Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-10 / 108. szám

1972. május 10, SZOLKOK MEGYEI KÉPLAP 5 Öntözés, talajjavítás II. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének kulcskérdése: miként tudjuk megoldani a legközelebbi évek során a műszaki fejlesztés sürgető tennivalóit. Tudjuk, hogy en­nek komoly tárgyi és szemé­lyi feltételei vannak. S ez a két feltétel nem választható el egymástól’ kölcsönösen ki­hat egyik a másikra. Csak az összefüggések pontos isme­retében képzelhető el az elő­rehaladás. Szakemberek hitelt érdem­lő becslése szerint már most 650—700 ezer holdnyi terüle­tet öntözhetnénk. A mi me­gyénkben majdnem 77 ezer hold földre van vízjogi en­gedély. Az öntözéses gazdál­kodás kiterjesztését azonban egyebek között nagyban gá­tolja a munkaerőhiány. Ah­hoz, hogy a negyedik ötéves terv előirányzatát teljesítsük, 10—12 ezer öntözési szak­munkást kell kiképeznünk az elkövetkező néhány évben. Emellett a meglévő szak­munkások továbbképzéséről is gondoskodni kell, sőt, azt is el kellene érni. hogy fo­kozzuk ezeknek az emberek­nek munkahelyükhöz való ragaszkodását. Ne kívánkoz­zanak el a munkahelyükről, az eddiginél jobban kötődje­nek szakmájukhoz, amelyet közülük ma még sokan csak átmeneti megoldásnak tekin­tenek, s az első kínálkozó alkalommal otthagynak. gyeimet fordít arra, hogy az öntözött területekhez kapcso­lódóan szárítóüzemek, kon­centrált állattartó telepek, zöldségtermelő és feldolgozó üzemek települjenek, — csak így képzelhető el ugyanis, hogy semmi ne menjen kár­ba abból, ami megtermett. Ezért van nálunk több- úgy­nevezett modell gazdaság. A szakemberek az elmúlt évek tapasztalataiból levon­ják azt az egyértelmű tanul­ságot, hogy az öntözés haté­konysága szoros összefüggés­ben van a mezőgazdasági termelés általános színvona­lával. Hátráltató szemléleti Hőviil a szaktanácsadó szolgálat tényezők Az öntözőcsövek lerakása, sűrűn ismétlődő áttelepítése olyan fizikai erőkifejtést igé­nyel, amelyre az üzemek többségében alig akad vállal­kozó. Itt is joggal vetődik fel a gépesítés igénye, s az été­re n mutatkozó kezdeti ered­mények igen biztatóak. Nem­régiben megindult az ütésál­ló’ könnyű műanyag- és alu­míniumcsövek sorozatgyártá­sa. Elkezdődött az öntöző­csövek hosszirányú vontatá­sát biztosító csőkocsik gyár­tása. Bővült a szórófej vá­laszték. Az Országos Vízügyi Hivatal a korábbinál lénye­gesen többet tesz az öntözési főművek és egyéb szolgáltató létesítmények fejlesztéséért, rendszeres karbantartásáért. Bővül a szaktanácsadó szol­gálat. Mindez együtt és kü- lön-külön nagyban hozzájá­rul a modernizálás nap'y mun­kájának sikeréhez. Nem le­becsülhető továbbá azoknak a vizsgálódásoknak az ered­ménye sem, amelyet a szak­emberek Európában, Ameri­kában és Ausztráliában foly­tattak -ebben a tárgyban az­zal a céllal, hogy megismer­jék a legkorszerűbbnek tar­tott eljárásokat. A műszaki fejlesztés lé­nyeges kritériuma valósul meg azzal, hogy a negyedik ötéves tervben előirányzott fejlesztések 80 százalékban esőztető berendezések felállí­tására irányulnak, s ezeknek mintegy fele hordozható ön­tözőgép lesz. Ezeket a gépe­ket és berendezéseket nagy­részt a hazai ipar állítja elő, de lépések történnek a gyár­tás-kooperáció megszervezé­sére a szocialista országok­kal is. Figyelemre méltó az a törekvés is, hogy a jövőben biztosítsák az öntözési főmű­vek, valamint a hozzájuk kapcsolódó üzemi létesítmé­nyek összhangját s minden fejlesztést ennek figyelembe­vételével valósítsanak meg. Korszerűsítés, szakosítás f Az öntözési kapacitás mi­nél teljesebb kihasználásához a berendezések korszerűsíté­se mellett hozzátartozik, hogy olyan növényfajtákat állít­sunk be a termelésbe- ame­lyek leginkább meghálálják az öntözést. Ez további nagy feladatokat ró a hazai nö- vénynemesítőkre éppúgy, — mint azokra a szakemberek­re, akik a külföldi fajtáknak a mi viszonyainkra történő adaptálásával foglalkoznak. Munkásságuk eredményeként! a legközelebbi években to­vább bővül majd a fajtavá­laszték. Ilyen tekintetben is megnövekszik tehát a tudo­mány szerepe és jelentősége, s ugyanígy az oktató- és pro­pagandamunka fontossága, s általánosságban a korszerű szakmai ismeretterjesztés je­lentősége. A termeléskoncentráció, — valamint a szakosodás elő­mozdítása érdekében a ne­gyedik ötéves terv külön fi­Ez a megállapítás egyben hűen érzékelteti a tenniva­lók nagyságát s azt a körül­ményt is, hogy a fejlődés le­téteményese ebben a vonat­kozásban is az ember — min­den egyéb csak ez után kö­vetkezik. S utalnunk kell azokra a szemléleti tényezők­re. amelyek nagymértékben hátráltatják, vagy segítik az öntözéses gazdálkodás to­vábbi térhódítását. Etekin- tetben talán az a legfonto­sabb, hogy a szakirányítás­ban, s az üzemi közösségek értékítéletében az öntözés a termeléstechnológia szerves részévé váljon, s ennek érde­kében az érdekeltek ne hú­zódozzanak a saját erőből tör­ténő beruházásoktól, ame­lyek a nagyobb hozamokban rövid idő alatt kamatostól megtérülnek. Mint ismeretes, az öntözés fejlesztése terén is több évti­zedes elmaradást kell pótol­nunk a legközelebbi évek­ben. Az eddigi eredmények i— a fogyatékosságok ellené­re — magukban hordozzák célkitűzéseink teljesülésének garanciáit. Ehhez is azonban — mint annyi máshoz —tár­sadalmi összefogás, s minde­nekelőtt a közvetlenül érde­keltek felelősségérzete szük­séges. (Falytatjuk) Havonta százezer ing Kisújszállás fiiiíal üzeme, a Férfilehérneműgyár helyi gyáregysége egyre inkább belelendül a termelésbe. Százezer in? készül el itt havonta. Pádua. Universal, Irina, Riga. Bányász-zefir: ezek a mostanában legtöbbet gyártott típusok. A készárunak mintegy 60 százalékát a Szovjetunióba exportálják. A gyáregység ötszáz embernek ad munkát többségében nők és fiatalok. KépUpkün: a nagy varrótcrcin A METRO második szakaszának több szempontból is legérdekesebb állomása a. Kossuth Lajos-térl. A föld felszínétől 75 méteres mozgólépcső vezet a peronra és ez a leghosszabb lépcsősor, ez a legmélyebb állomás. A fehérmárvány burkolat ugyan­csak kiemelkedik szépségével a többi közül. Az állomás műszaki átadása megkez­dődött. (MTI Foto — Csikós Gábor felv. — KS) Hirtelen jött szerencse Besenyszöqre (Tudósítónktól) A besenyszögi Kossuth Tsz energiagondjaival már jó néhány évvel ezelőtt ta­lálkoztam. A termelőszövet­kezet elnöke a szárítóüzem gáztüzelésének hasznosságát fejtegette akkor, indokolva az olajtüzelésről földgázra való átállás műszaki-gazda­sági előnyeit. — Csak néhány kilométer­re van tőlünk a földgáz, Szolnokról könnyen lei lehet­ne hozni, és a termelőszö­vetkezet még földgépekkel is segítené a vezetéképítést — mondotta, Nekünk sokat jelentene, de használhatná a földgázt a falu is. meg a Palotási Állami Gazdaság is kaphatna belőle. A dolog azonban nem volt ilyen egyszerű mert a föld­gáz-távvezeték minden kilo­méterének építési költsége megközelíti az egymillió fo­rintot, tehát a Szolnok—be- seny szögi vezeték 15—20 millió forint. Ennyi pénzt er­re a célra a termelőszövet­kezet áldozni akkor nem tu­dott. Szomjaznak az állatok Á termelőszövetkezet adottságait jól kihasználva korszerű szarvasmarha te­nyésztésbe kezdett modern rendszerű istállókkal és gé­pekkel. A baj azonban itt is jelentkezett. A sekély mélységű kutak annyira fertőzött vizet adtak, hogv a szarvasmarha állományt kénytelenek voltak külföldi gyógyszerekkel kezelni. Ez nem kis pénzbe került. A megoldást azonban az állat­egészségügyi szakemberek is vitatták. Az ivóvízhiány az állat­állomány növekedésével egy­re fokozódott. Az Alföldön mélyfúrású kútból már szá­mos tsz kapott artézi vizet. Erre gondolt Horváth Já­nos elnök is. Megtervezte­tett egy mélyfúrást a szarvasmarha-telep közelé­ben. de az első rétegvizsgá- latok csak szerény vízmeny- nyiséget eredményeztek, s a további fejlesztés igényeire is gondolva nagyobb kútho- zamot kért a fúrást kivite­lező szakemberektől. A földtani szelvények alapján megállapodtak egy 1000 méter alatti bővebb vízmennyiséget adó réteg át­fúrásában. A kút hozama így már elérte az 1500—2000 liter/perc mennyiséget- de a dolog természeténél fogva egyben a 60 ° C hőmérsékle­tet is sőt a vízzel együtt kevés földgáz is megjelent, és itt kezdődött az elnök „kálváriája”. „Megfogták az isten lábát" beruházási lehetőségénél fog­va nem volt felkészülve. Első lépcsőben 60~40 0 C között, a melegvizet fűtési célokra hasznosíthatnák, sőt a jelenlegi technológiának kismérvű változtatásával terményszárításra is kiválóan alkalmazható lenne a nyá­ri időszakban, amikor épüle­tek fűtésére nincs szükség. A második hőlépcső 40 és 25‘C között alkalmas istál­lók. csirkenevelők palánta- házak fűtésére. Az innen tá­vozó vizet pedig az ivóvíz hőfokára visszahűtve állatok itatására használhatnák. A bőven fennmaradó fölösleget 2Ó—30 ° C-on strandfürdő céljára lehetne jól hasznosí­tani. Mi a megoldás? Természetesen a jó hírre a községiek is felfigyeltek. Ma már központi téma minden besenyszögi portán az új melegvíz „forrás”. Minden­kinek van már elgondolása, ami szerinte jó lenne. Elgondolások és lehetősé­gek viszont csak komplett beruházási tervek és pénz­ügyi keretek mellett váltha­tók valóra. Ez azonban pil­lanatnyilag nincs és csak lassan az évenkénti lehető­ségek jó kihasználásával valósítható meg. Először Is ki kell dolgozni a kapott melegvíz hasznosítási tervét. A konkrét tervek benyújtásá­val az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól le­het kérni beruházási keretet. Ahogy Szeged az új nagy olaj- és gázmezővel, úgy be- senyszög ezzel a nagyhoza­mú melegvizes kúttal fogta meg az isten lábát- ahogy a szólás-mondás tartja. Csak az a baj hogy a szerencse nagyon hirtelen jött s a lá­bat nehéz megtartani. Néz­zük az elnök szemszögéből. Nekik szarvasmarhatenvé* szetük van és nem baromfi - feldolgozójuk. A víz mellett megjelent földgázt egyelőre le kell választani és fáklyán elégetni mindaddig, míg ve­zetéken hasznosítani tudják. Ilyen melegvíznek élő vízbe engedése tilos és bírságolják is Ha csak ezt nézzük, a bő ho7.amú kút valóságos is­tenesapása lenne. Az igazság azonban nem ez. A gvors számítás azt mu­tatja. hogy a napi melegvíz hasznosítható hőenergiája meghaladia a 40 millió ka­lóriát. sőt gázhasznosítássa! együtt a nyerhető hő egyen- érték 10—15 tonna jó minő­ségű szénkalória értékének felel meg naponta. Felmerül tehát a kapott melegvíz hasznosítása amire viszont a termelőszövetkezet sem ter­mészetes adottságainál, sem De még így is a beseny- szögiek jó összefogásától függ a melegvíz hasznosítá­sának ügye! Villamos berendezések a mezőgazdaságban Az MTESZ által szerve­zett, s június 2-ig tartó Szol­nok megyei Műszaki Hetek keretében, a Magyar Elek­trotechnikai Egyesület Szol­nok megyei csoportja, közö­sen a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület megyei szer­vezetével előadási rendezett tegnap a TITÁSZ szolnoki üzemigazgatóságának székhá­zéban. A tanácskozáson először — a korszerű mezőgazdaság villamos berendezéseiről — Bánócz.v György, az ÉVI­TERV főtechnológusa, a Ma­gyar Elektrotechnikai Egye­sület alelnöke tartott előa­dást. Mint elmondotta. a rohamos fejlődés megköve­telte a villamos berendezé­sek nagyarányú alkalmazá­sát a mezőgazdaság több ágában. Különösen igényel­te az állattenyésztés. Az ot­tani kísérletek során meg­állapították: a világítás ja­vítása. a klímaberendezések alkalmazása nagymérvű ter­melékenység növekedést eredményez. Második na?:rendként Sza- lay Béla, az ÉVITERV mér­nöke korszerű feiőberende­zések alkalmazásáról és üze­meltetéséről szerzett eddigi tapasztalatokat összegezte. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom