Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-09 / 107. szám
XXIII. évi. 107. sz. 1972. május 9., kedd. VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér A győzelem napja / mmár huszonhét éve, hogy Európában elhallgattak a fegyverek, összeomlott a hitleri birodalom, az antifasiszta koalíció győzelmével véget ért a második világháború. A győzelem napja a világ népeinek nagy nemzetközi ünnepe: a nácizmus megsemmisítése Európa szinte valamennyi országának a szabadságot hozta el, beleértve a nemet népet is, amely a Reich bukásával felszabadult a hitleri lidércnyomás alól. A győzelemn legfőbb részese a szovjet hadsereg, a szovjet nép volt, mindemellett fontos történelmi tény, hogy a 11 itler-el lenes harcban elévülhetetlen érdemeket szereztek a brit és az amerikai hadsereg katonái, a francia, a lengyel, a csehszlovák, a jugoszláv, az olasz és más nemzetiségű partizánok, ellenállók, szabadságharcosok. M a már könyvtárakat kitevő irodalma van a második világháborúnak, hozzáférhetővé váltak a levéltárak, a korabeli titkos dokumentumok. Sok kísérlet történt arra is, hogy meghamisítsák a történelmet, s Hitler katonai vereségét másod-, harmadrendű tényezőknek tulajdonítsák. Ám semmiféle ilyen kísérlet nem változtathat a tényeken, mindenekelőtt azon, hogy az antifasiszta felszabadító háború azért végződött győzelemmel, mert résztvevői igaz ügyet, a népek önállósági és függetlenségi jogát, a legalapvetőbb emberi jogokat védelmezték, s ez a katonai erő mellett legyőzhetetlen erkölcsi-politikai fölényüket is biztosította. Azzal, hogy elismerjük a brit és amerikai részvétel jelentőségét a Hitler-ellenes harcban, a történelmi igazságnak teszünk eleget. Semmi nem homályosíthatja el azonba azt a döntő szerepet, amelyet a Szovjetunió vállalt és viselt. 1941 es 1945 között a szovjet hadsereg 600 hitlerista hadosztályt semmisített meg, csaknem négyszer annyit, mint amennyi az összes többi frontokon harcolt. Hitler tüzérségének, légierejének és harckocsi-állományának háromnegyed része a keleti fronton pusztult el. A fasiszta hadsereg 13,5 milliós emberveszteségéből tízmillió a szovjet hadsereg csapásai alatt hullott el. A háború éveiben nemcsak a legnagyobb győzelmek, hanem a legnagyobb áldozatok vállalása is a szovjet nép nevéhez fűződik. A frontokon, a partizánharcokban és a hitlerista haláltáborokban húszmillió szovjet ember áldozta életét. Elpusztult 1170 szovjet város, 70 ezer falu, 32 ezer ipari üzem, tönkrement a megszállt területek teljes mezőgazdasága. A győzelem óta huszonhét esztendő telt el: ritka hosszú periódus földrészünk történelmében, amikor hallgattak a fegyverek. S hogy ma is békében emlékezhetünk meg a győzelem napjáról, az elsősorban a Szovjetunió, a szocialista tábor, a békeszerető európai népek érdeme. A háború befejezése után igen kis idő telt el, amíg a nyugati hatalmak rájöttek, hogy a szocialista Szovjetunió katonai győzelme, a szocializmus eszméinek gyors terjedése, a népi demokratikus államok kialakulása egyszer, s mindenkorra szétoszlatták a nemzetközi monopoltőke hajdani kiváltságait: azt, hogy a trösztök zsold- jába szegődött kormányok akadálytalanul döntsenek a népek sorsáról, a háborúról és békéről, életről és halálról. Thomas Mann, a nagy német humanista író Churchill hírhedt fultoni uszító beszéde után keserűen felsóhajtott: „Hatalmas érdekek dolgoznak azon, hogy teljesen megsemmisítsék RooseVelt művét, s dühig fokozódik egyesek bánata, hogy Németországot verték meg Oroszországgal, nem pedig Oroszországot Németországgal”. Az európai béke azonban, amely felett ekkor már milliók őrködtek, kiállta a hidegháború vészteli éveit, s a szovjet hadsereg erejének ugrásszerű növekedése visszariasztotta a háborús kalandorokat. E lurópában a szocialista országok tömbjének kialakulásával kedvező viszonyok alakultak ki a béke megőrzésére. Évek múltán alapvető változások mentek végbe Nyugat-Európában is. Számunkra ez a legfontosabb kérdés, s ezért valamennyi politikai probléma között első helyen áll Európa új biztonsági és együttműködési rendszerének megteremtése. A szocialista országoknak az a kezdeményezése, hogy a kontinens békéjét és biztonságát a fegyveres erők labilis „egyensúlya” helyett a népek egymás iránti megbecsülése, a kölcsönös bizalomra, együttműködésre, a háború után kialakult helyzet realitásaira' kell alapozni — a népek és kormányok többségének helyeslésével találkozott. Nem tűr halasztást a két német állam helyzetének rendezése sem. A Német Demokratikus Köztársaság egyre szélesebb körű nemzetközi elismerésben részesül. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikájában — amióta a szélsőséges jobboldaliak ellenzékbe szorultak — egyre határozottabban felismerhető a realitások tudomásulvétele iránti hajlandóság. Európában a béke minden híve megnyugvással vette tudomásul a Nyugat-Ber]inról szóló négyhatalmi megállapodást, sürgeti a német tárgyalófelek megegyezését és a szovjet—nyugatnémet, illetve a lengyel—nyugatnémet szerződések ratifikálását A német ügyek rendezése, csakúgy, mint a leszerelésről folyó különböző szintű és összetételű tárgyalások az európai biztonság új megalapozásának fontos láncszemei. A második világháború soha nem látott borzalmakat zúdított a világra. A századunkat megelőző háromszáz év egymást követő háborúi kontinensünkön 13,5 millió ember halálát okozták. Az első világháborúban tízmilliónyian haltak meg. A második világháborúban 54 milió ember pusztult eL A világméretű küzdelemben 72 állam vett részt és 40 ország területén folytak hadműveletek. Az elpusztult anyagi javak értéke 4 ezer milliárd dollár. S zörnyű adatok ezek, de csekélyek lesznek, ha egy termonukleáris háború fenyegető pusztításaival vetjük össze őket. Éppen ezért a győzelem napjának évfordulóján nemcsak a fasizmus leveréséről emlékezünk meg, hanem kifejezzük erőteljes követelésünket: az imperialista kormányokat rá kell kényszeríteni a népek békéjének tiszteletben tartására. Ma: Meqkezdődött a Maqyar Tudományos Akadémia közgyűlése Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az akadémia idei közgyűlése. Tudományos életünk e kiemelkedő eseményén részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Ajtai Miklós és dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettesei, Nagy Miklós, a Központi Bizottság tudományos. közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, valamint a tudományos élet sok más ismert személyisége. A közgyűlést ErdeyGrúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. majd előterjesztette az elnökség beszámolóját. — Az akadémia elnökségének, tudományos osztályainak és bizottságainak tevékenysége az 1971. évben — a beszámolási időszakban — a párt Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelveinek• valamint a X. kongresszus a tudományt érintő határozatainak szellemében folyt. — mondotta többek között Erdev-Grúz Tibor. — E határozatok újólag felhívták a figyelmet a társadalomfejlődés jelenlegi problémáinak kutatására, elméleti elemzésére és a szocialista építés gyakorlatában hasznosítható tudományos következtetések fontosságára. — Társadalmunk fejlődése, a szocializmus magasabb szinten való továbbépítése a politika. a népgazdaság, a közegészségügy és a kulturális élet úgyszólván minden ágazatában minduntalan napirendre hoz olyan feladatokat, amelyek korszerű, igényes megoldása nem nélkülözheti a kutatómunkát. Ha a tudományos-technikai forradalom hazánkban még nem is bontakozott ki a maga teljességében, hatásai mind több területen érvényesülnek már s ez szükségessé teszi a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának további erősítését, kiszélesítését, elmélyítését. — A haladásban a természettudományok mellett igen nagy a társadalomtudományok súlya is. A továbbiakban arra mutatott rá, hogy a tudomány nagy szerepet kap a termelésfejlesztési koncepciók, kutatási. célprogramok kidolgozásában. A beszámoló nagy teret szentelt a tudományos fejlődés szempontjából jelentős nemzetközi tudományos kapcsolatoknak. elsősorban a két- és többoldalú tudományos egyezményeknek. Ezután Köpeczi Béla akadémikus. az akadémia megbízott főtitkára ismertette az akadémia szakigazgatási tevékenységét, az intézetek és más kutatóhelyek munkáját. — Az akadémia kutató hálózata az elmúlt években korszerűsödött és bizonyos területeken bővült. Azt mondhatjuk, hogy az ex- tenzív fejlesztés időszaka lezárult. Jelenleg 44 kutató intézet, 25 tanszéki kutató- csoport. 11 munkaközösség működik és ezenkívül 57 tanszék és egyéb kutatóhelyet támogatunk. A költség- vetés összege az 1968. évi 425.7 millió forintról 1971- ben 537.4 millió forintra emelkedett. Ami 26.5 százalékos fejlesztésnek felel meg. Ugyanebben az időszakban a tényleges létszám — a szerződéses munkák terhére foglalkoztatottakkal együtt — 5118-ról 6429-re nőtt. az emelkedés 25.6 százalékos. Ezt követően dr. Tímár Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese emelkedett szólásra. Beszéde elején a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte a közgyűlés résztvevőit, majd így folytatta: — Korunk, amelyben élünk, a nag y történelmitársadalmi változások kora. A világ az utolsó ötven év alatt talán többet változott, mint azt megelőzően hosszú évszázadokon át. a társadalom mozgása felgyorsult. s ebben döntő szerepe van a szocializmusnak. Ez a kor egyben a tudományos technikai forradalom korszaka. Mindennek határozott jegyeit, társadalmi, gazdasági- emberi megnyilvánulásait hazánk fejlődésében is tapasztalhatjuk. — Nehéz lenne pontosan meghatározni, lemérni, hogy mekkora szerepe van a tudománynak a népgazdaság fejlődésében. Nem túlzás azt mondani hogy tudósaink. kutatóink eredményes munkája nélkül nem tudtuk volna kitűzött céljainkat megvalósítani. Ezután az ember és környezete címmel Szentágothai János akadémikus, a biológiai tudományok osztályának elnöke adott áttekintést a biosztféra alakulásának a társadalom életét és az egész tudományt érintő kérdésköréről majd sor került az 1972. évi akadémiai aranyérem átadására. Szabó Imre, az akadémia alelnöke ismertette az akadémia elnökségének határozatát, mellyel az idei aranyérmet Jánossy Lajos akadémikusnak, az akadémia al- elnökének, a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos tanácsadójának az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Atomfizikai tanszék professzorának adományozta. A nyilvános közgyűlés az akadémiai díjak átadásával végződött. A közgyűlés pénteken reggel 9 órától zárt ülésen folytatja munkáját az akadémia várbeli kongresz- szusi termében, az elhangzott beszámolók vitájával. A közbeeső időben kerül sor a tudományos osztályok üléseire és egyes központi jelentőségű témákat megvitató tudományos ülésekre. Öntözés, talajjavítás ☆ Dicséret helyett büntetés * A tudomány világából ☆ Értői az irodalomnak Zeneiskolai zenekarok hangversenye Magyar gazdasági napok Varsóban Michal Kaizer, a lengyel külkereskedelmi kamara elnöke hétfőn délelőtt Varsóban az országos műszaki bizottság székházában megnyitotta a lengyelországi magyar gazdasági napokat. Az ünnepélyes megnyitó után Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese mondott beszédet. Megelégedéssel szólt a magyar—lengyel gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséről, majd aláhúzta: egymás gazdasági és műszaki eredményeinek még alaposabb megismerésével az eddiginél is jobb feltételeket kell teremteniük együttműködésünk további elmélyítéséhez. „Közös törekvésünk és célunk, hogy országaink gazdasága még közelebb kerüljön egymáshoz” — mondotta. Ezt követően Kazimierz Olszewski lengyel miniszterelnök-helyettes méltatta a magyar gazdasági napok jelentőségét. A két kormány elnökhelyettesének beszéde után Fülöp Sándor, a kereskedelmi kamara főtitkára ismertette a magyar—lengyel műszaki együttműködés eredményeit, majd pedig Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhellyettese tartott előadást. A magyar gazdasági napok szakmai előadássorozata kedden kezdődik Varsóban és Katowicében. Ennek keretében a magyar szakemberek összesen 32 elő-j adást tartanak. wmmmmmmmmmmmmmmmmm HÍIÍKK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Gazdagodott a múzeum Értékes tárgyakkal gyarapodott a rudabányai érc- és ásványbányászati múzeum. A bányászváros Középkori, úgynevezett buléner temetőjében, ahová az egykori Göl- nic-bányáról bevándorolt — dolgozó családok temetkeztek — érdekes, öntöttvas sírtáblára bukkantak, — amelynek, származását a XVI. század végére teszik. A 120 centiméter hosszú és 50 centiméter széles vasöntvényen a Napot, a Holdat, a kos és az oroszlán csillagképet, valamint pipát, halálfejet, pálinkásüveget és monogramot ábrázoló domborművű mintákat találtak. A rákoskeresztúri temetőben Vasárnap délelőtt a nácizmus üldözöttéinek bizottsága koszorúzási ünnepséget rendezett a rákoskeresztúri temetőben a második világháború befejezésének 27. cvfordulója, a győzelem napja alkalmából. — Az ünnepségen Wiesner Sándor, a bizottság vezetőségi tagja mondott beszédet. majd a koncentrációs táborok volt foglyainak képviselői elhelyezték koszorúikat a mártírok emlékművein. Kodály Zoltán emlékére A Kodály-emlékév kiemelkedő rendezvényére került sor vasárnap a kecskeméti Katona József Színházban: a zeneszerző szülővárosának ifjúsági és felnőtt kórusai — nagyszabású hangversenyt adtak a mester emlékére. Tizennyolc kórus ezer dalosa közösen adta elő Kodály Zoltán „Nagyszalontai kőszön- tő”-jét és a „Juhász”, valamint Bárdos- és Sugár-műveket szólaltattak meg. Az impozáns tavaszi kórusfesztivál befeiezéseként Kodály „Békedala” és „A magyarokhoz” című kórusműve csendült fel, szintén összkari feldolgozásban, ss közreműködő ezer dalos előadásában. Tűz a lábatlani cementgyárban Veszedelmes tfix keletkezeit hétfőn a lábatlani cementgyárban. A transzformátor-állomás egyik fázisjavító kondenzátorában — Üzemzavar következtében —- meggyulladt a hűtésre, szigetelésre szolgáló 20—30 liternyi olaj. Szerencsére az esztergomi tűzoltóegység rövid időn belül a helyszínre érkezett, s nyomban megkezdték a lángok lokalizálását. Gyors mentésre volt szükség, mert fennállt annak a veszélye, hogy meggyúllad a transzformátorban levő 3000 liter olaj is. A nagy hőség hatására a transzformátorház vaslemezei már deformálódtak, s szinte az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni a nagy mennyiségű olaj lángralobbanását. A tfiz okának megállapítására vizsgálat indult. Növekszik az állami gondozottak száma Esztendőről — esztendőre nő az állami gondozott kiskorú gyerekek száma. A legutóbbi összegezésekből kiderül, hogy jelenleg több mint 36 000 fiatal van állami gondozásban, közülük több mint tízezren nevelőszülőknél laknak. Tíz esztendővel ezelőtt még alig valamivel több. mint 25 000 gyereket vettek állami gondozásba. — 1955. és 1957. között pedig még a húszezret sem érié el országosan a számuk. legnagyobb arányban a 14 éven felüliek szerepelnek az állami gondozottak között: számuk meghaladia a tízezret, s ez éppen kétszer annyi, mint tíz esztendővel korábban volt; Magyar delegáció utazott Kínába Hétfőn Szili Géza nehéz. Ipari miniszterhelyettes vezetésével delegáció utazott Kínába, a magyar—kínai műszaki-tudományos együttműködési bizottság 11. ülésszakára. Az ülésszakon a két ország műszaki-tudományos együttműködésének időszerű kérdéseit tárgyalják meg.
