Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

1972. május 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Százhúsz gyerek második otthona Átadták a Mátyás király úti óvodát Még egyszer a gátlástalan anyagiasságról A javulás még nem kielégítő Utóvizsgálatot tartott a NEB Valószínűleg sokan hitet­lenül csóválják a fejüket, ha olvassák, hogy Szolno­kon több óvodai hely van, mint a hasonló nagyságú Városok többségében. Pedig a megállapítás igaz. Elége­dettségre persze nincs sok okunk. Szolnokon a dolgo­zó nők aránya is magasabb, mint a hasonló nagyságú városokban, ezért több a jogos igény a gyermekek óvodai elhelyezésére. A több óvodai hely tehát nem jelent jobb helyzetet Több száz jogos kérelmet kellett az idén is visszautasítani. Az egyre növekvő Má­tyás király úti lakótelep régen nélkülözte az óvodát A lakótelep, de közvetve az egész város gondjain enyhít az új óvoda felépítése, hi­szen a gyerekek egyhar- madát a környező óvodák­ból hozták át. Tegnap délelőtt Buday Péter, a városi tanács mű­velődési osztályának veze­tője adta át az épületet. Rövid beszédében 1944 nya­rára emlékezett, amikor romhalmaz volt ezen a te­rületen. Az élni, gyarapod­ni akaró város azonban fel­támadt, s ma már a romok helyén épült földszintes há­zak is eltűnnek, hogy mo­dern lakótelepnek adják át r helyüket. A lakók életét könnyíti meg az új óvoda, az épülő és hamarosan szintén benépesülő bölcső­de és az általános iskola. Százhúsz gyerek vette birtokba második otthonát, amely öt és fél millió fo­rintba került. Négy kényel­mes teremben tartják a foglalkozásokat. Minden te­remhez öltöző, fürdőszoba tartozik A testi nevelést nagy udvar és több, há­rom oldalról zárt belső ud­var szolgálja. Az építésben a MEZŐGÉP „Kun Béla”, és a „Ságvári Endre” szo­cialista brigádjának kezde­ményezésére a „Sirokkó” szocialista műhely munká­sai segítettek. A két szo­cialista brigád vezetője Csaj bók Pál és Tolnai Fri­gyes részt vett az ünnepé­lyes átadáson. A Mátyás király úton a város legszebb, legmoder­nebb óvodája épült feL Környezete azonban továb­bi csinosításra szorul, s a szomszédos építkezések be­fejezésével nyilván erre is sor kerül. B. A. Oklevél a nagykunsági tsz-eknek (Tudósítónktól) A nagykunsági termelő- szövetkezetek közel fele vesz részt évente szocialista termelési mozgalmakban. Az itteni szövetség ezentúl még évente külön meghir­deti a tájjellegű gazdálko­dási versenyt is. Ez a leg­népszerűbb a Nagykunság­ban és évről évre várják már a gazdaságok, milyen eredményt hirdet a szövet­ség versenybizottsága. Az idén a kisújszállási Búza­kalász Tsz-t minősítették a legjobbnak. Ezzel két egy­mást követő évben nyerte el a Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottságának díszoklevelét. A második helyezett is kisújszállási szövetkezet, mégpedig a Kinizsi Tsz. A harmadik pedig a török­szentmiklósi Rákóczi szö­vetkezet. Mindhárom közös gazdaság pénzjutalomban is részesült az okleveleken kí­vül. Elismerő oklevelet ka­pott a törökszentmiklósi Dózsa és a karcagi Lenin Tsz is múlt évi gazdálko­dása után. A kollektív el­ismerés dokumentumait és a pénzjutalmakat május el­sejére adta át a szövetke­zetekben rendezett ünnep­ségeken Suba István, a szö­vetség titkára, Varjú Sán­dor, a szövetség elnöke, Szurcsik István elnökhe­lyettes, Hegyi István ver­senybizottsági elnök, és Németh István a megyei pártbizottság munkatársa. Tv-fénykép A japán Matsushita Elect­ric cég különleges televízió­kat gyárt: a készülék egy gomb megnyomását követő tíz másodperc után fénykép formájában kidobja a nézőt érdeklő filmkockát. A fénykép mérete egyelőre nem túlságosan nagy; 5x7.5 centiméter. A Néplap 1971. július 4-i számában vitaindító cik­ket közöltünk „A gátlásta­lan anyagiasság ellen” cím­mel. Cikkünkben ismertet­tük és elemeztük a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság széles körű vizsgálatának ta­pasztalatait, melyet a „má­sodállások, mellékfoglalkozá­sok és egyszeri megbízás alapján történő foglalkozta­tások’” ügyében folytatott. A cikk széles körű visszhangot váltott ki megyeszerte. Szer­kesztőségünk és az érdekelt szervek rendkívül sok leve­let, hozzászólást kaptak. A vita lapunkban is hónapokig tartott. A közvélemény egyetértett azzal, hogy kellő eréllyel felléptünk a hará- csolás, a munka nélkül szer­zett jövedelmek, a gátiásta lan anyagiasság ellen. Idő­közben miniszteri határozat is született, amely megfele­lően szabályozta a másodál­lások és mellékfoglalkozá­sok létesítésének, nyilván­tartásának és ellenőrzésének rendjét. A NEB vizsgálata és a la­punkban folyt vita a X. párt- kongresszus határozatából indult ki, amely megállapít­ja: „ ... társadalmunk átme­neti talaján tovább élnek, részben újratermelődnek, il­letve átmenetileg felélénkül­nek még a polgári erkölcs maradványai. Az utóbbi idő­ben fejlődésünk alárendelt kísérő jelenségeként, de fel­erősödött az individualiz­mus, az egoizmus, az anyagi­asság.” Nem általában a másodál­lások és mellékfoglalkozások ellen emeltünk szót. Ezekre szüksége van a népgazdaság­nak, mert ilymódon pótolni, vagy csökkenteni lehet a hiányzó szakembereket, cél­szerűbben lehet felhasználni a rendelkezésre álló szellemi kapacitást és munkaerőt. Törvényeink, jogszabályaink lehetőséget, bizonyos gazda­sági szabályozó intézkedések pedig buzdítást adnak a fő­álláson kívüli foglalkoztatá­sokra. Nem szabad viszont engedélyezni, megtűrni az olyan másodállásokat, mel­lékfoglalkozásokat, amelyek mögött csak fiktív munka van, céljuk a pénzhajhászás, ezért összeférhetetlenek, s ellenkeznek jogszabályaink­kal. A NEB vizsgálata és vitaindító cükkünk óta alig egy év telt el. A megyei NEB most ismét napirendre tűzte e témát. A városi és járási NEB-ek bevonásával tavaly az alapvizsgálatok so­rán 112 egységbe látogattak el, most az utóvizsgálat so­rán ezek közül 45 olyan egy­séget választottak ki, ame­lyekben annak idején a leg­több szabálytalanságot talál­ták. Az összehasonlítás ér­dekében mind a 112 egység­ből kértek információs ada­tokat. A téma izgalmas. Vajon milyen változások történtek? Az érintett egységek vezetői és felügyeleti szerveik le­vonták-e a szükséges tanul­ságokat, s milyen intézkedé­seket tettek a szabálytalan­ságok, törvénysértések meg­szüntetése érdekében. A NEB utóvizsgálata fej­lődést, változásokat állapít­hatott meg. Tavaly az egész­ségügyi és a tervezői mun­ka területén, különösen sok kirívó visszásság volt. Az egészségügyi intézményeknél például szabálytalan foglal­koztatásokat, megengedett munkaidő túllénést. összefér­hetetlenséget és sok állás­halmozást találtak. Azóta az összeférhe­tetlen foglalkoztatások zömét megszüntették, az indokolat­lan mellékfoglalkozások jó ré­szét fokozatosan megszüntet­ték. A TBC gyógyintézetben tíz külső dolgozó, a MÁV kór­házban tizenhat saját dolgo­zó mellékfoglalkoztatását szüntették meg. Ugyanakkor ellenkező tapasztalat is van: a megyei tanács kórházában a külső dolgozók másodál­lású foglalkoztatása négyről tízre emelkedett. Szolnok megyében rendkí­vül nagy az orvoshiány. A legfrissebb adatok szerint 215 orvosi állás betöltetlen, több járásban, illetve városban nincs főorvos. A másodállá­sok és mellékfoglalkozások révén jelentősen tudják nö­velni a szakorvosi rendelés óraszámát. A legtöbb rende­lőben így is nagy a zsúfolt­ság. Az ott dolgozó orvosok, ápolónők áldozatos munkát végeznek a társadalom, a lakosság érdekében. A NEB utóvizsgálata meg­állapította: a megyei tanács elnöke és az egészségügyi szakigazgatási szervek intéz­kedéseket tettek a feltárt visszásságok megszüntetése érdekében. Sok esetben azon­ban felmentést adtak az ösz- szeférhetetlenség alól. Az ilyen felmentés mit sem vál­toztat a tényen: a felügyeleti szerveknél dolgozók alkal­maztatása az alárendelt in­tézményekben etikailag és morális szempontból össze­férhetetlen. Szükségesnek lát­juk tehát az ide vonatkozó intézkedések következetes és maradéktalan végrehajtását. A legszámottevőbb javulás a tervezés területén van. Sok másodállásra, mel­lékfoglalkozásra kiadott en­gedélyt visszavontak. A me­gyei tanács tervező irodájá­ban a saját dolgozók részére kiadott engedélyek száma ti­zenötről hétre csökkent. Ke­vesebb külső dolgozót fog­lalkoztatnak. Dicsérendő a változás a VIZIG-nél, a Nagyalföldi Kőolaj és Föld­gáztermelő Vállalatnál, a MÉK-nél, a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat­nál, a MÁV Járműjavító Vállalatnál és a Ságvári me­gyei Művelődési Központban. Ellentétes jelenségek is ta­pasztalhatók. A Volán 7. sz. Vállalata 1971. I. negyedé­ben harminchárom, a IV. ne­gyedévben már negyvenhá­rom külső dolgozót foglal­koztatott. A Volán gépkocsi- vezetői pedig egyszeri meg­bízásos jogviszonyban mun­kát vállaltak az Autóközle­kedési Tanintézetnél (ATI). A foglalkoztatásról mindkét helyen pontos nyilvántartást kellene vezetni. A Volán Vállalatnál e téren különö­sen sok a fogyatékosság. A népi ellenőrök a két egysén adatainak összehasonlítása­kor sem tudták pontosan megállapítani: a Volánnak hány embere dolgozik az ATI-nál, s kinek van erre engedélye. Az ATI-nál foly­tatott szúrópróbaszerű vizs­gálat során megállapították, huszonhárom személy közül hétnek egyáltalán nem volt engedélye, kilenc személyé pedig már lejárt Ennél is nagyobb hi­ba, hogy nem vigyáznak a foglalkoztatottak egészségére. Sem az ATI, sem a Volán nem vizsgálja, hogy a gépko­csivezetők munkaideje meg­haladja-e a megengedett 300 órát. Pedig sokan túllé­pik azt. Gyakran hiányzik az előírt pihenőidő, ezzel veszé­lyeztetik a sofőrök, a szállí­tott személyek testi épségét és a közlekedés biztonságát. Tavaly óta, a különböző vállalatok, intézmények szá­mos összeférhetetlen foglal­koztatást felszámoltak. De maradt még, sőt újabbakat is engedélyeztek „szükség megoldásból”. Fonák helyzet, amikor az állami felügyeleti szervek dolgozó tsz-ben, egészségügyi intézményekben vállalnak másodállást. ott, ahol ellenőrizniük kellene. Nehéz elhinni, hogy intézke­déseik során ez nem befolyá­solja őket. Néhány sajnála­tos példa, amelyekből bírósá­gi eset is lett, ennek az el­lenkezőjét bizonyítja. Gyakran előfordul, hogy mellékfoglalkozásként határozzák meg azt a foglal­koztatást, melyet csak főál­lású munkaidőben lehet el­végezni. Lehet, hogy azért, mert így magasabb bért le­het érte fizetni. A munka­időt egyébként sokszor nem lehet elválasztani. A fő- és mellékfoglalkozás, másodál­lás munkaideje egybeesik. A másodállást vállalt jogász például csak a főállás mun­kaidejében mehet el a bíró­sági tárgyalásra. A NEB ismételten vizsgál­ta a másodállások, mellék- foglalkozások díjazását. Álta­lános tapasztalat, hogy gyak­ran figyelmen kívül hagy­ják: másodállásban betöltött munkakör bértételének idő­arányos része, legfeljebb csak 50 százaléka fizethető ki. Több olyan esettel találkoz­tak a népi ellenőrök, melyet már tavaly is kifogásoltak, de azóta sem változtattak rajta. Az egyik kórházi fő­orvosnak például hat helyen van mellékfoglalkozása, meg­bízatása, melyért csaknem 10 ezer forintot kap, főállása bérének 120 százalékát. Iffaz, sokat dolgozik érte, de a jövedelme mégiscsak túlzás. Tavaly is kifogásolta már a NEB, hogy a TÜZÉP Válla­lat másodállású jogászát ma­gasabban díjazzák, mint fő­állásban. Változás nem tör­tént. Több olyan példa is akad,' amikor a díjazás mögött semmiféle munkateljesít­mény' sincs. Az egyik válla­lat igazgatója tavaly ígéretet tetc arra, hogy megszünteti az üzemorvosi állást, ám ez a munkaviszony az utóvizs­gálat idején is fennállt. Az orvos munka nélkül jutott havi 300 forinthoz. Az egyik karcagi tsz-ben a művezetői díjat arra az időszakra is ki­fizették, amikor az építkezés szünetelt. Tanácsi szervezés nélkül (szabálytalanul) mű­ködnek továbbra is üzemor­vosok, akiket aránytalanul magasan díjaznak. A legkirívóbb még­iscsak az egyik jászkiséri tsz esete. Egy kertésztechnikust alkalmazott tavaly (márci­ustól október végéig) havi 1800 forintért. Ezért az ösz- szegért havonta csak 2 na­pot kellett dolgoznia Tehát 900 forintot keresett napon­ta Ez átszámítva, havi 20 ezer forintos főállásnak felel meg. Gavallérok voltak a szövetkezet vezetői. Ezt a sa­ját zsebükre megtehetnék, de a közösségére semmiként sem. í5r A NEB és munkatársai di­cséretes munkát végeztek az utóvizsgálat alkalmával. Nyíltan, őszintén tárták fel a jelenlegi helyzetet. Meg­állapításaikkal egyetértünk: tavaly óta van bizonyos ja­vulás. Ehhez pz akkori vizs­gálat és a Munkaügyi Mi­nisztérium rendelete is hoz­zájárult. Az eredmények azonban szerények. A má­sodállások, mellékfoglalko­zások területén még most is nagy a dzsungel. Viszonylag szűk réteg még mindig hoz­zájut tisztességtelen, munka nélkül szerzett jövedelemhez. A NEB utóvizsgálata újból rámutat az összeférhetetlen, indokolatlan munkaviszo­nyokra, s azok okaira. Az illetékes szervek vezetőinek kötelessége, hogy felszámol­ják a rendellenességeket. A gátlástalan anyagiasság el­len csak kellő eréllyel és kö­vetkezetességgel lehet ered­ményesen fellépni. Az illeté­kes szervek vezetőitől joggal várja el a közvélemény, hogy rendet tegyenek végre saját portájukon. j i Budapest hullámhosszán Andor Gergely emlékezik... A nagy ünnepi megemlé­kezések között szerényen húzódik meg Kispista Ist­ván dokumentumműsora. A rádióújság sem jelzi színes csíkkal, mint kiemelkedő műsorszámait, mégis az egyik legjobb, legőszintébb módja az ünneplésnek ez a riport. Egy volt földmunkás, ma már túl a 70. életévén em­lékezik korábbi, nehéz éle­tére. A viharsarki földmun­kások mozgalmaira emléke­zik, 27 év távlatából is fris­sen él benne az akkori má­jus 1-én, Vésztőn tartott földmunkás kongresszus. Akkor, ott, a több mint fél­ezer kubikos a békére adta .voksát Békét, demokrati­Májnsi rádiókabaré Űj szóvivő mutatkozott be a kabaréban Antal Imre személyében, alá sokoldalú­ságát igazolandó, most ar­ról tett tanúságot, hogy a humorhoz is van érzéke. A sok nevetést hozó, több mint egyórás műsor vala­mennyi számára lehetetlen kitérni, így csak néhány fontosabbról essék szó. Kazal László 40 éve szí­nész. Ebből az alkalomból régi és újabb számainak ze­nés betétjeit dolgozták egy­veleggé. Érdekes volt mind­ezt így együtt hallani, an­nál is inkább, mert arra is futotta ötletből, hogy a szá­mok egybe kapcsolása egy- egy szellemes poén lehető­ségét adja. Novobáczki Sándor remek karikatúrája tetszett még Hiszékeny elvtárssal, s mind azzal, ahogy a mai tanácsi apparátusok bizony nem mindig kifogástalan munkáját csipkedik. A je­lenet két szereplője (Rajz János és Schubert Éva) e néhány perc alatt is egyér­telmű karaktert tudtak for­málni. Radványi Ervin Közép­kor című jelenete feltehe­tően jobb mint ahogy est kus Magyarországot, földet akartak. Nem voltak kom­munisták, de mert érdekeik azonosak voltak, a kommu­nista párt programjával összhangban cselekedtek Andor Gergely néhány személyes élményről, Dobi Istvánhoz, Fehér Lajoshoz fűződő barátságáról számol be, jellegzetes ízű, szép tiszta beszédű szavaival. Ezek minden jelszónál töb­bet érően igazolják május 1. jelentőségét. Kispista István sok sze­retettel, jó érzékkel irá­nyítja a beszélgetést. Ahol kell, segít, de megmarad a háttérben. Beszélget, még­sem válik főszereplővé. a mikrofon előtt megvaló­sítani sikerült. A párhuza­mos monológ technikailag meglehetősen nehéz színé­szi feladat. Az anyag meg­érdemelte volna, hogy mind a rendező, mind a színé­szek jobb megoldást keres­senek Kár viszont, hogy Radványi Ervint oly ritkán halljuk a rádiókabaréban. Jellegzetesen egyéni, igé­nyes humora feltétlenül nö­velné a műsor színvonalát. A későbbiekben hallottak már kevésbé keltettek fi­gyelmet. Huligán bácsi tör­ténete bizony elég bár- gyúcskára sikeredett. A KERAVILL-boltos sorozat­ról és a villámtréfákról is azt kell mondanunk: volt már jobb. ősz Ferenc An­tal Imrét ugrató jelenete viszont nem is poentírozott szövegével, inkább rögtön­zöttnek ható frisseségével hozta vissza nevető ked­vünket. A befejező (Angyal Já­nos, Amburus Kyri, Feny­vesi Gabi) paródia-sorozat ügyes megoldásaival és többnyire jó szövegével kellemesen zárta le a mű­sort. — trmnböczky *» Az önfeledt játék első percei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom