Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-13 / 111. szám

XXIII. évf. 111. sz. 1972. május 13., szombat. A magyar tudomány seregszemléd e A Magyar Tudományos Akadémia minden évben közgyűlést tart, s mivel a tudományos kutatás hazánkban már régen kilépett az öncélúság misz­tikus ,,elefántcsonttornyából” az Akadémia közgyűlése nem­csak a szűk szakember-gárda, hanem fejlődő társadalmunk egészének az ügye is. S a mostani, 132. közgyűlés jól tükrözi azokat a változásokat, amelyeket az MSZMP X. kongresz- szusának a tudományra vonatkozó határozatai, a tudomány­politikai irányelvek és az akadémiai reform nyomán meg­valósították a tudomány szervezésének és irányításának a módosítására. A közgyűlés első napján Erdey-Grúz Tibor az Aka­démia elnöke beszámolójában rámutatott arra, hogy az Aka­démia tudományos osztályainak és bizottságainak legfon­tosabb munkája az elmúlt évben az országos távlati tudo­mányos kutatási terv előkészítésében való közreműködés volt. I-egkiemelkedőbb törekvése pedig az, hogy tevékeny­ségüket a hazai kutatás egészére érvényesítsék. Az elmúlt évben az Akadémia tudományos testületéi fokozottabban részt vettek az országos közéleti kérdések megvitatásában, ami a főhatóságokkal, társadalmi szervekkel való kapcso­latok egyre gyümölcsözőbb kiszélesedését jelentette. K öpeczi Béla főtitkár beszámolója a kutatóbázisok múlt évben lezárt hároméves tervének eredmé­nyeit ismertette a közgyűléssel, valamint azt, hogy az akadémiai reform óta eltelt időszak milyen tapasz­talatokkal gazdagította az Akdémia vezetőségét a szakigaz­gatás belső szervezetének a megszilárdításában. Az Akadémia közgyűlésén az MSZMP Központi Bizott­sága és a kormány nevében Timár Mátyás, a kormány el­nökhelyettese rámutatott arra, hogy államunk — lehetősé­geihez mérten — milyen nagy gondot fordít a tudományos kutatás fejlesztésére. Az elmúlt négy évben 5,5 milliárd forint jutott a kutatást szolgáló beruházásokra. 1971-ben összesen 8,5 milliárd forintot fordított a népgazdaság kutatásra és műszaki fejlesztésre. Beszédében sokra értékelte azt a segítséget, amit a hazai közgazdász kutatógárdánk gazdasági rendszerünk kidolgozásában és továbbfejlesztésében nyúj­tott. A z Akadémia és a tudósok mai problémáját jól tük­rözte a közgyűlés további napjain, az osztály­üléseken elhangzott 58 tudományos előadás. Ezek az. előadások már jelezték az akadémiai reform fokozatos megvalósulását a kutatási programban és beleilleszkedtek azokba a kutatást irányokba, amelyeket az Akadémia már korábban eldöntött és amely eredményeire hazai viszonyok között különösen szükség van és lesz is a következő évtized­ben. Az alapkutatás területén a szilárd testek — közöttük a félvezetők — fizikájának kutatása a korszerű híradás- technikai, világítástechnikai, automatizálási és számítógép- ipar alapja. A biológiailag aktív anyagok kutatása nélkül nem lendülhet fel a korszerű gyógyszer- és növényvédőszer-ipar. A természeti erőforrások felkutatására és feltárására irá­nyuló munka elősegíti az ország energia- és nyersanyag- bázisának további kibontakozását. Az aktuális társadalmi Igényeket szolgáló biológiai kutatások az életfolyamatok szabályozásának a mechanizmusára, valamint a kemlzálás és a biológia' alapösszefüggéseire irányulnak. Az élelmiszer- ellátás magasabb szintre emelését készíti elő a búza, a ku­korica, a zöldség, a szőlő és a kertészeti növények termesz­tésének biológiai alapjaira, illetve gépesítésére vonatkozó kutatások. Különösen időszerűek az ember természeti kör­nyezetének védelmére és javítására irányuló kutatások, beleertve a lakosságnak a természetes és mesterséges kör­nyezet káros hatásától való megóvásának biológiai vonat­kozásait is. K iemelkedik a társadalmi kutatás tudományos prog­ramjában a közigazgatás fejlesztésének sokoldalú tudományos vizsgálata, gazdaságpolitikánk tapasz­talatainak tudományos elemzése és elgondolások kidolgozása a gazdaságpolitika hatékony továbbfejlesztése, világgazda­sági prognózisok felállítása, főleg a népgazdasági tervezés tökéletesítése érdekében. De jelentősek a szocialista alkot­mányfejlődés kutatásában, a tanácsi szervezet és igazság­szolgáltatás vizsgálatában, valamint a szocialista vállalat tanulmányozásában elért eredmények is. Az alapkutatásokon kívül társadalmunk a termelés konkrétan megfogalmazott aktuális feladatainak a meg­oldását is várja a tudománytól, különösen az alumínium- ipar. a petrokémia, az építőipar, az automatizálás, a mező- gazdaság területén. N em könnyűek tehát azok a feladatok, amelyek tu­dósaink előtt állnak az elkövetkező években. Az idei közgyűlés még csak ráirányította a figyelmet egyes megoldandó kérdésre, a kutatási téma lezárására azonban csak ezután kerülhet sor. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kutatók, élve a népgazdaság, a párt és kor­mány által biztosított lehetőségekkel eredményekben gaz­dag, sikeres kutatási évet kezdenek és ezzel is elősegítik a népgazdasági tervek, célkitűzések megvalósítását, az egész nép boldogulása érdekében. Ezt szolgálta az Akadémia teg­nap végétért közgyűlése is. « J, Pillantás az első negyedévre Növekedett a te Mérséklődött az építési piac feszültsége Elutazóit a tallinni küldöttség Egy hétig tartózkodott megyénkben Szolnok megye testvérvárosának, Tallinnak öttagú delegációja. Gazdag programjuk során üzemek­be, termelőszövetkezetekbe látogattak el, megismerték a megye eredményeit. Az I. II. Kallion tallinni tanács­elnök vezette küldöttség tegnap utazott el Szolnokról. A Ferihegyi repülőtéren Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei bizottság el­ső titkára. Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke és To- ming Henno a Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­gének első titkára búcsúz­tatta az észt delegációt Ma: Decentralizálás után Harc — hosszú távra Világgazdasági hírek „De szellemét a tűz nem égeté meg" Újra: fontos, fontosabb, legfontosabb Hűtlenek Az NDK Kulturális Iroda képviselője Szolnokon Az NDK Kulturális Iroda képviseletében Jürgen G'eissner, az NDK ifjúsági szövetsége központi bizott­ságának munkatársa tegnap Szolnokra érkezett. Ellátogatott az „Olajipari Fiatalok Klubjába”, ahol Balogh Gyula, az Olajipari KISZ-bizottság titkára is­mertette az olajbányászok munkáját, a KISZ-fiatalok tevékenységét, Jürgen Gleissner pedig az NDK if­júsági szövetség munkájá­ról tájékoztatta a fiatalokat. Az NDK Kulturális Iroda képviselője délután gyárlá­togatáson vett részt a Ganz Villamossági Művek Hegesz­tett Gépszerkezetek Gyárá­ban. A népgazdaság idei első negyedévi eredményeiről köz­zétett statisztikai jelentés a szakásosnál is nagyobb ér­deklődésre tarthatott igényt. Ez érthető, hiszen most elő­ször figyelhetők meg azok a változások, hatások, amelyek az országos gazdasági aktívát és a decemberi párthatároza­tot követően érvényesülnek. De nézzüK, mit mutat a statisztika? Immár ismétlődő jelenség: az iparban foglal­koztatottak száma nem nő, sőt egy százalékkal csökkent a tavalyi első negyedévhez képest. Így a termelékenység (az egy foglalkoztatottra jutó termelés) 4.7 százalékkal nőtt. Megyénkben a szocia­lista ipar termelése az első negyedévben 9.3 százalékkal A termelés alakulása már jelez a szokásostól eltérő sa­játosságokat. Mindenekelőtt a növekedés üteme valame­lyest -mérséklődött. Erre — bár rtém egyértelműen — ha­tott az enyhe tél. A bányá­szat termelése például — a szénigényekhez igazodva — 4 százalékkal csökkent. Az építő-, illetve az építőanyag- iparnak viszont az időjárás kedvezett, termelésük kiug­róan nőtt, 14. illetve 10 szá­zalékkal. Ezáltal is mérsék­lődött az építési piac feszült­sége. Szolnok megye szocialista építőiparában sajnos, az or­szágosnál jóval kisebb arány­ban hasznosították a kedvező időjárás (enyhe tél) adta le­hetőségeket. Az építési és szerelési teljesítmények — mindössze 2 százalékkal nö­vekedtek nálunk, s ez bizony Akik megértették a párt és a kormány vezetését foglal­koztató egyensúlyi gondoKat, tudták, hogy nincs szükség gyökeres fordulatra. Akik pedig a gazdaság mozgástör­vényeit, nehézkedési erőit is­merik, számolnak azzal, hogy a kívánatos átalakulások sem bontakozhatnak ki negyedév alatt. nőtt, miközben a foglalkoz­tatottak száma 2-7 százalék­kal emelkedett. Ily módon az egy foglalkoztatottra eső ter­melés 6.4 százalékos növeke­dést mutat, ám a termelésnö­velés csak kicsivel több mint 70 százalékban származott a termelékenység emelkedésé­ből. Az eddigi gyors ütemben növekedtek a lakosság jöve­delmei s vásárlásai is. gokkal mérsékeltebb a kívá­natosnál. A természeti tényezőknél lényegesen nagyobb egyértel­műbb az egyensúly javítását célzó intézkedések hatása. — Főként a beruházási kereslet korlátozásával magyarázható például, hogy az építőipar egy esztendeje országosan —• még rendeléseinek 11, most az első negyedévben csupán 2.5 százalékát utasította visz- sza. Ugyanezek a beruházá­sokat korlátozó lépések rész­ben mérsékelték az importot és növelték az exportot is. Ám a külkereskedelmi egyen-, súly lényeges javulásában — (mint ismeretes a kivitel 26 százalékkal nőtt, a behozatal pedig 8 százalékkal csökkent) nagyobb szerepe volt a vám- kedvezmények csökkentésé­nek, az import áremelések­nek, a készlethitelezés meg­szigorításának. gépipar az esztendő hátralé­vő részében aszerint növelheti majd termelését,, ahogy a sztornírozott belföldi beruhá­zási rendeléseket export fel­adatok vállalásával pótolja. Ez egyben a külkereskedelmi mérleg javulásának is egyik lényeges feltétele. Ha már az 1972-es eszten­dő kilátásainál tartunk, el­mondhatjuk: bizonyára rend­kívüli nyomás nehezedik majd az irányító és pénzügyi szervekre a beruházások nö­velése iránt. Természetesen az „ésszerűség” és a „gazda­ságosság” jelszavával érvel­nek majd azok a vállalatok, amelyek az új helyzetben nem használhatják ki telje­sen kapacitásaikat, illetve amelyek félig kész, vagy el sem kezdett beruházásaikért emelnek szót. Ha e nyomás­sal szembeni ellenállás, hatá­sos lesz, akkor szinte már automatikusan javul a költ­ségvetés egyensúlya, mérsék­lődik a gépimport és növe­kednek az exportárualapok. Az idei kilátások Ma már több mint valószí­nű. hogy ha a legnagyobb sikerrel is hajtjuk végre az 1972. évi feladatokat, a gaz­daság, a nemzeti jövedelem növekedési üteme a tavalyi magas szinthez képest mér­séklődik. Az 1971. évi ered­ményekben ugyanis a nagy beruházási tevékenységen túl a mezőgazdaságnak is döntő része volt. A búza-, a kuko­ricatermés, illetve a sertés- állomány rekordszintet értei. E három íó termék a mező- gazdasági termelés több mint 40 százlékát adja, termelésük tavaly 22 százalékkal nőtt 1970-hez képest. Mivel ha­sonló fejlődésre az Idén még kedvező viszonyok között sem számíthatunk, biztosra vehetjük, hogy a mezőgaz­daság a nemzeti jövedelem növekedéséhez a tavalyihoz hasonló mértékben nem tud hozzájárulni- Hogy mégis mi­lyen mértékben járul hozzá? Ennek megválaszolására je­lenleg a gazdasági prognózis, sőt, a meteorológiai előrejel­zés sem vállalkozhat A* egyensúly jarulása Az egyensúly javulása (be­ruházási, külkereskedelmi és költségvetési egyaránt) szük­ségképpen a termelés, a gaz­daság növekedési ütemének mérséklődésével párosul ha­zánkban. Ezt az összefüggést félreérthetetlenül tükrözi — már az első negyedév statisz­tikai jelentése is. Különösen a gépipar szokatlanul ala­csony, 3 százalékos termelés­növekedése szembetűnő. A M«t mutat a statisztika? A szokás'«! eltérően Hflií K - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK HÍR!■ A Magyar Urbanisztikai Társaság közgyűlése A Magyar Urbanisztikai Társaság pénteken tartotta tisztújító közgyűlését az Újvárosháza dísztermében. Sarlós István, a Népszabad­ság főszerkesztője, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnö­ke nyitotta meg a közgyű­lést, amelyen Győri Lász­ló főtitkár adott számot a településtudományi és tele­pülésfejlesztési szakágak társadalmi szervezetének 1966. évi álakuló ülése óta végzett munkájáról. A Ma­gyar Urbanisztikai Társa­ság munkájában 23 szakma és tudományág művelői vesznek részt. Az Intermetall ülésszaka Május 10 ás 12 között tar­totta Budapesten 15. ülés­szakát az Intermetall vasko­hászati együttműködési szer­vezet tanácsa. Részt vettek a tagországok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió delegációi, je­len volt. a KGST titkársá­gának képviselője is. A delegációk részletesen megvitatták az együttműkö­dés további elmélyítésének lehetőségeit, s a komplex integrációs programból adó­dó feladatokat. Számítógép­konferencia A borsodi műszaki hetek keretében pénteken Miskol­con tanácskozás kezdődött, amelyre az ország különbö­ző részeiből, a jelentősebb számítógépközpontokból és műszaki egyetemekről több mint 120 szakértő érkezett. A kétnapos konferencián „A hazai számítógépek és észak­magyarországi alkalmazási lehetőségei” című témakör­ben 15 előadás hangzik eL Üzemszervezés film segítségével Az építők szakszervezeté­nek kezdeményezésére or­szágosan elterjesztik a fi­nomkerámiaipari művek szakemberei által a munka­helyi szervezés korszerűsíté­sére kidolgozott új, filme­zést módszert. Ennek lénye­ge, hogy a legjobb munka-, illetve üzemszervezési eljá­rásokról hosszabb-rövidebb filmeket készítenek ame­lyeknek levetítésével s elem­zésével a leghelyesebb mód­szerek elsajátítására oktat­ják a dolgozókat, szakem­bereket. Mauthauseni évforduló Pénteken volt deportáltak és hozzátartozóik népes cso­portja indult a Felszabadu­lás nevű hajón Ausztriába, hogy részt vegyen a maut­hauseni egykori náci kon­centrációs tábor felszabadu­lásának 27. évfordulója al­kalmából sorrakerülö nem­zetközi megemlékezésen. Egyesült kutatóintézetek Egyesültek a szőlészeti és borászati kutatóintézet Bács­Kiskun megyében működő telepei. Az összevont inté­zetek — a kecskeméti állo­mással működnek. Az eddi­ginél hatékonyabban segítik majd a homoki szőlőter­mesztést. A termelő gazda­ságok igényeinek megfelelő­en három fő kutatási témá­juk van. Folytatják a homo­ki csemege- és borszőlő ne­mesítését, kidolgozzák a szőlő táp- és vízigényét, faj­tánként meghatározzák at művelési formákat. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom