet­len napon, egy órán belül két asszony életét akarta kiol­tani, és miért? Iszonyú tet­tének magyarázatát nem kül­ső, és főleg nem tárgyi okok­ban kell keresni. Belső el­vakult és szabadjára enge­dett indulatai adtak kezé­be kést. Hogyan jutott idá­ig? Adalékok az életéből: Az első felesége 1943-ban házas­ságkötésük után 3 évvel meghalt. A másodiktól 14 évi házasság után 1962-ben elvált. Ettől kezdve a 40 éves férfi rendszeresen ivott, doboz számra falta a Sedu- xent és Tardylt... Naponta 100 cigaretta nikotinja mér­gezte a szervezetét és liter számra vedelte a feketeká­vét. v Következmény: idült al­koholista lesz, és idegbeteg, aki már nem ura többé aka­ratának, aki már nem tud­ja kontrollálnia érzelmeit, fé­kezni indulatait. 1969-ben újabb házasságot kötött, de egy év sem múlt el már zá­tonyra futott a harmadik frigy. Betelt a pohár. Fele­ségének elege van a része­ges emberből, az örökös ci- vakodásból, fenyegetőzésből. Külön költöztek. Kovács tiszta pillanataiban hiába próbálta kiengesztelni az asszonyt. A kudarc gyűlöle­tet érlelt, és hatalmába ke­rítette a gyenge embert, aki a narkotikumokkal ezentúl ha lehet még jobban gép­puskázta szervezetét, mint valaha. Ingcsere a falatozóban Kovács, a végzetes nap előtti héten, csúnya inzultus­ba keveredett Sz. Annával, a Ságvári körúti falatozó egyik felszolgálónőjével, fe­lesége jó ismerősével. — Addig nem nyugszom, míg feleségemmel és Sz. An­nával nem végzek, — kö­zölte az összeszólalkozás után két nappal Sz. Anna kolleganőjével, aki ugyan nem vette komolyan a vér­mes kijelentést, de mégis jobbnak látta, ha figyelmez­teti a két nőt. Kovács másnap már dé­lelőtt a falatozóban volt. Órákig ült az asztalnál, bort, kávét, konyakot ivott. Dél elmúlt, mikor meglátta, hogy felesége belép az üzletbe és Sz. Anpához megy. Kovács- né eb&let rendelt és távo­zott. Kovács felpattant ültéből, de nem sietett az asszony után. — Cseréljen velem inget! — kérte az egyik vendéget — Fehér ingben akarok meghalni. — A kedves ven­dég pedig — mintha a világ legtermészetesebb dolga vol­NvoJcesztendcs j hegedűvirtuóz Egyre nagyobb népszerű­ségnek örvend az NSZK-ban évről évre megrendezésre kerülő, az „Ifjúság muzsi­kál” elnevezésű zenei ver­seny. A pályázók először helyi jellegű vetélkedőkön mérik össze tudásukat a különböző hang szer csopor­tokban, a továbbjutott győz­tesek aztán az országos versenyen lépnek fel. Az idén — a bíráló bizottság különösen egy nyolcéves kislány hegedűjátékától volt elragadtatva. A Rajna-parti Waldshutból származó Ul- rike-Anima Mathé nyerte el az első díjat, játéká­hoz tízéves nővére nyújtotta a zongorakíséretet. Tempó New Yorkban egy autó­busz szédítő sebességgel száguldott végig az utcákon. A rendőrségi autó csak nagy nehézségek árán tudta utol­érni és megállásra kénysze­ríteni. Nem a gépkocsiveze­tőt, hanem egy fiatal höl­gyet vettek azonban őri­zetbe, aki pisztolyt szorított a vezető nyakához és dik­tálta az iramot: „Tempó, tempó, különben elkésem a hivatalból...” na, hogy valaki egy vendég­lőben fehér ingben akar meghalni — levetette és át­adta ingét. Kovács miután fehér inget öltött, és felhör­pintette konyakját, nagy hetykén odavetette az egyik pincérnek: — Misikém, majd meglát­ja milyen ember vagyok én! — és belső zsebében a kony­hakéssel távozott. Nem messzire ment, csak a szom­széd Rétes cukrászdába, ahol felesége ült a pénztárban. Kávét kért, fizetett, aztán jobb kezével a bal belső zse­béhez nyúlt. Az asszony ré­mülten felugrott, de Ko­vács bal kézzel elkapta a karját és a jobbal szúrt. A kés az asszony felső karját érte, a második szúrás a mellkasba hatolt. Többet nem szúrhatott, mert az asz- szonynak a menekülési ösz­tön több erőt adott, mint a késelőnek a gyilkos szán­dék. Akik „csak“ tanúk voltak Még ezek után sem jutott eszébe senkinek, hogy a megvadult embert megfékez­ze. Az nyugodtan kisétál­hatott az ajtón, vissza a fa­latozóba, ahol felemelt kés­sel egyenesen Sz. Anna felé indult. Már szúrásra lendí­tette a kezét, mikor „Misiké” meglátta ... Csak ezek után fegyverezték le és adták át a rendőrnek. Kovács Lászlót (Szolnok, Kisfaludy út 24.) letartóz­tatták és a vádlottak padjá­ra ültették. A Szolnok me­gyei bíróságon több emberen elkövetett emberölés kísére­tében mondták ki bűnösnek és hét évi szabadságvesz­tésre ítélték. A falatozó ven­dégei „csak” tanúk voltak a tárgyaláson. A közömbös­ségnek sajnos nincs törvényi tényállása. K. K. Szibéria olaj-ütőere A munka megkezdése után pontosan másfél év múlva üzembe helyezték a 818 ki­lométer hosszú Alekszand- rovszkoje—Anzsero—Szud- zsenszk olajvezeték első sza­kaszát. Ezzel a szibériai olaj nemcsak nyugatra jut el a vezetékhálózaton, hanem a Szovjetunió keleti területeire is, miután az új olajvezeték­kel megvetették az alapját a Nyagat-Szibériát Távol-Ke­lettel összekötő transzkonti­nentális olaj-vezetéknek. Az új olajvezeték páratlan létesítmény. A csövek átmé­rője 1220 milliméter (ilyen átmérőjű csöveket még se­hol a világon nem alkalmaz­tak). Itt működnek a világ legnagyobb olajszivattyúi, ka­pacitásuk 10 000 köbméter óránként, Ha majd az olaj­vezeték teljes kapacitással dolgozik, a szállítási teljesít­ményét tekintve földünk leg­nagyobb vasúti fővonalaival vetekszik. Automatizált gazdaságirányítás Ukrajnában a köztársaság egész népgazdaságára kiter­jedő egységes, automatizált irányító rendszert hoznak létre. Ez egyesíti majd a gazdaság több különböző ágazatában korábban megte­remtett irányítórendszereket. Amint már az eddigi ta­pasztalatok is mutatják, az új irányítórendszer eredmé­nyeképpen növekszik a vál­lalatok termelése és javul a termékek minősége. Kiszámí­tották, hogy a népgazdaság irányításának teljes automa­tizálása Ukrajnában, a má­sodik legnagyobb gazdasági jelentőségű szovjet köztársa­ságban évi több milliárd ru­bel megtakarítást eredmé­nyez. E program megvalósí­tása érdekében Ukrajna a legközelebbi időben megkét­szerezi a számítógépek gyár­tását. Falak — „tubusokból” ¥ elválasztok gyors elkészítésé­re kiválóan alkalmas. Továb­bi előnye, hogy nincs szük­ség csavarozásra, 4 szegecse­lésre vagy hegesztésre a fa­lak felhúzásához. A falak kiképzéséhez cső­szerű elemeket használnak, olyan alumíniumból hidegen alakított — meghatározott hosszúságú és szélességű — tagokat, amelyek a mindkét végén lezárt fogkrémtubus­hoz hasonlíthatók leginkább. Az építkezés abból áll, hogy mindkét oldalán (vagy akár négy irányba is) hornyolt hogy alul és felül vízszinte­sen helyezik el á vezetősí­neket, ekkor függőlegesen sorakoznak egymás mellé a csőszerű elemek. Az így lét­rehozott fal igen jó hőszige­telő, tekintettel a „tubus” belsejében lévő légpárnára. Pavilonok, raktárak, felvo­nulási épületek, stb. telepít­hetők e módon szinte órák alatt bárhová. Az építkezés gazdaságos, mivel a bontás nem tart tovább, mint ma­ga a felhúzás, s még szak­munkások közreműködésére sincs szükség. Világméretű tendencia a könnyű építőelemek elterje­dése. Egy angol cég „Trio- detic” néven olyan rendszert dolgozott ki, amely tehervi­selésre nem ítélt falak, tér­profilos fémrudakat vernek, vagy ásnak le az előre ki­jelölt helyeken, majd a „tu­busokat” egymás fölé be- csúsztatják a vájatokba. Ügy is elkészíthető a fák Üj állami vállalat Peruban A perui kormány által nemrég alapított Empresa Estatal Industrias del Peru (Induperu) az ipari szektor vezető és ellenőrző szerve­ként fog működni. A vállalat gazdaságilag és igazgatásilag önálló. Peru 1971/1975. évi állami fejlesztési terve sze­rint olyan szervet kell léte­síteni, amely ellenőrzi és biztosítja az állami projektu­mok megvalósítását, vala­mint az állami iparvállala­tokat kezeli. Az „Induperu” székhelye Limában van. Az ország va­lamennyi részében „operatív központokat”, fiókokat és ügynökségeket rendez majd be. A vállalat kétmilliárd sol tőkével rendelkezik. Autók kora Az autók átlagos életkora 11,8 év, tehát 1,5 évvel hosz- szabb, mint öt évvel ezelőtt. Ez annak köszönhető, hogy világszerte javulnak az autó­utak, nagyobb ellenőrzést tettek kötelezővé és szigo­rúbb sebességkorlátozásokat Százezer látogató Közel 100 ezer látogató te­kintette meg az Olasz Szál­lodaipari Szövetség (FAIAT) szervezésében, Genovában megrendezett idegenforgalmi és szállodaipari felszerelések nemzetközi kiállítását. Több mint 60 ezer négyzetméter léptettek életbe. A svéd Vol- vo-autó bizonyolt a leghosz- szabb élettartamúnak a ha­sonló típusú kocsik közül: 13,6 év az átlagos üzemké­pessége. összehasonlításul: egy Volkswagené 12,7; egy Mercedes-Benz-autóé 11,7 év. területen 19 ország 800 válla­lata állította ki termékeit. A kiállítás hangsúlyozta az idegenforgalmi és szállodai berendezések specializálódá­sának irányzatát. (Tourisme Informations, Franciaország)

Next

/
Oldalképek
Tartalom