Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-20 / 143. szám

1972. június 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Törökszentmiklós városlejlesztési problémái és feladatai A város helye és szerepe a jövőben m A város jövőbeni fejlő­désének várható irányát és aíányait, helyét és szere­pét „szűkebb pátriája” a megye, tágabb értelemben pedig az Alföld városainak sorában a kormány múlt év tavaszán elfogadott ..Orszá­gos Településhálózat-fej­lesztési Koncepciója” hatá­rozta meg. A koncepció Törökszentmiklósi — a te­rületi munkamegosztásban betöltött társadalmi, gazda­Törökszentmiklós fejlődé­sére a fentiekben említett kormányhatározatban meg­jelölt részleges középfokú központ szerepkör mellett — a megyeszékhely —, Szolnok gyakorol meghatározó sze­repet. A Tisza középső fo­lyása mentén dinamikusan fejlődő Szolnok központú ipari és településkoncentrá­ció egyik fontos elemét Törökszentmiklós alkotja. A városfejlődés e két meghatározó tényezője sok­oldalúan befolyásolja Tö­rökszentmiklós lövendő sorsának alakulását. Főbb vonásaiban az alábbiak szerint jellemezhetjük a kérdéses változást. — a város népességszámá­nak növekedésével számol­hatunk a jövőben is. A né­pesedési helyzet közelmúlt­A századfordulóig terjedő időszak várható társadalmi­gazdasági fejlődése a mai munkaerő Struktúra gyöke­res átalakulását váltja ki Törökszentmiklóson is: — a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak számottevő csökkenésével számolha­tunk; a századfordulóra a mai mezőgazdasági kereső­népesség több, mint a felé­re csökken; — a mainál lassúbb ütem­ben és nagyságrendben nő az iparban foglalkoztatot­tak száma: hozzávetőleges becslések olyan következte­tésre vezetnek, hogy nem lenne célszerű, ha az par a századfordulóra — a fel­tételezett népességszam és foglalkoztatottsági viszo­nyok mellett — öt, ót és Á belkereskedelmi minisz­ter rendeletben szabályozta az állami vállalatok a szö­vetkezetek és társulások sze­szesital árusítását. A rendelet előírja, hogy szeszesitalt csak áruházban, élelmiszer- és csemegebolt­ban, ABC-áruházban, édes­ségboltban, általános vegyes­üzletben, palackozott italok boltjaiban és konzumturiszt üzletben árusítható. Italmé­rési engedélyt csak áruházi étterem és büfé, vendéglátó­ipari üzlet — étterem, ven­déglő, kávéház, söröző büfé, bisztró, falatozó, presszó bár, italbolt, poharazó és szálloda kaphat. Az édességboltok és konzumturiszt- üzletek kom- mersz-italokat nem tarthat­nak; az önkiszolgáló éttermek csak sört. a cukrászdák pedig csak likőrt, csemegebort és borpárlatot mérhetnek ki. — Szigorú előírás, hogy a gyá­rak. az építkezések a bá­nyák büféiben — munkaidő alatt, semmiféle szeszesital nem árusítható. Tilos a szeszesital értékesítés — a palackozott italok kivételével — munka­idő alatt a hivatalok, intéz­mények büféiben, és a sport­pályákon, a már kiadott ko­rábbi rendelkezés szerint. Régi kifogást orvosol a ren­deletnek az az előírása, — amely szerint a bányák, a gyárak, az üzemek környékén működő italboltokat, büféket, sági, szervező és irányító, továbbá szolgáltató-sdátó szerepköre, vonzásterülete és várható lakosságszáma, valamint a műszaki köve­telmény rendszer Itelep- ülésszerkezet, infrastruktu­rális ellátottsági színvonal stb.) alapján — részleges középfokú központnak mi­nősítette. Céljában és tartalmában milyen fejlesztési tenniva­lókat, illetve követelménye­ket jelez a város jövőbeni regionális szerepköre, he­lye és szerepe a település- hálózat rendszerében? beli alakulásából, a város termelő és nem termelő ágazatainak várható fejlő­déséből, ennek a népesség foglalkozási viszonyaira és struktúrájára gyakorolt ha­tásából levonható következ­tetések alapján a varos né- pességszámát a századfor­duló körül' hozzávetőlege­sen 28—30 ezerre becsül­hetjük; — a város népességszá­mának századfordulóra fel­tételezett alakulása azt je­lenti — számos feltétel és tényező sokoldalú figye­lembevétele és értékelése alapján —, hogy körülbelül 13—14 ezerre becsülhető a társadalmi termelés és az ellátó-kiszolgáló hálózat különböző területén foglal­koztatható munkaerő nagy­ságrendje; félezer embernél többnek biztosítana mukaalkalmat; — Törökszentmiklóson is mint szerte az országban, a tercier ágazatnak kiemelt szerepet kell betöltenie a jövőben a városfejlődés, il­letve a városfejlesztés fo­lyamatában. Ez az anyagi­műszaki feltételek megte­remtése mellett, a tercier ágazatban foglalkoztatot­tak számának jelentős nö­velését igényli (közösségi és közellátási itézmények, kommunális és városgazdál­kodási létesítmények háló­zata, tömegközlekedés, köz­mű rendszerek, stb). A felsorolt tényezők a város fejlődésének 1 kulcs fontosságú kérdéseit öleli fel. Nem kisebb jelentősé­gűek azok a feladatok, bisztrókat, falatozókat az üzem munkakezdési idejénél ko­rábban nem nyithatják ki, il­letve nem mérhetnek, áru­síthatnak szeszesitalt A mi­niszteri rendelet intézkedik a közlekedési eszközök, a pá­lyaudvarok — italárusítási rendjéről is. A vasút- és hajóállomásokon, az autó­busz-pályaudvarokon, a moz­gó étszolgálat kizárólag csak palackozott bort és sört áru­síthat. — Az állomásokon, a pályaudvarokon működő üz­letek, pavilonok égetett sze­szesitalt nem mérhetnek ki és 2 decinél kisebb palackod­ban sem árusíthatnak. A rendelet szerint tizen­nyolc éven aluliaknak sze­szesitalt kiszolgálni változat­lanul tilos. Italboltokban, po- harazókban, borozókban, bor­kimérésekben a 16. életévü­ket be nem töltött fiatalok csak szülői kísérettel tartóz­kodhatnak, bárokba, és éj­szakai mulatóhelyekre még szülői kísérettel sem léphet­nek be. Egyéb vendéglátó- helyeken kíséret nélkül 19 óráig, szülői felügyelettel 21 óráig tartózkodhatnak a 16 éven aluliak. — A rendelet végrehajtásához a vendéglá­tóipari üzletek vezetői és dol­gozói megkövetelhetik a sze­mélyi igazolvány felmutatá­sát, s rendőri közreműködést is igénybe vehetnek, melyek ezzel összhangban a városfejlesztés anyagi-mű­szaki feltételeit hívatottak biztosítani. Ahhoz, hogy Tö­rökszentmiklós a fejlesztési koncepcióban meghatározott részleges középfokú központ szerepkör betöltésére al­kalmas legyen. — elengedhetetlen a köz­intézményhálózat sokoldalú és gyorsabb fejlesztése (ok­tatási. kulturális, egészség- ügyi és kereskedelmi in­tézmények különös tekin­tettel az igények és a szük­ségletek gyors mennyiségi növekedésére és szolgálta­tásaik jellegének átalaku­lására; A városfejlesztés tenniva­lóinak legnehezebb és leg­költségesebb részét a Jelen­legi helyzetében rendkívül elmaradott közműellátott­sági viszonyok fejlesztése jelenti. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy két-három évtized távlatá­ban a város lakosságának legalább — 90 százaléka vezetékes vízellátásban részesüljön; a lakások felét, vagy csak­nem felét bekössék a kié­pítésre kerülő szennyvíz­csatorna-hálózatba ; — a lakosság mindegyike megfelelő és biztonságos színvonalú villamosenergia- enátást élvezzen; — szerfölött kívánatos lenne a századfordulóig, ha elérhetnénk, hogy a város főforgalmi útjai egészében, valamint gyűjtőutcáinak legalább 55—60 százaléka (a forgalom jellegétől és nagyságrendjétől Tiggően) pormentes burkolattal ren­delkezzék. Csak ilyen feltételek meg­teremtése biztosíthatja a város arányos fejlődését, a termelő és nem ♦ermelő ágazatok növekedésének összhangját, népességszá­mának kívánatos gyarapodá­sát. E feladatok teljesítése nagy anyagi ráfordítást igényel. A város fejlődése azonban nem kis mértékben ettől függ. Ezzel kapcsolat­ban azt is szeretném meg­jegyezni, hogy az anyagi javak termelésének haté­konyságát e feltételek meg­léte vagy hiányos volta alapjaiban befolyásolja. (Vége) Dr. Kőszegfalvi György Francia szövetkezeti vezetők hazánkban A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának meg­hívására Budapestre érke­zett a Francia Szövetkezeti Szövetségek vezetőinek 14 ta­gú küldöttsége Francis Bouchard, SYNCOPEX elnö­kének vezetésével. A kül­döttség egyhetes programja során tanulmányozza a ma­gyar mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tevékenységét. Olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek még ko­rábbi írásainkra, melyekben a Nagykunsági Állami Gaz­daság helyzetével foglalkoz­tunk. A Békés és Szolnok megye határán elterülő, 16 ezer holdas gazdaság éveken át veszteséggel zárt. Adott­ságai rosszak, kötött talaja 70 százalékban szikes, álló­Sárguló határ A gazdaság az utóbbi években stabilizálódott, ve­zető- és szakember gárdája állandósult. A vetésszerke­zetet egyszerűsítették, mind­össze három növényt — őszi kalászost, lucernát, rizst — termelnek, gazdaságosan. (A repce és a kender nem szá­mottevő.) A gazdaság veze­tői jó összhangban dolgoz­nak a párt- és a tömeg­szervezetekkel. A cél közös: megelégedett emberekkel, kedvező légkörben tovább szilárdítani a gazdaságot. Ez jórészt sikerült, tavaly már 114.5 millió forint termelési értéket produkáltak, s 3.8 millió forint nyereséget ér­tek el. Vajon hol tartanak most, hogyan dolgoznak a gazda­ság pártalaszervezetei, mit várnak ettől az évtől? Erről adott számot Süveges Sán­dor párttitkár a csúcsveze­tőség nevében a kisújszál­lási városi párt- végrehajtó­bizottságának. A helyszíni tárgyalást fél­napos határ- és üzemláto­gatás előzte meg. Az óriás A csúcsvezetőség, a négy pártalapszervezet hasznos gazdaságszervező munkát végzett. A KISZ és a szak- szervezet segítségével a kom­eszközeinek zöme elavult. A régi mechanizmusban gyak­ran olyan növényeket ter­meltettek, melyek ráfizeté­sesek voltak. A sorozatos ku­darcok a gazdasági vezetők és a társadalmi szervek k»d- vét szegték. Nem volt össz­hang közöttük, s a szakem­berek is gyakran cserélőd­tek. gazdaság határa, új létesít­ményei megkapó látványt nyújtanak. Búzájuk — a rossz minőségű, de jól elő­készített talajon — 16—27 mázsás átlagtermést ígérnek, 5400 holdon. Az állomány sűrű, gyommentes. Az új lu- cernaliszt-üzem 300—350 va­gon terméket állít elő, nagy nyereséggel. A félév óta mű­ködő, automatizált pulyka­telep évi II milliós terme­lési értéket, 40—45 vagon húst termel. A gazdaság betakarításra készül. A hatalmas terület termését 18—20 nap alatt le­aratják, elcsépelik, s a most elkészült üzemben tisztítják, szükség esetén szárítják is. A nehéz fizikai munka te­hát a múlté, a betakarítás biztonságos. A vb mezőgaz­daságban dolgozó tagjai el­ismerően szóltak a látottak­ról, s egy kicsit irigykedve is nézték az új, korszerű lé­tesítményeket. Nemcsak a számok tükrében, a gyakor­latban is látták, hogy rövid idő alatt milyen sokat fej­lődött a Nagykunság. munisták igyekeztek szót ér­teni az emberekkel. Verseny­vállalásaik a hozamok növe­lésére és a költség csökken­tésére irányulnak. A szoci­alista brigádok élen járnak. Tavaly hét brigád nyerte el a megtisztelő címet, s most 14 kollektíva versenyez e cím elnyeréséért Vállalásai­kat tavaly túlteljesítették, ennek értéke 860 ezer fo­rint volt. Idén a versenyvállalások­kal 3.2 millió forint pluszt ígérnek a gazdaság kerüle­tei, dolgozói. A csúcsveze­tőség kezdeményezésére pél­dául a tehenenként tervezett 2800 literes hozamot 2—300 literrel emelik meg. Fél év után már látszik, hogy ered­ményesen. Összességében: szeretnék túlszárnyalni a gazdaság 4.2 milliós terve­zett nyereségét. A termelés pártellenőrzé­se egyenletesen fejlődik a gazdaságban. A különböző szinteken beszámoltatják a gazdaságvezetőket, s több hasznos megvalósítható ja­vaslatot tesznek. A szakve­zetők a javaslatokat szíve­sen fogadják, az alapszer­vezetek pedig mozgósítanak gyakorlati megvalósításukra. Tanulás, politikai továbbkéozés öntudatos, céljainkat vilá­gosabban látó emberekkel könnyebb az előre haladás. Ennek érdekében szervezték meg a pártszervezetek, a KISZ és a szakszervezet a politikai oktatást. A négy­éves oktatási tervnek megfe­lelően a párttagság több mint 70 százaléka tanult. A KISZ tanfolyamain 28 fiatal, a szakszervezeti oktatásban pedig 153 dolgozó vett részt. A csúcsvezetőség jól képzett propagandistákkal segítette a tömegszervezetek politikai oktatását. A tanév sikerrel zárult. Pedig ebben a gaz­daságban a szétszórtság, a távoli lakóhelyek miatt ez nem volt könnyű. A tagfelvételi munka 1971.' évi eredményeivel már nem lehet dicsekedni. Tavaly ugyanis csak hat új párt­tagot vettek fel. Akadt olyan alapszervezet, ahol csak egyet, s olyan is ahol egyet sem. Ezzel a munkával a csúcsvezetöség és a városi párt vb is elégedetlen. Töb­bet és céltudatosabban kelle­ne foglalkozni az arra érde­mes, ügyünkért síkra szálló emberek nevelésével. A párt vb szóvátette: az alapszervezetek reszortfele­lősei nem elég önállóak, s a csúcsvezetőség reszortosai- tól kevés gyakorlati segítsé­get kapnak. Így a pártmun­ka zöme a titkárokra hárul, akik amúgy is túlterheltek. Ezen változtatni kell. Hiba az Is, hogy bizonyos téma­körök tárgyalásakor nem hoznak határozatot, s így nehéz a végrehajtás ellenőr­zése. A pártalapszervezetek ke­rületenként. üzemáganként decentralizálódtak, s a KISZ és szakszervezet nem. A vb erre a fogyatékosságra is fel­hívta a csúcsvezetőség figyel­mét. A kisújszállási párt vb vé­gül is elismerését fejezte ki a gazdaság, a párt- és a tö­megszervezet vezetőinek a gazdaság szilárdítása érde­kében tett erőfeszítéseikért. Minden lehetőségük meg van arra, hogy a kedvezőtlen ter­mészeti adottságuk ellenére még jobb eredményeket ér­jenek el. — m. 1. —: Zöldségtermesztés gépi szedéssel Mészöly Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező tagja a zöldségtermesz­tés gépesítéséről: — A korszerű nagyüzemi termelés során idáig a palán­tanevelési, ültetési és ápolási munkák gépesítése volt a legfontosabb feladat, most vi­szont a gépi betakarítás ke­rült előtérbe. A közeljövő­ben megvalósulhat a kon- zervparadicsom. a fűszerpap­rika, a vöröshagyma, az uborka, a zödbab és a gyö­kérféleségek, tehát a legfon­tosabb zöldségfélék gépi sze­dése. A zöldségtermesztés teljes folymatának gépesítése ma­gas beruházási költségekkel jár, és csak akkor fizetődik ki, ha a terméshozamot új — gépesítést tűrő — fajták alkalmazásával lényegesen növelik. A gépesítés beveze­tése és meghonosítása új ag­rotechnikai módszerek kiala­kítását teszi szükségessé és nagyon fontos feladatokat hárít a növénynemesítökre: olyan fajtákat kell előállí­taniuk, amelyek a termesz­tés valamennyi szakában le­hetővé teszik a gépesítést. Olyan paradicsomfajták termesztése a célszerű, ame­lyeknél a fürtök gyors egy­másutánban jelentkeznek, — ami egy tövön sok egyszerre érő bogyót eredményez. Kü­lönösen alkalmasak a gépe­sített szedésre a törpe típusú fajták. Mivel a fűszerpap­rika betakarítása egyre in­kább gépi úton történik, és erre a célra a gyors érésüte­mű, csokros termésállású fű- szerpaprika típusok a leg­megfelelőbbek. A hagymánál figyelembe kell venni a be­takarítás gépesítését. Sze- menkénti vetésre csakis jó csírázóképességű és gyors növekedésű fajtákat szabad alkalmazni. A lakosság számának növekedése várható Átalakul a munkaerő struktúra Mikor nyithatnak ki as üzemok környékén működő ita holtok Rendelet a szeszesital árusításáról A kommunisták részesei az eredményeknek Az alsószentgyörgyi Petőfi Tsz-ben bálázzák télire a zöldtakarmányt Két meqye határán

Next

/
Oldalképek
Tartalom