Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-14 / 138. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. június 14. PINTÉR ISTVÁN: A wind sori herceg regénye 0 A hercegi pár poggyásza huszonkilenc bőröndből állt. Bedaux mérnök tájékoztatta a sajtót, hogy azért hoztak ilyen kevés csomagot magukkal, mert csak néhány napig tartózkodnak Magyar- országon, s a lehető legegyszerűbben akarnak élni... Magyarország után Csehszlovákiában vadászott a windsori herceg, aztán Amerikába akart utazni, mert Bedaux mérnököt, miután befejezte Magyarországon tevékenységét, új szerződése a tengerentúlra szólította. Bedaux azonban kénytelen volt azt táviratozni barátjának, hogy egyelőre ne utazzék az Egyesült Államokba. Az amerikai szak- szervezetek ugyanis, amelyek kemény harcot folytattak a Bedaux-rendszer ellen, Windsor hercege ellen tüntetéseket terveztek, ha felkeresi barátját, Bedaux-t, Amerikában. Windsor hercege több mint harminc esztendeig bolyongott a világban: hazájába nem térhetett vissza. 1940 és 1945 között a Bahama szigetek kormányzója volt, később pedig az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. VI. György 1952-ben meghalt, s lányát, Erzsébetet koronázták királynővé. 1966. ban legidősebb fiának, a •walesi hercegnek is szerelmi botránya támadt. Igaz, hogy Charles herceg ártalmatlanabb szívügybe keveredett, lévén az események idején még csak tizenhét éves, s nem túl a negyvenen. A trónörökös, akit anyja a skóciai Elgin városka Gordonstoun internátusában neveltetett, megismerkedett Sandra Spence-szel, egy helyes kislánnyal. A fiú- és leánykollégium növendékei együtt próbáltak egy operettet, az iskolai színjátszók produkcióját. A walesi herceg — trónörökös létére igazán szerényen — csupán a kórusban szerepelt, a temperamentu*■ mos Sandrára viszont az egyik női főszerepet osztották ki. Mivel egy trónörökös sincs fából, a fiúnak megtetszett a lány, Sandrának pedig a fiú. A lány szülei egy alkalommal, többekkel együtt, Chariest is meghívták. Örömmel kereste fel Sandráékat, nem törődve azzal, hogy egy egyszerű skót polgári házban jár. A vendéglátás négy óra hosz- szat tartott, és csókolózással végződött. A következő tanévben aztán Charlesnak anyai parancsra el kellett hagynia Elgint, és a délkelet-ausztráliai Timbertop egyik előkelő nevelőintézetébe Íratták be. Néhány évvel előbb Erzsébet királynő minden igyekezetével sem tudta megakadályozni, hogy húga, Margit hercegnő, feleségül ne menjen Antony Arm- strong-Joneshoa, egy eg yr szerű udvari fényképészhez. Végül is a királynő úgy segített a rangon aluli nászon, hogy főnemesi rangot ajándékozott a fotósnak, Earl of Snowdonná tette. Hiába, ha lassan is, a Buckhingham-palotában szintén változnak az idők, s ott is sok mindent elfeledtet az évek múlása. Ennek egyik jele, hogy több mint harminc esztendei száműzetés után a windsori herceg is partra léphetett feleségével Angliában. Sőt, a királynő még hajlandó volt fogadni is őket. így hát az egykori Mrs. Simpson hivatalosan is bemutatást nyert a királyi udvarnál, ahol azonban nem hivatalosan már többször is megfordult. A bemutatásra 1967 júniusában került sor. A királynő néhány percig mosolyogva beszélgetett — igaz, hogy semmiségekről — nagybátyjával, aki maga is csaknem egy évig ült az angol trónon. A hajdani VIII. Edward az ötvenes évek elején Amerikában megírta és közreadta emlékiratait, aztán másfél évtizeddel később saját maga játszotta el a történetéről szóló film főszerepét. A film címe: Egy király élete. A filmben a windsori herceg elmondta élete fontosabb mozzanatait, s elbeszélését sok korabeli fénykép, filmhíradó-részlet és egyéb dokumentum illusztrálta. Az ősbemutatót Londonban tartották 1965- ben. A herceg szeretett volna részt venni rajta, de erre nem kerülhetett sor. Két esztendővel későbh látták csak vendégül a Bucking- ham-palotában, ahol 1936 januárjától decemberéig ő volt a házigazda. Nem ritka eset közönséges halandók esetében, hogy sokáig haragot tartó rokonok aztán valamelyikük halálos ágyánál összebékülnek. II. Erzsébet királyi felség létére hasonlóképpen cselekedett, amikor Franciaországban járva meglátogatta egy magánpalotában már halálos betegen fekvő hercegi rokonát. A windsori hercegnek ekkor már nem sok lehetett hátra, bár betegségének hírét — az egykori walesi herceg holta pillanatáig megmaradt hiú embernek — sikerült eltitkolni a világsajtó előtt. Ekkor közölte II. Erzsébettel a herceg utolsó kívánságát is: Angliában, a windsori kastály parkjában helyezzék végső nyugovóra. Kívánsága teljesült. Az özvegy — tartozunk az igazságnak azzal, hogy a hányatott életű Wallis utolsó házasságában megnyugodott — a temetés alkalmából megérhette, hogy a Buckhingam-palotábgin tölthet néhány éjszakát. A windsori herceg utolsó éveinek történetéhez tartozik, hogy 75 esztendős korában mégegyszer utoljára mulathatott igazi cigányzene mellett. Egy gazdag bécsi arisztokrata valamikor 1970 februárjában estélyt rendezett az osztrák fővárosban, s a budapesti Mátyás pincéből szerződtette Lakatos Sándort és népi zenekarát. Az estélyen ott volt az akkor Bécsben tartózkodó herceg is. A hírek szerint nem a hercegi pár állt a társaság középpontjában. (Vége) Szibéria — képekben Bratszk. A 31 -es számú iskola ttvegháza, ahol a tanulók Alina Prudnyicsenko biológia-tanárnő vezetésével 115 kaktuszfajtát gyűjtöttek össze A novoszibirszk akadémiai város. Atomfizikai intézet. A VÉPP—2 típusú, kétirányú elektron-pozitron nyalábos szinkrotron központi vezérlőasztala (APN fotók — KS) KÉPERNYŐJE ELŐTT Magyarországi muflonok a Rodope hegységben A bulgáriai Rodope hegységben 30 OOO hektáron terül el az 1967-ben létesített Kor- misocs vadgazdaság. Ember-nem lakta vidék volt ez régi idők óta, annál jobban bővelkedett azonban vadban. A vadorzás miatt a vadállomány az elmúlt évtizedek során csaknem teljesen kipusztult. Amikor a vidéket öt évvel ezelőtt védettnek nyilvánították már csak 200 őz, 50—60 vaddisznó, 100 fajdkakas, néhány nyúl és 1—2 medve maradt hírmondónak. A természetvédelmi terület első lakói a Romániából importált barna medvék voltak. Aztán fekete medvék érkeztek a komik földjéről és a Szovjetunió más vidékeiről. Eddig 25 mackót sikerült felnevelni, számuk 1977- re valószínűleg eléri az 50-et. A dámszarvasok utódaikkal együtt 50-en vannak már, a Magyarországról idekerült 20 muflonnak 60 ivadéka nevelődik a vadgazdaságban. A vaddisznók száma elérte a 600-at, a fajdkakasok száma pedig megkétszereződött. A vadgazdaság területén átfolyó három patak kristálytiszta vizében 400 000 pisztráng úszkál, a halak egy különleges haltenyésztő tógazdaságból kerültek a vadgazdaságba. A vadállomány védelmére nagyszabású építkezések folynak a területen. A három patakban 9 gátat építettek és létrehoztak egy mesterséges tavat. Az erdőben 70 etetőhelyet állítottak fel, — mindegyikében 2 tonna takarmányt tárolhatnak. — A vadőröknek 40 megfievelőál- lást építettek fel. A téli etetésre állatonként 50 tonna szénát és több mint 70 tonna keveréktakarmányt tárolnak. A medvéknek és vaddisznóknak több mint 80 000 málna- és csipkebokrot ültettek. FAGYÖKEREK, PAPÍRKIVÁGÁSOK Vannak emberek, akiknek kedvtelése, hogy fáradhatatlanul járják az erdőt: faágakat gyökereket keresnek, —■ amelyek érdekes formája néha madarakra, állatokra, legendás személyekre és mesebeli figurákra emlékeztet.. Ilyen ember Lengyelországban Jan Soszták. — Augusztowban lakik s faágak meg gyökerek csodálatos gyűjteményével rendelkezik. Kissé vagdos, metsz, alakítgat az ágakon, gyökereken; gyűjteményében rendkívüli művészi ötletességről tanúskodó balettén cos szobrokat, legendahősöket állat- és madárfigurákat találunk. Jan Soszták alkotásait 46 országban árusítják. A gyökerekből és ágakból készült művészi alkotások külföldi kedvelői nagy elismeréssel nyilatkoztak Soszták műveiről ; az Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Ausztriában és Hollandiában kiállításokat rendeztek a lengyel népművész alkotásaiból. — Soszták maga azt vallja, hogy az eredeti formájú figurákat a természet hozza létre a legkülönbözőbb alakzatokra formálva őket. Szerinte elég, ha az ember megtanulja látni és megérteni őket; változtatni nem kell rajtuk, csak néha kell talán rövi- debbre vágni egy-egy kart, lábszárat vagy madárszárnyat. Népszerű Lengyelországban a papirkiváaás művészete is. Ebben a játékos művészetben az ország számos vidékén sajátos stílusok alakultak ki. Leghíresebebk a kur- povi népművészek papírkivá- gásai, s ezek közül is kiemelkednek a Kadzidlo község lakói által készített minták. Ebben a faluban alig akad olyan ember, aki ne ennek a kedvtelésnek szentelné minden szabad idejét. A kivágásokat a helybeliek otthonuk díszítésére használják. Tart a „kánikula” a televízióban is — állapíthattuk meg magunkban az elmúlt hét egy-egy műsornapján: például szerdán, amikor bizony az egyetlen sporteseményen kívül más érdemleges szinte nem is volt látható a képernyőn. A szerkesztés úgy látszik túlságosan bízott a Ferencváros— Honvéd összecsapás közvetítésének vonzerejében, s csupán lenge műsorocskákat illesztett a nap programjába. A „televíziós kánikula” — sok jel szerint — a hét végére „tetőzött”. Bizonysága többek között a dokumentumkriminek kikiáltott folytatásos tévéfilm, amelyen jól figyelhettük meg a „nagy hőség” okozta gutaütés szimptómáit, jegyeit. A fanEgyáltalán nem lehetett könnyű dolga Katona Mártának, a szerzői est szerkesztőjének, amikor másfél órában egy sokszínű és rendkívül gazdag életmű bemutatásának feladatát kellett megoldania. Egy olyan író arcképének vonásait felvillantania, aki egyaránt jeleset és maradandót alkotott a novellában, a drámában, és aki kritikusként vagy épp tanulmányíróként is hírnevet szerzett magának. Sőt, az irodalmi közéletben elfoglalt helye révén — a legtekintélyesebb irodalmi kiadó vezetője — számtalan esetben az inspiráló Múzsa szerepét is vállalta és vállalja. A műsor szerkesztője az ösz- szetett írói egyéniség jellemzésére alapjában véve helyesen válogatott a szerző műveiből. Illés Endre elmúlha- tatlan és elpusztíthatatlan Stendhal-szerelmét illusztrálta a Vörös és fekete drámai változatának egyik jelenete: a Festett egek és a Törtetők egy-egy részlete pedig az élesszemű, a társadalom anatómiáját kitűnően ismerő írót villantotta fel, az Ezüstlánc című novella Befejeződött a Ki mit tud elődöntőinek sorozata: megtörtént az erők felvonulása és felmérése. Most középfokon már a bizonyítás következik. Képesek-e újítani a versenyzők, akik túljutottak az első akadályon. Ez a jövő titka, éppen ezért a jövő latolgatása helyett ezúttal inkább a mi versenyzőink teljesítményéről szeretnék szólni, mintegy az eddig látottak summázataképpen. Pusztán annak alapján, hogy az 1972- es Ki mit tud-ban hányán kerültek Szolnok megyeiek a képernyőre, annak alapján is állíthatjuk: számunkra ez az eddigi legeredményesebb Ki mit tud. És ha hozzávesszük, hogy a képernyőn szereplő, megyénket képviselő együttesek, illetve versenyzők nagyszerűen helyt is álltak a versengésben, valamennyien bejutottak a középdöntőbe — kivételt csak a túrkevei Palkó .Mária jelent, aki nem jutott tovább, bár ő is csak minimális különbséggel maradt el ellenfelétől — a miA külpolitikai érdekességeket „szállító” A Hét programjában érdekes hazai riportot láthattunk. Rendhagyó riportot egy nagyüzemben felderített bűntényről, visszaélések sorozatáról. Kár, hogy a rendhagyás abban állott, hogy elhagyták a történet konkrét megnevezését, és elhallgatták — szándékosan bár — az esemény szereplőinek nevét. Az elszemély- telenített jelenség ilyen fajta bemutatása, a levegőben lógó tanmese a nézőben téves általánosításokra vezethetett. Azt sugallhatta ugyanis, hogy tipikus jelenségről van szó, holott a képtázia elernyedését, az ötletek megperzselődését és a ritmus kókadtságát. A Villa a Lidón-ban olyan bűnügyi filmet ismerhettünk meg, amely a dokumentalista hűséggel való kacérkodásban elvesztette bűnügyi film-varázsát. A hatalmas, egyelőre kiismerhetetlen bűnügyi szindikátus, amelyben urak, üzletemberek, hivatalnokok, tudósok, s ki tudja még ki mindenki vesz részt, leleplezésére vállalkozó André és társai nyomozásában több az üresjárat, mint a feszültséget szülő esemény, cselekmény. Akadt azért természetesen esemény is a képernyőn; így a 70 éves Illés Endre illő köszöntése születésének évfordulója alkalmából. pedig — Haumann Péter ragyogó előadásában tovább gazdagította az írói portrét Külön öröm volt hallani a műsorban megszólaló írót, aki tőle talán szokatlan játékossággal és humoros derűvel engedte egészen közel magához a televízió nézőit Talán az Erkélyjelenet drámai-esszét lehetett volna egyébbel helyettesíteni — bár az is igaz, hogy a Rómeó és Júlia-jelenet „élve- boncqlása” jól világította meg az orvosnak készült író sajátos alkotói eljárásmódját, módszerét; alapvetően kritikai magatartását nemcsak az irodalom jelenségeivel szemben, hanem a világ, a társadalom dolgaival szemben is. Juhász Ferenc versprózája, mely köszöntésként hangzott el, nemes pályatársi gesztus volt, de a képekben túlburjánzó, barokkos köszöntő a képernyőn kissé idegenül hatott. A műsor színészszereplői közül a már említett Haumann Péteren kívül Huszti Péter nevét jegyezhettük meg, aki két szerepben is jól testesítette meg a felfelé törő és érvényesülni vágyó fiatalember típusát. nőségre sem panaszkodhatunk. Különösen szép sikert aratott az utolsó elődöntőben a versmondó Szabó Olga, aki Arany János legbonyolultabb szerkezetű balladájának úgyszólván tökéletes elmondásával a versmondók mezőnyében is kiemelkedve az élen áll. Egyetlen versmondó sem kapott olyan egyértelmű dicséretet a zsűritől, mint amilyenben Szabó Olga teljesítményét részesítették. Reméljük ebben a kategóriában döntő szava lesz a verseny kimenetelében. Reméljük hasonló sikerrel szerepel majd a Kőtövis együttes is, amelyik az irodalmi színpadok bemutatójában mutatkozik be egy későbbi időpontban. Ami pedig most már az ifjúsági művészeti vetélkedő előfutamainak tanulságait illeti: azt hiszem, legkirívóbb a köny- nyűzene gyengélkedése, illetve igen változó színvonala. Igazán jó zenekart csupán egyet hallhattunk, most legutóbb, a budapesti Generál együttest. ernyőn ismertetett történet csupán egyedi esetnek számít társadalmunkban. Róbert László Jean-Claude Rahaga operatőri segítségével a mai franciák mai életét, ezen belül is főképpen gondolkodásmódját és élet- szemléletét kívánta megmutatni kétrészes filmjében, amelyben megszokott erényeit csillogtatta: természetes könnyedségét az anyag tálalásában és szerkesztésében, valamint a valóság fel-' tárásában megnyilvánuló al-, kötői szándékát. Divatos pá-> rizsi képeslap helyett filmje így lett emberi üdvözlet a Bastille, a forradalom negyedéből. « y.M. ' Röviden Illés I iiti re 70 éves Mieink a Ki mit tud-on
