Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-12 / 110. szám

•1972. május 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagyvállalatok a BNV-n 120 pár Tisza-cipő a könnyűipari pavilonban — Óriás röpítőtörő az Aprítógépgyárból — Két mezőgazdasági gép Törökszentmiklósról — A Hűtőgépgyár sajtótájékoztatója a fővárosban Közeleg a nyitás napja, május tizenkilencedike, ami­kor ünnepélyesen megnyit­ják a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Kereken a százhar­mincadik ez, hiszen 1842- ben, Kossuth Lajos kezde­ményezésére rendezték az elsőt. A neve is más volt: Első Magyar Iparmű Kiállí­tás. A késői utód, az idei BNV harminckilenc ország ipará­nak találkozója lesz. A* 1700 külföldi és az 1159 magyar kiállító 62 ezer négyzetméter fedett és 58 ezer négyzetméter szabad területen állít ki. A több mint ezer hazai kiállító közül jónéhánynak több-kevesebb köze van me- gyénkhez. Főleg nagyválla­latoknál, mert — mint a HUNGEXPO tájékoztatójából megtudtuk — a kisipar az idén csak kis helyet kapott a BNV-n. Néhány iparág teljesen kiszorult. Például a bútoripar — így a mi bú­torgyárunk Is — majd az Otthon ’72 kiállításon később önállóan mutatja be új ter­mékeit. A legnagyobb kiállító az idén, a kohó- és gépipar. Egymagában annyi területet igényelt, mint a többi kiállí­tó összesen. Ott lesz látható az Aprí­tógépgyár röpítőtörő be­rendezéseinek családjából két gép. Mindössze kettő, de egy nagy gép súlya 16 tonna, s elhelyezéséhez 3x4,5 méter terület kell. Az Aprítógép­gyár hatalmas fogasköszö­rűt is „élére” állít, s bemu­tatja a VINOPRESS—50. el­nevezésű szőlősajtolót is. Javában dolgoznak a köny- nyűipari pavilonban, a Ti­sza Cipőgyár megszokott he­lyén a martfűi rendezők. Szalay László osztályve­zető tájékoztatása szerint 120 pár cipőt állít ki a gyár. Általában divatcipőket, így azokat a poliuretán tal­pas női szandálokat, ame­lyekből 20 ezer párat már június végén próbahordásra kiadnak a nagykereskede­lemnek. A martfűiek mű- parafa-talpas gyermek, és női szandálokat, kismama- és munkacipőket tesznek vit­rinbe. A vásár nagydíjára is pályáznak: a cserélhető stoplis focicipővel. Az előzetes nagyvállalati sajtótájékoztatón a BMG gazdasági igazgatója elsősor­ban azokról az erőfeszíté­sekről szólt, amelyeket a zöldségtermesztés — világ- viszonylatban is korszerű — gépesítéséért fejtenek ki, külföldi cégekkel együttmű­ködve a szakemberek. Ezek a gépsorok (rendszerek) a talajelökészítéstől a betaka­rításig szükséges műveletek­re alkalmasak. Ott volt a tájékoztatón a nagyvállalat törökszentmik­lósi gyárának igazgatója, Varga Sándor, akitől meg­tudtuk, hogy a BNV-n gyáruk az RM—2 rotációs fűkaszát cs az RZ —6 szárz.úzógépct mutat­ja majd be. Ez utóbbi a már ismert RZ—3 gépnek a kétszeres munkaszélességre továbbfej­lesztett változata. Tegnap délelőtt a fővá­rosban, a Gellért Szálló földszinti dohányzótermében tartotta sajtótájékoztatóját a Hűtőgépgyár. A nagy szám­ba.» összegyűlt újságírók előtt Monáth Ferenc keres­kedelmi igazgató, valamint Gorjanc Ignác vezérigazgató beszélt az idei BNV-n be­mutatásra kerülő terméke­ikről. A BNV Petőfi-csarnoká- ban 250 négyzetméter alapterületű lesz az idén a Hűtőgépgyár kiállítása. Bemutatják a gazdag vá­lasztékú hűtőszekrényeiket, amelyekből az idén kere­ken 320 ezret készítenek, valamint a Tyler védjegy­gyei ellátott hűtő vendég­látóipari berendezéseket, kereskedelmi pultokat. Az áruházi polcok a nyugat- európai piacon már az idén megjelennek, kiválóan al­kalmasak SUPERMARKET áruházak berendezésére, vagy kisebb üzletek korsze­rűsítésére. A kiállítás csar­nokát különben a legújabb, a ventillátoros klimakonvek- torok működése teszi kelle­messé. A tájékoztató és az újság­írók kérdéseire adott vála­szok után a teremben ülők megtekintették Borhy Anna Hétköznapok című filmjét, amely 1971-ben készült a hűtőgépgyáriak életéről, Jászberény mindennapjairól. — sj — mi — Jók az eredmények —. A munkás ' fogyasztási és lakásépítő szövetkezetek gyarapítására van szükség A SZÖVOSZ elnöke megyénk vezetőire! tárgyalt Tegnap délelőtt Szolnokra érkezett dr. Molnár Frigyes, a SZŐ VOSZ elnöke, aki me­gyénk vezetőivel — köztük Csáki Istvánnal, a Közpon­ti Bizottság tagjával, a me­gyei pártbizottság első tit­kárával — tanácskozott a MÉSZÖV tagszövetkezetei­nek munkájáról, s a további fejlődés gondjairól és teen­dőiről. Egyöntetűen megállapítot­ták, hogy megyénk fogyasz­tási szövetkezeteinek eddigi munkája jó eredményekkel biztat. Az idei első negyed­évben elért fejlődés adatai is emellett szólnak, hiszen — mint Boda Mihály, a MÉSZÖV elnöke hangsú­lyozta — több fontos terü­leten meghaladják az or­szágos átlagot Az egyéb­ként több mint 10 százalé­kos növekedést mutató ven­déglátóipari forgalomban a kívánatosnál jóval alacso­nyabb az ételforgalom fej­lődése, amelyet — más szö­vetkezetekkel és szervekkel helyileg jobb együttműkö­désben — ezután fokozottan szükséges biztosítani. . Jólesően szóltak arról az élénk, belső — főként tö­megmozgalmi — fejlődésről is, amely a fogyasztási szö­vetkezetek VII. kongresszusa óta tapasztalható. Az alapsza­bálymódosítással kapcsolat­ban például a közelmúltban már 500 részközgyűlést tar­tottak, s ezeken és a mér­legzárások alkalmával is fokozott érdeklődés tapasz­talható a tagok részéről a szövetkezetek munkája iránt. Ugyanakkor az igé­nyek, s az igényesség növe­kedésére is sok-sok példa van. Az egyik, mielőbbi megoldást sürgető igénycso­port a fűtőolaj árusításának jobb, szélesebb körű meg­szervezése, hogy a kisebb településeken, szövetkezeti boltokban is hozzájussanak. Üj szövetkezeti formák — örvendetes számban — ho­nosodtak meg tavaly me­gyénkben. Öt lakásépítő szövetkezet mellett, garázs-, valamint két üdülőszövetke­zet is létrejött. Ezek közül főleg a lakásépítő szövetke­zetről esett szó. Részint úgy, hogy a megyeszékhelyen kí­vül is nagy az érdeklődés, sőt az igény is az alakítá­suk iránt, másrészt a SZÖVOSZ elnöke arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a lakásépítésre . szövetkezőket vállalataik, üzemeik is tá­mogassák — anyaggal, fu­varral, amivel tudják — s maguk a szövetkezők ugyan­csak munkával, összefogás­sal segítsék elő otthonuk lelépi tését. A vendéglátók elismerően szóltak arról, hogy egy év alatt három új szövetkezeti ABC-áruház nyílt meg Szol­nokon, s különösen a mun­káskerület ellátásán sokat javított az itteni ÁFÉSZ. Ehhez is kapcsolódva dr. Molnár Frigyes hangsúlyoz­ta annak szükségességét, hogy — akár szekcióként — szervezzenek munkás fo­gyasztási szövetkezetét itt és más településeken is, ahol az iparosodás révén mód nyílik erre. Szó volt a megbeszélésen arról a lehetőségről Is, hogy — amint a feltételek bizto­síthatók —, szövetkezeti tár­sulással iparcikkáruházat építenek Szolnokon a me­gyei tanács irányításával működő kiskereskedelmi vállalattal együttműködés­ben. Általános megítélés szerint ugyanis a megye­székhely kereskedelmi háló­zatfejlesztése a legsürgetőbb, s erre minden lehetőséget ki kell használni az erők egyesítésével. Délutáni programjának el­ső részét a SZÖVOSZ elnö­ke Jászalsószentgyörgyön töltötte. Megtekintette az ot­tani ÁFÉSZ több egységét, illetve üzemét, majd a Jász­ság más helységeiben is szö­vetkezeti áruházakat látoga­tott meg. M. I. Mali-baba Kisújszálláson marad A megyénkben tartózkodó tallinni tanácsi delegáció latogafása a l\as7kunsásban és a Hortobágyon Mail egy kis fababa. I. H. Kallion — a megyénkben vendégeskedő tallinni taná­csi delegáció vezetője — sze­rint az észt gyerekek ked­vence, de' biztosan jól érzi majd magát a kisújszállási Faipari Vállalatnál is. Emlé­keztetőül marad a testvér- város küldöttségére a faipa­ri munkásoknál. Észt vendégeink ugyanis a tegnap délelőttöt Kisújszál­láson töltötték. Elkísérte őket Zagyi János, a megyei párt- bizottság titkára, Bárdi Im­re a megyei tanács elnök- helyettese, és Kocsis Gyula a megyei tanács pártbizottsá­gának titkára. Kisújszálláson a városi ta­nács épületében Horváth Ist­ván, a városi pártbizottság titkára és Oláh Lajos, a ta­nács elnöke fogadta a ven­dégeket. Kedves percek vol­tak, amikor a város úttörői­nek küldöttsége orosz nyel­ven kis műsort rögtönzött tiszteletükre. A több mint 500 éves település történel­mi múltját jelenlegi politi­kai, társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetét Oláh La­jos ismertette. A tanácstól a Faipari Vál­lalathoz vezetett a vendégek útja. Guba Mihály igazgató, ha rövid idő állt is rendel­kezésre, igyekezett minél többet elmondani üzemük­ről, mely idén októberben ünnepli fennállásának 20. év­fordulóját, s ahol az idén mintegy 40 milliós termelé­si értéket állítanak elő. A delegáció megnézte a külön­böző üzemrészeket, emlékso­rokat írtak a Tyereskova szocialista brigád naplójába és nagy elismeréssel nyug­tázták, hogy a gyár minden évben ingyen látja el játé­kokkal Kisújszállás gyer­mekintézményeit. Ugyancsak délelőtt a vá­ros legmodernebb üzemébe, az automatizált téglagyárba is elmentek a tallinni ven­dégek és kísérőik. A délutáni programban a Hortobágyi Állami Gazdaság meglátogatása szerepelt, ahol Mándi Sándor a tiszafüredi járási pártbizottság első tit­kára, dr. Erdélyi Ferenc a járási tanácsi hivatal elnö­ke és Szeifert Imre. a gaz­daság igazgatója fogadta és kalauzolta a gazdaságban a vendégeket. Az öttagú tallinni tanácsi delegáció ma réggé] utazik vissza Észtország fővárosá­ba. Vendégeink a kisújszállási Faipari Vállalatnál Tévé-fórum A hazai mezőgazdasági gépgyártásról A televízió április 26-i gazdaságpolitikai fórumá­hoz intézett kérdések között megyénkben is volt. Az alábbiakban közöljük a feltett kérdésre az illetékestől kapott választ: Kérdező: Szendi László, Törökszentmiklós. Kérdés: Mi az oka annak, hogy a magyar mezőgazda­ság gépesítéséhez szüksé­ges gépeket a magyar me­zőgépipar nem tudja le­gyártani, és ezért 'külfölei­ről kell a korszerű gépeket behozni, sokszor kemény devizáért? Válaszol: Dóczi István főmérnök, KGM műszaki főosztály. Válasz: Hazánkban ma körülbelül kilencszáz me­zőgazdasági géptípust hasz­nálunk. Ennyiféle gépet egy kis országban legyár­tani lehetetlen, vagy ha megpróbálnánk, az súlyos ráfizetéssel jáma. Ezért A lengyel szénbányászat történetében először sike­rült 500 000 tonna szenet termelni egy nap alatt, — ami rendkívüli műszaki és szervezési eredmény! A képen: a lengyel bányaipar büszkesége, a teljesen automatizált „Jan” bánya Kató vicében. számunkra nélkülözhetetlen a külföldi piac igénybevé­tele. A szocialista országokból gyártmány szakos! tás, illetve hosszúlejáratú egyezmények alapján mintegy 200 féle gépet hozunk be. Ide tar­toznak a kombájnok és jó­részt a traktorok is, így ér­tékben ez a behozatal me­zőgazdasági gépfelhasználá­sunknak mintegy a hatvan százalékát teszi ki. Termé­szetesen a nálunk gyártott gépek egy részét mi a ha­zai szükségleteket meghala­dó mértékben készítjük és szállítjuk a szocialista or­szágoknak is. Minden gépet azonban nem lehet a KGST piacon beszerezni. Ezért a mező- gazdasági gépberuházás összességéhez viszonyítva jelentéktelen arányban ho­zunk be nyugati országok­ból igen fontos és rendkí­vül korszerű gépeket. Euró­pában nagy konkurrenciája van a mezőgépgyártásnak. Igen sok, önmagában ki­csi cég szakosodott erre a profilra Egy-egy cég csu­pán négy-ötféle gépet gyárt, de azt a legmodernebb színvonalon, felhasználva hazájának egész műszaki kultúráját. Az importált korszerű gé­pek üzemközbeni megfigye­lésével szerzett műszaki ta­pasztalat útján, vagy licenc vásárlással olyan ismere­tekhez jutunk, amelyek nagy mértékben segítik a hazai mezőgépipart. önellátásra nem törek­szünk. Hazai üzemeink azonban már mostani öté­ves tervünkben 75—80 szá­zalékkal növelik termelé­süket és közben fejlesztik gyártmányaikat is. Solton például már egy olyan sz - kosított sertéstelep indul, amelynek gépeit túlnyomó- részt a hazai ipar állította elő. Készülünk szőlőbeta­karító kombájn gyártására és a paradicsomtermesztés gépeinek előállítására is. Célunk általában nem egye­di gépek, hanem komplex gépsorok előállítása Már a mostani negyedik ötéves tervünk végére szeretnénk elérni, hogy a mezőgazdaság gépszükségletének felét hazai termelésből fedezzük és ezt Hz arányt a későbbiekben is tartani akarjuk. A Tisza II- ről tanácskoztak (Tudósítónktól.) Előbb-utőbb teljesen átfor­málja a mezőgazdaságot a víz. Az, hogy öntözéssel gaz­daságosabban és többet le­het termelni, ösztönzi az üzemeket a változtatásra. Ez lehetne a mottója a me­zőgazdasági szakemberek teg­napi öntözéses tanácskozásá­nak. A KISZ Szolnok me­gyei bizottsága szervezte és legnagyobb számban fiatal szakemberek vettek részt rajta. ( Ahhoz, hogy az öntözés széles körben elterjedjen sok még a tennivaló, — hangoz­tatta dr. Szilárd György, a MÉM Tiszavidék Mezőgaz­daságfejlesztési Iroda osz­tályvezetője. Előbb a szá­razgazdálkodás lehetőségeit kel] maximálisan kihasznál­ni. Május elejéig 19 ezer hektárt öntöztek meg Szol­nok megyében és az a be­rendezett terület 26 százalé­ka. A jelenlegi Igényeket teljes mértékben ki tudlak elégíteni. A tározókat rész­ben már feltöltötték rész­ben most töltik. Felhívták a figyelmet a takarékosságra, s arra, hogy a kunsági rizs­telepeknél csökkentsék a szi­várgást. en gyulai •*

Next

/
Oldalképek
Tartalom