Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

Élesztő T egnapi lapunkban közöltük a városi tanács vb igaz­gatási osztályának értesítését arról, hogy az évek óta kedvelt „potyát”, az eddigi szabadstrandot június ’elsejével megszüntették. Ezzel hivatalosan is kimúlt a szol­nokiak kedvelt pihenőhelye, öregek, fiatalok kellemes lu- bickolója. Nem mondhatják többé forró délutánokon: ugor­junk át a potyára. Hivatalosan is, mert a valóságban évek óta már csak éppenhogy megvolt, mintha gazdája sem lenne; olykor még a legelemibb higiéniai követelményeket is elmulasztotta a hivatal, amely most az áment is ki­mondta rá. (Az idén már nem is lehetett használni.) Az áment mondó, értesítés arról is szól, van új tiszai strand: előlép, tetést nyert ugyanis a várostól jó messzire lévő volt marha­úsztató, — ahogyan a köznyelv nevezi s lett belőle hiva­talosan is emberfürdő. Szabadstrand. Mégsincs hát váro­sunk tiszai strand nélkül. Mindez nem kívánkozna vezércikkbe, ha nem szol­gálna fontosabb tanulságok levonásához is alkalmas kiin­dulópontul. Előbb néhány tényt. Kecskemétnek nincs Tiszája. Közel harminc kilométerre a várostól elfoglalták maguknak a Tisza és egy szép holtága környékét, üdülő, fürdőparadi­csomot varázsoltak oda. Az ország egyik legszebb strandja, csónakázó, horgásztanya és beton utakkal övezett üdülő­városka született néhány év alatt. Ha már a Tiszát nem tudták odakanyaritani városuk alá. Szegeden van Tisza. Nem is ácsingóznak az ott élő emberek a magát kellető víz mellett a frissítő fürdés után. Tíz — igen! — tíz strandfürdő van a városban a Tisza partjain. Vannak szabadstrandok, szépen gondozattak, van­nak körülkerített, kabinokkal és más szükséges tartozékok­kal felszerelt fizetőstrandok, vannak úgynevezett kosaras strandok, — a régi szolnokiak ismerik ezeket, nem is egy volt hajdan a Tiszán. Harmincezer ember hűsöl nyári va­sárnapokon a szegedi tiszai strandokon. E gyszer egy párizsi laptulajdonost elkísértünk a Tiszán egy rövid kirándulásra. Ámuldozott, s nem győzte bizonygatni, milyen nagy kincs ez, a természet ilyen őseredeti formája, mit nem adnának érte azok, akik egyre szennyeződő környezetben élik a nyugati nagyvárosokban az életüket, úgy áhítva egy kis tiszta levegőt, szennyezetlen vizet, mint a partra vetett hal. A párizsi laptulajdonost igazán Bonnban, a Rajna part­ján értettem meg. A hajdan mesés, kincses Rajna partján, amely ma mosogatóié folyam, amelyben semmiféle élő lény nem képes megélni. Fürdeni szigorúan tilos benne. Igaz, hogy Bonnban és más nyugati városokban láttam azt is, mennyire megbecsülik a meglévő zöld területeket, a leg­kisebb tenyérnyit is, ahol lehet, szökőkutakkal, tavacskákkal frissítik a levegőt, s mesterséges uszodák megszámlálha­tatlan sorát építik, hogy védjék az egészségüket, frissessé­güket. Nekünk itt a Tisza. Nem kellenek hozzá milliók, csak egy kis akarat. Még annyi sem, mint a kecskemétieknek. Mi lehet az oka, hogy mégis Szolnokon „örökzöld” téma marad a tiszai strand ügye? Ismétlődik minden tavasszal. Újságcikkek, felszólalások témája, majd különböző testü­letek határozatot hoznak rá — ígértek már csónakkölcsön­zőt, sétahajót, uszodát, motoros átkelőhajót — s marad min­den a régiben. Ezen a ponton és ez okból lehet ez az ügy vezércikk téma. Mi lehet az oka ennek? Tehetetlenség volna? Nem valószínű, hisz oly sok szépet, szemet gyönyörködtetőt ál­modott és alkotott meg a városi vezetés az elmúlt években. Akarat hiánya? Ez sem hihető, mert ugyan ki lenne az, aki nem akarja. Egyébként is a határozatok megszületéséig egyakarattal meg is szavazza mindenki. A városszeretet hiánya? De hiszen erről is oly sok szó esik a 900. jubileu­mára készülő Szolnokon. ehéz dolga van annak, aki ez ügyben találgat. Mert r\ valami megfoghatatlannak tűnő, de mégis fontos dolog hiányzik. Valami kis szikra, amitől fellobban a láng. Olyan kicsi, de nélkülözhetetlen dolog, mint a tész­tába az élesztő. Az az apró plusz, ami még hiányzik, hogy a város felnőtté váljon. Hogy rajongó polgárai legyenek, mint idősebb — nem az alapítási évet, hanem a kialakult városi életmódot értve ezalatt — testvéreinek: Szegednek, Sopronnak, Gyulának, Egernek, és sok másnak. A kilenc­századik évfordulóra való készülés esztendei alkalmasak lehetnek ennek a plusznak a megszerzésére, a felnőtté vá­lásra is. V. J. Tanácskozás a járműipar helyzetéről 'A közlekedési eszközöket pyértó vállalatok vezetői teg­nap a Csepel Autógyár mű­velődési hazában megvitat­ták ágazatuk helyzetet, fel­adataikat. Dr. Betlej Sándor, kohó- és gépipari miniszterhelyet­tes elmondta, hogy a jármű­ipar termelése az év első negyedében jóval magasabb volt, mint egy évvel koráb­ban. Különösen örvendetes, hogy a szocialista országok­ba 35, a nem szocialista ál­lamokba 30 százalékkal töb­bet exportáltak, mint a múlt év első negyedében, vagyis kivitelük rendkívül dinami­kusan emelkedik. A növek­vő exportból mindenekelőtt az Ikarus Gyár vette ki ré­szét, de jelentős eredménye­ket ért el a Magyar Vagon- és Gépgyár és több más vál­lalat is. A fejlődést minde­nekelőtt műszaki intézkedés­sel alapozták meg. A miniszterhelyettes a kooperációs kötelezettségek hiánytalan teljesítésére is felhívta a figyelmet. Bejelentette, hogy a ko­operáció javítására az Autó­ipari Kutató Intézet kereté­ben központi kooperációs programozási rendszert dol­goznak ki. Tanácskozik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Július 14-én, tegnap ösz- szeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága. Az ülés napirend­jén időszerű nemzetközi kér­A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, va­lamint az Országos Vízügyi Hivatal elmúlt évi gazdálko­dásának, pénzügyi zárszám­adásának tapasztalatait ele­mezte tegnapi ülésén az or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottsága. A dr. Bélák Sándor elnökletével megtartott ta­nácskozáson részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés aleinöke, dr. Ga- ramvölgyi Károly, a pénz­ügyminiszter első helyettese, dr Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank, Patai János, a SZÖVOSZ és dr. Nyíri Bé­la, a TOt elnökhelyettese. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium 1971-es költségvetésének végrehajtásáról Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes tájékoztatta a képviselőket. Egyebek között elmondotta, hogy 1971-ben is a dina­mikus fejlődési ütem jelle­mezte a magyar mezőgazda­ságot A mezőgazdaság termelési értéke tavaly a számítottnak megfelelően alakult, 9 százalékkal ha­ladta meg az 1970-est, sőt 3 százalékkal meghaladta az 1969-es, kiemelkedőnek tar­tott szintet is. A fejlődés azonban nem volt mentes a problémáktól, csökkent a ké­zimunkaigényes, elmaradott technológiájú, kevésbé biz­tonságosan termeszthető nö­vények vetésterülete, ter­mésmennyisége. Amig gabo­nafélékből (kukoricával együtt) az összes termés kö­rülbelül 39 százalékkal volt dések, valamint az állami oktatás helyzete, és fejlesz­tésének feladatai szerepel­nek. A Központi Bizottság ma folytatja tanácskozását. magasabb az előző évinél, addig a cukorrépatermés például csak 60—65 száza­lékban fedezte az ipar nyers­anyagszükségletét Nem érte el a tervezett szintet — s csak kis mértékben haladta meg az 1970-est — a szőlő- termelés. Ennek oka elsősor­ban az elemi károkban ke­resendő, figyelmet érdemel azonban az is, hogy az új tőkék telepítése elmarad az elöregedett ültetvények ki­vágásának ütemétől. A ko­rábbinál jobb esztendőt zárt az állattenyésztés is, jöve­delmezőbbé vált a sertéstar­tás, s a termelés színvona­la lehetővé tette a lakosság egyenletes húsellátását, az export növekedését. A szarvasmarha-tenyésztés azonban — főként jövedel­mezőségi. takarmányellátási problémák miatt — 1971-ben sem fejlődött a tervezettnek megfelelően, nem növekedett a szarvasmarha- és tehén- állomány, csökkent a tejter­melés. Az elmúlt évihez mértén jobb volt az élelmiszeripar termelése, a húsiparé pél­dául jó 15 százalékkal. A konzervipar termelése nyers- anyaghiány miatt maradt el 2 százalékkal az előző évi­től, míg a malomipar terme­lési értékének 15 százalékos növekedését a takarmányke­verékgyártás fokozódása tet­te lehetővé. Befejeződött a kereskedelmi dolgozók szakszervezeteinek nemzetközi konferenciája Tegnap á SZOT Szállóban, a felszólalásokkal folytató­dott, majd befejeződött a a kereskedelmi dolgozók szakszervezeteinek nemzet­közi konferenciája. A vitában a francia kül­döttség képviselője részle­tesen beszámolt a francia kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeiről, a 40 órás munkahétért folyta­tott sztrájkmozgalmairól. A csehszlovák küldöttség arról számolt be, hogy 1968 óta örvendetesen fejlődött a szakszervezeti politika, szí­vós, következetes munka eredményeként nemcsak a nehézipari, hanem a keres­kedelmi dolgozóik helyze­te is javult. A bolgár kül­döttség vezetője országa ke­reskedelmi dolgozóinak hely­zetét elemezte s hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a szakszervezeteknek a mun­kaidőn túl is foglalkozniuk kell tagjaikkal, kulturális programjaiban gondoskodni kell róluk. A konferencia a beszámoló és a vita alapján egyebek között megállapította, hogy a nyitvatartási idő mind a szocialista, mind a tőkés or­szágokban a kereskedelmi dolgozók egyik legfontosabb kérdése; a nyitvatartási idő meghosszabbítása — amely általános tendencia világ­szerte — sok helyen rontja a dolgozók élet- és munka- körülményeit. A konferencia állásfoglalásában indokoltnak tartotta a kereskedelemben is a munkaidő fokozatos csökkentését, s 40 órás mun­kahét alkalmazását. A nemzetközi tanácskozás külföldi küldöttei tegnap dél­után a kereskedelmi, pénz­ügyi és vendéglátóipari dol­gozók szakszervezetének székházában aktívaülésen ta­lálkoztak a budapesti nagy- és kiskereskedelmi vállala­tok szakszervezeti tisztségvi­selőivel. Ma: A munka múzeumában Megnövekedett felelősséggel Nem lehet elég korán kezdeni Repeta Ha megárad a Tisza Üdülés beutalóval A Bék e-vi • ág t a n á cs küldöttségének látogatása Tegnap a Béke-világtanács szovjet és magyar titkárának társaságában — látogatást tett a DÍVSZ székházában Romes Csandra, a BVT fő­titkára. A DÍVSZ irodájának tagjaival folytatott eszme­csere során a két demokra­tikus nemzetközi szervezet képviselői kifejezték aggo­dalmukat az USA fokozódó vietnami agressziója miatt. Elítélték a VDK bombázását és tengeri kikötőinek elak- násítását, valamint a párizsi tárgyalások amerikai részről történő szabotálását, mint a nixoni békeszólamok üressé­gének újabb bizonyítékát Egyetértettek abban, hogy világszerte fokozni kell az erőfeszítéseket az agresszió megszüntetésére és az indo­kínai népek végső győzelmé­nek elősegítésére. A DÍVSZ részt vesz azon a nemzetközi értekezleten, amelyet a BVT ezzel a céllal június 25-re hívott össze Genfbe. A két szervezet képviselői megálla­podtak abban, hogy fokozzák akcióikat az izraeli agresz- szió áldozatainak megsegíté­sére, valamint a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtása érdekében. Illést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Hflit k — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK ^- tudósítások - HÍREK Vendégek a katonai főiskolán (Tudósítónktól) Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei bizott­ság első titkára és Fodor Mi­hály, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnö­ke tegnap a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán jártak. Az MSZMP Politikai Bizottsága határozatának megfelelően meghallgatták a főiskola parancsnokának és a pártbizottság titkárának tájékoztatóját. A tájékoztatóban Brassói Tivadar ezredes, a főiskola parancsnoka ismertette a helyőrség helyzetét majd részletesen foglalkozott a fő­iskola parancsnokságának, tanárainak és hallgatóinak munkájával. Osztrák katonazenekar Szolnokon Csütörtökön érkezik ha­zánkba az osztrák steie­marki katonazenekar, amely a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Fúvószenekarának múlt év decemberi ausztriai vendégszereplését viszonoz­za. A hatvanegy tagú együt­tes pénteken mutatkozik be a szolnoki Szabadtéri Szín­padon, szombaton Székesfe­hérvárott a Vörösmarty Színházban magyar katona­fúvószenekarokkal ad közös hangversenyt. Ugyancsak szombaton Székesfehérvárott részt vesznek a Magyar Néphadsereg Fúvószenekari Fesztiváljának megnyitóján. Egyiptomi atomszakértők hazánkban Hazánkban tartózkodik az egyiptomi atomenergia-ala­pítvány küldöttsége: dr. Ka­mel El Din Effat államtit­kár, igazgatóhelyettes és dr. Hamid Mohamed Roushdy, főosztályvezető. Vendégeink több tudományos intézetet látogattak meg, az Országos Atomenergia Bizottságánál a két ország együttműködésé­nek konkrét lehetőségeiről, az atomenergia békés fel- használásáról folytattak tár­gyalásokat. Gépesített komp A tiszadardosl átkelőhe­lyen a MAHART szakembe­rei által kidolgozott talál­mány alapján gépesítették a komp működését. NDK gyártmányú Diesel-motort szereltek fel rá, amely kü­lönleges dobrendszerrel 3 kötélhez kapcsolódik és az emberi húzómozgáshoz ha­sonlóan, de lényegesen gyor­sabban továbbítja a jármű­vet a vízen. Az ország első motorizált folyami kompja megkezdte próbaüzemelését. Indiai üveggyár — jászberényi géppel Befejezéséhez közeledik az indiai Andhra Pradesh ál­lambeli Hyderabadban a magyar közreműködéssel ké­szülő üveggyár építése. In­dia legnagyobb üveggyárá­nak építésében 30 magyar üzem vett részt — köztük a jászberényi Apritógépgyár is az üveggyárat a Szilikátipa­ri Központi Kutató Intézet mérnökei tervezték. Rövide­sen magyar üvegfúvó, csi­szoló és üvegfestő brigádok utaznak Indiába az új gyár munkásainak betanítására. A magyar berendezések a pró­baüzemeltetés alatt kifogás­talanul működtek. Vereség Brüsszelben Az Európa-bajnokság elő­döntőjében tegnap este Brüsszelben játszották le a Szovjetunió—Magyarország válogatott labdarúgó-mérkő- ztífct. A találkozón ötezer né-. ző előtt az NDK-beli Glöck­ner játékvezetése mellett a Szovjetunió 0:0-ás félidő után 1:0 arányban győzött. A vasárnapi döntőbe a Szov­jetunió jutott, az NSZK-val játszik az Európa-bajnoki címért. A magyar válogatott szombaton Belgiummal a harmadik helyért mérkőzik. Fiatal gyógyszerészek találkozója A gyógyszerészeti tudomá­nyok széleskörű művelése, a fiatal gyógyszerész-tehetsé­gek felkutatása érdekében a Magyar Gyógyszerészeti Tár­saság — gyógyszertári köz­pontjaival közösen — min­den évben megrendezi a Rozsnyay Mátyás-emlékver­senyt. A múlt század hírne­ves magyar gyógyszerészé­nek nevét viselő idei emlék- verseny tegnap kezdődött meg Kecskeméten, ahol a tudós gyógyszerész iskolai tanulmányait végezte. Az emlékverseny pénteken zá­rul, s három nap alatt har­minc tudományos előadás hangzik el. Az önálló tudo­mányos munkára ösztönző emlékverseny legjobb ered­ményt elérő előadóját Rozs­nyay Mátyás emlékplakettel jutalmazzák. , »

Next

/
Oldalképek
Tartalom