Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-11 / 109. szám

1972. május ti. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 • • Öntözés, talajjavítás 111. Az utóbbi évtizedben nem­csak az öntözéses gazdálko­dás fejlődött hazánkban a korábbinál lényegesen na­gyobb ütemben, hanem ez­zel párhuzamosan a talajvé­delem. a talajjavítás —ide­gen szóval a melioráció — is. A harmadik ötéves terv idején 4 milliárd 200 millió forintot fordítottak a terme­lőszövetkezetek és állami gazdaságok meliorációra s ez az összeg a mostani, negye­dik ötéves tervidőszakban mintegy 5 milliárd íorintra növekszik, amely tartalmaz­za a jelentős állami segítsé­get is. A befektetés indokoltságát senki nem vonhatja kétség­be. Viszonylag széles körben ismertek azok a felmérések, amelyeknek alapján megál­ltéi yi meliorációs tervek Azóta, hogy az 1961-ben megjelent földtörvény sza­bályozta a meliorációs ten­nivalókat, a belvízrendezést fokozatosan felváltja az ok­szerű belvízgazdalkodás. A káros belvizek elvezetése mellett a hasznosítható vize­ket tárolják, visszatartják, s elkezdődött a vízgyűjtők komplex rendezése is. Meg­gyorsult a talajvédelmi ta­nulmánytervek kidolgozása. Megyénkben is sokféle he­lyi meliorációs tervek ké­szültek, ezeknek alapján je­lenleg sok üzemben folyik e tervek kivitelezése. A kedvezőtlen adottságok A gyepesítés Is haszon Az országjáró ember gyak­ran találkozik a hegy- és dombvidéki szőlők és gyü­mölcsösök rekonstukciójával. Ez a munka rendkívül hosz- szadalmas, ugyanakkor beru­házásigényes. Ennek ellené­re el keli végezni — s nem­csak az újratelepítést, hanem á talajvédelmi berendezések pótlását is — ha azt akar­Félidő a fesztiválon Tudósítás Miskolcról lapítható, hogy az ország hegy- és dombvidékein ösz- szességében mintegy 2 mil­lió hektárnyi területen az erózió nagy pusztítást vég­zett a termőtalajban. Időről időre nagy károkat okoz a belvíz, az elmúlt években volt rá példa, hogy a belvi­zekkel sújtott terület elérte a 900 ezer hektárt. A hegy- és dombvidéki vízfolyások esetenként és bizonyos idő­szakokban több, mint száz­ezer hektáron rombolják a talajt, teszik lehetetlenné a gazdálkodást. Az ország szántóterületének kereken öt­ven százalékát sújtják az időjárási viszontagságokból eredő kártételek, számunk­ra tehát elsődleges népgaz­dasági érdek legnagyobb nemzeti kincsünk, a termő­föld védelme, a tervszerű ta­lajjavítás. között gazdálkodó üzemek­ben — ilyen a termelőszö­vetkezeti gazdaságoknak ke­reken egyharmada — külö­nös jelentősége van a talaj- javításnak, illetve annak hogy a természeti tényezők­kel összhangban alakítsák ki a művelési ágakat. Milyen tennivalókat feltételez már önmagában ez a követel­mény is? A termőtalaj megóvása ér­dekében az Alföld homokte­rületein és a hegyvidékeken különös jelentőségű a fásí­tás gyorsítása. E téren to­vábbi erőfeszítésekre van szükség. juk, hogy nagy hagyományú hazai gyümölcs- és borter­melésünk ne essen vissza, s nemzetközi jóhírünket, ex­portlehetőségeinket megőriz­zük. Azokon a területeken, ahol a kedvezőtlen talajadottsá­gok miatt végképp gazdaság­talan a szántóföldi növény- termesztés. a talajjavítás el­A kapcsolatok bővítésének sokféle módja van Interjú a tallinni tanács elnökével „Vajon nem hagyják abba a cannes-i fesztivált a kon- „kurrencia miatt?” — szelle- meskedett egy néző öniró- nikus túlzással a miskolci filmfesztivál megnyitóján. Nos, a miskolci szemléről szóló tudósítások nem borít­ják el a világsajtót, de a magyar rövidfilmművészet­nek ez a legjelentősebb ese­ménye immár tizenharmadik éve. S nemcsak belföldi ér­téke van, amit élénken bi­zonyít, hogy bolgár, francia, lengyel, német, osztrák, svéd és szovjet filmszakemberek is jelen vannak. Az első három nap a mozi­filmeké volt. A múlt év vá­logatott termését negyvenhét kisfilmet és tizenkét híradó- összeállitást vetítettek a Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pont Színháztermében. (A szolnoki képzőművészeti filmszemle üres nézőterével ellentétben mindvégig a kö­zönség élénk érdeklődésétől kísérten.) Bármilyen fárasztó is az ilyen vetítés-dömping meg­éri végignézni, mert így éb­redünk rá igazán, milyen sokféle látószögből és milyen változatos formai eszközök­kel mutatják kisfilmeseink a valóságot. Es arra is, hogy milyen mostohán bánik a rövidíilmekkel a MOKEP, mennyire elsikkadnak a for­galmazásban. Akik szeretik a rajzfilmet, minden vetítési napon érez­hették a veszteséget, amit Macskássy Gyula nemrég bekövetkezett halála okozott Utolsó — Várnay Györggyel alkotott — művei a filozo­fikus humor mesterfokú szellemjátékai. A rajz- és animációs fil­meknél maradva — nagysze­rű Kovásznál György tisztán festői eszközökből szőtt film­je, a Rügyfakadás. Artisztikus kísérlet Vajda Béla munkája, az „Arcok mögött” amely új életet le­hel Papp Oszkár festőmű­vész szuggesztív portrésoro­zatába. (Bizonyára találko­zunk majd mindkettővel jövőre a szolnoki szemlén.) A versenyfilmeknek csak­nem a fele a riport- és do­kumentumfilm. Néhány ugyan bántóan sematikus közülük, de a többség őszin­te valóságkutató szenvedély­ről és a társadalmi aktivizá­lás szándékáról tanúskodik. így Gyarmathy Lívia ripor- tázsa a „Tisztelt cím”, amelyben nyugdíjas postá­sok (az egyik legrosszabbul fizetett szaka képviselői) tesznek hitet a hivatásszere­tet mellett. A jó alkotások közzé tartozik még Mészáros Márta megkapóan egyszerű portréja három főnővérről, továbbá Gábor Pál darabos lírájú beszámolója egy mun­kásnőről és Lakatos Vince műit és jövő birkózásáról tudósító tápéi riportja, a „Gyékény és olaj”. Tapsot váltott ki Moldován Domon­kos néprajzi filmje, a ma­gyar fazekasság öreg mes­tereinek és ifjú megújítóinak (nem utolsó sorban a Szol­nok megyeieknek) bemuta­tásával. Elismerésre méltó a tudo­mányos es ismeretterjesztő filmek szakszerűsége, közért­hetősége. Kollányi Ágoston egy már-már lehetetlenül filmszerű témát, a számító­gépek kettes számrendsze­reknek problématlkáját fogta meg tökéletes szemléletes­séggel. Az egyik tavalyi szol­noki nagydíjas, Chuller Im­re ezúttal is remekelt, most végzése, a vízrendezés mel­lett a termőtalajt gyepesí­téssel óvhatjuk meg legjob­ban. Figyelembevéve, hogy legelőterületünk viszonylag kevés, a gyepesítés nagy haszonnal járhat a hús- és tejtermelés olcsóbbá tételé­ben is. Már utaltunk rá, hogy egyes, kiemelt területeken mostanában lelassult a ta­lajjavítás üteme. Ennek fő oka, hogy a munka ütemét — a nagyösszegű állami tá­mogatás ellenére — a ter­melőszövetkezetek saját erő­ből történő beruházási lehe­tőségei szabják meg. S mi­vel a talajjavítás általában a gyengén gazdálkodó tsz- ekben a legsürgősebb s leg­drágább, ezeken a helyeken tudnak a legkevesebbet ál­dozni rá. Ezt igazolják az idevonatkozó adatok is. Csökken a talajjavílási kedv? A savanyú-, a szikes-, a homokos talajok javítása 1967-ben még 102 ezer hek­táron történt meg, tavaly már csak 35 ezer hektáron. Nem jó ez azért sem, mivel a talajjavításra alkalmas anyagok tárolása az érintett ipari üzemeknél mind na­gyobb gondot jelent. Nincs, aki elszállítsa a különböző talajjavításra alkalmas mel­léktermékeket a cukorgyá­rakból, a kénsavgyárból, ugyanakkor nagy kár lenne ezeknek az anyagoknak a megsemmisítése is. Rövid áttekintésünk, amely nem léphet fel a teljesség igényével, talán érzékelteti, mennyire fontos, össztársa­dalmi érdek az öntözés, a talajjavítás időszerű felada­tainak komplex megoldása, amit a szakemberek méltán sürgetnek. Nem kis mérték­ben ezeknek a tennivalók­nak a jó elvégzésén múlik a gazdálkodás fejlődése, a mezőgazdaság jövője. (Vége) egy vadállatokról szóló ter­mészetfilmmel. Színvonalas Kiss József munkája, Her­man Ottó híres könyve alap­ján örökíti meg a magyar népi halászat fortélyait. Bár a mozifilmek már le­futottak, a zsűri, élén Ne- mesküríhy Istvánnal, a Bu­dapest Filmstúdió igazgató­jával, szombatig mélyen hallgat. Az alkotók — csak­nem valamennyi jelen van — izgalommal várják a döntést, annál is inkább, mivel a szolnoki szemlével ellentétben ez az erkölcsi di­csőségen kívül pénzzel is jár. Három 15 ezer forintos nagydíj és számos értékes kategóriadíj jutalmazza a legsikeresebb alkotókat. Kedden fővárosunk neve­zetességeivel ismerkedett a megyénkben vendégeskedő észt tanácsi delegáció. Fo­gadta őket dr. Papp Lajos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának- és Szépvölgyi Zoltán, a fő­városi tanácsának elnöke. A tegnapi napot vendégeink Ismét Szolnokon töltötték. Délelőtt a megyei pártbi­zottság székházában megbe­szélés volt, amelyen részt vettek a tallinni tanácsi de­legáció tagjai I. H. Kallion vezetésével, Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei bizottság első titkára, Fodor Mihály, a> megyei tanács el­nöke, valamint a megyei pártbizottság több vezetője. Kölcsönösen tájékoztatták egymást szűkebb hazájuk politikai, társadalmi, gazda­sági, kulturális helyzetéről, a legfontosabb feladatokról. Csáki István átadta az 1973. évre szóló további együtt­működésre vonatkozó meg­állapodás-tervezetet I. H. Kallionnak, hogy azt Tallinn- ban a város vezetői megtár­gyalhassák, szükség esetén kiegészítsék észrevételeikkel. A végleges megállapodást majd június 4-én a me­gyénkből Tallinnba utazó pártküldöttség vezetője. Tóth János, a megyei pártbizott­ság titkára írja alá. Délután a tallinni vendé­gek szakmájuknak megfele­lő programon vettek részt. Akkor volt alkalmunk rö­vid interjút kérni I. H. Kal- liontól. — Tanácselnök elvtárs! Mindenekelőtt szeretnénk be­mutatni önt olvasóinknak, kérjük beszéljen magáról. Mivel foglalkozott, mielőtt megválasztották a tallinni városi tanács elnökének? — Nem veszik szerényte­lenségnek, ha azt mondom, még fiatalember vagyok, negyven éves. Miután a tal- linni műszaki főiskola elek- tromémöki karán diplomát szereztem, 1955-ben kinevez­tek egy vegyipari kombinát­ba az energiaközpont vezető­jének. Mivel már egyete­mista koromban Komszomol- titkár voltam, később a Komszomol járási titkára lettem, majd 1959-től a tal­linni műszergyár igazgatója. Mikor 1963-ban megszervez­ték nálunk a párt és állami ellenőrző központot, annak elnökhelyettesévé neveztek ki: 1969-ben az Észt Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának munkatársa let­tem, ott dolgoztam tavaly június 18-ig, amikor is meg­választottak a tallinni váro­si tai.ács elnökévé. — Megtisztelő és egyálta­lán nem könnyű megbízatás I. H. Kallion a tallinni vá­rosi tanács elnöke az öné. Milyen nagy fel­adatok elvégzése vár Önre és munkatársaira? Szolnok megye A negyedik ötéves terv­ben összesen 51 34.3 új óvodai hely létesítését tervezik az országban. Ebből 1630 me­gyénkben lesz. A tervidő­szakból eltelt csaknem más­fél esztendő tapasztalatai szerint megvalósítható-e idejében a nagyszabású óvo­da-építési program? — erről adtak tájékoztatást a műve­lődésügy illetékesei. Mint elmondták, a munka jó ütembem halad: tavaly, a tervidőszak első esztendejé­re együttvéve 9318 új óvo­dai hely megépítését tervez­ték. a valóságban azonban 13 155-tel nőtt a helyek szá­ma. A „gyarapodásban” a főváros vezet 2806 új hellyel. Szolnok megyében sajnos a tervezett 200 helyett csak 128 új óvodai helyet létesítettek. Az ellátottság szempontjából megyénk hetedik helyen áll az országban: ezer óvodás­korú gyermekre 537,5 óvodai Tegnap este kaptuk a hírt: Tiszaroffon felállították az 50 köbméteres víztornyot, ez­zel befejező szakaszához ér­kezett a községi vízmű épí­tése. A falu háromezer la­kójának júniusban már az új vízmű szolgáltatja a tiszta, friss ivóvizet. A beruházás 10 millió £o — Az emberekről való gondoskodás a tanács fel­adata, kielégíteni szociális, kulturális, egészségügyi igé­nyeiket. Ehhez megfelelő anyagi eszközeink vannak: ebben az ötéves tervben vá­rosfejlesztésre 200 millió ru­bel áll rendelkezésünkre, ez 20 százalékkal több, mint az elmúlt tervidőszakban volt. Egyik legfontosabb fel­adatunknak a lakásépítést tartjuk: tavaly 7.800 csalá­dot juttattunk új otthonhoz. Reméljük rövidesen megol­dódnak városunkban a la­kásgondok. Másik nagy fel­adatunk, a városrendezés. Szeretnénk Tallinnt olyan várossá építeni, hogy példa­ként szolgáljon más köztár­saságoknak. — Hogyan értékeli ön, Tallinn és Szolnok megye testvérkapcsolatát. Vélemé­nye szerint mennyire élő és mivel lehetne még gyümöl­csözőbbé tenni? — Ezt a nevet, hogy Szol­nok megye, emberek tízezrei ismerik Tallinnban. Több ezer városunkbeli ember járt már Magyarországon. így Szolnokon is és közvetlen barátokra leltek. A barátság­vonatok kölcsönös indítása, az üzemek, szövetkezetek kapcsolata, a sajtó, a rádió munkája mind barátságunk erősítését szolgálja. Példá­nak említem: a Tallinnban megjelent könyv, mely Szol­nok megvét mutatja be. el­fogyott, most az újabb kia­dásáról kell gondoskodnunk. Május 19-én tartjuk tanács­ülésünket, ahol részletesen beszámolok majd az itt vég­zett munkánkról. Beszámo­lómat a városi lap is rész­letesen ismerteti, így a tal- linniak ismét hírt kaphat­nak, a Szolnok megyeiek, szorgalmas munkájáról. A további együttműködés ki- szélesítésének — vélemé­nyem szerint — nagyon sok útja, módja kínálkozik és ebben tekintélyes szerep jut a sajtó, a hírközlő szervek munkatársainak is, — mond­ta befejezésül I. H. Kallion. a hetedik helyen hely jut. (Hattal kevesebb, mint az országos átlag.) Az idei tervekben 19 181 új óvodai hely szerepel, ám a „visszajelzések” szerint 14 370 lesz a teljesítés. Eb­ből Budapesten 2525, Pest megyében 1380, megyénkben pedig 575 lesz a gyarapodás, kétszázhuszonöttel több, mint amennyit eredetileg terveztek. A szakemberek véleménye szerint számszerűségében te­hát megnyugtató az óvoda­építési program végrehajtása Ha ebben az ütemben halad tovább a munka, az. 51346 új óvodahely már 1975 előtt tető alá kerül. A szakembe­rek ugyanakkor azt is hang­súlyozták, hogy változatlanul szükség van a nagyarányú társadalmi összefogásra, a különböző Intézmények, vál­lalatok ipari és mezőgazda- sági üzemek anyagi támoga­tására, áldozatvállalására. rintha kerül. A községbeliek — társulati alapon — csalá­donként 4000 forinttal já­rultak hozzá az építkezés­hez. Eddig 18 ezer folyómé- t"r vízvezeték készült el, még építenek 3 ezer folyó­métert és ezzel Tiszaroff minden utcájában lesz víz­vezeték, r­Szabó János A rákóczifalvai Rákóczi Tsz-ben 215 lóerős K—700-as szovjet traktorral szántanak. A gép munkateljesítménye négy 1>T traktoréval azonos Csáki István tájékoztatta az észt delegációt megyénk po­litikai, gazdasági helyzetérőL Több óvodáé építenek a tervezeténél Júniusra kész a vizmű

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom