Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

XXOT. évf. 146. sí. 1972. június 23., péntek. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Megkezdte tanácskozását az országgyűlés ülésszaka Napirenden az 1971. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a flVépköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró An­tal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a. Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Meleg szavakkalkö­szöntötte az ülésterem ven­dégpáholyában helyet fog­laló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hiva­talos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. Apró Antal ezután beje­lentette, hogy a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa az or­szággyűlés áprilisi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, az alkotmány rendelkezései­nek megfelelően, az ország­gyűlésnek bemutatta. A je­lentést a képviselők között szétosztották. Az országgyű­lés tudomásul vette az El­nöki Tanács jelentését. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Miniszterta­nács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter a bíró­ságokról szóló törvényjavas­latot nyújtotta be • az or­szággyűlésnek; dr. Gonda György, az országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke pedig a bizottság nevében — a Mi­nisztertanáccsal egyetértés­ben — a Magyar Népköztár­saság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot terjesztet­té be. A benyújtott törvény­javaslatokat az országgyű­lés tagjai között szétosztot­ták, a költségvetés végrehaj­tásáról és a bíróságokról szóló törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes ál­landó bizottságai megkapták. Az elnök bejelentette, hogy egy képviselő interpel­lációt nyújtott be, ennek tárgyát dr. Posta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután közölte, hogy az alkotmány módosí­tása szükségessé teszi az or­szággyűlés ügyrendjének mó­dosítását. Bejelentette, hogy módosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság kapott meg­bízást. A bizottság módosító javaslatait az őszi üléssza­kon terjeszti az országgyű­lés elé.- Apró Antal ezután javas­latot tett az ülésszak tárgy- sorozatára, amelyet az or­szággyűlés egyhangúlag elfo­gadott. A napirend a követ­kező: í.. A Magyar Népköztár­saság 1971. évi költségveté­sének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A bíróságokról szóló tör­vényjavaslat; 3. A Magyar Népköztár­saság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter emeli* jdett szólásra. Fal«végi Lajos pénzügyminiszter beszéde Az elmúlt esztendő a 4. ötéves terv első éve volt — kezdte beszédét a pénzügy­miniszter. Az ötéves terv kidolgozása során körvona­laztuk gazdasági alapjaink fejlesztésének közös útját, meghatároztuk azokat az eszközöket is, amelyek biz­tosíthatják a tervszerű fej­lődést. A gazdasági folya­matok azonban csak foko­zatosan befolyásolhatók és 1971-ben, az új irányzatok mellett, még érvényesültek az előző évek jellegzetessé­gei is. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az ál­lami költségvetés végrehaj­tásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedve­zőbb mezőgazdasági hoza­moknak. A gazdasági növe­kedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg maga­sabb és jól illeszkedik a szocialista országok fejlő­dési ritmusába. . életszínvonalpolitikai céljai, nak megvalósulásához. Köztudott, hogy költség- vetési forrásaink több mint egynegyedét a termelés, á forgalom és a fogyasztás tá­mogatására fordítjuk. Ez sokszor az objektív gazda­sági viszonyokra épülő tu­datos szociálpolitikánk kö­vetkezménye, de nem ritkán a gazdaságtalan tevékenysé­gek fenntartását teszi lehe­tővé. A dotációk teljes ösz- szege nem nőtt a korábbi ütemben és hányada az el­múlt évben mérséklődött. Végeredményben a költ­ségvetést 191,6 milliárd fo­rint bevétellel és 194,9 mil­liárd forint kiadással zár­tuk. Amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjeszté­sekor jeleztem — az állami költségvetésnek a tervezet­tet meghaladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya kelet­kezett. Ennek oka az, hogy a vállalatoktól remélt és elvárt bevételeink egy ré­sze nem folyt be, beruházá­si költségeink és a társadal­mi közös kiadásaink a költ­ségvetés végrehajtása során emelkedtek. Határozott lépésekre van szükség A Minisztertanács az idei népgazdasági terv és költ­ségvetés elkészítésével pár­huzamosan intézkedéseket dolgozott ki, amelyek hatá­sai fokozatosan érvényesül­nek. A gazdasági-pénzügyi egyensúly javítása, valutánk szilárdsága érdekében ezek következetes végrehajtására és további határozott lépé­sekre van szükség. Ebben az esetben várhatjuk, hogy a folyó évi költségvetést a tervezett arányok szerint hajtjuk végre. Az 1973. évi népgazdasági terv. és költ­ségvetés összeállításakor szi­gorú követelménynek tekint­jük, hogy a népgazdasági egyensúllyal párhuzamosan a költségvetés helyzete is ja­vuljon. A továbbiakban — többek között — azt mondta a mi­niszter: a lakosság jövedel­me az áruellátás oldaláról megalapozott volt, biztosí­tottuk a fogyasztói piac egyensúlyát. A kereskede­lem folyó áron számolva 9 százalékkal több árut adott el, a növekedés változatlan áron mérve is meghaladta a 7 százalékot. Gyarapodott az alacsonyabb jövedelmű­ek igényeit kielégítő áruk mennyisége. Egyes termé­kekből — például a sertés­húsból, kötöttáruból — ja­vult a kínálat. Bővült a tartós fogyasztási cikkek választéka, amit szemlélete­sen bizonyít a forgalom 12 (Folytatás a 3. oldalon) Fock Jenő és Indira Gandhi megbeszélése Csütörtökön délelőtt az Országházban folytatódott Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság mi­niszterelnöke közötti megbe­szélés. A szívélyes, haráti találko­zón jelen' volt Péter János , külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszterhelyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Nép- köztársaság újdelhi nagykö­vete, illetve P. N. Haksar, az indiai miniszterelnöki titkár­ság vezetője és C. B. Nut- hamma az Indiai Köztársa­ság budapesti nagykövete. Az indiai kormányfő vidéki látogatásai Indira Gandlji, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke és kísérete csütörtökön vi­dékre látogatott el. A vendé­geket elkísérte Fehér Lajos, a, Minisztertanács elnökhe­lyettese, Hollai Imre külügy­miniszterhelyettes és dr. Kós Péter, a Magyar Népköztár­saság új-delhi nagykövete. Az út első állomása Bala- tonfüred volt, ahol a megyei és városi tanács vezetői fo­gadták az indiai kormányfőt. Ezt követően Indira Gandhi a sétányon színpompás virág­csokrot helyezett el Rabind­ranath Tagore szobránál, — majd egy levelet szakított le, s magával vitt emlékül arról a hársfáról, amelyet a nagy hindu költő 1926-ban ültetett el. A miniszterelnökasszony maga is hársfát ültetett el a szobor közelében, s közvet­len szomszédságában annak a két másik hársfának, ame­lyeket az Indiai Köztársaság két elnöke, dr. Zakir Husain, illetve V. V. Giri 1968, illet­ve 1970. évi látogatása alkal­mával ültetett el a füredi Tagore sétányon. A városi tanács elnöke ezután rövid beszéd kíséretében Tagore balatonfüredi tartózkodását megörökítő albumot nyúj­tott át az indiai kormányfő­nek. Indira Gandhi elmondotta, tudatában van annak a mély szeretetnek amelyet Tagore a magyar nép iránt táplált. Utalt arra, hogy maga is egy ideig Tagore keze alatt ta­nulhatott egyetemén, ahol értékes eszméket igyekezett hallgatóiba átültetni, olyano­kat, mint a szabadságért és az igazság megvalósításáért való törekvés, s azt, hogy az embereknek szeretniük kell egymást. Az emberiséget egy egésznek tartotta, — mon­dotta Indira Gandhi, aki ezt követően beírta nevét a fa­ültetést megörökítő balaton­füredi emlékkönyvbe. A látogatás hírére a város lakói és az ott üdülő dolgo­zók nagy számban gyűltek össze a sétányon, s hosszas tapssal, szeretettel köszöntöt­ték a miniszterelnökasszonyt. Indira Gandhi ezt követően rövid sétát tett a Balaton­hoz, — majd tiszteletére a Veszprém megyei Tanács '— ebédet adott az Annabella Szállóban. Balatonfüredről Székesfe-> hérvárra utazott az indiai kormányfő ahol a -Kossuth Lajos Termelőszövetkezetbe látogatott el. Dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter első he­lyettese, dr. Tapolczai Jenő, a Fejér megyei Tanács elnö­ke, s a közös gazdaság veze­tői fogadták a kormányfőt, aki élénk érdeklődéssel hall­gatta a szövetkezet történe­téről, eredményeiről szóló is­mertetést. — Az ezt követő üzemlátogatás előtt még be­tért Viniczai István növény- termelő agronómus új ottho­nába, elbeszélgetett család­jának tagjaival életükről. Amikor arról értesült, hogy a család kisebbik gyermeke 2 éves, elmondotta, hogy az ő unokája is a napokban lett hasonló korú. A közvetlen beszélgetés során a házaspár nagyobbik gyermeke magyar babával és virágcsokorral kedveskedett a miniszterel- nökasszónynak, áld viszont beírta nevét a leányka nap­lójába és indiai meséket tar­talmazó könyvébe. Ezt követően megtekintet­ték a közös gazdaság barom­fi- és sertéstelepét: A vendégek a késő dél­utáni órákban visszautaztak a fővárosba. HffÍKk - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TLPOSII ÁSOK - HÍHí .K Számottevő a hatékonyság javítása A nemzeti jövedelem gya­rapodásában számottevő té­nyező volt a hatékonyság javulása. A kedvezőbb ter­melékenység, amely évek óta egyre inkább forrása a nemzeti jövedelem növeke­désének, 1971-ben teljes egé­szében fedezte ezt az emel­kedést. Ez abból következik, hogy a termelő ágazatok összességükben változatlan létszámmal bővítették ter­melésüket. A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bő­vülésével, a hatékonyság ja­vulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt marad­tak. A vállalatoktól szár­mazott a bevételek négy­ötöd része. A bevételek 9 százalékkal növekedtek. Az iparvállalatok költségvetési befizetése több, mint 3 mii. liárd forinttal kisebb volt, mint az előirányzat. A ko­hászati termékek világpiaci árai ugyanis visszaestek, a költséggazdálkodás — külö­nösen a gépipari vállalatok­nál — nem sokat javult. A megtermelt nemzeti jö­vedelemből a fogyasztást lé­nyegében a gazdasági fej­lődéssel arányosan bővítet­tük. A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnél gyorsabb volt, ezért a terv­től eltérően alakult a fo­gyasztás-felhalmozás ará­nya és a többletfelhaszná­lást a külkereskedelem be­hozatala fedezte. A bevéte­leket meghaladó ütemben, 15 százalékkal nőttek az állami költségvetés felhal­mozásokkal kapcsolatos ki. fizetései. Az erőteljes felhal­mozás természetesen nem az elmúlt év sajátossága, ha­nem része, folytatása a ko­rábban kialakult folyamat­nak. A társadalmi közös fo­gyasztásra szánt eszközök ma már az állami költség- vetés bevételeinek 43 szá­zalékát veszik igénybe. A nemzeti jövedelemnél job­ban, sőt a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 10 szá­zalékkal emelkedtek az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények ki­adásai. Ezek szükségesek voltak az elmúlt esztendő Tanácsi küldöttség Bulgáriában Egyhetes látogatáson ma­gyar tanácsi küldöttség tar­tózkodik jelenleg Bulgáriá­ban. A delegációt dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke vezeti. Küldött­ségünket szerdán este fogad­ta Petr Tancsev, a bolgár kormány első elnökhelyette­se és baráti légkörben esz­mecserét folytatott vele. Csütörtökön reggel a magyar delegáció vidékre utazott, hogy Botevgrádban, Tirno- vóban és Burgaszban is meg­ismerkedjék a tanácsi szer­vek tevékenységével. Erdészeti múzeum Tavaly a vadászati világ- kiállítás idején felmerült az a gondolat, hogy létesítsenek hazánkban erdészeti és va­dászati múzeumot. Az ötlet alapján a Dunakanyar Inté­ző Bizottság tervezetet ter­jesztett az illetékesek elé, amelyben javasolják, hogy a múzeumot Visegrádon nyis­sák meg. A történelmi múl­tú község mellett szól a pi­lisi erdőség gazdag vadász- területe. A javaslatban a község főutcájában álló két szomszédos barokk épületet jelölnek meg, az egyikben az erdészet, a másikban pe­dig a vadászok anyagát állí­tanák ki. A község közelé­ben, 70 hektáros területen, pedig vadrezervátum létesí­tését javasolják. Naponta 180 ezer Csütörtökön megindultak a keverő és töltőgépek a sza­badegyházi Szeszipari Válla­lat nagykanizsai coca-cola üzemében. A korszerű új üzemben naponta 160—180 ezer üveget töltenek meg a kedvelt üdítőitallal. Ezentúl Nagykanizsa látja el a Du­nántúl jelentős részét, ezen belül elsősorban a Balaton- parti üdülő, vendéglő és szó­rakozóhelyeket coca-colával. Kötélpályák Indiának Indiai megrendelésre nagy­teljesítményű kötélpályákat készítenek az Országos Bá­nyagépgyártó Vállalat üze­meiben. A kettő, összességé­ben 34 000 méter hosszú kö­télpályát és tartozékait, a futó és meghajtó műveket a vállalat tatabányai és buda­pesti részlegiben gyártják. Az egyik pályát Pmutka-Pa- hariba, a másikat Amarkan- takiba küldik. Mindkét he­lyen bauxitbányák termékét szállítják majd a feldolgozó gyárakba a magyar beren­dezésekkel. A szentendrei teátrum próbái A budapesti Operaházban és a Vígszínházban megkez­dődött a szentendrei teátrum két darabjának próbája. Az Operában Giovanni Paisiello vígoperáját, a Botcsinálta bölcseket, a Vígben pedig A szüzesség acél tüköré című zenés, táncos bibliai játékot próbálják Békés András ren­dező irányításával. A teát­rum másik két darabjának a Comíco-tragédiának, vala­mint a Pikko hertzeg és Jut­ka Perzsi próbáit Szentend­rén rendezik. A szentendrei színház első előadását július 7-én tartják és a hétvégi­napokon hét alkalommal mutatják be a Botcsinálta bölcsek és A szüzesség acél tüköré című darabokat. A másik két művet július 21­től 30-ig szintén hét estén láthatják a színház látogatói. Üttörő szaktárgyi versenyek Befejeződtek az úttörő szaktárgyi versenyek. A Ma­gyar Úttörők Szövetsége Or­szágos Elnöksége és a Mű­velődésügyi Minisztérium ál­tal meghirdetett vetélkedőn több mint 1200 kispajtás vett részt Csillebércen. Az orszá­gos úttörő szaktárgyi vetél­kedők az úttrörőcsapatokban a járásokban (városokban vagy kerületekben) s a me­gyékben, valamint a főváros­ban megrendezett vetélkedők előzték meg. A győztesek ér­tékes jutalomban részesül­tek. Jön a schwechati sör A MONIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat szállítási szerződést kötött az osztrák schwechati sörgyárral; szep­tember 10-ig tartálykocsik-’ ban 100 ezer hektoliternyi sört szállít majd az osztrák üzem. Az italt hazánkban palackozzák majd. Ä schwechati sört a kánikulai hetekben hozzák forgalomba,’ és ezzel várhatóan javul majd az ellátás,, _JL....

Next

/
Oldalképek
Tartalom