Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-04 / 103. szám

XXllI.évf. 103. sie. 1972. május 4., csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara? 80 Aller A többség javára Mindenki kedvére, örömére intézkedni nem lehet, hi­szen nem minden tett vág valamennyiünk érdekébe. Az egyéni, a csoport és a kollektív érdek nem esik minden esetben egybe. Ezért a „mindenki kedvére” helyett „a több­ség ölömére és boldogulására” elvet kell érvényesíteni még akkor is, ha az nem talál egyöntetű helyeslésre. .... Ha. nem is megfogalmazva, de alapvetően ez csen­dült ki tegnap a megyei pártbizottságon tartott sokoldalú eszmecserén, melyen ott volt dr. Lőrincz Imre nehézipari miniszterhelyettes. Részt vettek ezen a tanácskozáson az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezetői is. A megyei vezető szerveket többen képviselték — így Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei bizottság “ első titkára és Fodor Mihály megyei tanácselnök. Valamennyien elismeréssel szóltak az alföldi olajbányá­szoknak a népgazdaság számára igen hasznos munkájáról. Egyöntetű volt a vélemény: rászolgáltak arra, hogy korszerű központ épüljön számukra Szolnokon. Indokolja ezt a vál­lalati ügyvitel hatékonyabbá tétele is, hiszen a termelő vál­lalat központjának osztályai legalább tizenhat helyen dol­goznak a városban. A jogos igény elismerése mellett azonban felvetődött az is, hogy ne csak vállalati szempontokat nézzenek az ilyen célú beruházások sürgetésekor, hanem össztársadalmi érdekeket is. A kiszolgálószemélyzet például a termelésben közvetlenül dolgozókhoz viszonyítva aránytalanul nagy az olajiparban. Ezért kell a létszám csökkentésére vonatkozó elképzeléseket következetesen érvényesíteni. A' más ipar­ágakban is alkalmazott ésszerűbb létszámgazdálkodással sok munkaerő szabadulna fel. Nem kell munkanélküliségtől félni, hiszen a népgazdaság sok területe munkaerőhiánnval küzd. „A többség örömére és boldogulására” elv azt is köve­teli, hogy korábbi döntéseinket vizsgáljuk felül, s módosít­suk azokat, ha nem állják az idők próbáját. Ezért lehet helyeselni, hogy az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt felülvizsgálva és a változó körülményekhez viszonyítva ele­gendőnek talalva gépjavítási kapacitását, lemondott a Szol­nokra tervezett olajipari gépjavító üzeni építéséről. A te­rületbe eddig invesztált befektetések nem mennek veszen­dőbe, hiszen egyéb célokra felhasználhatók. így például múlhatatlan szükség van nagy alkatrész raktárra, s tervezik is annak létesítését. Most már az szükséges, hogy mielőbb döntsenek a tröszt vezetői a megkezdett beruházás ren­deltetésének módosításáról. A szóban forgó tanácskozáson megállapodtak abban is, hogy tamílmánytervet készítenek megyénk nagyobb telepü­léseinek a gázhálózatba való bekapcsolására. Az ilyen irá­nyú tervek realizálásának is van azonban egy függvénye: a vezetéképítésbe fektetett összegek minél gyorsabb megté­rülése. Azok a városok, amelyek már rendelkeznek gáz­vezetékkel, úgy segíthetik ilyen vonatkozásban a többit, ha minél több fogyasztó bekapcsolását szorgalmazzák. Saj­nos, azokon a helyeken, ahol már van vezetékes gáz — így például Kisújszálláson, Karcagon, Kunmadarason — na­gyon csekély a fogyasztás, kevés a felhasználók száma. A többség javára elv alkalmazása az eddiginél széle­sebb körű kooperációt, nagy fokú rugalmasságot, jobb üz­leti érzéket követel, — ez is kicsendült a tegnapi tanács­kozásból. íme egy kézzelfogható példa: a kultúrált tüzelési mód rohamléptekkel hódít tért. A gázfűtés mellett az olaj- kályha tulajdonosok száma a közeljövőben eléri a két­milliót. Ezt figyelembevéve kellene a kereskedelemnek — mindenekelőtt a TÜZÉP vállalatnak és az ÁFÉSZ-eknek — jobban megszervezni a fűtőolaj ellátást. A legpraktikusabb persze az lenne, ha műanyag csomagolásban hoznák for­galomba az olajat, s a kereskedelmi hálózatban — mint régen a petróleum — mindenhol kapható lenne. Nagyon kezdetleges és nem lehet tartós megoldás az, hogy a vevők kannákkal kilométerekről hordják a fűtőolajat. Közismert az is, hogy egy-egy vállalat erőforrásai nem kimeríthetetlenek. Így van ez az ÁFOR esetében is. Egymás után építi a töltőállomásokat, — de a mezőgazdaság gépe­sítéséből és a közúti forgalom ugrásszerű növekedéséből adódó igényekkel nem mindenhol tud lépést tartani. Ezért volna jó, ha a helyi igények kielégítésébe az ottani szervek is bekapcsolódnának. A kooperációnak ilyen vonatkozásban is nagy szerepe van. Az ÁFOR kellő műszaki segítséget nyújt a töltőállomások építéséhez. Tervdokumentációt szol­gáltat és helyszíni művezetést biztosít. Az együttműködésnek szinte az élet minden területén van lehetősége és haszna, — így a lakásgondok megoldásá­ban. a városfejlesztésben is. A tegnapi megbeszélésen pél­dául megegyezés született arról, hogy az olajipari vállalatok a közeli napokban felmérik és egyeztetik lehetőségeiket az épülő félben lévő egyik Zagyva-parti lakótömb megvá­sárlására. A tegnapi tanácskozáson senki sem tett hangzatos ígé­reteket. A megbeszélés a reális viszonyok elemzésén ala­pult. Ezért volt hasznos és gondolatébresztő. S. B. A KIOSZ országos választmányi értekezlete Tegnap összeült a KIOSZ országos választmányi érte­kezlete. A tanácskozás alap­jául az országos vezetőség írásos beszámolója és dr. Gervai Béla elnök szóbeli tájékoztatása szolgált. A leg­frissebb adatok szerint nap­jainkban csaknem 63 ezer önálló, valamint 24 ezer munkaviszonyban is álló, il­letve nyugdíja mellett napi néhány órai szolgáltatást végző kisiparos tevékenyke­dik hazánkban, összesen 16 ezer munkavállalót foglal­koztatnak, s valamivel több mint 11 ezer szakmunkás- tanulót nevelnek. Csupán az elmúlt évben 38,3 millió fo­rint értékű, 394 féle úgy­nevezett hiánycikket gyár­tottak s további 7,5 millió forint értékű termékkel szolgálták a belkereskedelmi választékcsere bővítését. Az elmúlt 6 hónap alatt újabb 4115 iparengedélyt adtak ki, de különösen az építő- és a szerelőiparokban, még ke­resik a hozzáértőket. TeneV, számok, eredmények, gondok A lakásépítés helyzete megyénkben Szolnok megyében a IV. ötéves tervben 15 ezer lakás megépítése a cél. Ebből a terv szerint 4280 állami, 2560 társas és 8160 magán­lakás lesz. A többszintes la­kások közül — 6714 az elő­irányzat — 2730 paneles, 2325 blokkos, 350 egyéb kor­szerű technológiával és 1309 A tervezett lakásépítési szám 15 ezer. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyi lakással fog gyarapodni a megye, hiszen nagyon sok ház kerül közben szanálásra, és főleg a kisebb települé­seken — ahol a lakásellá­tottság szinte mindenütt száz százalékos — a régi vályogházakat bontják le. s helyettük építenek újat. Mi­nőség szempontjából ez két­ségtelenül pozitív tendencia — vizes, egészségtelen házak helyett komfortos lakások lesznek — mennyiség tekin­tetében azonban ezáltal nem növekszik a lakások száma. A tervek szerint 1971-ben összesen 2715 lakást kellett volna megépíteni, elkészült 3465. Ez nagycn. szép ered­mény, nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a tanácsi célcsoportos lakás­építésnél 27 százalékos, az OTP társasházaknál 33 szá­zalékos Volt a lemaradás. A túlteljesítést valójában a tervezettnél 34 százalékkal több családi ház megépítése „hozta’. Mi okozta a lemaradást a tanácsi célcsoportos és OTP lakásoknál? Sajnos ok van bőven. A tervezési, előkészí­tő munkák egyes helyeken el húzód talc (Jászberény, Jászórokszállás) másutt ví­hagyományos építési móddal készül el. Vajon megvalósulnak-e ezek a célkitűzések? Hol tartunk jelenleg? Milyen problémák vannak ? Hogyan lehetne ezeken enyhíteni 7 Ezekről a kérdésekről ta­nácskozott tegnap a megyei tanács műszaki és kommu­nális bizottsága. Megyei átlagot tekintve az 1971. január 1-i adatok sze­rint 100 lakásra 104,2 család jutott. Ez az arány a számí­tások szerint 1976-ra 100.4-re javul, ami tulajdonképpen örvendetes fejlődésnek mondható. Kevésbé örven­detes viszont, hogy egyes vá­rosokban — például Karca­gon, Kisújszálláson, Szolno­kon — négy év múlva sem lesz megoldott a 1-akáskér- dés. A számítások szerint a megyeszékhelyen 1976-ban 100 lakásra még mindig 110 család jut és ez jóval alatta marad az országos célkitű­zéseknek. szont (Mezőtúr) anyagi fe­dezet hiányában nagyon rossz ütemben haladt az elő- közművesítes. Több helyen a kivitelezés sem haladt kellő ütemben, sőt egyes települé­seken (Kunszentmártonban, Túrkevén) az építők külön­böző okokra hivatkozva — például munkaerőhiány — a kivitelezést sem vállalták. Gondot Okozott a költsé­gek és építőanyag árak emelkedése is. Szolnokon, a Zagyva-parti paneles laká­sok költségelőirányzata 4900 forint volt négyzetméteren­ként, ezzel szemben ezeknek a lakásoknak négyzetmétere 5741 forintba került. Megál­lapítható az is, hogy lazult a beruházási fegyelem, a kivi­teli szerződéseket legtöbb­ször az építkezés megkezdé­se után kötötték meg, akkor is a kellő anyagi fedezet biz­tosítása nélkül. így aztán a költségtöbbletet, az árelté­rést a helyi tanácsoknak kell biztosítani. Itt csak megemlítjük, hogy a lakás­építéshez tartozó egyéb be­ruházások — iskola, óvoda, bölcsőde stb. — jelentősen elmaradnak az előirányzat­tól. Elkészül-e a 15 ezer lakás? Választ adni erre a kér­désre egyelőre nagyon ne­héz. Egy azonban bizonyos. A következő években — az építőanyag-árak emelkedése miatt — várhatóan csökken­ni fog a családi házak épí­tésének üteme, éppen ezért a tanácsi célcsoportos és egyéb lakásépítési akcióknál tapasztalt lemaradást kell pótolni. Fokozott gondot kell fordí­tani arra, hogy a tervek idő­ben és a költségelőirányzat­nak megfelelően készüljenek el. Ugyancsak időben el kell végezni a területelőkészítést — ami nem egyszer akadá­lya az építkezés megkezdé­sének — és biztosítani kell a telepszerű építkezés felté­teleit, mert az gazdaságo­sabb, könnyebben közműve- síthető. Nagyon fontos az is, hogy az építés megkezdése­kor rendelkezésre álljon a megfelelő pénzösszeg, amely fedezi a lakás teljes költsé­geit, a járulékos beruházá­sokhoz való arányos hozzá­járulást és az esetleges ár­emelkedés többletköltségeit is. A 15 ezer lakás megépíté­se nem kis feladat, és Csak úgy valósítható meg, ha az építtetők, a tervezők, a be­ruházók és a kivitelezők biz­tosítják a feltételeket, illet­ve a lehető legjobban ki­használják a lehetőségeket. Z. A. Gazda* megyei program az Ünnepi Könyvhétre A Megyei Könyvbarát Bi­zottság tegnap fogadta el az idei könyvhét ‘ programját, amelyet a Verseghy Könyv­tár igazgatója terjesztett javaslatként a bizottság elé. A könyv ünnepét szerte a világon megkülöböztetett fi­gyelemmel rendezik meg 1972-ben, tekintettel a Nem­zetközi Könyvév jelentősé­gére. A május á7-én kezdődő megyei program nyitánya a Szolnokon tartandó központi ünnepség, amelyen a köl­tőket Sípos Gyula és Rákos Sándor képviseli, a próza­írók közül pedig Fekete Sándor, Kertész Ákos és Somogyi Tóth Sándor vesz­nek részt. A megyébe két napra érkező írók és költők másnap a megye városaiba, illetve községeibe is elláto­gatnak. Egyébként a könyvhét al­kalmából a törökszentmik­lósi járás vendége lesz Raf- fáy Sarolta, Csák Gyula és Vtassy József pedig Jászbe­rényt keresi fel, hogy talál­kozzék olvasóival. Kertész Ákost a tervek szerint a vegyiművek be­járó dolgozói látják vendé­gül a tószegi művelődési házban, valamint a jászbe­rényi Hűtőgépgyár kiszesei és a Kállai Éva szakközép- iskola tanulói közös matiné keretében ismerkednek meg a Makra írójával. Az ün­nepségek idején nyílik meg a Damjanich Múzeumban A könyv története című kiál­lítás, a városi és a községi könyvtárak pedig, ahová a megye író- és költővendégci ellátogatnak, mindenütt al­kalmi könyvkiállításokat rendeznek. Csalóka »zárnak Mi valósult meg tavaly? HTKI K - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK TUDÓSÍTÁSOK - - HÍREK Ifjúsági vitafórum Barátság, társaság, galeri címmel tegnap Szolnokon a Barátság klubban ifjúsági vitafórumot rendezett a KISZ városi bizottsága és a megyei művelődési központ. A vitát dr. Kondrád György író és szociológus vezette. Megalakult a „DUBIT” Az Országos Idegenforgal­mi Tanács pártfogásával szerdán Kecskeméten a me­gyei tanácsházán megalakí­tották a Duna—Tisza. közi Intéző Bizottságot, rövid ne­vén „DUBIT-ot. AZ Ötven­három tagú társadalmi bi­zottság elnöki tisztét dr. Sághy Vilmos, a belkereske­delmi miniszter első helyet­tese tölti be, társelnöke pe­dig dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke és Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára lett. Dózsa emlékkiállítás A Magyar Nemzeti Mú­zeumban holnap nyílik az a nagyszabású emlékkiállítás, amellyel Dózsa György szü­letésének 500. évfordulója előtt tisztelegnek. A tárlat elsősorban az 1514-es pa­rasztháború okairól, körül­ményeiről nyújt majd átfo­gó képet. Anyagukat nem­csak a Magyar Nemzeti Mú­zeumból, hanem számos más hazai intézményből — köz­tük a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeumból, a Buda­pesti Történeti Múzeumból, a Néprajzi Múzeumból, a szegedi Móra Ferenc Mú­zeumból. az Országos Levél­tárból és néhány külföldi múzeumból válogatták össze. Ki mit tud? nyitány Többszáz versenyző: éne­kes, táncos, muzsikus, pa- rodista, bűvész, táncdalénc- kes népszerű Ki mit tud? vetélkedő-sorozat mai nyi­tányára már elkészült a végleges terv, amely szerint a hat elődöntőt május 1. és június 8. között heti egy al­kalommal, előreláthatóan csütörtökönként este 8 órá­tól bonyolítják le, többnyi­re másfél órás időtartam­ban. (Egyetlen kivétel a má­jus 24-i adás, amely szer­dára esik, tekintettel a. más­napi Magyarország—Svéd­ország labdarúgó világbaj­nokság selejtezőre.) A ma esti első Ki mit tud? elő­döntő programjában népdal- és táncdalénekesek, vers­mondók. zenekarok valamint a hegyaljai és a debreceni népi együttes tagjai szerepel­nek. Lassan ható komplex műtrágya Megkezdték a Plantosán elnevezésű lassan ható komplex műtrágya gyártá­sát a budapesti vegyimű­veknél. Az új termék a ma­ga nemében egyedülálló a hazai iparban, egyaránt tar­talmaz nitrogénkáliumot és foszfort, úgyánakkor vala­mennyi fontos mikroelem is megtalálható benne. Az új műtrágya-előállítás az Aglukon NSZK-céggel közösen történik. Sugárvédelmi kongresszus Tegnap a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében ünnepélyesen meg­nyitották a Nemzetközi Su­gárvédelmi Társaság II, eu­rópai kongresszusát. A jelentős nemzetközi összejövetelt dr. Bozóky László professzor, a kong­resszus elnöke nyitotta meg. A tudományos programot az angol W. G. Marley elő­adása vezette be, aki átte­kintést adott a sugárvéde­lem fejlődéséről és felada­tairól. majd a kongresszus két szekcióban megkezdte munkáját. Rendelet a gondozási díjakról Az Egészségügyi Közlöny­ben megjelent a szociális otthonokban és szociális in­tézetekben fizetendő gondo­zási díjakat szabályozó mi­niszteri rendelet. Hatálya a tanácsok, valamint a szociá­lis intézetek központjának irányítása alá tartozó szociá­lis otthonokra és intézetekre terjed ki. A rendelet ki­mondja, hogy a gondozási díjat áz intézménybe törté­nő felvétel napjától kell megállapítani, és azt a gon­dozott fizeti. Ha erre nem képes, a gondozási díjat vagy a teljes díjból meg nem fi­zetett összeget a tartásra köteles hozzátartozó (a gon­dozott házastársa. illetőleg gyermeke vagy szülője) fi-, zeti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom