Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-02 / 128. szám

1972. június 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A közületi személygépkocsik hatósági jelzéseiről Megjelent a közületi sze­mélygépkocsik hatósági jelzését szabályozó belügy­miniszteri rendelet, amely­nek értelmébe a közületi személygépkocsik forgalmi engedélyét — a szolgáltató, a járandósági, az egészség- ügyi (mentő), továbbá a közhasználatú gépkocsik ki­vételével — a KPM autó­felügyelet által meghatáro­zott határidőn belül a rend­őrhatóságnál érvényesíteni kell. A közü leti személygépko­csik rendszámtáblájának színére és betűjelzésére vo­natkozóan a rendelet előírja a járandósági személygép­kocsi fehér alapon fekete A-jelzéssel közlekedik. Az állami szervek által ben tartott személyi nálatú, személyhez és az általános célú személy- gépkocsi fehér alapon fe­kete AB-tól AS-ig terjedő betűjelzést kap. A társadal­mi szervezetek, szövetkeze­tek, egyesületek által üzem­ben tartott személygépkocsi első betűjelzése fehér ala­pon fekete B. A közhasz­nálatú személygépkocsik (taxik) fekete alapon fehér J első betűvel, a bérelhető személygépkocsik pedig fe­hér alapon fekete XX be­tűjelzéssel közlekednek. A termeléssel, szolgálta­tással kapcsolatos egyéb feladatokat ellátó személy- gépkoccsiknál (elektromos művek, gázművek, vízmű­vek, szervizszolgálat stb.) az a változás lesz, hogy ezek flekete alapon fehér AT, AU, AV, AZ, AX, AY betűjelzést kapnak. üzem­hasz­kötött Megjeleni a Béke és Szocializmus új száma Kultúra az üzemben Martfűi jegyzetek A Béke és Szocializmus most megjelent száma új ro­vatot indított „A leninizmus — a forradalom tudománya” címmel. Ebben „A tudomá­nyos szocializmus egyesítése a dolgozók társadalmi akti­vitásával” címmel közli a szerkesztőség kutatócsoportja által kidolgozott anyagot, mely Leninnek 70 évvel eze­lőtt megjelent „Mi a teendő? című müvéből kiindulva el­sősorban a kérdés-komple­xum időszerű vonatkozásait elemzi. A szocialista országokkal foglalkozó rovatból elsősor­ban Jerzy Lukaszewcz-nek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága titkárának „A szocialista fej­lődés új szakasza Lengyel- országban” című írását em­lítjük meg, amely átfogó ké­pet ad a fejlődés új szaka­száról a VI. pártkongresszus tükrében. A Román Kom­munista Párt agrárpolitiká­ját, ugyanebben a rovatban, Vumitru Dumitriu ismerteti. A lap Philip Bart tollából beszámolót közöl az Ameri­kai Egyesült Államok Kom­munista Pártjának XX. kongresszusáról is. A kong­resszus megállapította, hogy a tömegek megnyeréséért fo­lyó harcban új szakasz kez­dődik, nőtt a párt befolyása a baloldali erők, különösen az ifjúság körében. A Béke és Szocializmus latin-amerikai szerzői hónap- ról-hónapra tájékoztatják az olvasókat a kontinensen vég­bemenő forradalmi folyamat alakulásáról. Ezúttal mind a kapitalista fejlődéselméletek­kel, mind az ultrabaloldali nézetekkel polemizáló cikket olvashatunk a mélyreható gazdasági-politikai válság okairól. Felhívjuk az olva­sók figyelmét két, divatos ideológiai kérdéssel foglalko­zó írásra. Az egyik — G. Sahnazarov cikke — azt a problémát boncolgatja, hogy beszélhetünk-e a mai világ- politikai konstellációban „ha­talmi pólusokról”, mi célt szolgál a „szuperhatalmak” koncepciója, vagy a három-, illetve öthatalmi villág-mo- dell, és mennyiben segítik ezek a nézetek a nemzetközi kapcsolatok dezideológizálá- sát. Sz. Angelov az un. „hu­mánus” szocializmus, az egyik divatos antimarxista áramlat leleplezéséhez szol­gáltat gondolatébresztő ada­lékokat, s a filozófiában ke­vésbé járatos olvasók számá­ra is követhető módon po­lemizál az elidegenedés téves értelmezésével. A „Könyvekről és folyó­iratokról” szóló rész „A kom­munista sajtó” című új ro­vattal nyílik, és elsőként a PRAVDA-ról közöl érdekes ismertetést. Jó nyarak lesz a 1úrkevei gyerekeknek Gondoljunk vissza gyer­mekkorunkra : milyen nagy élményt jelentett, ha osz­tálykirándulásra „Pestre” mehettünk, vagy — akik — a Balatonhoz. A gyermek képzeletvilá- gót megragadja az új kör­nyezet, a megszokottól elté­rő táj, város. A szülőha­záról alkotott fogalom új és új ismertekkel, érzelem­töltésekkel gazdagodik. Ezért is jó, — a zártabb gyer­mekközösségekben alkalma­zott nevelés hatékonyságá­val együtt — hogy a gyere­kek nyaranta úttörőtáborok­ban pihennek, tanulnak. A gyermektáborozások megfelelő feltételeinek biz­tosítása azonban nagy kö­rültekintést igényel, igen nagy gondot, felelősséget je­lent. Az előrelátó szervezés so­kat tud enyhíteni a táboro­zási gondokon, nehézsége­ken. Jó példa erre a túrkevei - ek előrelátása, társadalmi összefogása. A városi úttö­rőelnökség felkérésére a túrkevei üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, tár­sadalmi munkában nagyob­bították, szépítették úttö­rőik recski táborát. A ré­gi tábor épületet bővítették, tataroztál?: a TÖVALL, az AFIT és a Táncsics meg a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet segítségével. Ennek eredményeképpen a túrke­vei úttörők az idén már harmincöt fős csoportokban nyaralhatnak a kényelmes recski táborban. A nyáron három-négyszáz kevi kisis­kolás vendége lesz a megszé­pült recski „mini” úttörő­városnak. A városi úttörő elnökség és a városi tanács — a szí­vesség viszonzásaként — az első- és az utószezonban a társadalmi munkával segítő vállalatok, szövetkezetek ré­szére átadja a tábort, a dolgozók üdültetésére. A Tisza Cipőgyár különle­ges helyzetben van. A Tisza- menti Vegyiművekhez hason­lóan önálló művelődési ház­zal rendelkezik. Ez megköny- nyiti az ott dolgozó népmű­velők munkáját, ugyanakkor indokolttá teszi, hogy más — magasabb követelmények alapján mondjunk véleményt a gyár kulturális életéről. t Elet a nagy házban A martfűi művelődési ház­ra már nem is nagyon illik a „ház” elnevezés. Méretei után szívesebben nevezném palotának, a benne helyet ka­pott sokféle kulturális intéz­mény után pedig kombinát­nak. Színháztermében több né­ző számára van hely, mint a Szigligeti Színházban. Az épületben működik a mozi, a könyvtár és egy presszó. — Éppen a munka sokré­tűsége vonzott — mondja Ibolya László, alá nyolc hó­napja vezeti a művelődési házat. Egy kézben van a művelődési ház, a mozi, a könyvtár, sőt a presszó is. Ez utóbbit eddig még nem kapcsoltuk be a munkába, de vannak vele terveim. Az Árkád mintájára irodalmi presszót hozunk létre, illetve a meglevő Munkás irodalmi presszó nevének megfelelően valóban a presszóban kap helyet. Az épület nagy méretei megtévesztőek. A hatalmas színházterem és a jó tágas előcsarnokok mellett viszony­lag kevés kiseibb helyiség van, pedig a korszerű nép­művelés elsősorban több ki­sebb termet igényel. Énekkar, népi tánccsoport, fotószakkör, az általános is­kolásoknak fizika, biológia, kémia szakkör, műszaki klub, magnósklub, a Kilián ifjúsá­gi kiül?. MHSZ-klubok, ke­reskedők klubja működik az épületben, s olykor bonyoult számításokra van szükség, hogy mindig mindegyik meg­felelő helyiséghez jusson. S a jövő még több ilyenfajta gondot tartogat. Az énekkar és a tánccsoport népi együt­tessé egészül ki, ehhez azon­ban zenekarra van szükség. A fotószakkörből pedig ama­tőrfilmes csoport alakul. A művelődési ház vezetője azonban egy olyan csoportra a legbüszkébb, amely eddig nem szerepelt a felsorolás­ban. Népművelők baráti köre Nehéz pontosan meghatá­rozni ennek a körnek a jel­legét. Huszonkét tagja van, havonta egyszer tart össze­jövetelt. Közvetlen célja a művelődési ház munkájának segítése. Tagjai között a gyár minden dolgozójának minden rétegéből vannak fiatalok. Közvetítik munka­társaik, környezetük igényeit, s egyúttal felvilágosító, szer­vező, előkészítő munkát is végeznek a dolgozók köré­ben. Nem egyszerűen közön­ségszervezők, bár jegyárusí­tásra is vállalkoznak, ha szükséges. Tevékenységük legalább annyira érinti az is­meretterjesztés területét is, hiszen szívesen adnak felvi­lágosítást egy-egy meghirde­tett színházi előadásról, ven­dégként érkező íróról. A kör tavaly októbertől működik, s a szóbeli pro­paganda hatékonyságát bizo­nyítja, hogy azóta általában növekedett a rendezvények látogatottsága. Az írott sző Nem volna teljes a kép, ha említetlenül maradna a művelődési ház könyvtára, amely folytat népművelő te­vékenységet a könyvkölcsön­zésen kívül is. Helyet ad a felolvasó színpadnak, amely hivatalosan csak ősztől ala­kul meg, de tagjai máris készülnek kisebb műsorokkal a hagyományos író—olvasó találkozókra. A 641 beiratkozott olvasó 23 ezer könyv közül választ­hat. A látogatottságra jel­lemző, hogy eddig 9161 kö­tetet kölcsönözték ebben az esztendőben. Július elsejével belép a harmadik főfoglalko­zású könyvtáros, és egyúttal napi egy órával növekszik a kölcsönzési idő. Négy kihe­lyezett könyvtár működik a gyárban és a községben, ez a szám azonban a közeli jö­vőben megduplázódik. A gyár üzemi lapja, a Ti­sza Cipő kiveszi részét a kul­turális munkából. Közvetíti az igényeket, s egyúttal bí­rálja is a népművelők mun­káját. Gyakran bontakozik ki vita a lap hasábjain egy- egy kulturális témáról, más; kor elemzést közöl a meg­oldandó feladatokról. Leg­utóbb például a továbbtanu­lás gondjait elemezte a lap. Kevés felnőtt diák Ha csupán a művelődési ház munkája lenne a téma egyértelmű elismeréssel fe­jezhetném be a cikket. A gyár kulturális életének azonban vannak egyéb — nem kevésbé fontos — terü­letei is. Ami az általános és a szakmai képzést illeti, a kép nem ilyen kedvező. A dol­gozók 34 százalékának nincs meg az általános iskolai végzettsége. Különösen fi­gyelemre méltó az a tény, hogy ez a szám az utóbbi években emelkedett, 28-ról Ezzel a címmel Moszkvá­ban nagysikerű tárlatot ren­deztek Jurij Baltrunasz lit­ván festőművész alkotásai­ból, amelyeket afrikai uta­zása során készített Moszkvában már hagyo­mány, hogy a külföldön járt művészek alkotásaikkal szá­molnak be élményeikrőL Torgul Narimanbekov azer­Tegnap a szolnoki járási hivatal nagytermében ren­dezett ünnepségen hirdették ki a megyei tanács vb mű­velődésügyi osztálya által kiírt pedagógiai pályázat eredményét. A pályázatra ötvenhat mű érkezett be a megye miden részéből, az érdeklődés tehát megegye­zik az előző évek átlagával. A korszerű pedagógiai, di­daktikai, metodikai kérdé­sek elméletével, de főként gyakorlati alkalmazásukkal foglalkozó tanulmányok szerzői közül Csabái István­ná (jászladányi általános iskola és gimnázium), Csányi Júlia (szolnoki Ságvári kör­34 százalékra, összesen tizen­heten járnak a dolgozók ál­talános iskolájába, és a szak­munkásképzésben is mind­össze tizennyolc felnőtt vesz részt. Középiskolába 119, fő­iskolára, egyetemre 8 felnőtt jár. Ezek a számok azt jel­zik, hogy nagyobb az ösztön­zés a közép- és felsőfokú műveltség megszerzésére. A több műszak és a be­járók nagy száma miatt a felnőttoktatás megszervezése nem könnyű. Ősztől műszak­hoz igazodó általános iskolai osztályokat indítanak és a kezdeményezés életrevalósá­gát bizonyítja, hogy máris 33 jelentkező van, holott még nem is kezdődött meg a szer­vezés. A szaktanfolyamoknak 64, a vezetőképző tanfolyamnak 175 hallgatója van. A párt-, KISZ- és szak- szervezeti oktatáson összesen 1700 dolgozó vesz részt. A szocialista brigádok a gyár kulturális életében egy­re nagyobb szerepet játszat nak. A KISZ az ifjúsági bri­gádok kulturális vállalásai-; nak teljesítéséhez sok segít­séget ad. Különösen az isme­retterjesztő túrók szervezésé­hez járul hozzá nagy mér­tékben. Egyre kevesebb » formális kulturális vállalás, viszont a valóban értéke munka becsülete egyre na­gyobb. A 611-es műhely Áp­rilis 4. brigádja például a kulturális vállalások jó tel­jesítése miatt kapott arany­érmet. Valamennyien tanul­ták, pedig életkor szerint már nem is tartoznak a leg­fiatalabbak közé. B. A. bajdzsáni festő és grafikus kiállítása a baráti Indiával foglalkozott. A szovjet fő­város kulturális életében mély benyomást keltettek azok a festmények, amelye­ket egy művészcsoport a VDK légvédelmi tüzérei kö­rében, üzemeiben, rizsföld­jein készített. Reprodukciói­kat sok újság és folyóirat közölte. úti általános iskola), Simon Lajos (túrkevei gimnázium) és Veréb József (karcagi városi tanács) 2000—2000 forintos első díjat kapott. Nyolcán részesültek máso­dik, tízen harmadik és né­gyen megosztott harmadik díjban. Ugyanekkor kaptak jutal­mat a pedagógusnap alkal­mából a megyei tanács fel­ügyelete alá tartozó oktatási és nevelési intézmények ve­zetői, összesen huszonnégyen. A pályadíjakat és a ju­talmakat Elek Lajos, a me­gyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának helyettes vezetője adta át. LÉGI „GO-CART" „Szvercsok—I” a neve a képen látható forgószárnyas repülőgépnek, amit a Kuj- bisevi Repülőintézet helikoptertervező cso­portjának hallgatói készítettek. Az egye­tem kísérleti tervezőirodájában konstruált gép súlya mindössze 126 kilogramm, 33 lóerős motorja óránkénti 100 kilométeres sebesség elérésére teszi képessé. Szétsze­dett állapotban e rcpülőalkalmatosság két ládában elfér, összeszereléséhez pedig csu­pán két óra szükséges. Tulajdonképpen légi „go-cart”-nak tekinthető a gép. Az autógirót először kis magasságban próbálták ki, de bebizonyosodott, hogy 2000—2500 méteres repülési magasságot is elérhet. A motor teljesítménye természe­tesen nem elég ahhoz, hogy a gép — az „igazi” helikopterekhez hasonlóan — hely­ből is felemelkedjék, 30—40 méteres neki­futás után azonban elszakad a talajtól és fokozatosan egyre magasabbra tör. E forgószárnyas repülőgép csak kísérleti példány, mellyel tapasztalatokat gyűjtenek ahhoz, hogy miként egyszerűsítsék le a majdani konstrukciókat. A népművelők baráti körének néhány tagja megbeszé­lés közben A Balti-tengertől az Egyenlítőig Pedagógus pályadíjak és jutalmak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom