Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-07 / 106. szám
1972. május 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 „Pokolgépek’' a kosárban Magyarország 400 nemzetközi szervezetben lásának 25. évfordulóját. Amerika egyik legbefolyásosabb napilapja, a Washington Post egyik legutóbbi számában karikatúrát közölt „Nixon választási kosara” címmel. A rajzon ábrázolt kosárban gondosan becsomagolt pokolgépek robbanószerkezetei ketyegtek, s a csomakok ezt a felírást hordozzák: „Árak”, „Infláció”, „Munkanélküliség”. A rajz gyengéd és hatásos figyelmeztetés, hogy az amerikai elnök nagyszabású külpolitikai akciói sem homá- lyosíthatják el az amerikai állampolgárt legjobban érintő, égető belső kérdéseket. Amikor novemberben az amerikaiak tíz és tízmilliói az urnák elé járulnak, a Fehér Ház min,den külpolitikai határozatánál, Kissinger agytrösztjének minden új manőverénél jobban érdekli majd őket az életszínvonal alakulásának „húsbavágó” problémája. A helyzet megértéséhez némileg vissza kell nyúlni a Nixon-kormány nagy gazdaságpolitikai fordulatához. Az Egyesült Államokban a republikánus adminisztráció mindig hagyományosan inflációellenes politikát folytatott, amely főcéljának a pénzügyi stabilitás megteremtését tartotta és általában nem törődött különösebben azzal, hogy a munkanélküliség némileg emelkedik. A zavartalan kon- jukfúra feltételei között — úgy, ahogy — fenn lehetett tartaná ezt az irányvonalat. Az 1969-ben hivatalbalépett Nixonnak azonban 1971 elején rá kellett döbbennie, hogy a régi módszerek az elnökválasztásokon veszélybe sodorhatják. Egész sor gazdasági és politikai ok miatt az Egyesült Államokban olyan sajátos helyzet alakult ki, hogy — addig teljesen szokatlan módon — a termelés stagnálása, illetve visszaesése nemcsak a munkanélküliség szokatlanul gyors növekedését eredményezte, hanem ráadásul még az infláció ütemét sem sikerült csökkenteni. Ezért Nixon 1971. folyamán, fokozatosan átfordította a gazdaság5 élet kormánykerekét. Különböző intézkedésekkel arra törekedett, hogy növelje az ipari termelés fejlődésének ütemét és ezzel párhuzamosan csökkentse a munkanélküliséget — de úgy hogy közben az árak emelkedésének üteme is lassuljon. E cél megvalósításához számos eszközt használt fel. Ilyen volt mindenekelőtt az adótörvény. Ennek során nem kevesebb, mint 16 milliárd dollárnyi adókedvezményt biztosítottak a kereslet — és így a termelés — ösztönzésére. További 9 mil- liárdot a vállalatok kaptak adókedvezményként, hopv fokozzák a tőke beruházási kedvét. A másik módszer az volt, hogy Nixon előbb egy három hónapig tartó „ár és bér- befagyasztási periódust” rendelt el az infláció ütemének lassítására. Ezt egy enyhébb szakasz követte, amikor megfelelő határok között maximálták a lehetséges ár és béremeléseket. Ezeknek az intézkedéseknek a gyakorlati megvalósítására Nixon, egy bérbizottságot állított fel, amelyben a szak- szervezeti szövetség (AFL— CIO) képviselői is resztvettek. A harmadik — és a nemzetközi életben legnagyobb vihart kavaró — módszer a dollár leértékelése volt. A leértékelésnek természetesen számos, az Egyesült Államok belső gazdasági helyzetén túlmenően oka is volt. Mégis: belülről nézve, a dollár leértékelésétől az ametekkel, hogy felszámolják a „kulturális forradalom” okozta súlyos gazdasági károkat és véget vessenek az iparirányítás zavarának, áll kapcsolatban „a sikkasztás, lopás spekuláció, pazarlás és tékozlás elleni harci kampány”. A „kulturális forradalom” szülte hanyagság egyik megnyilvánulása az anyagi értékek befagyasztása, elkallódása. Ennek példájaként említi a Zsenmin Zsipao, hogy a kampány során nemrég megejtett .,raktártakarítások” alkalmával több mint 700 ezer tonna vasat, acélt és színesfémet valamint több tízezer nem üzemeltetett szerszámgépet és egyéb gépet találtak. szüntették a prémiumot, amelyet a forradalom előtt a jó munka jutalmaképpen kaptak a munkások. Ezek a prémiumok a teljes fizetés 25—35 százalékával voltak egyenlőek. Szerintük ez a „reform” „biztosíték” volt a „burzsoá elfajulás ellen” amelynek — úgymond — több szocialista ország dolgozóit tették ki. Az élet. a gazdasági építés gyakorlata azonban arra kényszeríti tési mérleg hiányának enyhülését várták. A leértékelés fokozta az amerikai áruk versenyképességét a világpiacon, s így feltételezték, hogy majd ez is hozzájárul a termelésnövekedés ‘ ösztönzéséhez. Most. amikor Amerikában kezd lendületbe jönni a választási küzdelem, Nixon keserűen kénytelen megállapítani, hogy a „választási kosárban” megbúvó pokolgépek minden intézkedés ellenére tovább ketyegnek. A termelés növekedésének üteme ugyan kétségtelenül meggyorsult. Csakhogy: ezt nem követte nyomon sem az infláció lassulása, sem a mnkanélküliség csökkenése. Márpedig ez az a két gazdasági hatás, amelyet a széles tömegek a maguk bőrén éreztek. Ami az inflációt illeti, az utolsó négy hónapban az élelmiszerárak csaknem három és fél százalékkal emelkedtek, ami évi átlagra átszámítva több mint 10 százalékos növekedési ütemet jelent. Ezen belül a hús árának növekedése e négy hónapban megközelítette a 10 százalékot, azaz évi arányban a 40 százalékos ütemet. A teljes inflációnak statisztikailag kiszámított üteme továbbra is évi 5 százalék körül van, tehát lényegében akkora, mint a Nixon-kormány gazdaságpolitikai intézkedései előtt. Mint látható, a rendkívül széles tömegeket érintő élelmiszerek áremelkedése az átlagos inflációs ütemnél kétszeresen, a húsáraké négyszeresen nagyobb. A másik „pokolgép”, a munkanélküliség is zavartalanul ketyeg: 1972 tavaszán továbbra is megközelítette a munkanélküli-arányszám az összes dolgozók 6 százalékát, tehát az 1971-es csúcsszinthez képest alig változott. Magyarország; több mint 400 — főleg gazdasági — nemzetközi szervezet tagja, s ezekben, hazánkkal együtt a világ sok országa részt vesz. A szám talán nagynak tűnik, de nem az, ha meggondoljuk, hogy a világ országai kölcsönösen függenek egymástól. Nagyon sok tevékenység van, amit nemzetközlieg kell szabályozni. Így például vonataink. repülőgépeink külföldre is mennek, hazánkon nemzetközi útvonalak vonulnak át, s azokon gépkocsik közlekednek. s természetes, hogy a menetrendeket és a közúti jelzőtáblákat nemzetközileg szabályozni kell. De a Magyarországon gyártott víl- lanyvasalót vagy a televíziót külföldön is használják, s nem mindegy milyen feszültségen használható, vagy a villásdugó jó-e a külföldi országokban is. Ezért a különböző elektromos szabványokat. előírásokat nemzetközileg egyeztetni kell. A folyók több országot szelnek át. s hiába vigyáz az egyik a víz tisztaságára, ha a másik ország nem; a víz szennyezetté válik, s lehetne a példákat tovább sorolni. Nincs talán az életnek olyan területe, ahol az országok mindentől függetlenül dönthetnének, annak nemzetközi következménye nélkül. Ez fordítva is igaz: a szomszédos, vagy akár távoli országok döntései hathatnak Magyarországon is. A tevékenységek egész sora átnyúlik az országhatárokon, és láncszerűen fonja össze a különböző államokat. Nem véletlen tehát, hogy sok, egyre több nemzetközi szervezet alakul, amelyek éppen a kölcsönös érdekeket érintő kérdéseket igyekeznek nemzetközileg szabályozni. Ehhez gazdasági és politikai érdekeik fűződnek. Hiszen vannak szervezetek, amelyekbe azonos társadalmi rendszerű országok vesznek részt: pl. a KGST. amelynek szocialista államok a tagjai, vagy a Közös Piac, amelyikbe tőkés országok tömörülnek. De sok szervezetben, a társadalmi rendszertől függetlenül a tőkés, a szocialista és a fejlődő országok egyaránt részt vesznek. Érthetően, mivel az ilyen szervezet azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekben mindegyik társadalmi rendszerhez tartozó ország érdekelt. Európában az egyik legátfogóbb és hatékonyan, működő nemzetközi szervezet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB), amely a napokban ünnepli fennálBenne minden európai ország részt vesz, kivéve — az Egyesült Államok befolyásának következtében — a Német Demokratikus Köztársaságot. Az EGB foglalkozik az európai közutakkal (az „E” jelű utak) és jelzéseivel. azaz a nemzetközi KRESZ-szel, az Északi tengert a Fekete-, illetve a Földközi-tengerrel összekötő Duna—Rajna—Majna-csa- torna létesítésével, az európai villamosenergia rendszerek összekapcsolásával. tanulmányozza egész Európa általános gazdasági helyzetét és az egyes gazdasági ágak problémáit, és ennek alapján elősegíti az országok közötti gazdasági együttműködést. Olyan szervezet az EGB. amely az európai biztonsági értekezlet egyes gazdasági feladatainak végrehajtására is alkalmas lehet. Eg vétlen olyan hely. ahol már ma — nem hivatalosan — találkozhatnak a KGST és a Közös Piac képuviselöi is egymással, hiszen mind a két szervezet részt vesz az EGB évi közsvűlésein és évközben a különböző szakbizottságok, munkacsoportok ülésein. Az EGB a legfontosabb fóruma a kelet—nyugati kereskedelemnek is. Meghatározza a két rendszer közötti árucsere legfontosabb normáit, lehetőség van megvitatni a legfontosabb elvi kérdéseket. közelíteni az álláspontokat és végső soron lendületet adni a kelet—nyugati kereskedelem fejlődésének. Magyarország a külkereskedelmet illetően nemcsak ebben, érdekelt, hanem a világkereskedelemben is. Tagja ezért az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD), amely most tartja III. ülésszakát Chilében. (Ezen az ülésen az égyik alelnök a magvar külkereskedelmi miniszter.) Ez olyan fórum, ahol ugyan főleg a fejlett országok és a gazdaságilag fejletlen államok közötti kereskedelem előmozdításáról vitatkoznak és döntenek, de ennek kapcsán az egész világkereskedelem és a fejlődését gátló tényezők sora napirendre kerül. S ebben hazánk érdekeltsége nagy. Köztudott. hogy a magyar nemzeti jövedelem majdnem 40 százalékát a külkereskedelem forgalma képezi, s a forgalom 35 százaléka bonyolódik le a nem szocialista államokkal. Nem mindegy ezért, hogy milyen állapotok uralkodnak a világkeresés gyárban ismét bevonják $ ezeket a szakembereket a t vezetés munkájába. A Zsen-t min Zsipao írta, hogy „ma ! a régi kádereknek kellene a! vállalatvezetés gerincét al- t kötniük”, és bíráltli azokat a ♦ vállalatvezetőségeket, ame-* lyek „nem segítik elő kellő * képpen. hogy ezek a régi* káderek megfelelő szerephez* jussanak, mint műszaki szak- { értők és vezetők”. t A Kínában tapasztalható* bonyolult, ellentétes, időn-* ként kiélesedett ellentmon- * dásos jelenségek és folyama-* tok, azzal együtt, hogy hi-* ányzik az egységes véleményt a pekingi vezetésben azt ország fejlőésének útjaira! vonatkozóan, természetsze-1 rűleg fékezik a kínai gaz-! daság fejlődését. Maga az élet tanúsítja,^ hogy — akár akarják ezt! Pekingben. akár nem — az! ország előtt álló lényeges* gazdasági problémák meg-t oldása nem lehetséges a* maoista dogmák alapján, ha-* nem csak úgy, hogy vissza-* térnek annak az időszaknak ♦ a tapasztalataihoz, amikor aj kínai népgazdaságban a ♦ szocialista fejlődés objektív * törvényszerűségeinek megfe-1 lelő tendenciák érvényesül-1 tek. kedelemben és vannak-e komoly gátjai, vagy megfelelő feltételei a forgalom bővítésének. A többi között ez vezette a magyar kormányt, amikor arról döntött, hogy Magyarország felvételét kéri a GATT-ba is. (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény.) A szervezet tagjai egymásnak különféle vámkedvezményeket és egyéb előnyöket biztosítanak, amelyek elősegíthetik a külkereskedelmi forgalom növekedését, és olcsóbbá tehetik a külföldről vásárolt árukat. Magyarország cukrot, búzát és más nyersanyagokat ad el külföldön, s ezeknek a piaca világméretekben töb- bé-kevésbé szabályozott az ún. nyersanyag-egyezményeken keresztül. (Pl.: Nemzetközi Búza Egyezmény, Nemzetközi Cukor Tanács stb.) Megállapítják általában egy évre előre a világ szükségletét és intézkedésekkel szabályozzák a termelést és a külkereskedelmet. Minden exportáló ország kvótát (meghatározott mennyiség, amit exportálni szabad) kap és azon belül adhat el külföldi országoknak. Az egyezmény keretében nagyobb biztonsággal lehet szállítani és nagyobb a garancia arra, hogy megfelelő árat kaphat az eladó termékéért. Természetesen nemcsak a gazdasági kapcsolatok nemzetközi szabályozása fontos, hanem az emberieké is. Mindenkit mélyen megrázott a feketehimlő járvány Jugoszláviában. Terjedésének megakadályozására nemzetközi intézkedéseket kellett hozni. Ilyen és hasonló esetekben nagy szerepe van még az Egészségügyi Világ- szervezetnek (WHO), amely igyekszik nemzetközileg koordinálni az egészségügyi szabályokat, a tájékoztatást, a megfelelő oltóanyagokat stb. Df c'~k élelmiszer egészségügyi c.óírásait is kidolgozza és minden területen küzd a fertőzés ellen. Magyarország ebben a szervezetben is részt vesz. A 400 szervezetből, ahol hazánk aktív tag, csak néhányat említettünk, amelyekkel példázni kívántuk, hogy mennyire fontos ezekben résztvennünk, s milyen sok tevékenység van, amit nemzetközileg szabályozni kell. Nemcsak követjük a szervezetek előírásait saját jól felfogott érdekünkben, hanem részt veszünk — érvényesítve hazánk sajátosságait vagy éppen eredményeit és tapasztalatait — a munkában, a kidolgozás előtt álló szabályokban. Ezzel öregbítjük országunk tekintélyét és erősítjük pozícióit. Gyulai István KÜLPOLITIKAI van az üzemekben, gyárakban folyó gazdasági munka megjavításáért. Ez olyan kategóriák figyelembe vételén alapul, mint az önálló gazdasági elszámolás, az önköltség, a nyereség, a munka szerinti bérezés és a tervezés. A Hungcsi című folyóirat hangsúlyozza „a munkaerő-tartalékok és a berendezések maximális kihasználásának a munkaszervezés maximális javításának, az irányítás és a munkatermelékenység javításának” szükségességét. „A gazdasági önelszámolás a népgazdaságban — írja a folyóirat — a szocialista vállalatirányítás fontos módszere”. Az arra irányuló kísérleA munka szerinti elosztásról A Kínából érkező tudósítások arról is beszámolnak, hogy az országban erősödik a munkaszerinti elosztás elve visszaállításának tendenciája, bár a „kulturális forradalom” éveiben ezt az elvet, miként általában az anyagi ösztönzést „cukorpapírba csomagolt lőszernek”, „szennyes revizionista árunak”, „a forradalmat hát- badöfő tőrnek” nyilvánították. Mint ismeretes, megezeknek az elméleteknek a szerzőit, hogy fokozatosan lemondjanak az egyenlősdit hirdető dogmákról és visz- szatérjenek a munka szerinti bérezés elvéhez. A kínai sajtóból ítélve, egyelőre még teljesen tisztázatlan, hol végződik a „mindenkinek munkája szerint” elv, amelyet ma elismernek, és holnap kezdődik a ..revizionizmus” és a „burzsoá ökonomizmus”. De ennek ellenére egyes vállalatok vezetősége annak érdekében, hogy ösztönözze a termelékenységet, máris elhatárolja magát az egyenlősditői és a munka szerinti differenciált bérezést vezeti be. Példaként megemlíthetjük a sanghaji gépgyártó üzemet, Ellentétek, ellentmondások A gazdasági építés gyakorlata annak a következtetésnek a levonására késztet, hogy konkrét gazdasági és műszaki ismereteket nem lehet jelszavakkal és idézetekkel helyettesíteni, hogy nem lehet a népgazdaságot tapasztalt, a dolgukat jól ismerő szakemberek nélkül vezetni. Az utolso időben Kínában fokozódott a „termelésirányítás megerősítéséért a több mint 6000 főt foglalkoztató nagyvállalatot. Itt a munkások átlagos fizetése 2—2,5-szer magasabb, mint a tanulók munkabére. A munkabér megállapításánál nemcsak az illető dolgozó „Mao eszméi iránti hűségét” veszik figyelembe, mint ahogy azt a „kulturális forradalom" idején kívánták, hanem beszámítják a dolgozó termelésben eltöltött idejét és szakmai képzettségét is. Hasonló a helyzet az ország sok más vállalatánál és számos mezőgazdasági kommunában is. „Ha a kommuna tagjai többet termelnek, több kell hogy legyen a jövedelmük is” — írja a Hunan tartományban megjelenő Hunan Zsipao című lap. nek” kampánya, amely azt célozza, hogy fokozatosan visszahelyezzék a gazdasági •szférába azokat a szakképzett adminisztratív és főként műszaki kádereket, akiket meghurcoltak és félreállítottak a „kulturális forradalom” éveiben. A sajtó ma 180 fokos fordulatot véve a „régi szakemberek” alkalmazásának értékes tapasztalatairól” ír. Sok üzemben rikai kereskedelmi és fizeNíxon Moszkvába készni
